Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-12-01 / 12. szám

10. oldal 1976-2006 2006. december V. Nukleáris Technikai Szimpózium - Paks ESZI - 2006. november 30 - december 1. A Magyar Nukleáris Társaság idén első ízben vidéken rendezte meg az éves, hagyományos szakmai konfe­renciáját és közgyűlését. A paksi helyszínt az indokolta, hogy az el­hangzott 69 előadás témái között kiemelt hangsúlyt kaptak az atom­erőmű üzemidejének meghosszab­bításával és teljesítménynövelésé­vel kapcsolatos előadások, vala­mint a 2. blokki 1. sz. aknában lévő sérült fűtőelemek eltávolítási mun­kái. Dr. Aszódi Attila főszervezőt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtu­dományi Egyetem Nukleáris Tech­nikai Intézet igazgatóját arra kér­tem, néhány kérdés erejéig tekint­sük át a szimpózium jelentőségét. — Először is azt kérdezem, milyen üzenete van az elmúlt évek társasági munkájának?- Fontos üzenet, amit a beveze­tőmben is elmondtam, hogy öt évvel ezelőtt volt egy paradigmaváltás a nukleáris társaságnál. Felismertük páran, elsősorban a körülöttem lévő fiatal emberek, hogy egy olyan fóru­mot kell teremteni, ahol a szakmai kérdéseket meg lehet vitatni. Ahol vi­lágkonferenciákon szokásos színvo­nalon szakmai előadások hangzanak el, és ezeknek az előadásoknak és szakmai vitáknak meg van az írott változata is. Ugyanis nem lehet úgy üzemidő-hosszabbítást megvalósíta­ni, hogy arról nincs a szakmának egy színvonalas konferenciája, nincs írott szakmai sajtója. Ma már elmondhat­juk: sikerült megvalósítani a szakmai elképzeléseinket, hiszen idén az ötö­dik szimpóziumot rendeztük meg, szokás szerint most is november vé­gén, december elején. Visszatekintve az elmúlt öt évre elmondható: évről évre nőtt mind a résztvevői, mind pe­dig az előadói létszám, és színvona­las előadások hangzottak el. Ez na­gyon jó jel, mert azt jelenti, sikerült felkészíteni a humán faktort az üzem­idő-hosszabbításra, és meg tudjuk tartani magyar nyelven is ennek a szakmának az értékeit.- Gondolom a mostani szimpózium­nak is megfogalmazható üzenete van. — A mostani konferenciának az üzenete egyrészt az, hogy szakmai közegben nyíltan meg lehetett be­szélni például az üzemzavarral kap­csolatos dolgokat. Nagyon sokan most szembesültek azzal, hogy mi is történt 2003 áprilisában, és most hol tartunk az elhárítási munkákkal. Ez a konferencia tekintélyét emelte, hi­szen sikerült elérni, hogy részletes tá­jékoztatást kapjanak a konferencia résztvevői. A másik fontos momentum, amely­nek üzenetértéke van, hogy nagyon sok a fiatal a résztvevők között. Évről évre több fiatal jön el, és nagyon jó előadásokat tartanak. Jó példa erre a dr. Katona Tamás által vezetett szek­ció, amelyen sok fiatal vett részt, ki­emelkedő színvonalú előadásokkal. Ez viszont azt jelenti, vannak a kör­nyezetünkben olyan fiatalok, akik művelik ezt a szakmát, és az aktuális kérdésekkel foglalkoznak. Bennük van annak reménye, hogy ezt a szak­mát tovább tudjuk vinni. Viszont Ka­tona Tamás tett egy fontos észrevételt is, miszerint az elméleti kutatások mellett jó lenne, ha több és gyakorlatiasabb mérnö­ki téma jelenne meg a konferenciákon. Ezt a fi­gyelemfelhívást komo­lyan kell vennünk, meg kell próbálnunk olyan té­mákat felvetni, melyeken keresztül a mérnökhallga­tókat vagy a fiatal végzett mérnököket az atomerő­műhöz kötődő konkrét té­mákban tudjuk foglalkoz­tatni.-Attila, a világot járva, mi a tapasztalatod az energiatermelés és -felhasználás kérdésének alakulá­sáról? — Én azt gondolom, ha Németor­szágot kivesszük a képből, akkor egyértelműen egy nagyon komoly elmozdulás tapasztalható. Minden fórumon arról beszélnek, növekszik az energiaigény, amelynek a kielégí­tése nagyon komoly kihívást jelent. Nagyon sok helyén a világnak libe­ralizálták a villamosenergia-piacot. Ennek következtében a 80-as és 90- es évek elején elég sok kapacitásbő­vítés történt, amely azt eredményezte, hogy egy ki­csit elkényelmesedett a vil­­lamosenergia-szektor. Illet­ve a politika azt mondja: fölösleges a fejlesztés. Sze­rintem most változásokra lehet számítani, mert az utóbbi években bekövetke­zett villamosenergia-rend­­szerek hibái figyelmeztet­tek arra, hogy szükség van új kapacitásbővítésre. A ka­pacitásbővítésen túl szük­séges az alacsony hatásfo­kú és környezetszennyező egységek kivonása a rendszerből. És ha mind­ezt végiggondolom, akkor meggyő­ződéssel vallom, a politika be fogja látni: nem lehet az atomenergiát megkerülni. — A folyamatosan növekvő villa­­mosenergia-igény kielégítése egyre nagyobb gond. A szakemberek nagy hangsúlyt helyeznek a takarékosság­ra. Meg lehet győzni az em­bereket a takarékos ener­giafelhasználás fontosságá­ról?- Ezen a területen na­gyon komoly programokat kellene indítani, ahol nem­csak a lakosságot, hanem a fogyasztási szektornak minden elemét meg kellene célozni, és a fogyasztás csökkentésére sarkallni a fogyasztókat. Hogy ez mennyire lesz sikeres, az kérdéses. Számomra nem evidens, hogy a fogyasztáscsökkenés olyan mértékű lesz, mint amit elvárnak. Na­gyon fontos lenne, hogy maguk a vil­lamos társaságok és erőművek is tűz­zék zászlójukra az energiameg­takarítást, mert ha nem segítenek né­mi kapacitást felszabadítani az ener­giamegtakarítással, akkor óriási problémák lehetnek. — Az atomenergiánál maradva, fel­sőoktatási rendszerünk biztosítja-e a szakember-utánpótlást?- Azt látom, hogy a mérnök-fizi­kus képzésben, illetve a gépészmér­nök és energetikus képzésben válto­zások történtek az elmúlt időszakban. Sikerül egyre több hallgatót bevonni, a keretszámokat be tudjuk tölteni, sőt túljelentkezés van. Felmérést készít­tettünk az Akadémia keretében, hogy milyen szakemberigénye lesz a villa­­mosenergia-ipamak. Ebből az látszik, hogy a felsőoktatás be tudja tölteni a szakemberigényeket. Jelenleg az a nagy kérdés, hogy az igazán tehetsé­ges gyerekeket ide tudjuk-e vonzani. Szerintem, erre kell nagy hangsúlyt fektemi. Nagyon fontos az, hogy be­induljanak a már előkészítés stádiu­mában lévő ösztöndíjprogramok, il­letve olyan projekteket indítsunk, amelyekbe rögtön az elején be tudjuk vonni a gyerekeket a munkába. Tehát az a feladatunk, hogy a tehetséges • • Ünnepi közgyűlést tartott a Magyar Nuldeáris Társaság A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) - immár hagyományosan a Nukleáris Technika Szimpóziu­mot követően - ünnepi közgyűlést tartott 2006. december I-jén dél­után. A rendezvényen dr. Sükösd Csaba elnök adta át a társaság dí­jait, amelyet a díjazottak előadása követett. Az MNT legfőbb díját, a Szilárd Leó-díjat dr. Köb linger László főigazgatóhelyettes, az OAH Általá­nos Nukleáris Igazgatóságának ve­zetője kapta sokéves, kiemelkedő tu­dományos munkájáért. Koblinger László a BME vil­lamosmérnöki ka­rán végzett. A Köz­ponti Fizikai Kuta­tóintézet Atom­energia Kutatóinté­zetében 28 évet töltött sugárvédel­mi kutatásokkal, illetve vezette a su­gárvédelmi szerve­zetet. Az elsők kö­zött alkalmazta a Monte Carlo-mód­­szert az emberi testben elnyelt dó­zisok számítására, valamint a való­színűségi módszereket környezeti kockázatelemzésre. Sztochasztikus tüdőmodellt dolgozott ki. Az MNT alakulásakor annak titkára, majd 1998-2000 között elnöke volt. A dí­jazott „Miért védem a sugarat?” címmel igen élvezetes élettörténeti előadást tartott. Az iskolai fizikaoktatás kísérletes jellegének erősítéséért járó, újonnan alapított Öveges József-díjat dr. Pi­­láth Károly tanár kapta „Kísérletek számítógéppel támogatva” című pá­lyázatáért. A díjazott a Balassi Bálint 8 évfolyamos Gimnázium és az EL­TE Trefort Ágoston Gyakorló Iskola fizikatanára, aki harmadik éve infor­matikát is tanít. Számítógépes isme­reteit a fizika oktatásában is használ­ja annak érdekében, hogy a tanulók gyakorlati, látványos kísérleteken keresztüljussanak el az amúgy talán száraz ismeretek elsajátításáig. Az előadásában bemutatott kisérletek valóban egyszerűek, de érdekesek voltak. A gyorsulás és az indukció bemutatása mágneses kisautóval, a csillapított rezgés mérése, az infra­vörös webkamerával átlátszóvá tett kóla és a Planck-állandó diódás ki­mérése érthetővé és élvezetessé tette a jelenségeket. A közgyűlés új titkárt is választott Silye Judit, az OAH NBI munkatár­sa személyében. A jelöltet dr. Páz­­mándi Tamás, az áprilisban megvá­lasztott új elnök mutatta be, aki aján­dékkal köszönte meg a leköszönő el­nök, Sükösd Csaba és a titkár, Szieberth Máté munkáját. Januártól már az MNT tavasszal megújitott el­nöksége irányítja a társaság tevé­kenységét. A Magyar Nukleáris Társaság díjazottjai A társaság három díjat alapított, 1992-ben a Szilárd Leó-díjat, amely­nek elnyerésére a társa­ság tagjai tehetnek ja­vaslatot, és a társaság elnöksége dönt a kitün­tetendő személyről. A Budapesti Olasz Nagykövetség és az MNT 2001-ben, a Fermi-cen­­tenárium évében alapítot­ta a Fermi Fiatal Kutatói Díjat, amelyre pályázni lehet. A harmadik díj az )veges József-díj, amelyet az a fizi­­:atanár nyerhet el, aki a fizika gyakor­latias oktatása terén a legeredményesebb volt, és a legtöbb pontot gyűjtötte össze. Szilárd Leó-díjas: dr Koblinger László, az Országos Atomenergia Hivatal igazgatója. Öveges József-díjas: dr. Piláth Károly, a bu­dapesti Balassi Bálint Gimnázium fizikata­nára. A Fermi Fiatal Kutatói Díjat nem adták át, mert a beérkezett két pályá­zatot nem tartotta elég színvonalas­nak a kuratórium. Gratulálunk a kitüntetetteknek! / / / A közgyűlés 2006. szeptember 28- án ült össze. Meghallgatta és elfogad­ta a beszámolókat, majd titkos szava­zással elektronikusan választott. Az új elnök dr. Péceli Gábor, a BME Villa­mos-mérnöki és Informatikai Kar dé­kánja lett. Beválasztották az elnök­ségbe Vahl Tamást, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját is. Dr. Rajfai Mária után Tóth Ferenc kapta a területi szervezetekért felelős alelnöki tisztet. Tóth Ferenc gazdasági informatikus, az Audi Hungária Mo­tors Kft. dolgozója, a Győr-Moson- Sopron megyei területi szervezet tit­kára. Országos fórumra hívta a vidéki NJSZT-TISZTUJITAS Eltelt egy újabb három­éves ciklus, s a Neumann János Számítógép-tudo­mányi Társaság (NJSZT) alapszabálya alapján a közgyűlésnek vezetőséget kellett választania. A sza­bályzat azt is kimondja, hogy senki nem választ­ható újra egymást követő két ciklu­son után, így teljesen kicserélődött az elnökség. szervezeteket a székházba, Budapestre november 28- ra. Sikeresnek értékelték az előző ciklusokat. Ajövő fel­adatainak meghatározása­kor a tagság létszámának emelését, aktivitásának nö­velését tűzték ki célul. Kü­lönös tekintettel kell lenni a fiatalok részarányának növelésére - elöregszik a tagság. Központilag újjá­élesztik a szakértői rendszert. Rangot, megbecsülést, elismertséget jelent majd az odatartozás, valamint felkéré­seket, megbízásokat eredményez. Pá­lyázatokat, tanulmányi versenyeket szerveznek, rendeznek, támogatnak. A fórumon kiemelték, követendő példának állították a paksiakat, mint a legnagyobb létszámú és egyben legaktívabb szervezetet. -gyulai-

Next

/
Oldalképek
Tartalom