Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-02-01 / 2. szám

2005. február ATOMERŐMŰ 5. oldal Tisztelt munkatársak! 2001-ben az NAÜ-OSART (Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség - Üze­meltetés Biztonságát Vizsgáló Csoport) szakértői vizsgálatot folyta­tott az atomerőműben, melyet 2003- ban a NAÜ szakértői vizsgálata köve­tett a 2. blokki üzemzavar kapcsán. Ezeken a vizsgálatokon a szakértők által tett észrevételek alapján a PA Rt. intézkedéseket hozott, melyek végre­hajtásának értékelésére február 22. és február 28. között az OSART utóvizsgálatot tart az atomerőműben. Az utóvizsgálat alatt a szakértők meg akarnak győződni arról, mennyire si­került az általuk javasolt intézkedése­ket megvalósítani. A munkacsoport tagjai helyszíni bejárásokat, ellenőrzéseket és szemé­lyes inteijúkat végeznek, melyek so­rán arra is keresik a választ, mennyire ismerik a dolgozók ezeket az intézke­déseket, a hozott intézkedések hogyan érintik az egyes munkaterületeket, mennyire voltak jobbító hatásúak stb. Kérem minden munkatársamat, hogy a vizsgálat alatt segítse a csoport tag­jainak munkáját! Ha valakinek további részletekre van szüksége a vizsgálattal kapcsolat­ban, kérem, forduljon bizalommal munkahelyi feletteséhez vagy Varjú Attilához, az ÜBO vezetőjéhez, aki az OSART-utóvizsgálat lebonyolítá­sát koordinálja, (tel.: 76-45). Kovács József vezérigazgató Miroslav Lipar csoportvezető vezetés és adminisztráció Varjú Attila csoportvezető David Lange csoportvezető helyettes hatósági felügyelet Bujtás Tibor sugárvédelem Akira Omoto menedzsment vezetés és adminisztráció Bajsz József menedzsment és adminisztrációs témakör Albert Frischknecht oktatás és képzés műszaki háttér Pekárik Géza műszaki háttér Sabin Sabinov üzemeltetés, karbantartás Zsoldos Ferenc karbantartás Stefan Rohar üzemeltetés, karbantartás Szőke Attila üzemvitel Jean-Francios Lafortune baleset-elhárítás, sugárvédelem Alexander Brandl sugárvédelem, vegyészet Dr. Schunk János vegyészet Fang Huang (NAÜ) megfigyelő Mittler István kommunikáció Evelyn Niesner titkár A NucNet hírei A korábbi evekhez hasonlóan az év ezen időszakában futnak be a 2004. évet érté­kelő hírek a NucNet hírügynökség Bem­ben található központjába. Nukleáris lé­tesítmények, hatósági szervek, közszol­gáltatók, minisztériumok és kutatóintéze­tek a föld 50 országából juttatják el az aktuális információkat a NucNet szer­kesztőihez. A hírügynökségi hálózatnak köszönhetően néhány órán belül a már szerkesztett, a hétköznapi ember számára is könnyen megérthető formában jut el a hir a világ vezető hírügynökségeihez, egyéb médiaszereplőihez és természete­sen a nukleáris ipar képviselőihez is. A Paksi Atomerőmű Rt. is folyamato­san tájékoztatja a NucNet hírügynöksé­get az erőműben zajló eseményekről. Ja­nuárban két híranyagot továbbítottunk a svájci központba. Az első híradás Ko­vács József, a Paksi Atomerőmű Rt. ve­zérigazgatójává történő kinevezéséről szólt, a másik az atomerőműben keletke­zett kisebb tűzesetről számolt be. A NucNet mindkét esetben tényszerű­en, az általunk adott információt alapul véve jelentette meg a fenti híreket. A következőkben az elmúlt időiszak néhány érdeklődésre számot tartó ese­ményéről számolunk be. Lengyelország új atomerőmű építését tervezi A NucNeten keresztül jutott el hozzánk a hír, hogy Lengyelország középtávú el­képzelései között atomerőmű-építés sze­repel. A hír forrása a lengyel kormány, amely megerősítette, hogy 2021 -2022 kö­rül üzembe szeretné helyezni az ország első atomerőművét. A hír annál is érdeke­sebb, mivel Lengyelország azon kevés európai ország közé tartozik, ahol még nem üzemeltek be atomerőművet. A fosz­­szilis erőműveken alapuló lengyel villa­­mosenergia-előállításnak olyan kihívással kell szembenéznie, mint például az üveg­házhatást okozó káros anyagok kibocsá­tásának csökkentése. A nukleáris energia felhasználása mellett szól az az érv is, hogy így az ország az elsődleges energia­­hordozók tekintetében nem lenne egyol­dalúan a fosszilis forrásnak elkötelezve. Hat új atomerőműblokkot indítottak 2004-ben Ha már szóba kerültek az új atomerőmű­vek, tekintsük át a 2004-ben beüzemelt új blokkokat. • Kína 610 MW (PWR) Quinshan • Japán 1325 MW (ABWR) Hamaoke-5 • Ukrajna 950 MW (WER) Khmelnitsky-2 • Ukrajna 950 MW (WER) Rovno-4 •Dél-Korea 960 MW (PWR) UUchin-6 • Oroszor. 950 MW (WER) Kalinin Meg kell említeni még a kanadai Bruce atomerőművet, ahol újraindították az egyik 1998-ban ideiglenesen leállított 750 MW-os (CANDU) blokkot. A hosszú távú terveknek megfelelően leállították a Chappelcross atomerőmű még üzemelő 1959-1960-ban beindított, egyenként 60 MW teljesítményű három blokkját, illetve Litvániában, az EU-csat­­lakozás feltételeként 2004. év utolsó nap­ján leállították az Ignalina erőmű 1500 MW-os RBMK-típusú blokkját. A fenti adatok jól mutatják, hogy a Tá- j vol-Keleten tovább folytatódik az atom­erőmű-építési program, s hogy az elmúlt évben több atomerőmű indult be, mint amennyit leállítottak. Svéd önkormányzatok tiltakoznak Barsebeck-2 tervezett leállítása miatt Januárban a NucNet arról is beszámolt, hogy Svédországban önkormányzatok tilta­koznak a Barsebeck atomerőmű 2. blokkjá­nak 2005. májusra tervezett leállítása ellen. Roland Palmqvist, az atomerőmű kö­rüli önkormányzatok vezetője elmondta, i hogy a blokk leállítását célzó döntés sér- ) ti a svéd környezetvédelmi és ipari törvé­nyeket, csak úgy, mint az EU-ren­­delkezéseket. Az önkormányzatok társu­lása az elmúlt év végén figyelmeztetett, amennyiben a kormány nem rendelkezik a bezárásra vonatkozó környezeti hatás­­tanulmánnyal, akkor a társulás a döntés ellen fel fog lépni. Roland Palmqvist, Kavlinge város polgármestere egyben a Nukleáris Létesítmények Körüli Európai Önkormányzatok Csoportjának (GMF) elnöke (mint ismeretes a paksi atomerő­mű körüli Társadalmi Ellenőrző és Infor­mációs Társulás (TEIT) 2003 óta tagja a GMF-szervezetnek). A svéd eset jó példa arra, hogy döntéseket csak jól előkészí­tett, a lakossággal egyeztetett módon le­het hozni. Svédországban, ahol minden korábbinál nagyobb az atomenergia tá­mogatottsága (82%), s az ország több atomerőművében teljesítménynövelést hajtanak végre, kakukktojásnak számít a Barseback atomerőmű leállítását célzó kormánydöntés. Dohóczki Csaba Alapvető Biztonsági Üzenetek (ABÜ) A Paksi Atomerőmű Rt. belső eseményei és külső környezeté­nek változása fontos feladato­kat eredményezett. Az opera­tív, napi feladatok végrehajtá­sa és a hoszszú távú stratégiai célok elérése nagy terhet ró az itt dolgozó munkatársakra. A célok teljesüléséhez elengedhe­tetlen a biztonság iránt elköte­lezett, szakmailag magas fokú, minőségi, az előírásokat betar­tó munkavégzés. A Paksi Atomerőmű Rt. felül­vizsgált Jövőkép és Érték doku­mentumában kiemelt jelentőségű a biztonság növelése. Annak ér­dekében, hogy a biztonsággal kapcsolatos értékek és fontos üzenetek valamennyiünkhöz el­jussanak, a szakterületek képvi­selőiből egy kis munkacsoport alakult a múlt év végén. Célja az alapvető, majd később pedig a számunkra legfontosabb bizton­sági üzenetek megfogalmazása és közvetítése. A team tagjai: Hadnagy Lajos, Ignits Miklósáé, Lakatos Gábor, Nagypál Béla, Rósa Géza és Vida Zoltán. A cso­port januárban további tagokkal bővült, akik az üzenetek értelme­zését és az értéktudatosítás to­vábbi munkáját segítik: Hirt Jó­zsef, Lukács József, Simon Gyu­la és Szőke Attila. A munka első eredménye a ja­nuárban kézhez kapott Alapvető Biztonsági Üzenetek (ABÜ) kár­tya, és a frekventált helyeken megjelenő ABÜ-plakátok. He­tente az Intranetén is olvasható egy-egy üzenet a vezérigazgató úr értelmezésével, esetenként egy-egy kapcsolódó jó példával. A biztonsági üzenetek sokunk­nak természetesek, mégis szük­ségesnek tűnt egyértelműen megfogalmazni azokat az alap­­követelményeket, amelyeket a munkavégzés során a vezetők­nek és a beosztottaknak egyaránt figyelembe kell venniük. A nyolc alapvető biztonsági üzenet olyan elvárásokat és értékeket tartal­maz, amelyek beépítése a min­dennapi munkavégzésbe, visel­kedésbe nagyon fontos az atom­erőmű biztonságos működése szempontjából úgy a jelenben, mint a jövőben. A világ villamosenergia-ter­­melésének jelentős hányada atomerőművekből származik, azok mégis társadalmi viták ke­reszttüzében állnak. Egyre töb­ben belátják, hogy a fosszilis tü­zelőanyagok elégetése miatt fo­kozódó üvegházhatás okozta ter­mészeti, éghajlati gondok racio­nális kezelésében az atomerőmű­vek nélkülözhetetlenek. Sokan viszont még mindig félelemmel tekintenek ezekre a létesítmé­nyekre. A félelem egyik ellensze­re a biztonságos üzemeltetés. A lakosságot leginkább az atom­erőmű valóban balesetmentes működtetésével lehet meggyőzni annak biztonságos voltáról. A Paksi Atomerőmű Rt. straté­giai célja a blokkok biztonságos, gazdaságos, hosszú távú üzemel­tetése. A biztonság alapvető fel­tétele a gazdaságosságnak és a tervezett üzemidőn túli működte­tésnek. Saját jövőnk, Paks váro­sának és gyermekeinknek a jövő­je - és egy kissé az egész nukle­áris ipar sorsa - múlik a blokkok biztonságos üzemeltetésén. Fon­tos, hogy a belépőkhöz csatolt ABÜ-kártyákon, az erőmű helyi­ségeiben elhelyezett ABÜ-plaká­­tokon olvasható biztonsági üze­netekre minél többször rápillant­va, azok lényegét és fontosságát megértve átérezzük a biztonsá­gos munkavégzés jelentőségét, ezzel elősegítsük a biztonsági üzenetekben foglaltak teljesülé­sét, jövőképünk valóra válását! ABÜ-team Charles Casto hatósági felügyelet Kiss István oktatás és képzés Volent Gábor baleset-elhárítás, baleseti felkészültség

Next

/
Oldalképek
Tartalom