Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-03-01 / 3. szám
2006. március 3. oldal 30 1976-2006 Európai uniós munkaértekezlet Luxemburgban Első alkalommal ültek le egy asztalhoz az európai nukleáris létesítményeket üzemeltető szervezetek, a közelükben található önkormányzatok, a nemzeti szintű hatósági szervek, valamint az Európai Bizottság Közlekedési és Energiaügyi Főigazgatóságának képviselői abból a célból, hogy megismerjék és megvitassák a nukleáris ipar aktuális kérdéseit, különös tekintettel a lakossági tájékoztatásra és a döntéshozatali folyamatokba való bevonásra. A február 9-10. között Luxemburgban megrendezett munkaértekezlet - nem titkolt - célja az volt, hogy az európai nukleáris tevékenységben érintett helyi, nemzeti és nemzetközi résztvevők bevonásával hozzájáruljon annak a tanulmánynak az elkészítéséhez, amely a fenti témában tájékoztatja az Európai Bizottságot és az egyes tagállamok érintett szervezeteit. Emellett lehetőséget biztosítson különböző szinteken a döntéshozók és az érintettek tapasztalatcseréjére is. A munkaértekezleten Európa sok országa képviseltette magát. A Nukleáris Létesítmények Körüli Önkormányzatok Csoportja (GMF) delegálta az önkormányzatok képviselőit a tárgyalásokra az alábbi országokból: Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Belgium, Németország, Svédország, Finnország, Szlovénia, Magyarország és Románia. Hazánkat Bedi Gyula, Úszód polgármestere, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT) tagja, Kovács Győző Boda polgármestere, a Nyugat-mecseki Társadalmi Információs Társulás (NymTIT) elnöke, valamint Dohóczki Csaba, a GMF alelnöke képviselte. Fernando de Esteban, a Közlekedési és Energiaügyi Főigazgatóság igazgatóhelyettese nyitotta meg a kétnapos rendezvényt. Köszöntőjében elmondta, hogy egyre kömyezettudatosabb az ember tevékenysége. Ezt a folyamatot jól mutatja az 1972-ben Stockholmban meghozott döntés, amely kimondja, hogy a környezetet érintő döntéshozatali folyamatokba be kell vonni a polgárokat. Az 1992- es riói konferencián már deklarálták, hogy az egyénnek joga van információhoz jutni a környezetet érintő kérdésekben. 1998-ban az Aarhaus-i Egyezményben arra is kitértek, hogy amennyiben az információadás elmarad, akkor az egyén akár bírósághoz is fordulhat jogorvoslatért. De Esteban úr szerint az Európai Unió a fent leirtak teljesülése érdekében pénzügyi és politikai támogatást is ad. Az Európai Bizottság által megszervezett luxemburgi összejövetel fő célja az volt, hogy ismertesse a készülő tanulmánytervezetet a résztvevőkkel, valamint alkalmat adjon az egyes országok gyakorlatának bemutatására. A tanulmány elkészítésében résztvevő spanyol (CIEMAT) szervezet képviselője, R. Sala elmondta, hogy a nukleáris energia alkalmazásával kapcsolatban az Európai Unió lakosai véleményének megismerése és az elvárások felmérése folyamatos. A felméréseket az Eubarometer segítségével végzik, amely közvélemény-kutatásokban 1988-1997 között a radioaktivitás és a nukleáris energia állt a középpontban, mig 1997-2005 között egyre jobban előtérbe került a radioaktív hulladékok kérdésköre. Sala elmondta, hogy a 2005. évi felmérésben már szerepelnek az új EU-tagállamok adatai is. A tanulmány készítői közül többen felszólaltak. J Paterson, az aberdeeni egyetem képviseletében azt emelte ki, hogy korábban az volt a gyakorlat, hogy a szakma döntést hozott, majd ezt követte a tájékoztatás. Ma már sokkal fontosabb, hogy partnerként kell kezelni az egyes érintetteket, ez lehet a kulcsa a bizalom kiépítésének is. T. Schneider (CEPN - Franciaország) szerint több esetben csak válságok után alakult ki valódi információs folyamat. Ezért szorgalmazta az Európai Bizottság, hogy mind a szakmai, mind a civil szervezetek közösen vitassák meg a lakossági tájékoztatásba és döntéshozatali folyamatokba való bevonásnak a kérdését. Az önkormányzatok képviselőinek pedig valóban lehetőségük volt arra, hogy kifejtsék véleményüket, elmondják aggályaikat. Erre pódiumbeszélgetések formájában nyílt lehetőség. Először német, román és szlovén polgármesterek és hatósági szakemberek beszéltek tapasztalataikról. A német Gundremmingen település polgármestere, Mayer úr elmondta, hogy országukban a döntések jó része kormányzati szinten születik meg, és a helyi önkormányzatok nincsenek igazán bevonva az őket érintő kérdésekbe. Több esetben ráadásul politikai döntésekről van szó. Mircea asszony Romániából, a cemavodai önkormányzattól az EU segítségét kérte a jó gyakorlatok, ajánlások teijesztésében. A második pódiumbeszélgetés során angol, belga, finn, magyar és spanyol önkormányzati vezetők fejthették ki véleményüket. Belgiumban példaértékű az a mód, ahogy a lakosságot bevonják a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezését vizsgáló projekt munkáiba. Elmondásuk szerint, amíg az 1980-as években technikai kérdés volt, hogy hova helyezzük el a radioaktív hulladékot, addig napjainkban egyértelműen társadalmi kérdés is. Angliában atomerőművek leszerelése, hulladéktárolók megépítése új kihívást jelent. Az érintettek bevonása azért fontos, mert így lesz egy reprezentatív szervezet, amely képviselni tudja a helyi érdekeket is. Castelnou úr Spanyolországból pedig azt említette meg, hogy az állam több esetben átruházza a feladatokat az önkormányzatokra, ami közel sem ideális megoldás. Kovács Győző polgármester pozitív példát hozott fel az önkormányzatok bevonására a döntéshozatali folyamatokba. Nevezetesen azt, hogy az Atomtörvény legutóbbi módosításánál kikérték az önkormányzatok véleményét, s azokat figyelembe is vették a törvénymódosítás kidolgozásánál. Bedi Gyula polgármester a paksi atomerőmű és környezetében található települések kapcsolatát ismertette, és elismerően szólt a több mint egy évtizedes közös tevékenységről. A találkozó első napjának befejező részében a résztvevők munkacsoportokban vitatták meg a jó tájékoztatás ismérveit, illetve a nukleáris létesítmények és az önkormányzatok partnerkapcsolati viszonyát. A második napon ismét pódiumbeszélgetésekre került sor. Svéd, francia és szlovén példák következtek. Angelus úr a svédországi Östhammar képviseletében elmondta, hogy települése a forsmarki atomerőmű közelében található. Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék és kiégett üzemanyag-kazetták tárolója is üzemel a térségben. A tájékoztatás jó, az emberek bizalommal vannak a létesítmény iránt. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy az önkormányzatok vétójoggal rendelkeznek bizonyos kérdésekben. Autret úr Franciaországból az ACRO szervezet nevében elmondta, hogy húsz évvel ezelőtt a csernobili katasztrófa után alakultak meg. Elkötelezettek abban, hogy az emberek megfelelően legyenek informálva. Sem a nukleáris ipar, sem a zöld szervezetek mellett nem törnek pálcát. Öt munkatársuk van, és jó néhány önkéntes segíti munkájukat. Nem az emberek helyett akarnak dönteni, hanem döntéshozatalukat kívánják segíteni. Franz Bogovic, a szlovéniai Krsko polgármestere szerint jó oka van annak, hogy az önkormányzatok, üzemeltetők és a civil szervezetek egy asztalnál ülnek. Ez pedig az a tájékoztatási deficit, ami ugyan az 1990-es évektől csökken, de még napjainkban is jelen van. Az EU keresi azokat a lehetőségeket, ahol ebben segíteni tud, az üzemeltetőknek is saját érdekük, hogy minél több információ jusson el a lakossághoz. A kormányok a gazdasági előnyök és a környezetvédelem szempontjainak előtérbe helyezésével hozzák meg döntéseiket, az önkormányzatok pedig azzal szembesülnek, hogy az emberek megkérdezése nélkül már nem lehet döntéseket hozni. Az elhangzottak alapján a tanulmányt készítő csoport összegezni fogja a különböző szervezetek képviselői által elmondottakat, és beépíti az Európai Bizottság számára készülő anyagba. Zárszóként Blohm-Hieber asszony, a nukleáris energia, hulladékkezelési osztály vezetője elmondta, hogy az Európai Bizottság a jövőben is segíti a nukleáris ipar különböző szereplői közötti párbeszéd fenntartását. A közeljövőben Romániában, Cemavoda városában kerül sor találkozóra, ahol az Európai Nukleáris Létesítmények Körüli Ónkormányzatok Csoportja (GMF) a jó kapcsolattartási gyakorlatokat kívánja bemutatni. A svéd, szlovén, francia gyakorlat mellett a román fél kifejezett kérése volt, hogy Magyarországról a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT) mutassa be tevékenységét -Dohóczki Csaba-NucNet hírek a nagyvilágból The Workfs Nuctear News Agency USA: Globális Nukleáris Energia Társulás Samuel Bodman amerikai energiaügyi miniszter új program indítását jelentette be Globális Nukleáris Energia Társulás (Global Nuclear Energy Partnership - GNEP) néven, amelynek célja „az emissziómentes nukleáris energia elterjesztésének megvalósítása az egész világon”. Bodman szerint az Energiaügyi Minisztérium (Department of Energy - DOE) a 2007-es költségvetésből 250 millió dollárt kért a program elindítására, amely a Bush elnök által január 31-én meghirdetett energiaprogram (Advanced Energy Initiative) részét képezi. Bodman azt nyilatkozta: „a GNEP a szinte korlátlan energia ígéretét hozza el a világ gyorsan fejlődő gazdaságainak környezetkímélő módon, miközben csökkenti a nukleáris anyagok elterjedésének veszélyét. Ha megvalósítjuk a GNEP-programot, jobb, tisztább, biztonságosabb hellyé tehetjük a világot.” A miniszter szerint a program hét fő eleme az alábbi:- új generációs atomerőművek építése az Egyesült Államokban- új nukleáris újrahasznosító technológiák kifejlesztése és üzembe állítása- kiégett nukleáris üzemanyagok hatékony kezelése és végül tárolása az USA-ban- továbbfejlesztett kiégető reaktorok tervezése, amelyek az újrahasznosított üzemanyagból termelnének energiát- üzemanyag-ellátási program kidolgozása, amellyel a fejlődő országok is hozzájuthatnak az atomenergiához, és gazdaságosan alkalmazhatják azt a nukleáris anyagok nem kívánt elterjedésének veszélye nélkül- kisméretű reaktorok fejlesztése és építése, amellyel a fejlődő országok igényei kielégíthetőek- a nukleáris biztosítéki felügyelet javítása a nukleáris anyagok elterjedése ellen és a kiterjesztett nukleáris energia biztonságosságának javítása érdekében. A DOE szerint az Egyesült Államok a GNEP-programon keresztül együtt kíván működni más, új nukleáris technológiákkal rendelkező országokkal. A partnememzetek fejlesztenék ki az üzemanyag-ellátás biztosítását, hogy „üzemanyagot biztosítsanak a fejlődő országoknak, hogy azok költséghatékony módon használhassák a tiszta, biztonságos atomenergiát, cserébe azért, hogy lemondanak a dúsításról és reprocesszálásról, így csökkentve a proliferációs aggodalmakat". A GNEP majdani költségeit a miniszter szerint a DOE 2007-es költségvetésébe építették, ami 23,6 milliárd dollár lesz, 124 millió dollárral növelve a 2005-ös büdzsét. A költségvetésből 2007-ben 539 millió dollárt fordítanak majd az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor) projektjében való részvételre, 544,5 millió dollárt pedig a Yucca Mountain tároló további fejlesztésére. A hollandok fele támogatná új atomerőmű építését Hollandia lakosságának fele támogatná a holland atomenergetika kitelj esztését egy felmérés szerint. Az internetes közvélemény-kutatást a Maurice de Hond szervezet végezte el, miután egy kormánytag jelezte, hogy az országnak egy második atomerőműre lenne szüksége. Az eredmények szerint 49% támogatná, 37% pedig ellenezné egy új holland atomerőmű építését. Ugyanakkor 97% támogatná, hogy a kormány többet költsön a megújuló energiaforrások kiaknázására. Pieter van Geel környezetvédelmi miniszter 2006. február 12-én kijelentette, Hollandiának nem szabadna kizárnia második atomerőmű építését. Geel kifejezte fokozódó aggodalmát a klímaváltozással kapcsolatban, és azt, hogy az üvegházgáz-kibocsátási kvóták betartásához nyitva kell hagyni a lehetőséget az atomenergia felhasználásának növeléséhez. A holland kormány 2006. január 20-án 20 éves élettartam-hosszabbítást engedélyezett a Borssele atomerőműnek, vagyis a 450 MW-os egyblokkos nyomottvizes atomerőmű 2033-ig üzemelhet. A Borssele atomerőmű 1973-ban kezdte meg működését. A holland központi statisztikai hivatal szerint az áram és a gáz ára fokozatosan emelkedik, idén januárban például 7,5%-kal volt magasabb lakossági fogyasztók számára, mint egy évvel korábban. 2000-hez képest pedig a háztartások 65%-kal fizetnek többet az energiáért. A Holland Energiakutató Intézet egy tanulmányában rámutatott, hogy az atomenergia kulcsszerepet játszhat az ország szén-dioxid-kibocsátásának 2020-ig 15%-kal való csökkentésében. Egy másik lehetőségként említik a szén-dioxid-gáz geológiai formációkban történő elhelyezését. A jelentés a kormány kérésére készült, hogy segítse annak környezetvédelmi stratégiáját. Forrás: NucNet-MF.A Nemzeti Színházért A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság 2006. évet köszöntő estjét - hagyományosan — a Nemzeti Színházban tartották, ahol az ünnepi műsor előtt támogatási megállapodást írt alá Kovács József, az atomerőmű vezérigazgatója és Jordán Tamás színházigazgató. A paksi atomerőmű mint „a nemzet erőműve a Nemzeti Színház 2006. évi villamos energia költségének fedezetét vállalja” - szól a szerződés. Jordán Tamás megköszönte a támogatást, és egy József Attilavers elmondásával üdvözölte az est résztvevőit.
