Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
2. oldal 2006. január 33 1976-2006 Héliosz-díjazottak 2005. (Folytatás az 1. oldalról.) Kovács József, az OTP Bank Rt. Dél-Dunántúli Régió igazgatója:- Mit jelent önnek ez az elismerés?- Ez a kitüntetés nagyon sokat jelent számomra, ugyanis Tolna megyében a gazdasági élet szereplőinek, főleg az ilyen nagyságrendű cégeknek - akiknek milliárd feletti az árbevételük - a száma véges. Ha valaki Szekszárdon sétál, akkor azt tapasztalja, hogy bankokból talál a legtöbbet. Tehát ugyanaz a torta, csak többen vágunk belőle szeletet. És ebben a nagy kenyérharcban nekünk nagyon fontos az, hogy Tolna megye vezető részvénytársaságának a számlavezetői lehetünk. A piaci részesedésünk, a részforgalomból való részesedésünk az atomerőműnél meghatározó. Tehát a fő számlavezetőként vagyunk jelen a mindennapokban. Ez nemcsak az erőmű gazdálkodásában jellemezhető így, hanem a dolgozók életében is. Az atomerőműnél dolgozók és az Atomix Kft.-nél foglalkoztatottak több mint 55 százalékának az OTP- nél van a folyószámlája. Ez az elismerés nekem egy olyam megtiszteltetés, ami abba az irányban ösztönöz, hogy továbbra is mindent megtegyünk, hogy jól kiszolgáljuk az atomerőművet. Ezzel a kitüntetéssel a dolgozók is kaptak egy olyan jelzést, hogy ahol az életüket élik, ahol a kenyerüket keresik, annak a cégnek a finanszírozása a vezetés szerint jó kezekben van, tehát magánemberként is bízhatnak ebben a bankban. — Mióta van kapcsolatban az atomerőművel? — Én tulajdonképpen az OTP Banknál 1995 óta dolgozom. 2000- ben kerültem közvetlen kapcsolatba az atomerőművel. Nemcsak a műszaki, ökológiai kérdések azok, amik nagyon fontosak, hogy az erőmű jól működjön, gazdaságos legyen, hanem az, hogy pénzügyileg milyen stabilan áll, hogyan lehet tervezni a jövőt nemcsak műszaki fejlesztéssel, nemcsak a tudomány által, hanem pénzügyileg is. Ehhez megbízható partnert kerestek, és én úgy érzem, hogy ebben az útkeresésben a cég vezetőivel és a dolgozók magánpénzügyeinek a bonyolításában is partnerre találtunk egymásban. — Köszönöm a beszélgetést és gratulálunk a kitüntetésekhez! Évfordulós emlékérem A Paksi Atomerőmű Vállalat alapításának 30. évfordulójára emlékérmet jelentettünk meg, amelyet minden, 2006. január 1-jén munkajogi állományban lévő munkavállaló megkapott. Az érem ötezer darab bronz és kétszáz darab ezüst változatban jelent meg. Az érem tervezője Fritz Mihály szegedi szobrászművész, kivitelezője Szabó Géza szegedi ötvösmester. Harminc év tanúi Könyvek, írások, képek, gondolatok azokról, akik történelmet írtak, és akik leírták a történelmet A paksi atomerőmű alapításának 30. évfordulójára emlékezve ez évben egy sorozatot indítunk, melyben bemutatjuk azokat a kiadványokat, könyveket, jelentősebb tájékoztató anyagokat, melyek az atomerőmű történetéről, az építkezéstől napjainkig eltelt időszakról tanúskodnak. Ezzel egyben felidézzük a múlt eseményeit, és tiszteletűnket fejezzük ki azok iránt, akik alkottak, dolgoztak, a mai nap is munkálkodnak az atomerőműért, és akik mindezt megörökítették. Atomerőmű a Duna partján, Csikócsapat Elsőként jelent meg Hazafi József tollából, Szalai János szerkesztésében és Gottvald Károly fotóival az Atomerőmű a Duna partján című kiadvány. 1984-ben adták ki ennek bővített változatát, az atomerőmű dolgozói körében akkor nagyon népszerű és a mai napig is örömmel emlegetett könyvet, Hazafi József Csikócsapat c. művét, mely a Riport 440 megawatt születéséről alcímet viseli. Mindkét kiadvány bárki számára hozzáférhető az atomerőmű Műszaki Könyvtárában. A szerzőt, Hazafi Józsefet arról kérdeztem, hogy miként született a könyv, mi motiválta öt annak idején, és mit jelentett akkor az atomerőműről íni?- Nagyon nagy strapát, fáradságot jelentett a paksi atomerőműről írni. Minden hét csütörtöki napján le kellett adnom a Tolnai Népújságba egy akkora terjedelmű anyagot, ami az újság fél oldalát kitöltötte. Ez a kötelezettségek mellett felelősséget is jelentett, de ugyanakkor örömet is adott, mert az emberek érdeklődtek az atomerőmű iránt. Én úgy tapasztaltam, hogy szívesen olvassák az erőműről szóló cikkeimet. Számtalan riportom jelent meg, és országos lapokban is írtam az atomerőműről, például az Élet és Irodalomban, a Magyar Ifjúságban, Népszavában, Magyar Nemzetben. A kellemes élmények mellett bőven ért kellemetlen dolog is. Abban az időben, főleg a kezdetekben a párt sajtóközpontja nem igen támogatta, hogy országos lapokban is íijunk az atomerőműről. Volt olyan eset, hogy elmentünk a tévésekkel a pécsi uránbányába, és mivel engedély nélkül mentünk, bizony nagyon megróttak bennünket. Az akkori Ipari Minisztérium Uránipari Titkárságától kellett volna ehhez engedélyt kérnünk, de mi nem is gondoltunk erre. Öt-hat éven keresztül folyamatosan tudósítottam az atomerőmű-építkezésről, az itt folyó munkákról. Bőven volt anyag, amiből meríthettem a könyvek írásához. Sok érdekes embert megismertem, és szép portrékat tudtam készíteni róluk. Itt kiemelném a darus hölgyet, Piskolthy Viktomét, aki a maga 53 kilójával főszereplője volt az első reaktortartály helyére emelésének. Nagyon sok olyan helyzettel találkoztam, amiről úgy gondoltam, meg kell írni. Annak idején mindig Gottvald Károllyal együtt mentünk a helyszínekre, ő fotózott, én tudósítottam. Először az Atomerőmű a Duna partján c. kiadványt készítettük el. Utána, 1984-ben jelent meg bővebb, tartalmasabb formában a Csikócsapat c. könyv. A lapokon minden fontos esemény dokumentálva van. Örömmel tettük a dolgunkat, és úgy érzem, megérte a fáradságot. A Csikócsapat óriási sikert aratott.-Lovásziné Anna(Folytatás a 3. oldalon) Az első vállalati (újság) tájékoztató Az atomerőmű építésén számtalan olyan vállalat dolgozott, ahol rendszeresen adtak ki vállalati újságot. Amikor megalakult a Paksi Atomerőmű Vállalat, az alapítóknak hamar hiányozni kezdett a saját újság. A Neutron című vállalati híradó első számában, „A jobb tájékoztatás érdekében...” című írásban leszögezik: a vállalati tájékoztatót rendszeresen meg kell jelentetni. Ám, hogy nem volt egyszerű összeállítani az első számot, erre utal a már említett cikk következő megállapítása: ! „Tekintettel "v arra, hogy a feladat egyetlen, szocialista címért küzdő brigád erejét meghaladja, a további számok megjelentetésére társadalmi szerkesztőbizottságot hozunk létre. Köszönetét mondva a Magyar-Szovjet Barátság brigád kollektívájának az első szám megjelentetésében kifejtett eredményes tevékenységéért, felkérjük vállalatunk valamennyi dolgozóját, hogy írásaival, észrevételeivel segítse elő a szerkesztőbizottság munkáját. A bizottság névsorát a tájékoztató megjelenését követően vállalatunk dolgozóinak tudomására hozzuk.” Ma még nem tudjuk kik voltak a bizottság tagjai, ám a második számot — amely 1977 májusában jelent meg — az üzemviteli főosztály szerkesztette és adta ki. Abban az időben nem volt könnyű a lapindítás, mert még a szükséges papír beszerzése is nehézségekbe ütközött. Lapengedélyt sem volt könnyű szerezni, viszont a vállalat kiadhatott belső tájékoztatót. Öszszesen két szám jelent meg a Neutronból, majd 1978. november elején megjelent a Paksi Atomerőmű Építői című újság, amely sokáig a beruházás lapja volt.-béri-A PA Rt. volt vezetői Szabó József Szabó Benjamin (1976.01.01.-1978.11.15.) Pónya József Nagy Sándor Dr. Kocsis István 1000 GWh Qs Qs <?s C\ Q\ ~ *Ti Q\ ON C?v GN Ov Ői O' OV r- oo * £ - N n t ifi § 8 § 1 1 — ín ín ín f-i rl rr A PA Rt. 2005 évi termelésének kimutatása (GWh) A Paksi Atomerőmű villamosenergia-termelése Dr. Petz Ernő (1991.12.01.-1994.12. 09.)
