Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-04-01 / 4. szám
6. oldal ATOMERŐMŰ 2005. április KÖNYVAJÁNLÓ Vajda György: Energiaellátás ma és holnap A 2003. évi XC. törvény — a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról - alapján, a Magyar Villamos Művek Rt. támogatásával megjelent a „Magyarország az ezredfordulón - Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián" című könyvsorozat legújabb kiadványa, a könyvesboltokban is beszerezhető „Energiaellátás ma és holnap ” című tanulmánykötet. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központ gondozásában kiadott könyv szerzője dr. Vajda György Állami és Széchenyi-díjas oki. gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Mérnökakadémia tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára. Köztudott, hogy az emberi létfenntartáshoz élelemre, vízre és energiára van szükség. Műszaki tevékenységünk során érzékeljük, hogy az energiaellátás úgy szövi át a társadalmat, ahogy az érhálózat az emberi testet, biztosítva a vérben szállított anyagokkal a sejtek működését. Az energiaáramlás így szinte minden gazdasági ágazatot alapvetően átformál, ezért minden stratégiai terület alapkérdése az, hogy mi is a viszonya a jövő energiahordozóihoz és forrásaihoz. A most ajánlott könyv segítségével áttekinthetjük az energiahordozók és a tüzelőanyagok arzenálját. Megismerkedhetünk a megújuló energiaforrások (napenergia, szélenergia, vízenergia) kilátásaival, a jelen és jövő nukleáris energetikájával, a hőhordozókkal és a villamosenergia-termelés stratégiai kérdéseivel. A szerző átfogó és tárgyilagos képet ad a XXI. század növekvő energiaigényeiről és annak kielégíthetőségéről. A „Nukleáris energia” című fejezeten belül Vajda professzor tudományos igénnyel, részletesen taglalja az alábbi kiemelt témaköröket: - Az atomenergia megítélése, - Az atommag mint energiaforrás, - A hasadóanyag-potenciál, - Üzemanyagciklus, -A nukleáris potenciál bővítése, - Az atomenergia hasznosítása, — A környezet terhelése, - Nukleáris biztonság, - A hulladékok sorsa, - Kapcsolat a nukleáris fegyverekkel, - Gazdasági versenyképesség, - Az atomenergia kilátásai. Mivel az ajánlott kiadvány elkerülte egyes cégek termékeinek népszerűsítését, helyette az energiahordozók szerepének megítéléséhez és a köztük történő választáshoz nyújt segítséget, így e témakörben megnyilatkozó szakemberek, valamint fontos döntéseket hozó vezetők polcáról nem hiányozhat. A kiadvány, melynek ára: 2450,- Ft/db. megrendelhető a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központjától. Telefonszám: 1/224-6791. Sipos László Új atomerőművi blokk épül Finnországban A finn kormány 2005. február 17-én megadta az építési engedélyt a Teollisunden Voina Oy (TVO) új atomerőművi blokkjának létesítésére. Térti Simula, a TVO elnök-vezérigazgatója úgy véli, az engedély megadása a finn engedélyezési eljárás egyik logikus lépése volt, amely további nukleáris kapacitás létesítését szolgálja. Az alapos előkészítő munka után és a kormány döntése alapján az új blokk építése megkezdődhet az eurajoki-i Olkiluotóban. Az engedély megadása fontos mérföldkő az Olkiluoto 3 projekt életében. Megközelítőleg egy évvel ezelőtt nyújtottuk be a kormány felé az építési engedélykérelmet, az engedélyt pedig szinte az ütemterv szerint kaptuk meg - mondta Martin Landtman projektigazgató. A tényleges építési munka ez év tavaszán kezdődik, az üzemeltetés pedig 2009-ben indul. Az új blokk, amely széndioxid-semleges elektromos áramot fog termelni, a második kötelezettségvállalási évben készül el a kiotói egyezmény értelmében. Mindez növeli Finnország esélyét, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás előirányzott csökkentését megvalósíthassa - emlékeztet Perti Simola. A TVO - az Atomenergia Törvény előírásai értelmében - egy nyomottvizes atomerőművi blokk létesítésére kapott építési engedélyt, melynek hőteljesítménye 4300 MW. névleges villamos teljesítménye pedig 1600 MW. Alapvető Biztonsági Üzenet Egyik este nagyon kedves, közeli rokonaim jöttek hozzám vendégségbe. A vacsora utáni beszélgetés során meglátták a lányomtól otthagyott pólón az ABÜ mondatait, amelyekhez eléggé pikírt megjegyzéseket fűztek. Én természetesen már ismertem a pólókon és a bögréken (mint reklámhordozókon) kiadott ABÜ-mondatokat. Amikor az ABÜ-mondatok reklámhordozón való megjelenítését megjövönK. a biztonságos ' ^emeltetésen múlik! fartsd be a szabályokat! v ooigozz szakszerűen, pontosan? slOP: Állj meg, gondolkozz, csdekedi, ellenőrizz! s. »eil együtt a hibákkal! s. itely esetén válaszd i óvatosabb megoldást! 'úondoll i hibát lehetséges következményeire1 hallottam a főnökeimtől, a kollégámmal együtt csak mosolyogtunk. Nem értettük, hogy a mai Magyarországon hogyan lehet japánokra jellemző elképzelések alapján nevelni, a biztonsági kultúrát oktatni és elfogadtatni. Az előzőek alapján számomra is elsőre normális volt, hogy a rokonaim a látott (ABÜ) póló alapján egyre kellemetlenebb kérdéseket tettek fel. Én a bögréken és a pólókon megjelentetett mondatokat, ahogy már említettem, csak megmosolyogtam. Érdekes módon a rokonaimmal folytatott kellemes és építő beszélgetés alatt azt vettem észre magamon, hogy az ABÜ mondatait elkezdtem nekik magyarázni, függetlenül az intranetén megjelent szövegektől, magyarázatoktól. Az indoklásokat természetesen a saját tapasztalataim alapján tettem meg. A legnagyobb meglepetésemre az szolgált, hogy kis idő után a rokonaim olyan következtetésre jutottak, hogy az ABÜ-mondatok nemcsak a PA Rt.ra érvényesek, hanem akármelyik termelő vagy szolgáltató egységre is. Számomra az volt a legmeglepőbb, hogy az általam is kritizált megjelenítési módok és üzenetek a beszélgetésünk alatt mindannyiunk gondolkodását megváltoztatták. Én elfogadtam a reklámhordozókat, ők elgondolkodtak az üzeneteken, és megpróbálták a saját munkahelyükre, életükre illeszteni. Elgondolkodtam azon is, hogy a biztonsági üzenetek nem lehetnek csak a PA Rt.-on belüli munkám részei. A gondolataimat, viselkedésemet nem tudom kettészakítani munkahelyire és magánéletire. A blokkolókártyámmal csak fizikailag lépek be munkahelyemre, a gondolataimba nem blokkolom be az ABÜ-t. A biztonságunk érdekében akkor tudjuk a legtöbbet tenni, ha a mindennapi viselkedésünkben, a kultúránkban a biztonsági szemlélet állandóan jelen van, és készség szinten működik. Úgy érzem, hogy a megfogalmazott ABÜ-mondataink érvényesek más szervezetekre, területekre is. De szép is lenne, ha ezek a gondolatok cselekvés formájában visszaköszönnének, mikor az ügyeimet intézem, nyaralok, szórakozok. Mivel több civil szervezetnek is a tagja vagyok, javaslom, hogy a társaságunknál dolgozó civil szervezetek tagjai kapjanak ezekből a reklámhordozókból, hogy azokat az ország más területein tevékenykedő társaiknak átadhassák. Biztosan ők is meg fognak először lepődni az üzenetünkön, és ez is alkalom arra, hogy a biztonsági kultúránkról beszéljünk, a gondolatainkat megosszuk másokkal is. Befejeződött az új radioaktívhulladék-tároló tartálypark próbaüzeme Befejeződött a folyékony radioaktív hulladékot tároló tartálypark bővítése, tudhattuk meg a Paksi Atomerőmű Rt. 12. Heti Hírleveléből. Megkezdődött a 2. számú segédépülethez kapcsolódó, folyékony radioaktív hulladékok fogadására és tárolására alkalmas új létesítmény próbaüzeme. A Radioaktív Hulladékok Kezelése Projekt (RHKP) projektvezető-helyettesétől a szakmai részletkérdések felől érdeklődtünk. A folyékony radioaktív hulladékot tároló tartályparkunk bővitése során 2005. március 16-31. között lezajlott a 2. számú segédépülethez kapcsolódó folyékony radioaktív hulladékok fogadására és tárolására alkalmas új létesítmény próbaüzeme. A próbaüzem keretében a régi épületrész 02TW10B002 és 02TW15B001 tartályaiban tárolt radioaktív sűrítmény áttárolásra került az új épületrészben levő vadonatúj 02TW80B004 jelű tartályba. Az új létesítmény 3.800 m3 folyékony radioaktív hulladék hosszú távú tárolását teszi lehetővé, így mintegy harmadával bővült a paksi atomerőmű beépített tárolókapacitása. Az új létesítmény a Radioaktív Hulladékok Kezelése Projekt koordinálásával valósult meg, a műszaki terveket az ETV ERŐTERV Rt. szakemberei készítették, a kivitelezés fővállalkozója pedig az Olajterv Rt. volt. Szerkesztőségünk, így az olvasóink nevében a szakmai részletkérdésről Kiss Ferencet, az RHKP projektvezető-helyettesét kérdeztem.- Mióta foglalkoztok a tartálypark bővítésével?- A Paksi Atomerőmű Rt. vezetése 2003 nyarán döntött a folyékony radioaktív hulladék tárolója kapacitásának gyorsított ütemű bővítéséről, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a 2003. áprilisi üzemzavar következményeinek felszámolásával járó, és a 2. blokk újraindítását megelőző dekontaminálási, víztisztítási műveletek jelentősen növelhetik a folyékony radioaktív hulladék mennyiségét. A PA Rt. korábban is rendelkezett a folyékony radioaktív hulladék tárolására távlati koncepcióval. A erőmű szovjet szállítású műszaki tervei rövid távon nem számoltak a folyékony hulladékok feldolgozásával, ezért a tárolókapacitás fokozatos bővítését irányozták elő az erőmű élettartamának előrehaladtával. így maradt szabadon - mint tartalék terület - a segédépületek nyugati oldala és a V2-es út között elterülő, viszonylag nagy tér. A távlati koncepciónak megfelelően a bővítésre vonatkozó döntéskor a PA Rt. már rendelkezett a 2. számú segédépület bővítésének műszaki terveivel.- Melyek voltak az előkészítés és tervezés kritikus feladatai?- 2003 nyarán a PA Rt. nyilvánvaló érdeke volt a létesítmény mielőbbi megvalósítása. Az akkor rendelkezésre álló műszaki terveket rövid idő alatt úgy kellett átdolgoztatni, hogy azok alapján megkapjuk a létesítményre vonatkozó szakhatósági engedélyeket, az épület építési engedélyét, valamint az alkalmazandó technológiák létesítésének elvi átalakítási engedélyét. Meg kellett határozni a vállalkozási konstrukciót, és az átdolgozott tervek alapján versenyeztetéssel mielőbb ki kellett választani a kivitelezést végző fővállalkozót, hogy megkezdődhessen a megvalósítás és a gyártás előkészítése, szervezése. Az Országos Atomenergia Hivatal a létesítményre vonatkozóan többek között előírta a 2003. áprilisi üzemzavar hatásának figyelembevételét is: a hulladék módosult izotópösszetétele és megnövekedett radioaktivitása kapcsán végrehajtott méretezés alapján meg kellett növelni a tartályhelyiségeket övező falak vastagságát. Ugyancsak kezelni kellett a tartályokban tárolt radioaktív sűrítmény okozta környezeti veszélyeztetés kérdését az erőmű méretezési foldrengésszintjének figyelembevételével. Ennek következményeként a tartályokat és a sugárzó közeget magában foglaló technológiát is földrengésállóvá kellett tenni. A műszaki tervhez képest szélsőségesebb időjárási feltételeket, például 30°C külső hőmérsékletet kellett figyelembe venni az épületrész fütő-szellőztető rendszerének kialakításánál, ami teljes áttervezést tett szükségessé, és ez maga után vonta a szellőzőgépházak helyének módosítását is az épületen belül.- Melyek voltak a kivitelezés és üzembe helyezés nehezebb időszakai?- A megvalósítás sürgőssége miatt a helyszíni építészeti munkák dandárját télen kellett elvégezni, ami köztudomásúan építőipari szempontból az év legkedvezőtlenebb időszaka. Ezért 2004 januárjában speciális technológiát kellett alkalmazni az alaplemez betonozásához. A helyszíni munkák csökkentése érdekében a fal és födémelemek előgyártással készültek. Ennél az épületnél is - mint korábban az erőmű épületeinek nagy részénél - ún. kéregpaneleket gyártottak elő műhelykörülmények között, amelyeket a helyszínen illesztettek össze. A kéregelemek közti részeket betonnal töltötték ki. A nagyméretű 400 és 550 m3-es tartályokat - amelyek gyártásához külön szerelőterületet kellett kialakítani a korábbi beruházási területen - daruval emelték be a tartályhelyiségekbe még a födémek elkészítése előtt. A tartályhelyiségeket a radioaktív anyagok környezettől történő izolálása céljából ugyancsak hermetikus módon kellett kialakítani. Ezért borítja fémlemezburkolat a helyiségek nagy részét. Mindezt 45-50 fő minősített hegesztő folyamatos, megfeszített munkájának köszönhettük. A kivitelezési munkák zömét paksi vállalkozók végezték. A technológiák üzembe helyezése 2004 utolsó negyedében kezdődött meg. A folyamatos üzembe helyezést a szabad zóna körülményei közt megépített és részlegesen üzembe helyezett épületrész ellenőrzött zónához történő csatolását lehetővé tevő engedélyezésnek időigénye hátráltatta, mivel csak ezen engedély birtokában kerülhetett sor a régi és az új épületrész egybenyitására és a radioaktív közeget tartalmazó technológiák és csővezetékek kapcsolatának kiépítésére. Az üzembe helyezés során ki kell emelni a PA Rt. szakmai szervezeteinek konstruktív együttműködését. Külön köszönet illeti a Reaktor Osztály, a Rendszertechnikai Osztály, a Rendészeti Osztály, a Sugárvédelmi Osztály, a Vegyészeti Főosztály, a villamos, az irányítástechnikai, valamint gépészeti üzemviteli és karbantartó szervezetek munkáját.- A jelen és a közeljövő feladatai? — A 2. számú segédépület végrehajtott bővítése csak egy eleme a PA Rt. megvalósítás alatt lévő radioaktívhulladék-kezelési projektjének. A folyékony radioaktív hulladék tárolójának megnövekedett kapacitása lehetőséget biztosít a 2. blokki 1. akna helyreállítása során keletkező folyékony radioaktív hulladékok szelektív gyűjtésére, a Folyékony Hulladék Feldolgozó (FHF) technológia (FORTUM technológia) létesítésének befejezésére és üzembe helyezésére. E technológia része a Co- 60 izotópeltávolító berendezés jelenleg folyó üzembe helyezése is. Fentiek mellett a projektnek számos, a PA Rt.nál folyamatosan keletkező hulladékfajta feldolgozásának hatékony és a vonatkozó környezeti és nukleáris előírásokat kielégítő eljárás megalapozását és megvalósítását kell előkészítenie. Ezek közül a folyamatban levő legfontosabbak: - A PA Rt. radioaktívhulladék-kezelési koncepciójának felülvizsgálata, aktualizálása és a hatósággal történő elfogadtatása; - Fel kell éleszteni az ún. MOWA-technológiát (a folyékony radioaktív sűrítmény acélhordókba történő cementezésének technológiáját), amihez alkalmassá kell tenni a 2. számú segédépület keleti oldalához kapcsolódó épületrészt, a technológia fogadására; - A nagyméretű radioaktív anyagok tárolása érdekében át kell alakítani az 1. számú segédépület VK302/I.-es helyiségét; - A 2. blokki üzemzavar során keletkezett transzurán tartalmú hulladékok szelektív gyűjtéséhez és kezeléséhez megfelelő technológiákat kell kiválasztani és létesíteni; - A szilárd radioaktív hulladékok szuper-kompaktálásához ugyancsak arra alkalmas technológiát kell megválasztani, és telepíteni a MOWA épületrészben. Sipos László
