Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-02-01 / 2. szám

12. oldal 1976-2006 2006. február A milliomodik munkautasításon túl Elkészült az egymilliomodik mun­kautasítás a PA Rt.-nál 2005. szep­tember 12-én. Tudni kell, hogy a PA Rt. területén munkautasítás nélkül a technológiai rendszereken mun­kát végezni tilos. Ezen alkalomból beszélgettem Szabó Jánossal, a munkautasítás tervezőjével és Hor­váth Miklós KAIG-igazgatóval. Szabó János be­rendezéstechni­kus, a technológia­armatúra csoport dolgozója.- Mikor kerültél az erőműbe? — 1979 októbe­rében jöttem az atomerőműbe dolgozni az ar­matúra-karbantartási osztályra kar­bantartó lakatosként. A hajtóművesek­nél dolgoztam 1987-ig két műszak­ban. Ettől kezdve kerültem műszaki Szabó János állományba, és mi terveztük az összes armatúrás jellegű munkát napjainkig. 1987-ig a munkautasításokat kézzel kellett kitöltenünk. 1987-ben vezették be a számítógéppel való munkatervezés. Ettől kezdve minden munka egy sor­számmal többet kapott. így jutottunk el az 1.037.978 sorszámúig 2005. decem­ber 16-án a MIR-, illetve a PMIR-rend­­szerben. Ettől kezdve használjuk a PassPort rendszert a munkatervezésben.- Hogyan sikerült neked kitöltened az egymilliomodik munkautasítást?- Ez egy teljesen véletlen volt, hogy pont nekem jutott e kerek számú munkautasítás megtervezése. Szeptemberben egy pénteki napon visszamaradt 28 db visszacsapó sze­lep munkáinak megtervezése. Sza­badpénteken bejöttem, hogy ezekre a munkákra a munkautasítást kitöltsem. Hétfőn szóltak, hogy megvan az egymilliomodik munkautasítás.- Milyen munkavégzést kellett elvé­gezni e jubiláns dokumentum alapján? Uj modul, az SAP SRM Kékesi Róberttel, a BELŐ cikk­törzscsoport vezetőjével beszélget­tünk a december 12-én bevezetett SAP SRM modulról.- Milyen előnyökkel jár az SRM bevezetése az R/3-hoz képest?- Webes katalógus, mely minden­ki részére elérhető, könnyű keresés­sel és részletes információkkal szol­gál. A beszerzés által jóváhagyott termékek közül intranetes, egyszerű felületen adhatóak meg a beszerzési igények, és végezhető el a szolgálta­tások teljesítésigazolása. Az átlagos felhasználónak (igénylő, engedélye­ző, teljesítésigazoló) nem kell az SAP R/3 rendszert használnia. Az igények (kosarak) néhány adat meg­adása után már elmenthetők (mit, mikorra, mennyit, milyen kontíro­zással), on-line kontírozás és keret­­ellenőrzés után. Az elmentett kosa­rak nyomon követhetők: kik az en­­gedélyezők, mikor történt meg az engedélyezés, milyen követőbizony­latok jöttek létre az SAP R/3 rend­szerben. Az engedélyezés Workflow által vezérelt, mely azt jelenti, hogy akár Outlook-ból — közvetlen beje­lentkezés alapján - is megtörténhet az engedélyezés. A teljesítésigazo­lást a szolgáltatást átvevő igénylő szervezet teheti meg.- Milyen hatékonyságjavulást remél­hetünk a bevezetett modul kapcsán?- Felgyorsul a beszerzési folya­mat. Az igénylők egyre több termé­ket választhatnak a cikkszámkeresés helyett, keretszerződések alapján összeállított katalógusból. A folya­matok automatizálása az átfutási idő mellett csökkenti a hibákat is. Az en­­gedélyezőnél a kosár elmentésével szinte azonnal megjelenik az enge­délyezendő igény. így a beszerzési igények napok helyett, órákon belül megjelenhetnek a beszerzőnél! Az­zal, hogy közvetlenül az illetékes költséghelyfelelősök hajtják végre, jelentősen csökken a szolgáltatás tel­jesítésigazolási folyamatának idő­­szükséglete.- Milyen jövőbeli lehetőségeket nyithat meg az SRM bevezetése a PA Rt.-ra vonatkozóan? Van-e tovább­fejlesztési lehetősége a bevezetett megoldásnak?- A közeljövő feladata a katalógus­termékek folyamatos bővítése. A szál­lítók minél nagyobb arányban történő bevonása, integrálása a folyamatba. Az SAP nem épít be újabb funkci­ókat az MM-modulba, hanem az új generációs termékeit fejleszti, mint pl. az SRM. Az SRM megteremti a lehetőséget az elektronikus kereske­delem és szállítói kapcsolat kiter­jesztésére. Funkciók, melyek alkal­mazására, az SRM lehetőséget ad:- elektronikusan továbbított beszer­zési igények a szállítók felé- szállítói portál (a szállító fogadja és visszaigazolja a rendeléseket, közvetlenül karbantarthatja a saját katalógustermékeit a PA Rt. rend­szerében)- szállítók saját internetes katalógu­sainak elérése a PA Rt. rendszerén keresztül- szállítóértékelés az igénylők által, közvetlen visszacsatolással a part­ner felé- szerződéskezelés SRM-ben- szállítói versenyeztetés és aukció lebonyolítása SRM-ben internetes kapcsolaton keresztül- számlakezelés SRM-ben -amennyiben a szállító fuvarozójá­nál a csomagok nyomonkövethetők (UPS, FedEx, DHL), az SRM-ben ez intergáltan megtehető.- Mekkora azon munkavállalók száma, akik SRM-felhasználók?- Közel 300 vizsgázott SRM- igénylő van, és kb. 100 engedélyező, akik mint költséghelyfelelős kapták meg a jogosultságot. Az igénylők is lehetnek engedélyezők, amennyiben erre a költséghelyfelelős felhatalmaz­za, és természetesen sikeres vizsga esetén az engedélyezők is lehetnek igénylők.- Az SRM bevezetése után, milyen visszajelzések jöttek a munkaválla­lók részéről a modullal kapcsolato­san?- Mint minden frissen bevezetett rendszernél, az SRM-nél is jelent­keztek kisebb hiányosságok, me­lyekre igyekszünk válaszolni. Né­melyek oka, hogy adott szituáció a tesztelés során nem került elő, ezért ezeket garanciában kell javítani. A kényelmetlenségeket okozó, több felhasználó által jelzett kérdésekre elektronikus körlevélben igyekszünk válaszolni felhasználóknak, illetve fo­lyamatosan frissítjük az intranetén megjelenő elektronikus oktatási anya­gokat. Az új felhasználók a bejelent­kezési azonosítóval egyidejűleg meg­kapják az összes, addig a felhasználók részére kiküldött levelet. Az SRM használatával kapcso­latban a felhasználók véleménye megoszlik. Aki már hozzászokott az R/3 felülethez és működéséhez, annak nehezebb az átszokás, és több esetben keresik ott a megszo­kott tranzakciókat. De alapvetően elégedettek a grafikus felülettel és annak információtartalmával. Külö­nösen jó vélemény van az engedé­lyezések nyomon követhetőségével kapcsolatban.- Reméljük sokakban felmerült kérdésekre adtál most választ! Kö­szönöm szépen! További sikeres munkát kívánok! -H.N.G­Horváth Miklós- A 31RX1S001 alfanumerikájú, 15 méteren levő visszacsapó szelep endoszkópozását kellett végrehajtani működőképesség ellenőrzése végett. Ez úgy működik, hogy van egy endo­szkópos csonk, és ezen keresztül egy berendezéssel jól láthatók a vissza­csapó szelep alkatrészei. Mivel nem szerelhető ez a berendezés, így törté­nik az esetleges hibafeltárása. Horváth Miklós KAlG-igazgatót a munkautasítási rendszerről kér­deztem.- 1987. június 23-án készült a MIR-ben az első munkautasítás, az utolsó 2005. dec. 16-án a PMIR-ben. Összesen 1.037.978 mun­kautasítás készült. Fontos mérföldkő volt, hogy 2005. szeptember 12-én készült el az egymilliomodik. Egy újabb mérföldkő következett be az életünkben 2005. december 12- én, mert a PMIR-es munkautasítások megszűntek létezni, onnantól már csak a PassPort-ban tervezünk mun­kautasításokat.- Légy szíves, tájékoztass bennün­ket, mi a különbség a régi és az új munkatervezési rendszer között?- Elsőre nehéz követni, hogy mi a különbség a PMIR és a PassPort kö­zött, de talán a szemléletbeli különbség a legfontosabb a két rendszer között. Az egyik munkautasításokat, a másik munkafeladatokat tartalmazó utasítás. A PMIR-es munkautasítás egy sok­kal szigorúbb és sokkal több informá­ciót, kötelezettséget, feltételt és kevés szabadságfokot tartalmazó tervezési dokumentum volt. Az új PassPort rendszerben egy jóval rugalmasabb és egy nagyobb szabadság­­fokkal rendelkező rend­szert alkalmazunk, ami előny és egyben hátrány is. Előnye az, hogy újfajta fe­lelősségeket, újfajta kompe­tenciákat, komplex kezelési módot tesz lehetővé. Tenné szetesen ez a fajta munkautasí­tás, illetve dokumentum bizto­sítja azt a lehetőséget, hogy az üzemidő-hosszabbításhoz szüksé­ges adatokat, információkat struk­túráivá és rendszeresen tudjuk gyűjteni, feldolgozni és megjeleníte­ni - talán ez a legfontosabb része. Ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy mind a munkát tervezők mind a végrehajtók egy más szemléletben végezzék a feladatukat. Ez azt jelenti, hogy egy komplex berendezés vagy rendszer tevékenysé­gét tudják megtervezni és végrehajta­ni úgy, hogy az alatta lévő összes fel­adatot egyszerre látják, egyszerre gon­dolják át, azoknak a feltételeit egy­másra épülve egyszerre jelenítik meg, és a koordináló tulajdonképpen egy kézben, egy rálátással tudja az egész, számára előírt tevékenységet áttekin­teni. Egyben ő az a felelős személy, aki az adott berendezésért a felelőssé­get kell, hogy vállalja. A koordináló az, aki elsősorban az üzemeltetőtől átveszi komplexen a munkaterületet, és a további részmun­katerületek átadása közvetlenül a ko­ordináló és a koordinált között zajlik az üzemeltető bevonása nélkül - ter­mészetesen akkor, ha ehhez új üzemvi­teli feltétel beállítása nem szükséges. Ez egy egészen más megközelítési szemlé­let, amelyet még nagyon sokáig kell tanul­nunk, de már az 1. blokkon ezt fogjuk alkalmazni. Bizonyára lesznek még problémák az ügyben, ezért én azt kérem minden­kitől, hogy türelmes és toleráns legyen. Meg vagyok győződve arról, hogy ez a fajta munkatervezési módszer és eljárás hosszú távon egyrészt biztosan kiszolgálja az üzemidő-hosszabbítás­nak az adatgyűjtési és feldolgozási funkcióját, másrészt a felelősségvál­lalást és felelősségérzetet — amelyet különben is erősíteni kívánok, és ér­vényesíteni akarok a kollégáim vo­natkozásában - segíti, támogatja, mert komplex módon kezeli a munká­kat és a munkák végrehajtását.- Köszönöm a tájékoztatás! -WP­Az Atomerőmű Tűzoltóság 2005-ös évértékelése Az Atomerőmű Tűzoltóság életében minden év elején eljön az a nap, amikor számot adnak munkájukról és kiértékelik előző évi teljesítmé­nyüket. A tűzoltóságnál azonban ez nemcsak hagyomány, hanem köve­telmény is, amit még hivatásos kor­szakukból hoztak magukkal. Az évértékelő beszámolóra a 2006. január 27-én tartott állomány gyűlé­sen került sor, melyre meghívást kapott a PA Rt. részéről Kovács József vezérigazgató, Radnóti Ist­ván biztonsági igazgató és Volent Gábor ipari biztonsági főosztály­­vezető. A Tolna Megyei Kataszt­rófavédelmi Igazgatóságot Ger­­gelics István igazgatóhelyettes, a tűzoltótársadalmat a Tolna me­gyei hivatásos tűzoltóságok pa­rancsnokai képviselték. A beszá­moló vendége volt Küllő Imre, Paks város rendőrkapitánya, Len­gyel Róbert, a NEUTRON be­működtetése, figyelembe véve a rá vonatkozó előírásokat (20/1998 NM- rendelet), négy szervezet összehan­golt működését kívánja meg.) Az állománygyűlést Böhm Péter, az Atomerőmű Tűzoltóság parancsnoka nyitotta meg, és miután köszöntötte a tűzoltóság dolgozóit és a meghívott vendégeket, rátért a 2005. év értékelé­sének, összegzésének ismertetésére. A beszámoló hallgatása és jegyzetelése len dolgot emelnék ki, ami többek kö­zött megütötte az előadáson a füle­met. A tűzoltók évente több mint öt­venféle képzésen vesznek részt! Az évértékelőn dr. Ótos Miklós tar­tott egy rövid beszámolót a mentő működésének szabályairól és eddigi tevékenységéről. Az éves beszámolót követően Rad­nóti István biztonsági igazgató felol­vasta Kovács József vezérigazgató üd­' 1«l i* frrrX - - - - . I : I sas jiisn avatkozó csoport parancsnoka, vala­mint Juhász Sándor, az ATOMIX Kft. alapító ügyvezetője és Szinger Csaba, az ATOMIX Kft. ügyvezető igazgató­ja. A rendezvényen részt vettek to­vábbá a 2005-ben alakult Atomerőmű Mentőszolgálat működtetésével kap­csolatban érintett szervezetek veze­tői, így dr. Buda Péter, a Dél-Dunán­túli Mentőszolgálat regionális vezető­je, dr. Ótos Miklós, a NUKLEOMED főorvosa és dr. Szvitán István mentő­állomás-vezető főorvos. (A mentő közben az ember ráéb­red, hogy a hallottakat megérteni, és néhány sorban leírni, nem egy­szerű feladat. Nem egy­szerű, hisz az atomerőmű tűzoltóinak munkája rendkívül sokrétű és igen komoly, feladatkörük na­gyon szerteágazó. Csak címszavakban: tűzoltás, műszaki mentés, alpinmentés, üzemza­var-elhárítás, liftből mentés, feszültség alatti oltás, rosszullétesek ellátása, ma­gasból mentés, AVIT-feladatok (Álta­lános Veszélyhelyzet-kezelési Intézke­dési Terv), ISO-minősítés, gyakorla­tok, ellenőrzések, megelőző tevékeny­ségek, sport- és szakmai versenyek, karbantartás, eszközök felülvizsgálata és még folytathatnám. A felsorolásból kitűnik, a fenti te­vékenységek mindegyike megérne egy-egy külön cikket, így csak egyet­vözlő levelét, aki egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni az állo­mánygyűlésen. A vezérigazgató úr gra­tulált az Atomerőmű Tűzoltóság állo­mányának a 2005-ös évben végzett te­vékenységéhez és elért eredményeihez. Radnóti úr hozzászólásában szintén méltatta a tűzoltóság eredményeit, ki­emelve az üzemvitellel közösen vég­rehajtott gyakorlatokat, feladatokat. Gergerics István, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ré­széről elmondta, hogy a 2005-ös év­ben végrehajtott átfogó ellenőrzésen az Atomerőmű Tűzoltóság működé­sét minden területen rendben találták. Végezetül Bőhm Péter parancsnok megköszönte az állomány egész évi munkáját, és bizakodását fejezte ki, hogy a 2006-os esztendőben is hason­ló eredményeket ér el az állomány. Gratulálunk az atomerőmű tűzoltó­inak, és köszönjük helytállásukat, ki­válóan végzett munkájukat! -LA-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom