Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-03-01 / 3. szám
6. oldal 2005. március ATOMERŐMŰ FINE-találkozó Balatonfüreden PIME-konferencia Párizsban Február utolsó hétvégéjén ismét megtartotta immár szokásosnak mondható balatonfüredi összejövetelét a Magyar Nukleáris Társaság ifjúsági szakcsoportja, a Fiatalok a Nukleáris Energetikáért (FINE). Az előző évekhez hasonlóan idén is nagy volt az érdeklődés a program iránt; minden eddiginél több új résztvevővel találkoztunk a hétvégén. Az összejövetel fő célja, hogy a jelenlévők tájékoztatást kapjanak az atomenergetika aktuális hazai és nemzetközi helyzetéről, illetve megbeszéljük a FINE erre az évre tervezett tevékenységét. Pázmándi Tamás szombat reggeli megnyitóját és rövid beszámolóját szakmai előadások követték, a délelőtt folyamán a balesetekre és az üzemzavarokra helyeztük a hangsúlyt: Szatmáry Zoltán professzor (BME NTI) a csernobili baleset okairól és lefolyásáról, Aszódi Attila (BME NTI) további reaktoros és radiológiai balesetekről beszélt. Andráskó Melinda a radioaktív gyógyszerek gyártásáról és felhasználási lehetőségeikről tartott nagyon érdekes előadást, és úgy döntöttünk, ezt a témát mindenképp beillesztjük a FINE kommunikációs „spektrumába”. Surányi Gergő (MTA-ELTE Geofizikai Sági László (KFKI AEKI) sok fényképpel illusztrált csernobili élménybeszámolóját követően az elzárt területen előirt három rétegű védőöltözetet — és Hanti Ágota segítségével annak felvételét - is bemutatta. A meghívott előadók mellett számos FINE-tag is tartott beszámolót: Kulacsy Katalin (KFKI AEKI) a PIME-konferencián szerzett élményeket - és az ott átadott, a FINE tevékenységét elismerő Kommunikációs Díjat - osztotta meg velünk; Szántó Péter (BME NTI) a FINE oktatási programjáról beszélt; Horváth Ákos (KFKI AEKI) beszámolt a FINE-levelezőlista helyzetéről és az átalakult honlapról, melyen továbbra is a fontosabb FINE-eseményekről szóló be-FIATALOK A NUKLEÁRIS ENI és Környezetfizikai Kutatócsoport) előadásából megtudhattuk, hogy ugyan nincs az az elvetemült ember, aki örülne a Csemobilban történt balesetnek, azonban a nagy mennyiségű mesterséges radioaktív kibocsátás a geológiai kutatásoknál igen „hasznos” nyomjelző lehet. Vajda Nóra (BME NTI) a környezeti minták elemzéséről és a forró részecskék vizsgálatáról beszélt, Török Szabina (KFKI AEKI) a bioszféra analízisének műholdfelvételekkel támogatott módszereit ismertette. számolók szerepelnek majd, szorosan együttműködve a Nukinfo portállal. Boros Ildikó az atomenergia nemzetközi helyzetét ismertette: 2004- ben a nemzetközi mérleg az elindított és leállított atomerőművi blokkok számát és különösen beépített teljesítményét tekintve pozitív. Szécsényi Zsolt a paksi 2. blokki helyreállítás elvi engedélyezésébe avatott be minket, mindenkit megnyugtatva, hogy a rendszer minden esetben kellően szubkritikus marad. A gazdag program mellett volt idő a szigetes tervekkel kapcsolatos ötletbörzére és a sok munka mellett talán egy kis kikapcsolódásra is. Pázmándi Tamás-Yamaji Bogdán A PIME a világ nukleáris ipara kommunikátorainak nemzetközi konferenciája, melyet az Európai Nukleáris Társaság rendez a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel együttműködve. A rangos rendezvényen az idén mintegy 200 kommunikációs szakember vett részt a világ minden tájáról. A Párizsban február 13-16. között megtartott tanácskozáson az európai országok mellett Ausztrália, USA, Japán, Kína és sok más ország kommunikációs szakemberei képviseltették magukat. A délelőtti plenáris üléseket követően délutánonként négy szekcióban folyt az eszmecsere. A workshopok felölelték többek között a látogatóközpontok, belső kommunikáció, a fiatal nukleáris szakemberek, a kommunikációs stratégia, kommunikáció és oktatás, kríziskommunikáció témaköröket. A Paksi Atomerőmű Rt. — melyet a dr. Varga-Sabján László törzskari és humán igazgató által vezetett delegáció képviselt - két ponton is kapcsolódott a konferencia munkájához. Az egyik kapcsolódási pont Herczog Edit európai parlamenti képviselő plenáris ülésen elhangzott beszéde volt, amelyben a - február 7- én részvénytársaságunknál tett látogatása alapján - a képviselőasszony elismerően nyilatkozott a nálunk szerzett tapasztalatokról. „Hiszek abban, hogy azt szeretnénk, hogy a jövő generációinak is meglegyen ugyanaz a luxusa, hogy hozzájusson a villamos energiához csakúgy, mint a biztonságos környezethez. A meglévő atomerőművek élettartamának meghosszabbítása, illetve egyes esetekben teljesítményük megnövelése számos országban a nukleáris ipar legelfogadottabb stratégiája. Ez a stratégia műszakilag reális, gazdaságilag életképes, és elősegíti a nukleáris tudás fenntartását. Európa mindig is a nukleáris energia fejlődésének élvonalában volt, és ezt a vezető szerepét fenn kell tartani. Büszkék vagyunk a közösen kifejlesztett Európai Energetikai Reaktorra, amely megnövelt biztonsági tulajdonságokkal rendelkezik. Engedjék, meg, hogy kiemeljem, hogy egy politikus számára a biztonság nem egy kérdés az egytucatból, hanem egy életbe vágó kérdés. Döntéseink meghozatala közben biztosnak kell lennünk abban, hogy a biztonság nem egyszerűen szabályok gyűjteménye, hanem az a valós, 100%-os egyetértés alakuljon ki a politikai pártok között a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbításának kérdésében.” — mondta Herczog Edit. A másik kapcsolódási pont a „Kommunikációstratégia: új témák, új megközelítések” workshopon dr. Székelyné élő gyakorlat és az az atomerőművek filozófiája. Ebben az esetben, és csak ebben az esetben a politikusok kiállhatnak a nukleáris energia mellett. Magyarországról jöttem, és megmondhatom önöknek, hogy az ilyen biztonsági filozófia segített nekünk abban, hogy Dr. Székelyné Pásztor Erzsébet előadását tartja Pásztor Erzsébet TLK-vezető „Hogyan építsük az atomerőmű imázsát” c. előadása, illetve az azt követő véleménycsere. Az előadás többek között az imázs, illetve az imázsépítés különböző elemeit, az üzenetek összhangját, a racionális és emocionális megközelítés egyensúlyát, az atomerőmű - mint felelős vállalat - bemutatásának szükségességét taglalta és érzékeltette néhány helyi példán keresztül. A konferencia jó alkalom volt arra, hogy hallassunk magunkról, jó hírünket keltsük a világban, és megismerkedjünk, véleményt cseréljünk a világ legkülönbözőbb szegletéből érkező, hasonló gondolkodású, az atomenergia szakmában dolgozó kommunikációs szakember. Nemzetközi kommunikációs díjat kapott a Fiatalok a Nukleáris Energetikáért szervezet Lezárult a NAÜ vizsgálata Sikeresen befejeződött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) magyarországi OSART-utóvizsgálata, melyről két sajtótájékoztatón (február 28-án Pakson, majd március 1-én Budapesten) számoltak be a nemzetközi szakértők. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) budapesti központjában március 1-én tartott zárórendezvényen először dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója adott rövid tájékoztatást a utóvizsgálatról, utalva az előzményekre, arra, hogy 2001-ben, majd az üzemzavart követően 2003- ban már történt hasonló NAÜ-vizsgálat Magyarországon. A mostani utóvizsgálat pedig azt célozta, hogy az akkor megfogalmazott ajánlásokból mennyit sikerült teljesítenie az atomerőműnek, illetve az Országos Atomenergia Hivatalnak. Ezt követően a nemzetközi csoport vezetője, Miroslav Lipar, a NAÜ Nukleáris Létesítmények Biztonsági Osztályának vezetője ismertette az OSART-vizsgálat eredményét, külön kiemelve, hogy a paksi atomerőmű és az OAH milyen jelentős munkát végzett ezen a téren. A delegáció vezetője kérdésre válaszolva elmondta, hogy a 2. blokk állapota és biztonsági helyzete a 2003-as NAÜ-vizsgálat központi kérdése volt. A mostani vizsgálat során (mivel a blokk tervszerű karbantartás miatt jelenleg is áll) minden részletet megvizsgálhattak, így az üzemanyag átrakásával, a blokk állapotával és a biztonsággal kapcsolatosan is. Az erőmű kiépítette a szükséges berendezéseket, az 1. sz. aknát teljesen leválasztották, ezért biztonsági szempontból nem lehet kifogása a nemzetközi vizsgálócsoportnak sem. Az üzemanyag átrakására olyan műszaki megoldást sikerült találnia a paksi szakembereknek, melyet már az üzemzavart követő NAÜ-vizsgálatkor is megvitattak. Ezt a megoldást egyébként valószínűleg már csak egyszer fogják használni Pakson a szükséges zóna kialakítására, aztán már nem lesz rá szükség. Miroslav Lipar szerint nagyon lényeges megállapítása volt a vizsgálatnak az, hogy a korábbi ajánlásban szereplő kifogások 71%-át maradéktalanul teljesítette az erőmű, 29%-a pedig megfelelően előrehaladott állapotban van. A NAÜ vizsgálatában három kategória szerepel az ajánlások teljesítése tekintetében: a kérdés megoldott, kedvező előrelépés történt a megoldás irányába, illetve nem történt előrelépés. Az OSART-vizsgálat szerint sem az OAH, sem a PA Rt. esetében nem találtak olyan kérdést, amely az utolsó, vagyis a nem megoldott kategóriába tartozna. Ez azért is igazán jelentős, mert nemzetközi összehasonlításban ez az utóbbi évek legjobb eredménye. A NAÜ tapasztalata szerint az átlagos érték az ilyen vizsgálatoknál az előbb felsoroltak szerint 40, 55 és 5%, vagyis a paksi vizsgálathoz hasonló kiváló eredményt eddig még nem tapasztaltak. Ehhez a megállapításhoz Rónaky József, az OAH főigazgatója hozzáfűzte, hogy büszkék lehetünk erre a megállapításra, de azért nem tekinthetjük lezártnak a kérdést, mert például a biztonsági kultúra terén továbbra is folyamatos előrelépésekre van szükség. Miroslav Lipar kérdésünkre elmondta, hogy bár a NAÜ mostani vizsgálata nem terjedt ki olyan kérdésekre, mint például az üzemidőhosszabbítás, de természetesen tudnak az erőmű ilyen irányú elképzeléséről. Ez a törekvés egyébként egyre inkább megfigyelhető a világ számos országában is, talán Németország az egyetlen kivétel, ahol még nem került napirendre a kérdés. A NAÜ-nek éppen ezért van egy általános programja az üzemidő-hosszabbításokra vonatkozóan, sőt az Országos Atomenergia Hivatal és a paksi atomerőmű kérésére elkészítettek egy speciális projektet, amely a paksi üzemidőhosszabbításra vonatkozik. Miroslav Lipar külön kihangsúlyozta, hogy személyes szakmai véleménye szerint is támogatja a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítási elképzeléseit, de azért azt is látni kell, hogy ez komoly erőfeszítéseket fog igényelni az elkövetkező években. -Mayer-Az Európai Nukleáris Társaság (European Nuclear Society) által idén 17. alkalommal szervezett PIME-konferencia témája a nukleáris közösség kommunikációjának javítása. A 2005. február 13-tól lóig Párizsban rendezett konferencia történetében idén először hirdették meg a PIME Kommunikációs Díjat, melynek célja, hogy a kiemelkedő kommunikációs kezdeményezések megkapják az őket megillető nyilvánosságot és elismerést. A Kommunikációs Díjat 2005-ben a FINE (Fiatalok a Nukleáris Energetikáért), a Magyar Nukleáris Társaság ifjúsági szakcsoportja kapta meg a Sziget Fesztiválon folytatott kiemelkedő, rendhagyó és hatékony tájékoztatási tevékenységéért. A PIME-konferencián több száz nukleáris tájékoztatással foglalkozó, az ágazatuk jövőjéért felelősséget érző szakember találkozott a világ minden tájáról azzal a céllal, hogy információt cseréljenek az atomenergia békés célú felhasználását érintő kommunikációs kérdésekről. Magyarországról az idén a Paksi Atomerőmű Rt., az Országos Atomenergia Hivatal, a KFKI Atomenergia Kutatóintézet és az Atomfórum munkatársai jelentek meg hallgatóként, illetve a műhelyek előadóiként. Ezen túlmenően a plenáris kerekasztalbeszélgetések résztvevői között is szerepeltek magyarok: Herczog Edit, az MSZP Európai Parlamenti Delegációjának kincstárnoka, a Közép-Dunántúli Régió képviselője, valamint Palugyai István, a Népszabadság újságírója és a Tudományos Újságírók Klubjának elnöke mondta el nézeteit. A PIME-konferencia új ötleteket és ismereteket adhat mindenkinek, aki a nukleáris kommunikációval kapcsolatban áll. így keltette fel szervezetünk érdeklődését is, mivel a FINE azzal a céllal jött létre 1998-ban, hogy korrekt, közérthető tájékoztatást adjon az atomenergiát, nukleáris technikát érintő kérdésekben. A FINE tagjai az atomenergiával hivatásszerűen foglalkozó, az ország energetikai kérdéseiről felelősséggel gondolkodó fiatal kutatók, egyetemi oktatók, hallgatók és dolgozók. Fő célkitűzésünk a nukleáris technikával, főképp a nukleáris energetikával kapcsolatos tévhitek, megalapozatlan félelmek eloszlatása elsősorban a fiatalság körében. A FINE több, évről évre ismétlődő rendezvényen is rendszeresen részt vesz. Ezek közül kiemelkedik a Sziget Fesztivál, Közép-Európa egyik legjelentősebb könnyűzenei és kulturális eseménye, ahol a legtöbb fiatalt tudjuk közvetlenül, személyesen elérni. A korábbi évek hagyományait követve a FINE 2004-ben is állított Nukleáris Sátrat a Sziget Fesztiválon. A megelőző öt év tapasztalatait felhasználva - és kiegészítve a legfrissebb információkkal- vártuk az atomenergia iránt érdeklődő, annak békés célú felhasználását támogató és ellenző fiatalokat egyaránt. A Nukleáris Sátorban fiatalos, közvetlen stílusban, közérthetően, ugyanakkor magas szakmai színvonalon szólítjuk meg a szigetlakokat. A vállalkozó szelleműek háromféle nehézségi szintű nukleáris totót tölthetnek ki, de bárki megkereshet minket kérdéseivel, véleményével, kétségeivel is. A beszélgetéseket demonstrációs eszközökkel teszszük még élvezetesebbé és érthetőbbé, emellett a sátorban lehetőség van képeslapok ingyenes feladására is. Célunk az, hogy a nukleáris technika - és azon belül is elsősorban az atomenergia- alkalmazásának előnyeiről, problémáiról, szerepéről beszélgethessünk az érdeklődőkkel. A Nukleáris Sátorban folyó munkát és a szigeti hangulatot fényképeken és filmen is megörökítettük, melyek letölthetők a www.reak. bme.hu/FINE oldalról. A FINE Sziget Fesztiválon folytatott tevékenységére - ami a paksi atomerőmű és a VEIKI támogatása nélkül biztosan nem valósulhatott volna meg — már nemzetközi szinten is többször felfigyeltek, mindeddig azonban ez a szóbeli elismerés, esetleg követendő példaként való bemutatás szintjén maradt. Folytatás a következő oldalon. Herczog Edit
