Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-03-01 / 3. szám
2005. március 5. oldal ATOMERŐMŰ OSART-vizsgálat Pakson A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) OSART-utóvizsgálata február 22-én kezdődött a paksi atomerőműben. Az OSART elnevezés egy olyan vizsgálati programot takar, amelynek révén tapasztalt nemzetközi szakemberek csoportjának közreműködésével az atomerőművek üzemviteli biztonsága felmérhető és az esetleges hiányosságok jól meghatározhatók. A 10 vizsgálóból és egy megfigyelőből álló csoport az Országos Atomenergia Hivatalnál és a PA Rt.-nál vizsgálta a 2001. évi OSART- és a 2003. évi nyári szakértői vizsgálat óta megtett intézkedések eredményeit. Az egyhetes programot Varjú Attila üzemviteli biztonsági osztályvezető, a vizsgálat paksi koordinátora nyitotta meg. Miroslav Lipar, a NAÜ-csoport vezetője elmondta, a vizsgálat a 2001-es OSART- és a 2003. évi üzemzavar után végrehajtott NAÜ-vizsgálat óta megtett intézkedéseket együtt értékeli. A cél a korábban tett ajánlások és javaslatok terén elért haladás minősítése lezárt, elfogadható, nem elfogadható előrehaladás és érvénytelen észrevétel kategóriákba. Kiemelte, hogy ez a fontos munka az OSART-team és a paksi partnerek szoros együttműködését igényli. Kérte, hogy a team minden, az objektív értékeléshez szükséges információt megkapjon. A négynapos vizsgálat részletes eredményeit jelentéstervezetben rögzítették, és a február 28-i sajtótájékoztatón foglalták össze. Kovács József vezérigazgató nyitóbeszédében elmondta, a paksi atomerőmű jövőképe alapvető három eleme a biztonságos, gazdaságos és hosszú távú működés. A termelés sohasem előzheti meg a biztonságot. Aláhúzta, hogy ő és munkatársai is kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a kívülről jövő tapasztalatoknak: azok segítenek megtalálni a további fejlődés lehetőségeit, és nem engednek megállni az eddig elért eredményeknél. Ezért a sikeres OSART-vizsgálat nagyon fontos számunkra. Az elmúlt időszak történéseit összefoglalva a vezérigazgató úr kiemelte, hogy a 2002. évi lerakódások megszüntetése után egy még nagyobb problémával, a 2003. áprilisi üzemzavar következményeivel kellett szembenézni. Az azt követő hónapok komoly eredményei között megemlítette a biztonságos állapot igazolását, az elhárítás ma is folyó előkészítését, és a most főjavításon levő 2. blokk tavalyi elindítását. Mindezekkel együtt a jövő feladata az üzemidő-hosszabbítás megalapozása 2008 végére, és a 8%-os teljesítménynövelés megvalósítása a 2007 utáni években. Ezt követően Kovács úr sikeres munkát kívánt az OSART-csoportnak. Az OSART-team tagjai Albert Frischknecht, a svájci nukleáris hatóság üzemviteli biztonsági osztályvezetője 20 éves nukleáris tapasztalattal. Az előző paksi OSART- vizsgálaton is részt vett. Az akkori oktatás és képzés területe ez alkalommal kibővült az üzemi tapasztalatok és a biztonsági kultúra vizsgálatával. Partnere Kiss István oktatási főosztályvezető volt. Jean-Francois LaFortune egy kanadai biztonsági kutatóintézet munkatársa, 22 évnyi nukleáris tapasztalattal rendelkezik. Vizsgálati területe a baleset-elhárítás és felkészültség, valamint a sugárvédelem. Paksi partnere Volent Gábor ipari biztonsági főosztályvezető volt. Stefan Rohar a szlovák nukleáris hatóság munkatársa, 41 évet töltött az iparban. Magyarul köszöntve a résztvevőket jelezte, hogy szívesen osztja meg tapasztalatait paksi kollégáival. Területe az üzemvitel, karbantartás, műszaki háttér, partnere Szőke Attila üzemvitel irányítási osztályvezető volt. Sabin Sabinov a bolgár kozloduji atomerőműből érkezett, ahol 22 éves üzemeltetési tapasztalatra tett szert. Az előző paksi OSART-vizsgálaton az üzemvitel volt a területe, ami ezúttal a karbantartással és műszaki háttérrel egészült ki. Partnere Zsoldos Ferenc karbantartási főosztályvezető volt. Alexander Brandt egy ausztriai egészségügyi és sugárvédelmi kutatóintézetből érkezett 8 éves iparági tapasztalattal. Érthetően a sugárvédelem, valamint a vegyészet a vizsgálati területe, partnere Schunk János vegyészeti főosztályvezető volt. Akira Omoto helyettes-teamvezető a NAÜ atomenergia osztályán dolgozik. 31 éves nukleáris tapasztalatát Japánban szerezte. Területe a vezetés, szervezet, adminisztráció. Bajsz József minőségfelügyeleti főosztályvezető volt a partnere. Fang Huang asszony megfigyelőként érkezett Kínából. Szakmai gyakorlatát tölti a NAÜ nukleáris létesítmény-biztonsági igazgatóságán. 15 évet töltött a nukleáris iparban. Miroslav Lipar, az OSART-team vezetője, a NAÜ nukleáris létesítménybiztonsági igazgatóságán dolgozik. Korábban a szlovák nukleáris felügyelet vezetője volt, 27 éves iparági tapasztalattal rendelkezik. Feladata a team munkájának koordinálása és az észrevételek előzetes feldolgozása. Lipar úr bemutatta a hatóság vizsgálata miatt később érkező két team-tagot is. David Lange a NAÜ-nél Lipar úr munkatársa. Pakson is régi ismerős, az üzemzavart vizsgáló és az SZMFP-t támogató missziókban is hasznosította 32 éves nukleáris előéletét. A vezetést, szervezetet és adminisztrációt vizsgálta, valamint a team vezetőjét támogatta. Charles Casio az US NRC nukleáris hatósága 2. régiójának nukleáris biztonsági igazgatója. 29 éves iparági tapasztalattal rendelkezik, szintén a vezetés, szervezet és adminisztráció a területe. Az OSART-team tagjai közül néhányan további gondolatokat is hajlandók voltak megosztani a paksi olvasókkal a vizsgálat megkezdése előtt: Stefan Rohar: „A NAÜ több támogató missziójában közreműködtem, többek között Bulgáriában, Örményországban, Ukrajnában és Iránban. Feladatom a tervezés biztonságának, a hatósági funkciók működésének a vizsgálata volt. Az egykori Csehszlovákiában az atomerőművi üzembe helyezés támogatása volt a feladatom üzemviteli-műszaki szempontból. A temelíni atomerőmű műszaki igazgatójának tanácsadójaként is dolgoztam. Pakson a 2003. évi nyári vizsgálatban vettem részt. Az üzemzavarhoz kapcsolódó kérdések megválaszolása fontos mérnöki feladat. Magyarországon születtem, Pöstyénből főleg Budapestre járok gyakrabban.” Albert Frischknecht: „A 2001. évi paksi misszió óta nem vettem részt más NAÜ-vizsgálatban. Otthoni munkám sem változott lényegesen. A felügyeletnél talán többet foglalkozunk emberi és szervezési kérdésekkel, három pszichológus munkatársam is foglalkozik ilyen vizsgálatokkal. Fontos az embert és a technikát együtt, egy rendszerként kezelni. Nálunk a hatósági keretek változóban vannak: átláthatóbb, egyértelműbb előírások vannak kialakulóban, ami előíróbb szabályozást eredményez. A paksi változásokról nincs túl sok információm, bár hallottam néhány kezdeményezésről.” Sabin Sabinov: „Az előző paksi OSART-vizsgálat óta a brazil Angra- 2 atomerőmű fő- és utóvizsgálatában vettem részt Schunk Jánossal együtt. Hasznos volt még a Kínában szervezett, OSART-vizsgálatot tanító és modellező NAÜ-tanfolyam. Odahaza az utolsó munkám a Kozloduj-3.,4. blokkok súlyos üzemzavar elleni aktív rendszerének megvalósítása, amelynek üzembe helyezésére márciusban kerül sor. Most Pakson az üzemvitel mellett karbantartással és műszaki háttérrel is kell foglalkoznom. A rövid idő és a két korábbi vizsgálat összevonása miatt a mostani missziónak komoly feladatot jelent a korábbi problémák kezelési módjának ellenőrzése.” Fang Huang: „Hat hónapos tapasztalatszerzésen vagyok a NAÜ-nél, amiből öt már eltelt. Otthon a RINPO nukleáris kutatóintézet üzemvitelt értékelő központjában dolgozom. Üzemi tapasztalatok hasznosítása és a vizsgálati dokumentumok készítése terén támogatjuk a kormányt. Feladatunk egy, az atomerőművek üzemvitelét értékelő rendszer létrehozása a hazai önvizsgálat érdekében. 2002- ben részt vettem a Qinshan-2 blokkon lezajlott első nemzeti értékelési vizsgálatban és ugyanitt a WANO-misszióban. Jártam Német-, Francia- és Spanyolországban, Svájcban, Ausztriában. Pakson leginkább az OSART módszere, az üzemviteli tapasztalatok felhasználása és a képzés érdekel.” David Lange: „Majd’ öt év telt el a 2000-es paksi OSART-tanfolyam óta, amikor a vezetésnek abban segítettünk, hogy az OSART-folyamatot megértsék. Azóta gyakorlatilag évente jártam Pakson, ahol minden alkalommal látok pozitív változást. A fokozatos fejlődés az itt dolgozó jó kollektívának köszönhető. Én most a vezetési kérdésekre koncentrálok. A vezetőknek szóló üzenet: Ne álljanak meg, haladjanak előre, kerüljék az önelégültséget, a mindennapi rutint! A problémák megoldásának kulcsa mindig a vezetésnél van. Új kihívás az atomerőműveknél az öregedés, a tapasztalt kollégák, régi vezetők távozása - egy új generáció alakult már ki. Ezért nagyon fontos a tudás átörökítésének megtervezése — különösen az üzemidő-hosszabbítás fényében. Az elmúlt öt évben jártam Japánban, Kínában, Francia- és Németországban, a Cseh és a Szlovák Köztársaságban. Szívesen járok vissza Magyarországra. Nem unalmas itt: sok a változás, az itt dolgozók pedig kedves ismerősök már. Ez alkalommal először Budapesten a nukleáris hatóság munkáját vizsgáltam. Nagy jelentőségű a hatósággal való kölcsönös tisztelet. Manapság nagyon fontos a változások kezelése. Charles Darwin mondta: „Nem a legerősebb, nem is a legintelligensebb lények a túlélők, hanem azok, amelyek leginkább képesek megfelelni a változásoknak.” Az OSART-vizsgálat befejezése Sikeresen lezajlott a paksi OSART-utóvizsgálat. Az eredményeket február 28-án Pakson először a helyi vezetőkkel, majd a sajtó képviselőivel közölte a nemzetközi csoport. Először a NAÜ-team vezetője, Miroslav Lipar átadta a 2001. évi OSART- és a 2003. évi szakértői vizsgálat visszaellenőrzésének előzetes eredményeit tartalmazó kétkötetnyi „Műszaki jegyzetek tervezetét” Kovács József vezérigazgatónak. Mint elmondta, a dokumentumok az akkori észrevételekre tett paksi válaszlépések, intézkedések értékelését tartalmazzák. Az atomerőmű és a hatóság észrevételeit követően végleges tervezet, majd az utolsó fázisban jelentés készül. Ez utóbbi a szabályok szerint 90 napig bizalmas, ha csak a vizsgált érintettek ezt esetleg előbb fel nem oldják. Ezt követően a paksi vezetők és szakemberek előtt az OSART-team tagjai egyenként röviden beszámoltak a korábbi ajánlások, javaslatok helyzetéről. A vezetés, szervezet és adminisztráció területét, valamint általában a vizsgálati eredményeket Lipar úr foglalta össze. Elmondta, hogy sok interjú és helyszíni szemle alapján gyűjtöttek információkat. Kiemelte a vezetés biztonság iránti elkötelezettségét. Az elért eredmények, illetve a biztonság javítása szempontjából fontos intézkedések között megemlítette a Szervezeti Működésfejlesztési Programot (SZMFP) mint az egyik legnagyobb benyomást tevő eszközt, a jövőkép, a célok, az elvárások és az értékek tudatosítását, a vezetői ellenőrzés fejlesztését, a Biztonsági Mutató Rendszer bevezetését. A team vezetője arra bátorította a paksi vezetést, hogy folytassa a megkezdett erőfeszítéseket. Köszönő szavaiban David Lange helyettes-teamvezető nagyra értékelte a felsővezetés egész heti közreműködését, rendelkezésre állását. A sajtó képviselőit a NAÜ-csoport vezetője tájékoztatta. Mint elhangzott, véletlenül mindkét korábbi vizsgálat visszaellenőrzése esetében 71%-ban teljesültek a korábbi ajánlások, javaslatok; 21%-ban pedig jelentős előrelépés történt. Az eredmények között - a korábban említetteken túl - fontosnak tartotta megemlíteni a külső vállalkozók ellenőrzésének javítását, az önértékelési program felülvizsgálatát, a nemzetközi tapasztalatok alapján bevezetésre kerülő karbantartási kockázatértékelést, a berendezések állapotának javítását, a modem külső és belső sugárvédelmi környezetellenőrző rendszert, a kapcsolódó oktatási programokat, gyakorlatokat és a külső tapasztalatok hasznosítását. Elismeréssel szólt Lipar úr a paksi személyzet nyitottságáról, együttműködési készségéről. Kérdésre válaszolva jelezte, hogy a folyamatban levő intézkedések többnyire csak átfogó voltuk miatt nem fejeződtek még be. Kijelentette, hogy a vezetés változásának valóban van bizonyos hatása a működésre, de bízik benne, hogy a NAÜ- irányelveknek megfelelően a hozzáértés a legfelső vezetéssel szembeni legfontosabb elvárás. Kovács József vezérigazgató hozzászólásában azt emelte ki, hogy az atomerőműben dolgozók büszkék lehetnek az elmúlt időszak eredményeire. Mint mondta, Paks leginkább két dolgot igazolt a vizsgálat során: egyrészt, hogy legfontosabb a biztonság mint a jövőkép elsődleges eleme, valamint hogy az erőmű mindent megtett, hogy a 2003-as üzemzavarhoz hasonló esemény ne következhessen be. így az eredmények igazolták az üzemidő-hosszabbításra irányuló törekvések helyességét. Válaszaiban a vezérigazgató úr azt tette hozzá, hogy a vizsgálat egyben tapasztalatcsere is volt, amely során hasznos információk kerültek átadásra a biztonsági kultúra folyamatos fejlesztése érdekében. Hadnagy Lajos