Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-02-01 / 2. szám
4. oldal ATOMERŐMŰ 2005. február Együttműködési megállapodás Balatonfüred önkormányzatával Több mint húsz éve szolgálja a paksi atomerőmű dolgozóinak üdülését, pihenését a Balatonfüredi Rekreációs Központ. Ez alatt az idő alatt mintegy százezer ember töltött el itt egy-két hetet. Már ezek a tények önmagukban is indokolják, hogy Balatonfüred fejlődését az erőmű a maga lehetőségeivel, eszközeivel támogassa, a város pedig tovább segítse a dolgozók pihenését, üdülését. Erről kötött együttműködési keretmegállapodást dr Kocsis István vezérigazgató és dr. Bóka István polgármester újságírók jelenlétében január 11-én a TLK-ban. Az aláírásra eljött a balatonfüredi önkormányzat több vezető tisztségviselője is. A megállapodásról szólva dr. Kocsis István elmondta: a kistérségi régiókkal már korábban megkötött együttműködési alapelveket használták fel. Most csak a körvonalakat húzták meg, és néhány hónap múlva már a konkrét tartalom is megjelenhet. Ez lehet pályázati önerő létrehozása, vagy más konkrét anyagi támogatás is. Bóka István utalt arra, hogy az egyik legdinamikusabban fejlődő üdülőközpont a Balatonfüredi Rekreációs Központ, melynek köszönhetően a városnak mintegy húszmilliós adóbevétele is van. A balatonfüredi önkormányzat segít abban, hogy a helybeliek megismerjék a paksi atomerőmű terveit, céljait, és hogy az erőmű dolgozói valódi kikapcsolódást és pihenést találjanak a városban. 6. TEIT-KUPA Teremlabdarúgó-torna Tizennégy csapat részvételével 2000 óta rendezzük meg a TEIT-KUPA teremlabdarúgó-tornát. Immár 6. alkalommal kerül sor január 29-én és február 5-én a dunántúli települések - Dunaszentgyörgy, Fadd, Gerjen, Paks, Tengelic és Pusztahencse - selejtezőire Gerjenben, és az alföldire - Bátya, Dunaszentbenedek, Foktő, Géderlak, Kalocsa, Ordas és Úszód - Géderlakon. A két selejtezőcsoport győztesei játszották a döntőt 2005. február 12-én Géderlakon. 6. TEIT-KUPA teremlabdarúgótorna eredményei: Tengelic-Getjen (5:2); Tengelic-Pusztahencse (4:1), Tengelic-Fadd (5:3), Pusztahencse-Paks (6:1), D.szentgyörgy-Geijen (6:2), Paks-Fadd (6:5), D.szentgyörgy-Pusztahencse (8:6), Getjen—Fadd (6:5), D.szentgyörgy-Tengelic (4:0), Paks-Getjen (4:3), D.szentgyörgy-Fadd (7:2), Tengelic-Paks (4:1), Pusztahencse-Fadd (5:2), D.szentgyörgy-Paks (7:4), Gerjen-Pusztahencse (7:2), Gólkirály 15 góllal: Kovács László (Dunaszetgyörgy) Döntőbe jutott: Dunaszentgyörgy és Tengelic Máté Dénes A kupa végeredménye: Csapat ni. KJ-d 1 v* gólok pont i. Dunaszentgyörgy 5 5--32 14 15 2. Tengelic 5 4-1 19 11 12 3. Geijen 5 2-3 20 25 6 4. Pusztahencse 5 2-3 20 25 6 5. Paks 5 2-3 16 25 6 6. Fadd 5--5 17 29 0 ATOMERŐMŰ Kiadja a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság Felelős kiadó: Kovács József vezérigazgató Nyomdai előállítás: Séd Nyomda Kft., Szekszárd, 2005. február Felelős vezető: Katona Szilvia ügyvezető • Szerződésszám: 4500021612 Főszerkesztő: Beregnyei Miklós * * * Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánná. A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Majoros János, Medgyesy Ferenc, Sipos László, Wollner Pál Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71.7031, Telefon: 75/507-431, Telefax: 1/355-7280, Internet: www.npp.hu Tördelőszerkesztők: Kertai Edit, Dombi Viktória • Korrektor: Patyi Orsolya Térségi együttműködés a jövő érdekében Többéves hagyomány, hogy a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT) a balatonfüredi Rekreációs Központban tartja évnyitó ülését az erőmű vendégeként. Az 1992-ben alakult társulás által összefogott 13 település a Duna mindkét partján 60.000 állampolgárt képvisel. Az összejövetelen a polgármesterek találkoztak a PA Rt. vezetőivel. Dr. Molnár Károly, az igazgatóság elnöke összefoglaló tájékoztatást adott a jövő terveiről, a PA Rt.-nál megkezdett fejlesztési folyamatokról. Egy okirat átnyújtásával jelképesen átadta a TEIT elnökének a Bátya településen működő Dunavíz ellenőrző labor új berendezéseit. Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes az üzemidő-hosszabbítás kérdéseit taglalta, részletesen körbejárta a témakört. Ezt követően a 2. blokki elhárítási tevékenység összetett folyamatát, jelenlegi helyzetét ismertette. A találkozón részt vett Frankné Dr Kovács Szilvia, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke, aki kihangsúlyozta a helyi és az országos politika kivonásának szükségességét az erőmű mindennapjaiból. Kiemelten fontosnak tartotta a térség és az erőmű együttműködésének folyamatosságát, a kölcsönös tájékoztatási tevékenység erősítését, az erőmű részéről a nyílt, őszinte és gyors információáramoltatást. A vezetői találkozó után még hoszszú ideig ülésezett a TEIT, Török Gusztáv Kalocsa polgármesterének elnökletével. Az ülésen részt vett Kováts Balázs, aki a társulás 1992-es alakulása óta a PA Rt. tanácskozási jogú képviselője, továbbá meghívottként dr Székelyné Pásztor Erzsébet, az erőmű kommunikációs vezetője. A polgármesterek összeállították az éves munkatervet, elfogadták a társulás éves költségvetését, és előkészítették a PA Rt.-tal kötendő szokásos évi tájékoztatási szerződést. A TEIT vezetése kiemelten foglalkozott a kis- és közepes aktivitású hulladékok Paksról történő mielőbbi elszállításának ügyével és az üzemidőhosszabbítás kérdésével. Fontosnak tartják a blokkok élettartam-hosszabbítását elősegítő térségi kommunikációt; az ülésen öszszeállítottak és elfogadtak egy kommunikációs koncepciótervet. Döntést hoztak arról, hogy tájékoztató tevékenységüket e tekintetben is összehangolják az erőmű kommunikációs terveivel, és a részletek egyeztetése érdekében mielőbbi konzultációt kezdeményeznek a PA Rt. vezetőivel. A paksi tekézők taroltak az országos bajnokságon Az elmúlt év végén rendezett országos amatőr tekebajnokságon az Atomerőmű SE csapata (Gyarmathy Katalin, Hermanne Csilla, Kovács András, Hercegfalvi József, Németh Sándor és Szfllay János) az előkelő második helyet szerezte meg, míg egyéniben a paksi Kovács András a dobogó legmagasabb fokára léphetett. A tekéhez hasonló játék már az ókori Egyiptomban is létezett; a legkorábbi leletet hétezer éve egy piramis maradványai között találták. A korai középkorban vallási szertartások részeként is említenek egy tekejátékot. Különböző változatait ismerték a középkori Angliában, Németalföldön, illetve a német nyelvterületen. Magyarországon már a középkorban ismertek különböző tekejátékokat. A teke is — mint a sportok általában — testfejlesztő játék, és szórakozási szükségletek kielégítésére fejlődött ki. A sportszerű tekézés a XIX. század végén alakult ki. Az első honi csapatbajnokságot 1936-ban írták ki. Pakson az Atomerőmű SE sportcsarnok tövében, 1988-ban létesített Tekéző a legbiztosabb pont a helyi tekézők számára. Az internetet böngészve olvastam, hogy tizenöt éve, a rendszerváltás előtt a nagyvállalatok legtöbbjének még volt saját tekepályája, mára azonban a privatizáció következtében csak néhány helyen guríthatnak az amatőrök. A kezdőknek csak ritkán rendeznek versenyt. Ilyen szomorú hírek közepette felüdítően hat, hogy a paksi tekézők az Atomerőmű SE Szabadidő-szakosztály keretén belül sportolhatnak, hódolhatnak szenvedélyüknek. Korábban már tudósítottunk az iparági teketalálkozókról, beszámoltunk a városi bajnokság küzdelmeiről, de a legkimagaslóbb eredményt a paksi tekézők a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége által az elmúlt év végén rendezett országos bajnokságon érték el. A harmincnégy gárdát felvonultató rendezvény Budapesten, a BKV Előre hatpályás tekecsamokában került lebonyolításra, mely az amatőr tekések legrangosabb hazai versenye. A két női és négy férfi versenyzőnk által alkotott Atomerőmű SE csapat az ezüstérmet érdemelte ki. Ráadásképpen, a férfiak összevetésében Kovács András kollégánk a százhatvannégy induló között végzett az élen, így ő az első országos bajnokunk. Közel tíz éve veszünk részt ezen a meghívásos országos versenyen, ez az eddigi legjobb eredményük! - nyilatkozott Suplicz Sándor, az 1990-ben alakult ASE Tekecsoport vezetője. Megtudtuk, hogy a kiélezett küzdelmekben edződött sportolóinknak minden évben egy megyebajnokságon kell megszerezniük a kvalifikációt az országosra, ahol egyre jobb eredményeket érnek el. A tekézők vegyes gurításokkal (tarolással, illetve telizéssel) mérik össze tudásukat. Telizéskor minden egyes gurítás előtt felállítják a bábukat, tarolás esetén pedig addig kell gurítaniuk a játékosoknak, míg az összes fa elterül a földön. Kovács András a 15 teli és 15 tarolásból elért 293 fájával magabiztosan nyolc fa különbséggel győzte le a második helyezettet. Mi lehet az eredményesség titka? - kérdeztem a méltán büszke bajnokot. Minden edzésen itt vagyok. Akkor is kijövök, ha nem érzem jól magam. Minden alkalommal lehet tanulni egymástól, és szeretem tanítani a fiatalokat - jegyezte meg Kovács András, aki játékos és edző is egyben. Szerkesztőségünk gratulál a kiváló eredményekhez, és további sok sikert kívánunk! Sípos László Hátsó sor: Szalai János, Hercegfalvi József, Kovács András (országos bajnok), Németh Sándor Első sor: Herman Zoltánné, Suplitz Sándor (megyei bajnok), Gyarmathy Katalin Egy letűnt kor kincsei Számos érdeklődőt vonzott a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett, Rejtőző kincseink című idei záróesemény. A kalocsai Városi Galériában negyvenkét festmény és öt szobor idézte fel a XIX. század végi, XX. század eleji magyar képzőművészeti életet. A gyűjtemény, pontosabban annak egy szeletkéje (hiszen mintegy kétszáz műalkotást számláló kollekcióról van szó) Illésné Sági Vilma tulajdonosnak köszönhetően költözött ideiglenesen Kalocsára. Mindehhez persze az is kellett, hogy a művelődési központ szervezőgárdája jó érzékkel és két kézzel ragadja meg a talán soha vissza nem térő alkalmat, teret és lehetőséget biztosítva a bemutatkozáshoz. A kollekció leginkább az egyedi, látványos és különleges jelzőkkel illethető, már csak azért is, mert ezek a műalkotások manapság legfeljebb családi otthonok falain lelhetők fel. Ennek ismeretében talán érthető az a felfokozott várakozás és érdeklődés, amely a bemutatót megelőzően szinte kitapintható volt a különlegességek - vagy ha úgy tetszik, rejtőző kincsek - iránt fogékony helyi közönség körében. A megnyitót a Liszt Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény rézfúvós kvartettjének zenés bevezetője tette teljessé. A tulajdonos, Illésné Sági Vilma nagyszüleitől örökölte művészetpártoló vénáját és a kultúra támogatása iránti elkötelezettségét. Mint mondta, gyűjteménye várhatóan kalocsai, illetve Kalocsa környéki festők, szobrászok alkotásaival is bővül. A kiállítás méltó zárása volt a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett rendezvénysorozatnak, melynek keretében néhány nappal korábban Szavakat fúvók címmel Dunai Tamás zenés válogatása volt hallható a XX. század legszebb magyar verseiből klarinét- és szaxofonkísérettel. A Jászai Mari- és Greguss Zoltán-díjas Érdemes Művész tolmácsolásában Márai Sándor, Babits Mihály, József Attila, Nagy László és Paul Éluard versei elevenedtek meg. Miklós Imre
