Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-04-01 / 4. szám
4. oldal 1976-2006 2006. április A brüsszeli tudósító A januári számunkban adtunk hírt a Fortuna Rádió sikeres EU-s pályázatáról, amely lehetőséget biztosít saját brüsszeli tudósító kiküldésére. Az uniós műsor „Unió kulcs” címen fut, Czinege Mária - azaz Cini — a Fortuna Rádióban a program felelős szerkesztője. Március utolsó hetében járt Cini Brüsszelben, erről az útjáról és a kezdetekről kérdeztem őt.- Hogyan indult ez a brüsszeli „kaland"?- Az EU-val való kapcsolatom a csatlakozásunkat megelőző időre nyúlik vissza. Abban az időben a Külügyminisztériumunknak volt egy pályázata, amelyen szintén nyertünk. Akkor született az „Otthon az Euban” című magazinunk, ami stílusában egy könnyedebb hangvételű kilencven perces műsor volt.- Hogyan és honnan szerezted az információkat?- A Külügyminisztériumnak volt és van egy EU-vonala, ők sokat segítettek, illetve különböző minisztériumokban dolgozó vezető beosztású embereket kerestem fel, akik már rendelkeztek EU-s kapcsolattal. Ezenkívül Szekszárdon már működött az Európai Információs Pont, velük jó kapcsolatot alakítottunk ki. Ezeknek a kapcsolatoknak a segítségével sikerült az aktuális műsorainkat összeállítani.- Hogyan született az „Unió kulcs’’ című mű- | sor?- Az elmúlt év szeptemberében Strasszer Andrea, a Fortuna Rádió igazgatója figyelt fel egy újabb EU-s pályázatra. A pályázati feltételek kecsegtetőek voltak, hiszen akár havi rendszerességgel lehetett volna helyszíni tudósításokat adni. Abban állapodtunk meg Andreával, hogy pályázunk, de csak tavasszal és ősszel kívánunk két-két alkalommal élni a helyszíni tudósítás lehetőségével. Ugyanis ez bőven elég, hiszen az egyéb információs csatornáink sokkal bővebbek, mint amilyenek a csatlakozás előtt voltak. A pályázatot benyújtottuk, és január 4-én kaptuk az örömteli hírt: nyertünk. A pályázók közül négy hazai rádió nyert, és csak én vállaltam, hogy Brüsszelbe utazok, és helyszíni tudósításokkal tájékoztatom a Fortuna Rádió hallgatóit.- Milyen volt a brüsszeli utad?- A mostani utamat megelőzte egy februári, akkor ismerkedhettem meg - az Európai Bizottság magyarországi képviselete jóvoltából - a helyszínekkel, így a március utolsó hetében történt kiutazásomkor már ismertek voltak a körülmények. Egyébként felemelő érzés volt az Európai Parlament falai között járni egy vidéki rádió tudósítójaként. Viszont örültem egy ottani véleménynek, miszerint a vidéki rádiók jobban képviselik az Unió érdekeit, mint az országos műsorszórók. Öröm volt számomra, hogy a parlamenti képviselők nagyon segítőkészek, pontos menetrend szerint tevékenykednek, amelyet be is tartanak, ezzel a mi munkánkat is segítik.- Amint hallom, már nincs megállás...- Igen, decemberben egy újabb pályázatot adtunk be, amelynek eredményére a napokban kell, hogy választ kapjunk. Reménykedünk.- Sok sikert! Fizikatanári ankét a főiskolán Tíz szervezet - köztük a Paksi Atomerőmű Rt. és az Oktatási Minisztérium - együttműködésében került sor 2006. március 30. és április 3. között a paksi főiskola épületében a 49. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankét és Eszközbemutatóra. A programban helyet kapott számos neves előadó, akik valamennyien szakterületük elismert személyiségei. így hallhattunk Tombor Antaltól a magyar villamosenergia-rendszer jövőjéről, de épp ilyen érdekesnek bizonyult dr. Aszódi Attila: Csernobil ma című előadása is. Dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója az atomenergiáról általánosságban beszélt, Ronczyk Tibor, az Energetikai Szakközépiskola igazgatója pedig az alternatív energiaforrásokat taglalta. Az első teljes napon adott elő a főiskolai előadótermet megtöltő hallgatóságnak Hamvas István. A PA Rt. műszaki vezérigazgató-helyettese elöljáróban beszélt a paksi atomerőmű technológiájáról, környezetre gyakorolt hatásairól. Felvázolta a cég történetét, sőt még a beruházást megelőző időszakról is képet festett a pedagógusok előtt. Kiemelte, mennyire fontosnak tartja az atomerőmű a biztonság növelését, a magunkkal szemben támasztott követelmények szigorúságát. Elmondta, milyen műszaki eredményeket sikerült elérni az elmúlt tizenöt évben a valószínűségalapú biztonsági értékeléstől (AGNES-jelentés, 1991) a Végleges Biztonsági Jelentésig (2004). A három évvel ezelőtt történtekről is részletesen beszélt Hamvas István. Hangsúlyozta: a 2003. áprilisi üzemzavar nem befolyásolta a blokkok biztonságát, nem csökkentette az üzemidő-hosszabbítás (ÜH) lehetőségét - ezt a különböző nemzetközi vizsgálatok mindegyike visszaigazolta. Hamvas István kitért az atomenergia használatának ellátásbiztonságot javító hatására, a környezetvédelemben játszott jelentős szerepére. Az előadás végén részletesen vázolta, milyen lépéseket kell megtenni az ÜH érdekében. Végezetül aláhúzta: ez a szándék közel sem egyedülálló. Csak az USA- ban 36 reaktor üzemidejét hosszabbították már meg, de hosszú távú szerepet szánnak Európában is a nukleáris energetikának. Csak a térségünkben öt új blokk megépítését tervezik - utalt az atomenergia reneszánszára a műszaki vezérigazgató-helyettes. A színvonalas és érdekes előadások, valamint a műhelyfoglalkozások mellett a résztvevők ellátogathattak az atomerőműbe. Ezen túlmenően zenei és gasztronómiai program színesítette az ötnapos tanácskozást.-Vöröss Endre-Új fejezet kezdődik a térségfejlesztésben (Folytatás az 1. oldalról). Ehhez az erőmű rendelkezik megfelelő kapcsolatrendszerrel, racionális gazdasági támogató háttérrel, szakemberekkel. Elérkezett az idő, kedvezők a feltételek egy alapvető változtatásra. Az elmúlt években a részvénytársaság különleges támogatási lépést tett, próbaként 30 millió forint támogatást nyújtott a Paks-Dunaföldvár Kistérségi Társulásnak. A megállapodás szerint a Társulás, illetve annak települései a támogatást kizárólag különböző településfejlesztési pályázatok önrészeként használhatták fel. A kezdeményezés kiváló eredményt hozott, mert az erőmű által biztosított minden forintnyi támogatás további 4-8 forint fejlesztési pénzt hozott a térségbe. A megvalósult létesítmények, a beruházások és felújítások jól reprezentálták az erőmű szerepvállalását. Ezért a rendszer kibővült a Kalocsa Környéke Kistérségi Társulás hasonló mértékű támogatásával. A jól működő folyamat követése azonban arra is ráirányította az erőmű vezetőinek figyelmét, hogy még így is a szűk helyi, települési érdekek dominálnak. Csak ritkán jelenik meg a nagyobb léptékben való gondolkodás, a települések közti összefogás, a térségi megközelítés, az átgondolt gazdaságfejlesztés igénye. Olyan egyértelműen kezelhető támogatási rendszer kialakítására volt szükség, amely az előremutató, az átgondolt, a jól megtervezett térségfejlesztés irányába segíti az erőművel kapcsolatban álló településközösségeket, azok különböző célú társulásait, egyúttal a civil- és gazdálkodószervezeteket is. A PA Rt. a jövőben elsősorban olyan támogatásokat kíván folyósítani, amelyek a kérelmező által jól előkészítettek, egyértelműen az adott térség ellátásának javítását, a szabad munkaerő foglalkoztatását, a gazdaságfejlesztést és az általános felemelkedés ügyét szolgálja. Többek között így válhat az erőmű valóban széles körűen a befogadó térség és a régió fejlődésének motorjává. A formai és a tartalmi megoldásként egy olyan alapítvány létrehozását tervezte az erőmű vezetése, amely a paksi atomerőmű tevékenysége által közvetlenül vagy közvetve érintett térségekben jól követhető, hosszabb távon is kiszámítható támogatási rendszert vezet be. Az alapító a Paksi Atomerőmű Rt., az alapítvány célja: a kijelölt területeken település-, térség- és gazdaságfejlesztés. Az előterjesztést a PA Rt. Igazgatósága is tárgyalta és határozott az alapítvány létrehozásáról. Ennek megfelelően készült el az Alapító Okirat, és március végén az alapítvány bejegyzésre került. A kuratóriumot egyrészt a villamosenergia-ipar céljait jól ismerő szakemberek, másrészt a térségfejlesztés területén tudományos igényességgel dolgozó szaktekintélyek alkotják. Az alapító által felkért kuratóriumi elnök Dr. Kocsis István, a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója. Az alapítvány eredményes térségfejlesztési működéséhez az anyagi feltételeket a Paksi Atomerőmű Rt. biztosítja. Az érintett településkörzetek: Paks és környéke, Kalocsa és környéke, Bátaapáti és környéke, Boda és környéke, Püspökszilágy és környéke. A felsorolt térségekben összesen 60 érintett település található, amelyek összlélekszáma 136 ezer fo. Az alapítvány célkitűzéseivel egyértelműen összhangban álló tevékenységükhöz segítséget kaphatnak a települések önkormányzatai, azok társulásai, továbbá a közigazgatási területükön működő intézmények, közhasznú szervezetek, civilszervezetek, egyesületek, gazdálkodó szervezetek. Mindazok akiknek együttműködésével ezeknek a térségeknek a gazdasági társadalmi fejlődése előmozdítható. A kuratórium első ülését április végén tartja, előtte tájékoztatják az érintett települések vezetőit az együttműködés lehetőségeiről. -kb-Az Európai Parlament (EP) is támogatja az európai energiapolitika kialakítását Az EP által elfogadott javaslat kezdeményezi az energiahálózatokra vonatkozó iránymutatásoknak a kibővült EU új körülményeihez való hozzáigazítását, a közös érdekű projektek finanszírozásának engedélyezését, a gáz és a villamos áram belső piacának megvalósítását, valamint a tagállamok közötti és a szomszédos országokkal való összeköttetések biztosítását. A megszavazott jelentés kifejti: figyelembe véve az Ukrajna és Oroszország között nemrégiben lezajlott válságot és a Hampton Courtban tett nyilatkozatokat, szükségesnek látszik egy európai energiapolitika kialakítása. Az EP ugyanakkor uniós energiapolitikai koordinátori posztot hozna létre arra az esetre, ha európai érdekű projektek, projektszakaszok, illetve projektcsoportok végrehajtása során akadályok merülnének fel. Ilyenkor a testület szerint egy európai koordinátor léphet fel az akadályok elhárítása érdekében, ösztönözve az érintett felek közötti együttműködést, és biztosítva, hogy a bizottság tájékoztatást kap az elért haladásról - áll a szövegben. A Parlament a transzeurópai energiahálózatok ügyét együttdöntési eljárásban, második olvasatban tárgyalta. /Forrás: Európai Parlament Sajtószolgálat/ Európai Nukleáris közgyűlés Brüsszelben Brüsszelben tartotta idei konferenciáját az Európai Nukleáris Közgyűlés 2006. március 28-án és 29-én, mely egy fórumba tömöríti a nukleáris energia területén érdekelt és érintett politikai döntéshozókat, kormányfiiggetlen civil szervezeteket és iparágakat. A konferenciát Andris Piebals európai energiaügyi biztos, és Giles Chichester, az Európai Parlament energiaügyi bizottságának elnöke nyitották meg. A rendezvényen többek között részt vett dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója is. A vitaindító délelőtti miniszteri panelbeszélgetésben március 28- án, kedden az Európai Parlament részéről Herczog Edit magyar képviselő (MSZP) tartott előadást, „Új nukleáris építkezés Európában és máshol” címmel. A beszélgetés során a magyar politikus Francois Loos francia helyettes ipari miniszterrel, Roumen Ovcharov bolgár gazdasági és energiaügyi miniszterrel, Fabrizio Saccomanni, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kockázatkezelésért felelős alelnökével, Frank L. „Skip" Bowman tengernaggyal, az Egyesült Államok Nukleáris Energia Intézetének elnök-vezérigazgatójával, valamint Bill Coley és Vincent Maurel-lel, a British Energy és az Areva vezérigazgatóival vitatták meg az európai nukleáris szektor közép- és hosszú távú kihívásait, kilátásait, lehetőségeit. Herczog Edit elmondta: „Reális megoldásokban kell gondolkoznunk. A cél túlmutat a rövid távon elérhető európai támogatások maximálásán, hiszen Európa energiellátás-biztonságát kell hoszszú távon, kömyezettisztelő, élet- és versenyképes módon megoldanunk. Az Európai Bizottság tavaly közzétett energiahatékonysági Zöld Könyve alapján az Európai Parlament jelenleg dolgozik annak az egyensúlynak a megteremtésén, amely alkalmas a megújuló, a hagyományos és a nukleáris energiaforrások környezetbarát és költséghatékony ötvözésére. A sikerhez átfogó európai energiapolitikára, kiegészítő - de nem alapvetően fenntartó jellegű - támogatásrendszerre, illetve megfelelő oktatásra és képzésre van szükség. Ez utóbbi nemcsak azért fontos, hogy az energiakutatás magas színvonalú maradjon, hanem azért is, hogy az európai lakosság körültekintőbben, környezet- és költségtudatosabban fogyasszon.” Mi is az a Zöld Könyv? Az energiapolitika kérdése a Katrina hurrikán pusztítása és a 2006-os év eleji európai gázkrízis után került újból a középpontba Európában. Az ezzel a témával kapcsolatos első javaslat még az előző Európai Bizottság idején született meg, 2000-ben, ami már meghatározta a főbb teendőket, a folyamat a jelenleg kialakult helyzetben pedig felgyorsult. A Zöld Könyv - mint intézmény egy vitaanyag. Ennek sikeres viták utáni folytatása, végkövetkeztetése a Fehér Könyv, ami konkrét javaslatokat, teendőket tartalmaz a jövőre vonatkozóan. A március végi Brüsszelben megtartott európai uniós csúcson, a tanácsi ülésen résztvevők azt a határozatot hozták, hogy ez év végéig szülessen meg a Fehér Könyv. Külön hangsúlyt kap az új energiapolitikában az EU közös fellépése az energiaproblémák megoldásának érdekében. Felmerült az „energiamix” kérdése is, ebben a kérdésben a tagországok maguk dönthetik el, hogy ki milyen energia-összetétellel valósítja meg a saját ellátását. A huszonöt EU- tagállamból 13 rendelkezik atomerőművekkel, az unió összes energiaellátásának 30 százaléka származik jelenleg nukleáris forrásból. Az atomenergia alkalmazását illetően megoszlanak a vélemények a tagországok között, de ez is nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés. Mindenki egyetért abban, hogy a nukleáris energia alkalmazhatóságát és az ezzel kapcsolatos összes problémát nyíltan és őszintén meg kell beszélni. -Czinege Mária-
