Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-02-01 / 2. szám

2006. február 1976-2006 11. oldal Az IMR éles indulása Az Integrált Műszaki Rendszer (IMR) részeként a PassPort integ­rált alkalmazás 2005. december 12- én sikeresen elindult. AZ IMR TARTALMA Az IMR 2001 -ben történt indításakor a PA Rt. nagyszabású célt tűzött ki maga elé: olyan integrált műszaki rendszer kialakítását, amely képes egyrészt a PA Rt. eszközállományához kapcsoló­dó adatok és információk biztonságos kezelésére, másrészt a hozzájuk kap­csolódó műszaki, üzemviteli feladatok hatékony támogatására. Minderre a biztonságosabb és gazdaságosabb mű­ködés érdekében, valamint az üzemidő-hosszabbítás feltételei­nek sikeres megteremtése miatt volt szükség. A PassPort bevezetése, az IMR megvalósítása összességé­ben kiváltja a PA Rt. műszaki te­vékenységét támogató, közel 60 alkalmazást, és integráltan kap­csolódik a már bevezetett SAP- és Oracle rendszerekkel. A gazdasági terület az SAP R/3 rendszer helyett 2005. de­cember 12-től az új SAP 4.7-es verziót használja üzemi rendszerként. Továbbá jelentős változás, hogy az igénylések, engedélyezések kezelésé­re bevezették az SAP SRM-modult. A humán területen az Oracle Applications humán- és bérszámfejté­si rendszernél is verzióváltás történt. RÉSZTVEVŐK Az Integrált Műszaki Rendszer meg­valósításában részt vesz az Accenture, a világ egyik vezető rendszerintegrá­cióval foglalkozó tanácsadó cége, és a rendszer szállítója, az Indus Inter­national. Velük közösen vezeti be az erőmű az energiatermelő vállalatok­nál már nemzetközi szinten is bevált PassPort-csomagot. Az Accenture, a világon több mint 100.000 alkalmazottnak munkát adó vezetési és technológiai tanácsadással foglalkozó cég. Nemzetközi energia­­ipari referenciái mellett hazai rendszer­bevezetési és integrációs tapasztalatok­kal rendelkezik. Az Accenture az ösz­­szes jelentős integrált szoftverszállító (PassPort, SAP, Oracle, Microsoft stb.) kiemelt rendszerintegrációs partnere. Az Indus International vezető ipar­ági beszállító az ügyfél- és eszközme­nedzsment, illetve a munkafolyamat­irányítási rendszermegoldásokban. Ügyfeleinek több mint 60%-a a köz­üzemi szektorból kerül ki. PassPort nevű, integrált informatikai alkalma­zását szerte a világban több mint száz erőműben használják. Az IMR a Paksi Atomerőmű Rt. mű­ködésfej lesztésében kiemelt szerepet játszik. Ennek megfelelően a fel­sővezetés nagy figyelmet szentelt a be­vezetés előrehaladásának, és támogatja annak működését. Az egyes szakterüle­(Folytatás a 9. oldalról.) Év elején volt az OSART-utóvizs­­gálat, ekkor visszaellenőrizték a 2001-es és 2003-as vizsgálatok so­rán rögzített javaslatok teljesülését. Nagyon szép eredményt értünk el, hiszen a korábbi hét feladatból hat teljesült. A hetedik feladat elvégzé­se terén megfelelő az előrehaladás, csak azért nem lehet teljesítettnek tekinteni, mert a sugárvédelmi rend­szerek rekonstrukciója még nem fe­jeződött be. A kibocsátás- és kör­nyezetellenőrző rendszer elkészült, a munkahelyi és technológiai sugár­­védelmi ellenőrző rendszer pedig kiviteli tervezés előtt áll. A novemberi WANO-vizsgálatot is sikeresnek nevezhetjük. A két fejlesz­tendő terület mellett két erősséget is megállapítottak sugárvédelmi területen. Az új kibocsátás- és kömyezetellenőrző tek a legnagyobb tapasztalattal rendel­kező szakembereiket delegálták a té­macsapatba, így biztosítva, hogy a munka eredményeképpen bevezetett rendszer teljes mértékben megfeleljen a PA Rt. elvárásainak, üzleti igényeinek. Az IMR bevezetésének szükségességé­ről és a további feladatokról Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyet­tes urat kérdeztem.-Vezérigazgató-helyettes úr! Az erő­mű nagy sikert könyvelhet el a PassPort rendszer december 12-ei sikeres indulá­sával. Milyen körülmények indokolták az IMR-bevezetés elindítását?-Az atomerőmű jövője szempontjá­ból elkerülhetetlen volt ez a lépés. A PA Rt. adatvagyonának jelentős része külső cégeknél koncentrálódott, a PA Rt. nem rendelkezett saját, összefogott adatbázissal. Mivel az erőmű adatva­­gyona komoly üzleti értékkel és biz­tonsági jelentőséggel bír, szükségessé vált a kezelése. Két tényezőt emelnék ki, amelyek önmagukban is elegendő indokként szolgálhatnak az IMR meg­­valósitására. Az egyik az üzemidő­hosszabbítási engedély megszerzése, amelynek alapvető feltétele egy magas szintű adatszolgáltatási képesség. Meg kell valósítani, hogy az erőmű műsza­ki adatai ne más-más adatbázisokban, esetleg fiókokban legyenek, hanem in­tegráltan és egységesen álljanak ren­delkezésre. A másik tényező a ver­senyképesség megőrzése a villamos­­energia-piac 2007-es liberalizációja után is. Az atomerőmű költségeinek - jellegéből fakadóan - 90%-a állandó költség. Ez azt jelenti, hogy ha az erő­mű versenyhelyzetben csak kevesebb villamos energiát tudna értékesíteni, a költségek akkor is magas szinten ma­radnának, ami az egységár növekedé­sével járna. Nem engedhetjük meg magunknak a liberalizált piacon sem, hogy a jelenlegi értékesítési volume­nünk csökkenjen. A versenyben való helytálláshoz viszont az kell, hogy ja­vítsuk a hatékonyságunkat. Az IMR megvalósítása és a PassPort rendszer számos területen lehetővé teszi a haté­konyság javítását, például a karbantar­tási munkák szervezése, az erőforrás­ok rendelkezésre állásának és kihasz­nálásának összehangolása révén.- Milyen további munkák elvégzé­sére van szükség, hogy mindez meg­valósulhasson? rendszerünket, illetve a sugárvédelmi megbízottak hálózatát nemzetközi vi­szonylatban is példamutatónak ítélték. — Milyen az osztály munkaerő-ellá­tottsága? — Az elmúlt évben volt a legmaga­sabb a létszámváltozás az osztályon, hiszen öt fő került nyugállományba, illetve két fő más osztályra. Felké­szültünk a következő időszakban ese­dékes nyugdíjazásokra is, a betanulá­si idők figyelembevételével 2005-ben sikerült felvennünk új kollégákat. A betanításban jelentős szerep hárul mind a dozimetriai szolgálatra, mind pedig a kibocsátás-ellenőrző és a kör­nyezetellenőrző laboratórium dolgo­zóira, hiszen amellett, hogy becsület­tel végzik munkájukat, lelkiismerete­sen segítik az új kollégákat is. — Milyen oktatási feladatokat kell megoldanotok?- Középtávú célunk, hogy induljon be az élettartam-gazdálkodás, kerül­jön kialakításra a berendezés- és rendszergazdai alapú működés, az optimális karbantartás és optimális erőforrás-gazdálkodás. Ehhez egy­részt arra van szükség, hogy folyta­tódjon a PassPort bevezetése során elkezdett adatvalidálási munka, mert a jelenleg betöltött adatterjedelem még nem teljes. Másrészt a műszaki dokumentumok kezelése területén át­látható rendszert kell kialakítani. Har­madrészt pedig meg kell valósítani az állapotfüggő karbantartást, melynek kialakításában az IMR bevezetése na­gyon fontos lépésnek számít.- Mely területeket érinti a leginkább az IMR bevezetése?- A bevezetés során a kar­bantartási igazgatóságra há­rult a legtöbb adattisztítási és egyeztetési munka, de a mű­szaki igazgatóság és az üzem­viteli igazgatóság is jelentős erőfeszítéseket tett a rendszer bevezetése érdekében. A jö­vőben arra számítok, hogy a hangsúly átkerül a műszaki igazgatóság területeire, mivel a berendezés- és rendszergaz­dai működés kialakítása, illetve az ál­­lapotfüggő karbantartás kialakítása is elsősorban e szakterület munkája ré­vén fog megvalósulni.- Mit gondol, milyen eredményeket hozott a mostani rendszerbevezetés, illetve hogyan értékeli a munkában résztvevők tevékenységét?- A legnagyobb eredménynek azt a fajta gondolkodásmódbeli változást tartom, amelyre már nagy szüksége volt az erőműnek. A rendszer beveze­tése során tapasztaltam, hogy megva­lósult a felsővezetés együttműködése a döntések meghozatalában, de még ennél is fontosabb, hogy a középve­zetői réteget is megmozgatta, együtt­működésre sarkallta a kérdések, prob­lémák megoldása. Ahhoz ugyanis a teljes céget meg kellett mozgatni, hogy az IMR több legyen, mint csak a PassPort-alkalmazás bevezetése. Folyamatos fejlődésre van szüksé­günk a versenyképesség megőrzésé­hez, ami a jövőnk kulcsa. Úgy érzem, nagyon sokan belátták, hogy az új rendszerre akkor is szük­ség van, ha a kezdeti időszakban néha nehézségeket is okoz. Sokan elmen­tek az oktatásokra, fórumokra, és a visszajelzések pozitívak voltak. Ösz­­szességében tehát nagy bravúrnak tartom az elvégzett munkát. Köszönet illeti a lelkesen dolgozó IMR-csapa­­tot, és a bevezetést segítő külsős munkatársakat is, akik adott esetben kellő agilitással késztettek minket a szükséges döntések meghozatalára, az egyes lépések megtételére. Az ér­dem legnagyobb része azoké a lelkes kollégáké, akik úgy érzik, a PA Rt. a jövőt jelenti nekik, akik nyitottak a fejlődésre és a változásokra.-Székely Géza­- Részt veszünk az alapszintű, illet­ve a szinten tartó oktatásokban. Bőví­tett és átfogó sugárvédelmi képzése­ket tartunk. A sugárvédelmi megbízot­tak hálózatának minden évben kétna­pos továbbképzést szervezünk. A kö­zelmúltban a TEIT (Társadalmi Ellen­őrző és Információs Társulás) polgár­­mesterinek sugárvédelmi továbbkép­zésében is közreműködtünk. A TEIT tizenhárom polgármesterének a sugár­­védelmi alapokon túl, a kibocsátás- és kömyezetellenőrző rendszerünket mutattuk be. Megismertettük őket a baleseti sugárhelyzet értékelésével is, mert a polgármesterek a helyi polgár­védelmi szervezetek vezetői is. Az elmondottak alapján a 2005-ös évet eredményesen zártuk, amelyért ezen a helyen is köszönetemet feje­zem ki az osztályunk minden dolgo­zójának.- Köszönöm a rövid értékelést, sok sikert kívánok erre az évre is!-Beregnyei-Mi a helyzet a sugárhelyzettel? Megújult a balatonfüredi rekreációs program Balatonfüreden immár 1996 óta folytatunk egyhetes tréningek kere­tében rekreációs programokat. Ko­rábban ez egy relaxációs módszert ötvözött az adott munkakörökre vo­natkozó speciális elvárásokkal (csa­patépítés, stresszkezelés, önismeret, kommunikáció, pozitív életszemlé­let, káros szen­vedélyek elleni küzdelem), va­lamint szakem­ber által veze­tett gyógytorná­val. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem és az 1DENT Szervezet- és Emberi Erőforrás-fejlesztő Kft. szakemberei segítségével az elmúlt év őszén meg­újított program hangsúlya az aktív és passzív pihenésről az önismereti és személyiségfej lesztésre helyeződött - tájékoztatott Csuha Sándor, a mun­ka- és személyügyi osztály szerve­zetfejlesztési csoportvezetője. Cégünk vezetése az új program ki­alakításakor kiemelt hangsúlyt fordí­tott a hatósági jogosító vizsgára kö­telezett munkavállalókra. A számuk­ra 2004-ben bevezetett pszichológiai állapotfelmérés (PÁF) és a szimulá­tor osztályon folyó „soft skill” fej­lesztés információt ad a jellemző ter­helő tényezőkre, a személyzet aktuá­lis pszichés állapotára és a fejlesz­tendő képességekre. (A „soft skill” egy adott munkakör betöltéséhez szükséges, nem szakmai jellegű ké­pesség, pld. együttműködési képes­ség, kommunikációs képesség stb.) Január 16-20. között egy összeko­­vácsolódott, tizenöt fős csapat tagja­ként jómagam is kipróbálhattam a megújított füredi rekreációs tréninget. Papp Izabella tréner, mentálhigié­nés szakember segítségével a relaxá­­ció mellett új ismeretekre tettünk szert, amelyeket a mindennapi mun­kánk során is hasznosítani tudunk, az önismeret, a személyiségfejlesz­tés, a stresszoldás, a koncentrációké­pesség, az önkontroll, a kapcsolatte­remtés, a konfliktuskezelés, a kom­munikáció, az empátia, a tolerancia, a csapatépítés, valamint a pozitív gondolkodás terén. Bebizonyoso­dott, hogy minden ember képes arra, hogy tükröt tartva magának, azt is észlelje, amit a környezete már régen lát és kö­zöl, csak a me­takommuniká­ciós jelzéseket eddig nem vet­te észre. (Meta­kommunikáció: a szavak nélküli közlés, pld. testbe­széd.) Fontos szerep hárul e téren is a családra, a munkatársakra és a ba­rátokra. Úgy segíthetünk a legjobban egymásnak, ha minősítések nélkül közöljük érzéseinket. Szükségünk van az önértékelés segítségével elér­hető belső egyensúlyra. Legvégül, az olvasók figyelmébe ajánlom gróf Széchenyi István ideillő gondolatso­rát: „Milyen különös, hogy valamen­nyi cselekedetünkben bizonyos mód­szert alkalmazunk, de azt, hogyan él­jünk, hogy lelkünket, testünket szo­ros egységben foglalkoztassuk, amely összhangja tehet bennünket egyedül erős emberekké, azt olyan kevesen értjük. ” -Sipos László-Törzsgárdatagsági elismerések 2006. január 20 éves Danizs Miklósné HŰIG HUFO Mun­ka- és Személyügyi Osztály, Tóthné Wolf Erzsébet HŰIG HUFO Szociál­politikai Osztály, Molnár József ÜVIG UVFO Reaktor Osztály, Varga Ferenc István ÜVIG UVFO Turbina Osztály, Kindl István KÁIG KTFO Villamos Karbantartás-technológiai Osztály, Komáromi József KÁIG KAFO Turbina- és Forgógép-karban­­tartó Osztály, Bíró János KÁIG SZFO Villamos és Installációs Szer­viz Osztály, Imre János KÁIG ÜFFO Biztonsági Rendszer Osztály, Hingl Ferenc KÁIG ÜFFO Automatika Osztály, Földesi Jánosné GVIGH KFO Közgazdasági Osztály, Gáspár Lajosné GVIGH KFO Közgazdasági Osztály, Kollár Csaba GVIGH LOGFO Raktározási Osztály. 30 éves Cserkuti Károly ÜVIG ÜVFO Külső Technológiai Osztály, Jäger József ÜVIG ÜVFO Külső Technológiai Osztály, Törő Magdolna ÜVIG VEFO Vegyészeti Ellenőrzési Osztály, Újhe­lyi Ferenc MÍG Villamos és Irányítás­technikai Rekonstrukciós Projekt, Pázmándi István MIG MFO Gépész Műszaki Osztály, Czakói Lajos Nándori Lajos (1942-2006) Váratlanul - rövid szenve­dés után - súlyos, gyógyít­hatatlan betegségben 2006. január 5-én a szekszárdi kórházban elhunyt Nán­dori Lajos az Energetikai Szakképzési Intézet nyug­díjas tanára. Az utolsó pil­lanatig a családdal együtt bíztunk abban, hogy kollé­gánk erős szervezete legyőzi a be­tegséget. Aggódó felesége az utolsó óráiban is mellette volt. Szerettei, barátai segítettek, amiben tudtak, hogy a fájdalmát enyhítsék, lelkileg erőt adva a küzdelemhez. Nándori Lajos 1992. augusztus 17-től 2000. augusztus 20-ig tanított az ESZI-ben. Munkája során egysze­­mélyben volt barát és nevelő, a csa­ládot helyettesítő kapocs. A Szilárd Leó Kollégiumi Alapítvány titkára, aki önálló életük kezdetén figyelte, segítette fiatalok százainak boldo­gulását. A kollégium falain kívül a főiskolásoknak társadalomtudomá­nyi ismereteket, filozófiát oktatott, aktívan részt vett a kihelyezett kép­zés életében. A hallgatók, az oktatók és a főiskolai munkatársak évről év­re az általa szervezett gólya­táborokban, szalonnasütése­ken, szakmai kiránduláso­kon kovácsolódtak összetar­tó csapattá. Nándori Lajos 2000-től nyugdíjasként is dolgozott, 2003 végéig a hét minden napján ott volt a kollégium­ban a Budapesti Műszaki Egyetem utolsó paksi főiskolai kép­zésének befejezéséig. 2006. január 14-én Pakson a Kál­vária temetőben vettek végső búcsút Nándori Lajostól. Gyászolja őt szerető felesége: Ilon­ka - akivel 34 évig éltek együtt bol­dog házasságban. Szerető gyermekei: Erika, Csaba és családjuk. Unokák: Diána, Réka és Gábor. Testvére: Vera és családja, sógora: József, sógornő­je: Etelka és családjuk. Rokonok, ba­rátok, a BME paksi képzésének hall­gatói, tanárai és munkatársai. Emlékedet örökre megőrizzük!-MJ-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom