Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-02-01 / 2. szám

2005. február 7. oldal ATOMERŐMŰ Fásztory Zoltán műszaki-gazdasági főszakértő, az SZMFP programmenedzsere- Korábban műszaki területen te­vékenykedtél. Mi miatt váltottál, és kezdtél a menedzsment-tevékenysé­gekkel foglalkozni?- Részt vettem abban a munkában, amelyben a Boston Consulting Group (BCG) átvilágította a cé­get 1999-ben. Az átvilágí­tási munka során fogal­mazódott meg bennem, hogy a cég működésének komplex kezelési módja - amelyet a BCG alkalma­zott a menedzsment jobban érdekel. A folyamatok javítá­sának, a működés fejlesztésének ki­hívása vonzott. A Műegyetemen MBA (Master of Business Administration) képzésre jelentkeztem 1999-ben. 2000-töl fo­lyamatra szervezetten működött a cég, ekkor a Villamos Igazgatóság éléről átkerültem a Létesítési Főosz­tályra. 2000. január 1-jétől a Villa­mos és Irányítástechnikai Létesí­tési Osztályt vezettem. Azokat az ismereteket, amelye­ket hétvégenként az egyetemen el­sajátítottam, már következő héten alkalmazhattam az osztályon. A legnagyobb feladat az volt, hogy működőképessé tegyünk egy olyan csoportot, amely hat külön­böző osztályról jött emberből állt össze. Lehetőségem nyílt arra, hogy az emberekkel való bánás­módot saját bőrömön, de az új is­mereteket alkalmazva megtanul­jam. Ezt azóta is, több-kevesebb sikerrel próbálom alkalmazni. Amikor 2003-ban Simon Péter főosztályvezető úr megkeresett, és az alakuló Stratégiai Kontrolling főosztályra invitált, örömmel vál­laltam el a felkérést. Úgy érzem, itt tudom azokat az ismereteket vis­szaadni a cégnek, amelyeket elsa­játítottam, így tudok a legjobban hozzájárulni az üzemidő-hosszab­bítás megvalósításához, a cég mű­ködőképességének fejlesztéséhez.- Melyik volt az a terület, amely iránt a legjobban érdeklődtél?- A folyamatra szervezés befejezé­se, a klasszikus értelemben vett pro­jektmenedzsment, a multi-projekt­menedzsment és a tudásmenedzs­ment bevezetése a társaságnál, vala­mint a szervezeti kultúra fejlesztése. Jó lenne visszaállítani az olyan tí­pusú emberi kapcsolatokat, amelyek az erőmű építése idején jellemzőek voltak, amikor feladat-orientáltan működött a cég, a szervezeteknél az együttműködés dominált, és műkö­dött a belső kommunikáció.- Milyen feladataitok voltak a fő­osztály megalakulása után?- Az akkor kovácsolódó teamnek kellett elkészítenie azt a szervezeti diagnózist, amely az üzemzavar ki­alakulásához vezető okokat vizsgál­ta. Ezt a PA Rt. Igazgatósága elfogad­ta, ezután pedig az irányvonalak kije­löléséhez készítettünk javaslatot. Eb­ben a munkában már a szakmai igaz­gatóságok képviselői is nagy számban részt vettek. Ugyancsak bevontuk a munkába a NAÜ szakértő­it is a nemzetközi tapaszta­latok hasznosítása céljából. Ezután egy akcióterv­sorozatot határoztunk meg ezeknek a - koncepcióban megfogalmazott - felada­toknak a végrehajtásához, így jött létre a Szervezeti Működésfejlesztési Program, amely öt fő területre koncentrál. Az egész program a változásmenedzsment módszereire alapozva felülről lefelé építkezik. Először is új — egyszerűbb — formába kellett önteni a képzelet­beli irányítási piramis csúcsán elhe­lyezkedő jövőképünket és értékein­ket, majd azt lebontani egy stratégiá­ba, amely a jövőképben megfogal­mazott célok elérésének útját hatá­rozza meg. Ennek alapján jelenleg készülnek a konkrét akciókat tartal­mazó funkcionális stratégiák az egyes területeken. A második alprogram a működés optimalizálása, amely a folyamatok javítására koncentrál, beleértve a sza­bályozások radikális csökkentését, a belső- és külső kommunikáció, a mi­nőségügyi rendszer, a kockázatme­nedzsment fejlesztését. A folyamatok fejlesztése hosszú előkészítés után decemberben kezdődött meg a szak­mai igazgatóságok delegáltjainak több mint húszfős csoportjával. Bát­ran állíthatom, hogy öröm együtt dol­gozni a lelkes és a működés javítása iránt elkötelezett csoporttal. A harmadik terület a vezetésfej­lesztés, amely a vezetői ismeretek felújítását, a napjainkban a vezetés­ben szükséges módszerek elsajátítá­sát segíti elő két lépésben. Az első lépcső a „Biztonságtudatos vezetés” programja már zajlik, a második lép­cső a hosszú távú vezetésfejlesztési program kialakítása pedig néhány hónapja kezdődött, és a koncepció véglegesítésének fázisában tart. A humán fejlesztés a negyedik alprogram, amelybe beemeltük a hu­mán stratégiában már korábban jól kidolgozott és elfogadott alapelveket és akciókat. Az ötödik pillér, az információs technológiafejlesztés alprogram pe­dig azokat az elemeket tartalmazza, amelyek a program működéséhez szükségesek. Jelenleg a multi-projek­tmenedzsment pilot-programjának indítása a legnagyobb feladat.- Hogyan biztosítható az egyes alprogramok integrációja?- Az erőműben jelenleg nagyon sok párhuzamos stratégiai feladat előkészítése, végrehajtása van fo­lyamatban. Az ismert, 1. aknához és a 2. blokkhoz kapcsolódó fel­adatok mellett elindult az IMR, a Társasági Intranet Portál Rendszer kiépítése, valamint az SAP és az ORACLE (humán) rendszerek upgrade-je, továbbá sok egyéb az Informatikai Stratégiai Tervben megfogalmazott feladat. Mindezek mellett folyamatban van az SZMFP-ben megfogalmazott fel­adatok végrehajtása is. Az integrá­ció biztosítása kulcsfontosságú kérdés. Ennek érdekében a cégve­zetői értekezleteken heti rendsze­rességgel az SZMFP is beszámol a feladatok állásáról. A cégvezetés tagjaiból álló Program Irányító Bi­zottság pedig szükség szerint ülé­sezve előzetesen dönt a koncepci­ók megvalósitásáról. A program­irányítás egyik legfontosabb fel­adata, hogy a „tudományos-szak­mai” javaslatok be legyenek il­lesztve a napi döntési folyamatok­ba, ezért a jóváhagyás az SZMSZ szerinti működés biztosítása érde­kében mindig a cégvezetői értekezle­ten történik. A program alapelvei az integráció, az átláthatóság és végre­hajtandó feladatok egy irányba — a stratégia megvalósításának irányába - mutató végrehajtása, de mindezt úgy, hogy közben a cég működőké­pessége ne szenvedjen csorbát. Sok­szor éri kritika az SZMFP-t, hogy lassan halad, nem érezhetőek a vál­tozások. Két dolgot szoktam erre mondani: egyrészt, ha gyorsabban akarnánk haladni, akkor a többi nagy feladattól kellene erőforrásokat el­vonni, másrészt pedig ahhoz, hogy a cég működése változzon, először magunknak kell változnunk.- Mit tartasz az elmúlt másfél év legnagyobb eredményének?- Sikernek tartom, hogy még min­dig a diagnózisban, illetve a koncep­ciótervben meghatározott úton hala­dunk. Ehhez nagy támogatást kap­tunk a cégvezetéstől, korábban is, most is. Felsővezetői támogatásban nincs hiány, a középvezetői szinten azonban még sokat kell tenni annak tudatosításához, hogy az SZMFP nem egy újabb átszervezést előkészí­tő team, nem néhány szakértő és ta­nácsadó „iskolás dolgozata”, hanem olyan komplex program, amely a PA Rt. teljes személyi állományának széles körű részvételével, együttmű-Folytatás a 6. oldalról. — Kanyarodjunk vissza a mához. Mi indokolta a Stratégiai Kontrol­ling Főosztály létrehozását, és mi a feladata?- Az erőmű egy olyan életfázisá­ba került, ahol újra felmerült azon alapkérdés, amely valamikor a 70- es években fogalmazódott meg, ne­vezetesen az, hogy mi a jövőképe az erőműnek. Akkor megvolt a Magyar Villamos Művek Trösztnek az a jö­vőképe, hogy atomerőművet épít, és annak különböző stációit előre meg­tervezte. Rögzítették, hogy meddig tart a tervezés, a beruházás és az üzemeltetés időszaka. Az 1. blok­kunk üzemi engedélye 2012-ben, a 4. blokkunk üzemi engedélye 2017- ben lejár. A menedzsment 2003-ban döntött arról, hogy aktualizálnunk kell a jövőképünket, ki kell dolgoz­nunk az rt. új stratégiáját. A stratégia megvalósulását folyamatosan kö­vetni kell, monitorozni és elemezni kell a liberalizált villamosenergia­piac helyzetét, és a szükséges kor­rekciós intézkedéseket időben meg kell hozni. A Stratégiai Kontrolling Főosztály feladata ezen munkák el­végzése. 2004 évben a főosztály koordináci­ójában és irányítása mellett elkészült az aktualizált jövőkép, rögzítésre ke­rültek a vállalati értékek, és kidolgo­zásra került az rt. alapstratégiája. Ki­dolgozás alatt vannak az alapstratégia szakterületi lebontásaként a funkcio­nális stratégiák. A Stratégiai Kont­rolling Főosztály megkezdte a külső környezet monitorozását, a villamos­­energia-piaci változások elemzését, a villamosenergia-import alakulásának lehetséges prognosztizálását, a piaci konkurensek megismerését. A stratégiai célok megvalósításá­nak folyamata egész más menedzse­lést igényel, mint az éves termelési célok vagy üzleti tervek megvalósí­ködésével és támogatásával valósul­hat csak meg. Ennek a végrehajtásá­val jöhet csak létre az a működési mód, amely biztosítja részvételünket a 2007 júliusától teljesen szabad vil­­lamosenergia-piacon, valamint lehe­tővé teszi a blokkok üzemidejének meghosszabbítását.- Mi a fontos számodra a magán­életben?- Számomra a legfontosabb érték a család. Amikor itt munkabefejezést blokkolok, attól a perctől a magán­élet szent és sérthetetlen. Az ember onnan tudja csak az erőt meríteni a nehéz feladatokhoz. Erre tudok tá­maszkodni, és szerencsés vagyok, hogy magamnak tudhatom ezt a biz­tos hátteret. Enyedi Bernadett tásának irányítása. Egy-egy stratégi­ai akció (üzemidő-hosszabbítás, tel­jesítménynövelés, IT-projekt stb.) többéves hosszú távú program, amely az éves operatív tervnek ré­szét képezi ugyan, de mégis külön kell kezelni az éves termelési, üze­meltetési feladatok irányításától. A Stratégiai Kontrolling Főosz­tály eseti feladatának tekintem a 2003-2006 közötti időszakban vég­zendő Szervezeti Működésfejleszté­si Program irányítási és koordináci­ós funkciójának elvégzését.- Péter! Ennek a cikknek a kereté­ben nincs mód részletesebben foglal­kozni a főosztály tevékenységével, de talán sikerült felvillantani, milyen sorsdöntő időszakot élünk itt az erő­műben, és ebben mi a ti szerepetek. Befejezésül azt kérdezem, mivel töl­tőd a szabadidődet?- Én igazából otthon is ezekkel a kérdésekkel foglalkozom, ha füvet nyírok, vagy a kutyáimmal barango­lok. Régen más volt a helyzet, akkor a vezetőknek vállalniuk kellett egy-egy sportág meghonosítását Pakson. Ak­kor az volt a vezérigazgató úr filozó­fiája, hogy olyan sportot támogas­sunk, amelyhez nem értünk, mert ak­kor nem szólunk bele a szakmai kér­désekbe, „csak” szponzorok mara­dunk. Én NB I-ben röplabdáztam, Pakson viszont a dzsúdó megszerve­zésén fáradoztam, nem kevés sikerrel, mert olimpiai bajnokunk is lett ebben a sportágban. Volt időszak, amikor 300 gyerek dzsúdózott Pakson. Ma már a nejem nyugdíjba vonult, így roppant módon megnőtt az ott­honi kényelmem. A gyerekek felnőt­tek, az egyik Pécsett, a másik Pesten dolgozik, és a legjobban akkor töl­töm el a szabadidőmet, ha a gyere­kek itthon vannak. Most éppen nagy élvezettel bújom Szabó Benjamin könyvét, amelyben találok egy-két jegyzőkönyvet, amelyeket magam írtam alá 23 évvel ezelőtt.- Köszönöm az interjút, és továb­bi sikereket kívánok! -beri-Simon Péter Ignits Miklósné gazdasági elemző Első diplomáját a budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskolán kapta. Ehhez később a Közgazdaságtu­dományi Egyetemen okle­veles közgazdász végzett­séget is szerzett. 1979 őszén jöttek Paksra. Félje akkor végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, és itt lakást, kedvező munkahe­lyet kínáltak. Új otthonuk­ba egy féléves kislánnyal költöztek, akit hamarosan kettő is követett, 1980-ban ugyanis ikergyermekeik születtek.- Milyen pályautat jártál be az erőműben?- Belső ellenőrnek vettek fel. A végzett feladat fontossága és a vizsgá­latok eredményessége alapján ez a te­vékenység oly módon bővült, hogy az akkori vezérigazgató, Pónya József úr, osztállyá szervezte, és így lettem osztályvezető az első Belső Ellenőr­zési Osztályon. Az idő teltével megér­lelődött az elhatározás bennem, hogy másfajta, személyiségemhez köze­lebb eső munkát szeretnék végezni. A főnökömmel való jó munkatársi kap­csolat miatt nehezen hoz­tam meg a döntést, hogy lemondjak a munkakö­römről. Végül megtettem, és közgazdászként dolgoz­tam tovább, előbb a szám­vitelen, majd KAIG-igaz­­gató közvetlenben. Figyel­mem egyre inkább a hu­mán terület felé fordult, több ilyen irányú képzésen vettem részt. Lehetőségem nyílt munkakört váltani, és a Humán Főosztály személyügyi ré­szét irányitottam. Ekkor készítettük el az első Etikai kódexet, újra bevezet­tük a Teljesítmény Tervező és Értéke­lési Rendszert, a karriertervezésnek elkezdtük lerakni az alapját, a fiatal műszakiaknak szakmai fórumokat szerveztünk, elindítottuk a Céggyűrű kitüntetést. Ebben az időben szerez­tem meg az alapfokú nyelvvizsgát is. Úgy érzem, ez a munka nagyon közel állt hozzám, megjegyzem a mostani feladataim némi hasonlóságot mutat­nak. Az oktatási osztályra kerülve módom nyílt készségfejlesztési tré­ningeket tartani. Ezek a feladatok se­gítették, hogy a későbbiekben visel­kedéskultúrát oktassak az ESZI post secunderi szakon. Az Oktatási Főosz­tály közvetlen szervezeténél a költ­ségközpont gazdálkodását végeztem. Bevezettük és működtettük a haszno­sítási szerződések rendszerét az SAT- alapú oktatási anyagoknál. Két éve, a Stratégiai Kontrolling Főosztály megalakulása óta itt dolgo­zom. A főnökömet követve jöttem át erre a munkahelyre. Ez egy teljesen új feladat, amely folyamatos tanulást és nyitottságot igényel. Az elmúlt idő­szak erőművön belüli eseményei, az iparágban bekövetkezett változások rávilágítottak arra, hogy változnunk kell. Ezt bizonyította be első mun­kánk, a Diagnózis is, amit olyan jelle­gű feladatok követtek, mint az Érté­kek, Jövőkép, az alap- és funkcionális stratégia stb. kidolgozása. Nagyon iz­galmas, ugyanakkor felelősségteljes ezek létrehozásában részt venni. Azért érzem leginkább felelősségtel­jesnek, mert teljesen idegen tőlem az a dolog, hogy értékes papírokat gyárt­sunk. Ezek átadása, beépítése és mű­ködtetése a mindennapokba nagyon nehéz, de elkerülhetetlen feladat.- Nagyon sokan az „Együtt a par­lagfű ellen ” Alapítvány révén ismer­nek. Evekig aktívan működtetted a szervezetet, de most váltottál. Mi en­nek az oka?- Amikor az alapítványt létrehoz­tuk, akkor egy belső késztetés alapján fogalmazódott meg bennem a gondo­lat, hogy közhasznú szervezet formá­jában lehetne a legjobban működtetni, és segíteni az arra rászorultakon. Erő­műves munkám mellett tavaly máju­sig vezettem a szervezetet. Tizéves tevékenység után adtam át a stafétát. Jelenleg, kurátorként segítem az ala­pítvány munkáját, illetve egy felada­tot tartottam meg magamnak, az egészséges életmód programhoz kap­csolódó reformfőzőklubot szervezem. Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek munkája határozott fejlődést eredmé­nyezett, mind a légúti allergiások, mind a tisztább, rendezett környezet vonatkozásában. Pakson ma már jó­val kevesebb a parlagfűtől szennye­zett, rendezetlen terület. Ez a nagy teljesítmény sok-sok ember és támo­gató cég - legfőképpen az erőmű - összefogásának az eredménye, amely egyértelműen előremutató. Pakson a környezettudatos gondolkodás jó úton halad, vissza nem fordítható.-A gyerekeid felnőttek. Hogy van a család? Mivel töltőd a szabadidődet?- Gyermekeim végeztek tanulmá­nyaikkal, és a tavalyi évtől dolgoz­nak. Legnagyobb lányom, Márti egy szállodában dolgozik, idegenforgal­mi közgazdászként végzett. Az ikrek közül Györgyi szociológus, Évi állat­orvos. Férjem szintén az atomerőmű­ben dolgozik. Györgyi lányom kisba­bát vár, ezért mostanában sok olyan holmit varrók, amit majd hasznosíta­ni tud. Fiatal korom óta szerettem volna korongozni, most végre el­kezdtem foglalkozni vele. Lovásziné Anna

Next

/
Oldalképek
Tartalom