Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-05-01 / 5. szám

2. oldal ATOMERŐMŰ 2005. május „Hosszú távon gondolkodunk” AIX. Országos Műszaki Muzeológus Találkozó elé Folytatás az 1. oldalról. A Stratégia összeállítását több fordu­lóban, szerteágazó vezetői és szakér­tői egyeztetések, műhelymunkák, környezeti vizsgálatok előzték meg a 2004. év második felében. A közös munka eredményét, a pontos célokat, mutatókat, akciókat, a megvalósítást veszélyeztető kockázatokat a Stratégi­ai Kontrolling Főosztály foglalta a PA Rt. alapstratégiai dokumentumába.- Melyek a PA Rt. Stratégiájának legfőbb elemei? — Hosszú távon gondolkodunk, ezért a társaság stratégiája a 2014-ig tartó 10 éves időtávra szól. A Stratégia lényege, hogy a WANO-mutatók terén a világ élvonalába, legjobb negyedébe tartozó, biztonságosan, eredményesen, hatékonyan és korszerűen működő, a munkatársakat megbecsülő, magas társadalmi elfogadottsággal rendelke­ző, a környezete irányába felelősséget mutató atomerőmű kívánunk lenni. Ennek érdekében az alapstratégia öt területen, azon belül hét fókuszban fo­galmazza meg a ránk váró legfonto­sabb célokat, mutatókat és akciókat. A biztonság területén a nukleáris és ipa­ri, valamint a környezeti biztonság van a fókuszban. Itt a WANO-mutatók se­­gitségével történő mérést, valamint a nemzetközi tapasztalatok hasznosítá­sának fontosságát emelném ki. A gazdálkodás és hatékonyság te­rén a hosszú távú eredményességre, valamint a versenyképességre, azaz a megfelelő értékesítési árra összponto­sítunk. A hazai és nemzetközi kömye-Folytatás az 1. oldalról. Az üzemidő-hosszabbítás egyben azt is jelenti, hogy — amint azt a hartai polgármester kérdésére reagálva Molnár László elmondta - az atom­erőmű sokkal tovább tudná támogatni az alföldi kistérséget is. A Paksi Többcélú Kistérségi Társulás 14 települését érintő 30 millió forintos önrésztámogatás megkötésére Kaj­­dacson - szintén az atomerőmű támoga­tásával tavaly felépített új Teleház­­helyiségben - került sor. Kovács József vezérigazgató elmondta: a paksi atom­erőmű kötelességének érzi a segítség­­nyújtást annak érdekében, hogy környe­zetében élhető települések legyenek. Az erőmű érzékeny a problémákra, és tö­rekszik a kapcsolatok elmélyítésére is. Ennek része a nyitottság, a működés át­zet szigorodó feltételei ismeretében a siker ezen a téren létkérdés. A piac és érintettek területén belül a legfonto­sabb az értékesítés és a partnerség. Mindez a tulajdonosvásárlónkkal és a beszállítókkal szembeni korrektséget, valamint a más érintettek, a környező társadalmi környezet irányába mutató felelősségvállalást jelenti. A termékek és szolgáltatások területének lényege a magas szintű rendelkezésre állás, a szerződés szerinti teljesítést a villa­­mosenergia-termelésben. A működés és működésfejlesztés területén maga a működésfejlesztés az a kiemelt fókusz, amire összpontosí­tanunk kell. A jó egy éve elindított Szervezeti és Működésfejlesztési Program (SZMFP) keretében elindult tevékenység már mutatja első jeleit a biztonsági és üzemeltetési kultúrában, de még sok a termivaló. Az öt alprog­­ram sikerét többek között az ismétlő­dő események csökkenő száma és a munkatársi elkötelezettség remélhető­leg javuló mutatója hivatott jelezni.- Melyek a további lépések? — Az alapstratégiában foglalt célo­kat funkcionális szintre kell lebonta­ni. A társigazgatóságok szakemberei­nek közreműködésével elkészültek a funkcionális stratégiák tervezetei. A véglegesítés és harmonizáció után kezünkben lesz az a stratégiai feladat­csomag, melyek megvalósítása vala­mennyiünk hosszú távú érdeke. Re­mélem, PA Rt. igazgatósági tagként sikeresen tudom mindezt a testület­ben is képviselni! -Hadnagy Lajos­láthatósága és a tájékoztatás. A vezér­­igazgató a polgármesterek előtt hozzá­tette: évente 10-14 Mrd Ft-ot költ az erőmű a blokkokra, további - összesen — 4,5 Mrd-ot a teljesítmény 8%-kal tör­ténő növelésére. Hangsúlyozta, hogy az atomerőműnek is meg kell majd felelni a 2007-től bekövetkező piacnyitásnak, és hogy ugyanazon esztendő december 14-e a határideje az üzemidő-hosszabbí­táshoz szükséges dokumentációnak. A helyreállítással kapcsolatban le­szögezte: nem engedhetjük, hogy ha­sonló hiba még egyszer előforduljon. Ennek érdekében az atomerőmű nem engedheti ki a kezéből a műveletek irá­nyítását, ellenőrzését. Az elhárítás ak­kor kezdődhet, ha minden engedély rendelkezésre áll, és ha már teljesen felkészültünk a műveletre. Folytatás az 1. oldalról. A műszaki muzeológiának ez a nagy­mértékű kibontakozása, általános tér­nyerése és fokozódó jelentősége szo­ros összefüggésben áll a közelmúlt és napjaink rohamos technikai fejlődésé­vel. Ha a múlt ipar- és technikatörténe­ti, tudománytörténeti emlékei nem ke­rülnek be időben a múzeumokba, ak­kor azok egyre gyorsuló ütemben fo­gyatkoznak, semmissülnek meg, és vesznek el a jövő számára. A legfiatalabb muzeológiai szakág feladatai, problémái, gondjai és örö­mei sajátosak, sokban eltérőek a ha­gyományos múzeumi szakterületeké­től. így követve néhány szakterület már nagy hagyományokkal rendelke­ző szakmai összejöveteleit, tanácsko­zásait és továbbképzéseit, a technika­­történeti- és műszaki muzeológiai szakterület is közel egy évtizede elha­tározta, hogy alkalmi - inkább egy­­egy konferenciához köthető - összejö­veteleit évente megrendezendő szak­mai találkozó formájában tartja meg. Az ötlet házigazdája és azóta is társ­rendezője a szakterület vezető múzeu­ma, az Országos Műszaki Múzeum. Folytatás az 1. oldalról. A társaság üzleti tevékenységének eredménye az egyéb tevékenységgel együtt így 2,194 milliárd Ft pozitív szaldót mutat. A pénzügyi tevékenység eredménye 7,456 milliárd Ft, amiben legnagyobb szerepet játszik a leányvál­lalatoktól származó osztalékbevétel. Összességében tehát - bár a 2004. évi rendes közgyűlés a társaság üzletpoliti­káját és főbb tervszámait a kedvezőtlen objektív feltételek figyelembevételével -2,3 milliárd Ft mérleg szerinti veszte­séggel fogadta el - a pozitív évközi ha­tások és az eredményes költséggazdál­kodás együttes hatásaként sikerült nye­reséget realizálni. Az MVM Rt. 2004- ben 379 milliárd 775 millió Ft nettó ár­bevétel mellett közel 10 milliárd Ft adózott eredményt ért el. A közgyűlés elfogadta a társaság 2005. évi üzletpolitikáját, és üzleti ter­vét. Ennek keretében dr. Kocsis István vezérigazgató fő üzletpolitikai célkitű­zéseként jelölte meg, hogy a társaság törekedjen meghatározó piaci szerepé­nek megőrzésére, erős, nemzeti, verti­kálisan integrált villamos társaságként legyen jelen a villamosenergia-érték­­lánc valamennyi elemében, szerepet Az eddigi találkozók célja a techni­katörténet kutatása, ápolása, egymás eredményeinek a megismerése, az esz­mecsere a nagy múzeumoktól egészen a legkisebb ipari vagy műszaki, tech­nikatörténeti gyűjteményekig. Egyre komolyabb szerepet játszik a találko­zók életében a szakmuzeológiai kérdé­sek felvetése és megtárgyalása, a kor­szerű módszerek megismertetése és el­­teijesztése, a muzeológia szakmai kö­vetelményrendszerének az egységesí­tés felé történő terelése. Szerves része a találkozóknak a hagyományos zász­­lószalag-felkötés rövid ceremóniája, az esetenként megtartott baráti össze­jövetel és a programok zárásaként egy félnapos szakmai kirándulás. Az 1997-ben az Országos Műszaki Múzeum rendezésében Budapesten, a Kossuth téri MTESZ-székházban tar­tott első találkozótól már számottevően hosszú az út, sokszínű a megtárgyalt kérdések sora, s ennek nemhogy a vé­gére érnénk, hanem tovább sokasod­nak, munkát adva a következő tizedik és a további találkozóknak egyaránt. A sor Budapesttől Paksig: 1997-Or­szágos Műszaki Múzeum, Budapest; vállalva a határokon kívüli régióban is. Az üzletpolitika a vállalatcsoport stra­tégiai céljaként határozza meg az átvi­teli hálózattal integrált rendszerirányító (TSO) létrehozását, a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbítását és teljesít­ménynövelését, valamint a Vértesi Erőmű helyzetének rendezését. Ennek érdekében ki kell alakítani a társaság­­csoport új, költséghatékony működési modelljét. A társaságnak fő tevékeny­ségei keretében a közüzemi fogyasztók maradéktalan ellátása mellett fel kell készülnie az erős nagykereskedői sze­rep fenntartására és fejlesztésére, az át­vitel terén az üzemeltetés és a fejleszté­sek révén biztosítani kell a közüzemi és a versenypiac igényeinek kiszolgá­lását. A társaság alaptevékenységein túlmenően - megfelelő jövedelmező­ség feltételei mellett - folytatja a távhőpiacon való sikeres megjelenést. A közgyűlés a továbbiakban elfo­gadta az MVM-társaságcsoport 2004. évi összevont (konszolidált) beszámo­lóját és üzleti jelentését. A konszoli­dált MVM-csoportszintű eredményt az anyavállalaton kívül a teljes kon­szolidációba bevont leányvállalati kör (Vértesi Erőmű Rt., Paksi Atomerőmű 1998 - Postamúzeum, Budapest (gyűj­temények és kiállítások, a gyűjtemény­­gyarapítás kérdései); 1999 - Magyar Olajipari Múzeum, Zalaegerszeg (a mú­zeumi törvény, az ipari szakmúzeumok és a szponzorálás); 2000 - Magyar Elektrotechnikai Múzeum, Budapest (műszaki múzeumok jövője, műtárgyak mentése); 2001 - Közlekedési Múze­um, Budapest (a műszaki muzeológia jövője, műszaki tárgyak restaurálása); 2002 - Központi Bányászati Múzeum, Nagycenk-Sopron (műszaki múzeumok kiállításai, a szabadtéri tárgyak problé­mái); 2003 - Országos Műszaki Múze­um, Budapest (az „élő műszaki múze­um”, nyilvántartás és megőrzés); 2004 - Szent István Egyetem Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szak­múzeuma, Gödöllő (műszaki múzeu­mok és az egyetemi oktatás, az új múze­umi nyilvántartás); 2005. május 18-20. - Paksi Atomerőmű Rt. Látogatóköz­pont és Üzemtörténeti Gyűjtemény, Paks (új típusú múzeumi intézmények: a látogatóközpontok, a műszaki múzeu­mok a hazai múzeumi életben). Dr. Bencze Gáza, főigazgató-helyettes Országos Műszaki Múzeum Rt., Országos Villamostávvezeték Rt., MVM Partner Energiakereskedelmi Rt., Tatabánya Erőmű Kft.) eredmé­nye határozta meg. A közgyűlés az igazgatóság előterjesztése alapján az MVM-társaságcsoport konszolidált mérlegét és eredmény kimutatását 562 milliárd 550 millió Ft mérleg-főösz­­szeggel, és 3,68 milliárd Ft mérleg szerinti veszteséggel állapította meg, figyelembe véve az MVM Rt-nél el­határozott osztalékkifizetéseket. Az MVM Rt. közgyűlése tudomá­sul vette, hogy dr. Vági Márton, az igazgatóság elnöke — aki 2005. január 1-től az MVM Rt. fő tulajdonosának, az Állami Privatizációs és Vagyonke­zelő Rt.-nek vezérigazgatói tisztét tölti be - megnövekedett feladataira való hivatkozással lemondott igazga­tósági tagságáról. Tavaszi Zsolt igaz­gatósági tag is más irányú elfoglaltsá­gára hivatkozva lemondott tisztségé­ről. A közgyűlés az igazgatóság tagjá­vá választotta dr. Draskovics Tibor és Tabák Péter urakat. A közgyűlést kö­vető igazgatósági ülés tagjai sorából dr. Draskovics Tibort választotta meg az MVM Rt. Igazgatósága elnökévé.-Mayer György-Önrész-támogatási megállapodások Draskovics Tibor lett az igazgatóság elnöke Szakmai fórum és tisztújítás a TMMK idei taggyűlésén A tervek megvalósítása esetén nem­zetgazdasági szinten is rögzíthetők az alábbi következtetések: „A hazai gaz­dasági fejlődés kiszolgálásához, az or­szágos villamosenergia-ellátás hosszú távú alapvető bázisa a Paksi Atomerőmű Rt. Az alapvető­nek tekintett ellátásbiztonság, gazdaságosság és versenyké­pesség, különösen a környezet súlyos sérelme nélkül az atom­energia sem hagyományos, sem megújuló, sem importfor­rásokkal nem váltható ki! Az üzemidő-hosszabbítás műsza­ki, technikai, jogi környezete biztosított, így közvetlen poli­tikai szerepvállalás nem szük­séges, de közvetett politikai döntések, következetes támo­gató állásfoglalások igen! ” A PA Rt. vezetői számíta­nak a tervező és szakértői munkát önállóan végző mérnökök megfontolt támogatására, az előttünk álló több mint húszéves program eredményes teljesítésében. Itt jegyez­ném meg: az angol mémökkamara (ICE) vezetősége arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a brit nagyközönség nincsen tisztában azzal, mennyire fontos és sürgős a jövő energiapoliti­kájának megújítása és új atomerőmű­vek építése. Az ottani villamosener­gia-ellátás 22%-át atomerőművek ad­ják, és a realitás talaján állók tudják: a megújuló erőforrások még hosszú ideig nem képesek a szigetország biz­tonságos energiaellátását biztosítani. Második előadóként Miszler Mik­lós, a Dél-Dunántúli Regionális Fej­lesztési Ügynökség ügyvezető igaz­gatója számolt be az Európa Terv (2007-2013) kidolgozásának mű­helytitkairól, különös tekintettel a szűkebb régiónk fejlesztési stratégiá­jának jelenlegi állapotára. A dél-du­nántúli régió hosszú távú jövőképe­ként egy otthonos, természet- és em­berközeli déli régió víziója rajzolható meg, ahol íze van az életnek. Sikere­sen fordíthatjuk jelenlegi fejlettség­beli hátrányainkat előnnyé azáltal, hogy megőrzött természeti és kulturális értékeinket, építészeti örökségünket és termálvízkincseinket fenn­tartható módon hasznosít­juk. A fenntartható fejlődés céljait szolgáló, helyi adottságokra építő ver­senyképes gazdaság meg­teremtésével a régiónk az integrációs folyamatok nyertesévé válhat. Bővebb információ a www.del­­dunantul. com/europaterv internetes honlapon talál­ható. A közel kétórás szakmai fórum után következett a köztestületi Tolna Megyei Mérnöki Kamara idei taggyűlése. Bohli Antal, a Tolna Megyei Mérnöki Kamara el­nöke az elmúlt négy évet összegző beszédében kiemelte az alábbiakat: a TMMK létszáma az 1996. november 7-ei megalakulás óta eltelt évek alatt folyamatosan növekedett, mára meg­duplázódott. A háromszázötven fős tagság közel egyharmada a paksi atomerőműben dolgozik, vagy Paks városában él. A területi kamarák kö­zül az elsők között hoztuk létre az internetes honlapunkat. Aktívan mun­kálkodtunk a Magyar Mérnöki Kama­ra stratégiájának kidolgozásában, és weboldalukon (www.tmmk.hu) min­den érdeklődő számára tanulmányoz­ható, letölthető a TMMK önálló stra­tégiája. Pozícionálták helyünket a ci­vil társadalomban. Küldetésük alap­pillérei: az érdekérvényesítés, a szak­mai önigazgatás és a társadalmi part­nerség. A TMMK-tagok és az elmúlt két ciklusra megválasztott vezetőségi tagok igyekeztek a társadalom érde­keivel összhangban, megyei szinten képviselni és védeni a mérnöki tevé­kenységet végző szakemberek érde­keit a névjegyzék vezetésével, az eti­kai ügyek képviseletével. A szélesedő szakmai önkormányzati hatáskörben ellátják a mérnöki tevékenység igaz­gatási feladatait, elbírálják a beérke­ző tervezői jogosultság iránti kérel­meket, a szakmai tagozatok bevoná­sával szakértői jogosultságokat ad­nak ki, nyilvántartják, és az inter­neten is megjelentetik a tervezői, szakértői névjegyzékeket. Fontos szakmai kérdésekben a TMMK állás­­foglalásaival részt vesznek a megye és települései arculatának kialakítá­sában, a fejlesztési elképzelések ter­vezésében és előkészítésében. Igye­keznek védeni a társadalmat az ala­csony színvonalú, jogosulatlanul végzett kontármunkával szemben. A TMMK négy éve választott ve­zetőségének mandátuma lejárt, így az április 29-i taggyűlésen az elnökségi, felügyelőbizottsági, etikai és fegyel­mi bizottsági beszámolók, valamint a 2004. évi költségvetés megtárgyalása után további négy évre szóló tisztújí­tás is történt. A megjelent tagság to­vábbra is bizalmat szavazott az alapí­tó szekszárdi elnöknek, Bohli Antal építészmérnöknek és a paksi alelnök­­nek, Sipos László villamos- és minő­ségügyi szakmérnöknek. Elnökségi tagok lettek: Palotásné Kővári Teré­zia vízépítő mérnök és Kaiser József közlekedés-építőmérnök Szekszárd­­ról, Újvári Endre építőmérnök és Egyed Sándor földmérő üzemmérnök Paksról, valamint Kovács József víz­építő mérnök Tolnáról. Az új felü­gyelőbizottság: Angyal Béla mérnök­­energetikus, Földesi József épületgé­pész mérnök, Béndek Ferenc épület­gépész-mérnök, dr. Orbán Gyula ve­gyészmérnök és Fülöp János építő­mérnök, valamennyien szekszárdiak. Az Etika és Fegyelmi Bizottság: Csordás Jenő vegyipari gépészmér­nök (Szekszárd), Szabó Ildikó vízel­látási üzemmérnök (Szekszárd), Hum Ferenc építőmérnök (Paks), Batu Ár­pád építőmérnök (Szekszárd) és Ken­deres László szerkezetépítő mérnök (Szekszárd). -Sípos László-

Next

/
Oldalképek
Tartalom