Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-03-01 / 3. szám

4. oldal 1976-2006 2006. március Beszállítói konferencia és díjátadás Az immár hagyományosnak mond­ható Beszállítói konferenciára 2006. február 15-én Pakson, a VMK-ban került sor. Az ünnepség keretén be­lül adták át a 2005. év beszállítói dí­ját, melyet a Központi Fizikai Kuta­tóintézet (KFKI) kapott. A díjat a KFKI nevében Jánosy János Sebes­tyén, a KFKI szimulátorlaboratóri­umának vezetője vette át Süli János üzemviteli igazgatótól. A díjátadást követően Jánosy János Sebestyén­nel beszélgettem.- A KFKI mióta vesz részt az atomerőmű életében?- Nagyon régóta részt vesz. 1973- ban a paksi atomerőmű 1. blokkja mű­szaki tervének a zsűrizésében való részvétel volt az első nagyobb feladat. Intézetünk azóta is mindent elkö­vet a paksi blokkok létesítésének és üzemeltetésének a segítésére szak­mai szempontból. Nagyon sokáig ez csak tanulmányok, elemzések for­májában nyilvánult meg, de később projektek is indultak. Az első nagy projekt a sugárvédel­mi rendszer, külső dozimetriai ellen­őrző rendszer volt. Azután a KFKI fő­­vállalkozásában készült a teljes lépté­kű szimulátor. De elég az ÁGNES projektre gondolni, valamint a Végle­ges Biztonsági Jelentés elkészítésé­ben is nagyon sok munkánk van. Az autódiagnosztikai rendszerek­ben is folyamatosan jelen vagyunk.- Jelenleg milyen munkákban vesznek részt?- Most a szimulátorban készülünk a szerződéskötésre, a teljesítmény­növelés szimulátorban való megva­lósítására, ezenkívül állandóan van­nak folyamatban lévő projektjeink. Fontos megjegyeznem, hogy vala­mennyi projektünkben igen magas a paksi szakemberek részvétele. Na­gyon hamar rájöttünk arra, hogy iga­zán használható berendezéseket úgy tudunk gyártani, hogy a mi intézeti és laboratóriumi gyakorlatunk mellé a paksi kollegáknak a létesítésben, üzembe helyezésben, üzemeltetésben szerzett tapasztalatait összehozzuk. Ez mindig nagyon jól szokott mű­ködni. Ez a siker egyik garanciája. Intézetünk személyzetének több mint a fele foglalkozik állandóan paksi jelentőségű munkákkal.- Köszönöm a beszélgetést, és gra­tulálunk az elismeréshez!-Wollner Pál-Farsangi mulatság a jégpályán Immár több mint négy hónapja annak, hogy Kovács József vezér­­igazgató ünnepélyes keretek kö­zött megnyitotta a megye első mű­jégpályáját. Az azóta eltelt idő­szakban több mint 20 ezer látoga­tója volt az atomerőmű által fenn­tartott, és a DC Therm Kft. által működtetett létesítménynek. Bodajki László, a működtetést fel­ügyelő szolgáltatási osztály vezetője lapunknak elmondta: a legfrissebb, februá­ri adatok szerint a jégpályának közel 24 ezer vendége volt. Fontos tudni azt is, hogy jó kapcsolat alakult ki az iskolák­kal, melyeknek adva van a lehetőség a dél­előtti időszakban, hogy - akár a testne­velési tervbe is be­építve - igénybe ve­gyék a műjégpályát. Ennek eredménye­képpen a téli sporto­lási lehetőséggel a tanintézmények él­nek: délelőtt övék a pálya. Jönnek szép számmal mind az általános, mind a középiskolákból. Legújabban már a környékbeli oktatási intézmények kö­zül is egyre többen keresik fel a sport­csarnok melletti pályát, hogy a gyere­kek korcsolyát csatolhassanak, és él­vezhessék az erőmű által kínált lehe­tőséget. Bodajki László kitért a pálya várható üzemben tartási idejére is. A tervek szerint a műjégpálya március 31-ig vátja a korcsolyázni vágyókat. A korcsolyapálya tehát hozta azt, amit a létesítésekor vártak: a város megszerette és használja a pályát. A jegyárak nem magasak, hiszen a 3- 400 forintos jegyek elérhetőek. Még ennyit sem kellett viszont fi­zetni február 25-én délután. Ekkor rendezték meg az első jeges álarcos­bált. Aki kedvet érzett hozzá, maska­rát öltve délután háromtól ingyen ró­­hatta a köröket a paksi műjégen. A szervezők egyúttal jelmez- és aka­­dályfutó-versenyt is hirdettek. A kedvezőtlen, esős időjárás dacára mintegy harminc sorszámot kellett kiosztani az ötletesebbnél ötletesebb maskarát húzóknak. A színes kaval­­kád remek hangulatot varázsolt az egyébként is népszerű helyre. Remélhetően jövőre is megrende­zik a .jeges farsangot”, s bízunk ben­ne, hogy akkor az időjárás is kegye­ibe fogadja a nagyszerű ötletet, -ve-Második lett az atomerőmű csapata Egy év szünet után ismét sikerült ütőképes együttest kiállítani a pak­si atomerőműnek a hagyományo­san megrendezett TEIT-kupán. A csapat meg is hálálta a bizalmat, hi­szen a Dunántúli csoportban máso­dikként végezve bejutott a tengelici négyes döntőbe. Az eseményre 2006. február 26-án került sor. Az elődöntőkben Duna­­szentgyörgy-Kalocsa és Géderlak- Atomerőmű párharcokat láthatott a he­lyi sportcsarnokot megtöltő közönség. Az első mérkőzésen az Alföldi cso­port másodikja ellen a Dunaszent­­györgy NB III-as játékosokkal meg­erősített gárdája büntetőkkel biztosí­totta fináléban való részvételét. Őket aztán az Atomerőmű csapata követte, miután szoros meccsen 2-0-ra le­gyűrte ellenlábasát. A döntő előtt rendezték a 3. helyért kiírt mérkőzést. A várt csata elmaradt, hiszen a géderlakiak eleve csak öt já­tékossal érkeztek, így ugyanazok ját­szották végig mindkét meccset. Az 1-1 után érezhetően elfáradó ellenfél ellen a kalocsaiak gólfesztivált tartva végül 10-3-ra nyertek. A fináléban a csoportküzdelmek után újra találkozott a Dunaszent­­györgy és az Atomerőmű csapata. Előbbi egy komoly védelmi köny­­nyelműséget kihasználva a képen lát­ható Radios Attila szemfüles góljával gyorsan vezetéshez jutott, majd ugyanő duplázta meg a nagyközségi­ek előnyét. A fordulás után sem válto­zott a játék képe: próbált közelebb kerülni ellenfeléhez a paksi csapat, ám a harmadik gól megpecsételte sor­sát, ezt követően már csak a szépítés­re futotta erejéből. A látottak alapján megérdemelten került a serleg a Dunaszentgyörgyhöz. -vöröss-Foktő: Befektetőkre vár a Duna-part A foktői képviselők elfogadták a te­lepülés idei évi költségvetését. Ja­kab Ferenc, a község polgármestere elmondta, hogy a tervezett főösszeg mintegy 310 millió forint, melyből - az iskola- és óvodatársulásnak kö­szönhetően - 70 millió forintot az uszódi intézmények működése tesz ki. A tervezett éves működési hiány 22 millió forint, melynek felét elő­reláthatólag lefedi majd az önhibá­ján kívül hátrányos helyzetbe ke­rült önkormányzatoknak minden évben kiírt pályázati lehetőség. A polgármesteri hivatal az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett a közigazgatási határain belül található, és Ipari Parkként számon tartott terüle­tek értékesítése és a vállalkozók bete­lepülésének elősegítése érdekében. Ennek köszönhetően a Kalocsát elke­rülő úthoz közeli frekventáltabb helye­ken történtek már ingatlaneladások, il­letve építésiengedély-kiadás is. így az idei évben egy hullámlemezgyár kezdi majd meg a működését, mely közel harminc embernek biztosít majd mun­kahelyet. A gyár főbb szerkezeti ele­mei és berendezései már elkészültek, a hideg idő elmúltával megkezdődnek a kivitelezési munkálatok. Az elmúlt év őszén az önkormány­zat tulajdonába került a barákai — ko­rábban katonai célokra használt — raktárbázis, melyhez egy kikötő is tartozik. Ennek könyv szerinti értéke mintegy 400 millió forint. A terület hasznosítását illetően többféle elkép­zelés is megfogalmazódott már. A tes­tület egy kelet-európai cég megkere­sését követően már egy szándéknyi­latkozatot is elfogadott, melynek nyo­mán közraktározási feladatok való­sulhatnának meg ebben a gazdasági övezetben. Egy másik cég ugyancsak gabonaraktározási elképzelésekkel kereste meg az önkormányzatot, akik mintegy százezer tonnás gabonasilót építenének fel a Duna-parton. Jakab Ferenc azt is elmondta, hogy az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazga­tósággal sikerült megállapodni abban, hogy a foktői önkormányzat haszno­síthatja a barákai kikötőt, amely ak­kor fizet csak majd a vízügynek, ha a feladatot bérbe tudja adni külső vál­lalkozóknak. A magállapodásnak kö­szönhetően Barákán már most van üzemelő dunai kikötő. A szociális feladatokról szólva a polgármester kijelentette, 32 millió forint áll rendelkezésre 2006-ban ar­ra, hogy a szociális jellegű támogatá­si igényeknek megfeleljenek. Arra a kérdésre, hogy megítélése szerint, va­jon javult-e az önkormányzatok köz­ponti finanszírozási rendszere, a pol­gármester úgy válaszolt, hogy az el­múlt évben a kisebb településeknek komoly gazdasági nehézségeket kel­lett leküzdeniük. 2006-ban ebből a központi támoga­tási keretből most újabb 10%-ot von­tak el. Foktő annak köszönheti a ki­egyensúlyozott működését, hogy az elmúlt években az ipari területek el­adásából tudtak pénzügyi tartalékot képezni, így egyelőre nem kénysze­rülnek elbocsátásokkal is járó meg­szorító intézkedésekre. Mint a költségvetési számadatok­ból is kitűnt, a csökkenő gyermeklét­szám következtében és a plusz köz­ponti támogatások elnyerése érdeké­ben a foktői és az uszódi önkormány­zat iskola- és óvodafenntartói társu­lást hozott létre immár két éve. Ennél is szélesebb körben működik duna­­szentbenedeki székhellyel egy másik társulási forma is, ez pedig a gyer­mekjóléti feladatokat látja el. Jakab Ferenc elmondta, hogy az ok­tatási intézményeik tekintetében meg­próbálják „tartani az állásaikat”, sze­retnék megtartani az önállóságukat, annak érdekében, hogy a gyermekek­nek ne kelljen esetleg naponta más te­lepülésre eljárniuk. A polgármester vé­gezetül leszögezte, hogy logisztikai szempontból Foktő jobb helyzetben van, mint pl. Baja, hiszen a közigazga­tási határain belül egyszerre található folyami kikötő, reptér, vasút, illetve az ehhez kapcsolódó ipari parki területek is. Ezt a gazdasági egységet próbálják minél több helyen népszerűsíteni, és remélhetőleg előbb vagy utóbb siker fogja koronázni fáradozásaikat, mely­nek egyik központi célja: minél több munkahely megteremtése. -Péjó Zoltán-A Jövő Háza A főváros szívéből kitelepített ipar he­lyén, a Ganz Villamos Művek egyik­másik üzemcsarnokának lebontásá­val, átalakításával kialakított Mille­náris Parkban az „Álmok Álmodéi” nagy sikerű, de botrányokba fullasz­­tott kiállítás után új látványossággal szolgál. Ide telepítették az ifjúság ter­mészettudományos érdeklődé­sét méltán felkeltő „Csodák Palotáját”, valamint nyugati mintára létrehozták „A Jövő Házát”. A szomszédságból köz­vetítik már a „Mindentudás Egyeteme” előadásait is. Evek óta téma az informati­kában, hogy a számítógépek ma már nemcsak egyes eszkö­zökbe: mobiltelefon, személy­­gépkocsi, hanem számos ház­tartási készülékbe is beépülnek, ezek működtetését integrálhatóvá te­szik. A beágyazott és ambiens elektro­nikai rendszerek teszik lehetővé pél­dául a berendezések optimálisabb mű­ködését. (A témával kapcsolatban megalakult az NJSZT - Neumann Já­nos Számítógép-tudományi Társaság - új szakmai közössége a BeAm-IM.) Míg a többi jövő háza „csupán” egy mintaháztartás termékbemutatója, ad­dig az Informatikai és Hírközlési Mi­nisztérium (IHM) kezdeményezésére és támogatásával létrejött, és a Micro­soft Jövő Otthona koncepciója köré épült kiállítás számos tudományos ér­dekességet ölel fel (22 témakör). Érdekes az „Utópiák” kiállításrész, mivel történeti távlatokból szembesítik a képzeletet a megvalósulással. A vo­nalkódos belépőkarperecre rádiófrek­venciás kártyát ad a beléptetőkapu, így több önismeretre segítő tesztet lehet ki­tölteni, és a kiértékelés kinyomtatható. Az agy, a szív szerkezetét, műkö­dését, fejlődési lépcsőfokait szemlél­teti egy másik kiállítási blokk. Még egy szívműtétet is végignézhetnek az erősebb idegzetűek. Nagy részt kapott a modem kori tu­domány egyik nagy diadala, az űrku­tatás. Eszközei: a rakéták, űrhajók, űr­állomások makettjei jó összehasonlí­tási lehetőséget biztosítanak. A mars­kutatási sarok elérhető közelségbe hoz­za a vörös bolygót. Ki ne akarna beülni egy Boeing 737- es pilótafülkéjébe (repülésszimu­látor), s még vezetni is lehet, gya­korolva a leszállást Budapesten. Noha a belépők borsosak: fel­nőtt, kombinált egész napos jegy 1500 Ft, de csoportra, korra sok kedvezmény vehető igénybe. Pá­lyázni is lehet, és a szerencsés is­kolák ingyenes tanulmányi kirán­dulást nyerhetnek. Panorámás busz szállítja oda-vissza a diáko­kat, és kiemelt figyelemmel kísé­rik őket a kiállításon is. A Jövő Házába beépített szinte minden berendezés - a rafinált szabá­lyozások ellenére - jelentős energia­felhasználó, tehát a jövőben is szük­ség lesz ránk, az erőműre. Minden gyermek megérdemli, hogy ezt a kiál­lítást megnézze; hajói tanul azért, ha nem, akkor azért, hogy kedvet kapjon a tudáshoz. -gyulai-

Next

/
Oldalképek
Tartalom