Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-02-01 / 2. szám
6. oldal ATOMERŐMŰ 2005. február Simon Péter főosztályvezető A főosztályt 2003-ban hozták létre, amelynek szükségességéről, feladatairól kérdeztük a főosztály vezetőjét, Simon Pétert és munkatársait. Simon Péter 1969-ben végezte el a Budapesti Műszaki Egyetem hőerőmű-gépész szakát, majd a tatabányai hőerőműben dolgozott, onnan járt a Műegyetem reaktor-szakmérnöki kurzusára, amelyet 1978-ban végzett el, és lett atomerőművi szakmérnök.- Péter! Mikor kerültél Paksra, és milyen beosztásokban voltál?- 1977-ben kerültem Paksra, turbina üzemvezetői beosztásba, természetesen akkor még turbinagépház sem volt. Az első feladataim egyike volt, hogy az akkor esedékessé váló egyes blokki gőzturbinák szállítását későbbi időre halasszuk, mert a beruházás csúszása miatt a turbinagépháznak még egy keretállása sem volt, és a turbinaalapok sem készültek el. Ennek „érdekében” Harkovban a gyári átvételen a berendezéseken olyan hibákat kellett találni, amelyek alapján nem vettük át a turbinákat. Egyébként egy gödrökkel tagolt felvonulási területen kezdtem el a munkát. Üzemvezetőből üzemviteli főosztályvezető lettem, majd üzemviteli igazgató, a rendszerváltás után gépész üzemviteli főmérnök, 1995-től oktatási főosztályvezető és 2003 januárjától pedig a stratégiai kontrolling főosztályvezetője.- Voltál országgyűlési képviselő is, emlékszem, sok lakossági fórumon adtál tájékoztatást az erőműről. Hogyan emlékszel erre az időszakra?- 1985-től 1990-ig voltam országgyűlési képviselő. Ez egy nagyon nehéz időszak volt. Az erőműben dolgozó mérnököknek különböző testületekben voltak közfunkciói, alapvetően a nukleáris technika adott helyen való népszerűsítése érdekében. Rám különösen nehéz feladat hárult az 1986-ban bekövetkezett csernobili baleset miatt. Kapolyi László ipari miniszter engem ültetett a parlamenttel és az akkor éledező civil mozgalmakkal szembe, hogy elmondjam: mi nem vagyunk Csemobil-típusú erőmű, és főleg nem vagyunk olyan szemléletű vezetők és dolgozók, akiknél bekövetkezhet egy ilyen típusú üzemzavar. Abban az időben négy parlamenti bizottságot hoztunk el az erőműbe, és úgy ítélem meg, sikerült az erőművel szembeni fenntartásokat oldani. Érdekes és tanulságos volt a képviselőségi munkám abból a szempontból is, hogy akkor folyamatban volt a 3. és a 4. blokkok építése, és az ezzel kapcsolatos kormányzati döntésekbe volt módom belelátni. — Esett szó az erőmű bővítéséről a képviselőséged idején?- Hogyne, hiszen mint leendő beruházóval - a 3. és a 4. blokkok beruházói már mi voltunk, nem az ERBE - előrehaladott tárgyalások folytak az ezres blokkok építéséről. Akik most az erőmű északi bejárója melletti nagy teret látják, azok elképzelhetik, hogy milyen előkészítő munkák folytak az erőmű bővítésével kapcsolatban.- Aztán 1989-ben leálltak a bővítési munkák! — Ennek elég sok oka volt. Alapvetően az, hogy a rendszerváltás megszabadult a nagy energiafaló nehézipartól, erőmű-építési igények nem voltak, és azóta sem épült alaperőmű az országban. Én ma úgy látom, hogy a jövő energetikai palettáján ott marad a paksi új blokkok építésének lehetősége. Nem lehet nélkülözni az atomenergiát, hiszen nagyon komoly klímahatások vannak, amelyek egyre pontosabban detektálhatok. Tehát valószínű, hogy a nukleáris erőművek kockázatát vállalni kell azért, hogy a valós környezetrombolás megálljon, amennyire ez egyáltalán lehetséges. Folytatás a 6. oldalon. Füredi Zoltán műszaki-gazdasági főszakérző- Zoli, igaz, hogy sokáig nem tudtad, „ mi leszel, ha nagy leszel”? — Igaz. Az ESZI-ben végeztem 1992-ben elektronikai műszerészként, és tekintettel arra, hogy az érdeklődésem többirányú volt, ezt követően rögtön nem mentem továbbtanulni. Több terület - a műszaki, gazdasági pálya - is érdekelt, és ez a mai napig mit sem változott, sőt kiegészült a jogi irányultsággal is. Az érettségit követően letöltöttem a kötelező sorkatonai szolgálatot, majd némi munkaerőpiaci tapasztalatszerzés után kikristályosodott az irány, és megkezdtem a felsőfokú tanulmányaimat. A Bánki Donát Műszaki Főiskolára mentem; szervező és informatikai mérnökként 1998-ban végeztem, mellette pedig folyamatosan dolgoztam. Még ugyanebben az évben elkezdtem a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát Budapesten, mivel a műszaki mellett a gazdasági területek is érdekeltek. Itt 2000-ben szereztem diplomát. Az atomerőműbe 2001-ben elemző közgazdászként a Pénzügyi Osztályon kezdtem dolgozni. Alapvetően banki ügyekkel foglalkoztam, különböző pénzügyi kockázatokkal, finanszírozással összefüggő elemzéseket, döntés-előkészítő anyagokat csináltam. Finanszírozáshoz kapcsolódó szerződéseket készítettem elő, valamint a hitelintézetekkel tartottam a kapcsolatot. Szép feladatok voltak. Ezt követően kb. egy év múlva egy ajánlat folytán a kontrolling főosztályra kerülhettem. Akkor fertőződtem meg a jogi témákkal is, mivel a cégnek a liberalizáció előtt álló villamosenergia-piacra való felkészítésében vehettem részt. Olyan feladataim voltak, amelyekhez jogi ismeretek is szükségesek, így ismét iskolapadba ültem, és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megkezdtem a tanulmányaimat, ahol 2004. év végén kaptam jogi diplomát. Csakúgy, mint 18 éves koromban, most is többirányú az érdeklődésem.- Ezek szerint sok lábon állsz. A mostani munkád során is hasznosítod ezeket az ismereteket? Milyen feladataid vannak?- Mindezek az ismeretek a mostani munkám során is hasznosak, mivel egyre nagyobb az igény az olyan szakemberekre a villamosenergia-iparban, akik műszaki-gazdasági-jogi vénával is rendelkeznek. A Stratégiai Kontrolling Főosztály alakulásakor, 2003-ban kerültem erre a területre, ahol nagy kihívást jelentő, szép feladatok fogalmazódtak meg. Feladatunk lett a szervezeti diagnózis felállítása, majd az erre válaszként megfogalmazódó Szervezeti Működésfejlesztési Program létrehozása. A program és intézkedési terveinek megalkotása sok energiánkat lekötötte. Mára elindult és önálló életet él ez a program, amely a működésfejlesztést több irányból célozza. Nagy eredményünk az elmúlt évből a jövőkép és az alapstratégia elkészítésében való közreműködés. A főosztály munkája most már arra a vágányra terelődhet, amelyre eleinte is szántuk.- Mi a következő lépés?- A most készülő funkcionális stratégiákra rá kell ültetni egy stratégiai kontrolling rendszert, amely eszközt ad a felsővezetés kezébe a stratégiák megvalósulásának hatékony menedzselésére. Látni kell folyamatában, hogy azok a célok, amelyeket a társaság kitűzött, egy dinamikusan változó környezetben aktuálisak-e. Külső-belső monitoringrendszer kiépítése is a feladatunk, amely a PA Rt. stratégiai pozícióját figyeli, és információkkal, elemzésekkel látja el a vezetést. Támogatni kell a különböző szervezeteket abban, hogy az általuk elkészített funkcionális stratégiák kontrollálhatók legyenek.- Mennyire illeszkedtetek be új szervezetként a társaság működésébe?- Nem egy papírgyártó, elefántcsonttoronyban, a vezetéshez közel ülő, de a szervezetektől elszeparált szervezet szeretnénk lenni. Mindazok a feladatok és funkciók, amelyeket szeretnénk betölteni, feltétlenül a különböző szervezetekkel való együttműködésben lehetségesek. Őket és a vezetést támogatva szeretnénk beilleszkedni. Nem könnyű, hiszen minden új szervezet vállán komoly bizonyítási teher van. A munkánkkal, és nem szavakkal szeretnénk bizonyítani. A beilleszkedésünket megkönnyíti, hogy a csapatunkban minden kolléga más-más területről érkezett, ahol komoly tapasztalatokkal rendelkezik. Ez nagy előny, hiszen így a vállalati működés szinte teljes spektrumát ismerjük azáltal, hogy van a MIG-ről, KAIG-ról, BIG-ről, informatikai és gazdasági területről érkezett kollégánk.- Nem túl régóta vagy a cégnél, de sok embert megismertél. Milyen tapasztalataid vannak az emberi kapcsolatokat illetően?- A mai napig nagyon jó a kapcsolatom a kollégákkal azokon a területeken is, ahol korábban dolgoztam. Pozitív véleménnyel vagyok az itt dolgozókról, legyen szó az együttműködő-készségről, segítségnyújtásról, szakmai tudásról, baráti kapcsolatokról. Akiket én ismerek, és akikkel kapcsolatban állok, szeretnek itt dolgozni, hajlandóak tenni az atomerőműért, és itt képzelik el a jövőjüket hosszú távon.- Szabadidődet mivel töltőd? Család?- Ma már nálam a szabadidő a családi élettel függ össze. Korábban a sport terén sokkal aktívabb életet éltem, sok mindent kipróbáltam. Több sportágban - elsősorban az atlétikára gondolok - komolyabb eredményeket értem el. Szerettem azt az időszakot is, amikor vízi túrákat vezettem Európai különböző országaiban, ez kellően aktív időszak volt. A kisfiam ebben a hónapban lesz hároméves, nevelt fiam pedig - akit 5 éves kora óta nevelek - 14 éves. Feleségem az Atomix Kft.-nél a logisztika csapatát erősíti, neki sok energiáját lekötik a gyerekek. Teljesen elégedett vagyok minden szempontból, úgy érzem, sikerült az egyensúlyt megteremteni az életemben. Enyedl Bernadett Alapvető Biztonsági Üzenetek 1- Jövőnk a biztonságos üzemeltetésen múlik! 2- Tartsd be a szabályokat! Dolgozz szakszerűen, pontosan! «• STOP: Állj meg, gondolkozz, cselekedj, ellenőrizz! 5. Ne élj együtt a hibákkal! e- Kétely esetén válaszd az óvatosabb megoldást! f Gondolj a hibák lehetséges következményeire! 8- A biztonság tólünk, Tőled ered! i!íi Paksi Atomerőmű Rt. Hadnagy Lajos műszaki-gazdasági főszakértő 1989-ben végzett a Moszkvai Energetikai Egyetem (MEI) atomerőművek és berendezés szakán, ahol a hazai rendszertől eltérően 5 és fél évig folyt a képzés. Két alkalommal töltött szakmai gyakorlatot a paksi atomerőműben. Feleségével Moszkvában ismerkedett meg, ugyanazon az egyetemen tanultak.- Mikor és hol kezdtél az atomerőműben?- Annak idején többünket hivtak ide az egyetemről, és mivel én korábban az erőműben végeztem a gyakorlataimat, ezért számomra könnyű volt a döntés. 1989 májusában a beruházási igazgatóságon kezdtem mint önálló mérnök. Itt részben a „kútba esett” 5. blokk létesítésével foglalkoztam. Később reaktorfizikusként a reaktor-újraindítási kísérleteket végeztem. Majd a biztonsági igazgatósághoz kerültem, ahol biztonsági mérnökként, illetve főtechnológusként főleg az aktív zóna ellenőrzése, majd valószínűségi esemény elemzések végzése, a biztonsági kultúra felmérése, valamint a biztosítói műszaki feladatok kezelése volt a feladatom.- Hogyan történt a váltás a stratégiai kontrolling területre?- 2002-ben közgazdasági másoddiplomát szereztem, és a körülmények is ebbe az irányba alakultak. 2003-tól dolgozom a Stratégiai Kontrolling Főosztályon. Ez a terület sokban eltér az előzőektől, más gondolkodásmódot igényel, de örülök annak, hogy jól tudom hasznosítani korábbi ismereteimet, a műszaki, biztonsági területeken eltöltött évek tapasztalatait.- Melyek a múlt nagy volumenű és a jelen aktuális feladatai?- A legnagyobb közös munkánk a Szervezeti Diagnózis összeállítása volt. A 2. blokk 1. sz. akna üzemzavarának működési okait vizsgáltuk. A Szervezeti és Működésfejlesztési Program pedig a működésfejlesztés és a biztonsági kultúra javítását tűzte ki célul. Amikor a főosztály megalakult, arra „szerződtünk”, hogy a Paksi Atomerőmű Rt. hosszú távú működését megalapozzuk: megvizsgáljuk azt a környezetet, amelyben működik és működni fog, továbbá, hogy olyan stratégiai terveket tűzzünk ki az erőmű elé, melyekkel meg tud felelni a későbbi környezeti kihívásoknak is. Ennek jegyében vettünk részt a jövőkép kialakításában, illetve állítottuk össze azt az alapstratégiát, melyet az igazgatóság el is fogadott. A stratégia alapján az egyes szakterületek meghatározzák maguk számára azokat a hosszú távú célokat, amelyek elérése biztosítja a paksi atomerőmű belátható időn belüli és az üzemidő-hosszabbítást követő sikeres működését. A közeli jövő nagy feladata a stratégiai kontrolling rendszer kialakítása. Meg kell határoznunk azokat a kockázatokat is, amelyek a stratégia megvalósíthatóságát akadályozhatják, és azokra fel kell készülnünk. Célunk a hosszú távú biztonságos, sikeres működés.- Tevékenységi köröd hogyan érinti az erőmű egészét, illetve az egyes egységeket?-A főosztály az erőmű minden részével kapcsolatban van, de a feladatok megoszlanak. Személy szerint az én feladatköröm - korábbi tevékenységemből fakadóan - olyan, amely a biztonsági területtel és a műszaki fejlesztéssel érintkezik.- Külföldi kapcsolataidat mennyiben tudod érvényesíteni?- Angol és orosz nyelvtudásomnak, szakmai tapasztalatomnak köszönhetően jó néhány esetben volt szerencsém külföldre látogatni. Ezek többnyire WANO- és NAÜ- szervezésű programok voltak, melyeket a nemzetközi szervezetek anyagilag is támogattak. Leginkább olyan kurzusokon, munkaértekezleteken vettem részt, melyek tapasztalatai - mint például a biztonsági kultúra növelése, a menedzsment fejlesztése - ma kiemelkedően fontosak. Az utóbbi időben közreműködtem két WANO-utóvizsgálatban (a bohunicei és a mochovcei atomerőműben), és részt vettem Moszkvában egy nemzetközi konferencián, ahol a villamosenergia- és az atomipar jövője volt a kérdés.- Otthon is dolgozol, vagy csakis a családra, kikapcsolódásra fordítod a szabadidődet?- Rendszeresen viszek haza munkát, aminek a változó munkamenet az oka. Ezt a helyzetet nem tartom szerencsésnek, ezért igyekszem a családra is időt fordítani. Feleségem, Jelena szintén az atomerőműben dolgozik, mérnök a biztonsági igazgatóságon. Két lányunk van, Julcsi gimnazista, Szonja általános iskolás. lükapcsolódást jelent számomra a zenehallgatás és az olvasás. Szeretek még fényképezni, vitorlázni, focizni és filmeket nézni. Tagja vagyok a Paksi Fotósok Baráti Körének és az Atomerőmű SE Vitorlás Szakosztályának. Az Atomerőmű újság szerkesztőbizottsági tagjaként cikkeket írok. Mint a Paksi Orosz Klub titkára részt veszek találkozók, programok lebonyolításában. Lovásziné Anna
