Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-02-01 / 2. szám
2005. február 3. oldal ATOMERŐMŰ A világot csak annyira érthetjük, amennyire ismerjük azt Mindennapjaink része: a nukleáris energia (2.) Sorozatunk nem szakembereknek, hanem „átlagembereknek” szól, megkíséreljük közelebb hozni őket az atom világához, annak békés célú felhasználásának „iskolapéldájához”, az atomerőműhöz és működéséhez, főbb folyamataihoz. Remélve azt, hogy a tisztelt olvasó ezáltal véleményt formálhat arról is, „áldás” vagy „sorscsapás” számunkra a nukleáris energia. Véleményt mindenkinek magának kell alkotnia, az alábbiak legfeljebb csak segítséget jelenthetnek a véleményalkotáshoz. Előző számunkban megismerkedhettünk az atom fogalmával, az atommag felépítésével, alkotóival, töltésével, illetve képet kaphattunk méretéről is. Nos, ezek után folytassuk utunkat az atommagok világában! Az atommag stabilitása, kötési energia Az atom magjában háromféle kölcsönhatás van jelen, ez biztosítja a mag „összetartozását”. Az azonos töltésű protonok között ható erős elektrosztatikus taszitás viszonylag nagy távolságban is hat. A nukleonok (proton-proton, proton-neutron és neutron-neutron) között ható erős, vonzó magerő, melynek igen rövid a hatótávolsága, az atommag méretével közel egyező nagyságú. A tömeggel rendelkező nukleonok között ható gravitációs vonzás az előző kölcsönhatásokhoz képest olyan gyenge, hogy akár el is hanyagolható. Belátható, az atommag stabilitása a benne ható erők egyensúlyától függ. Egy mag csak akkor lehet stabil, ha a benne ható erők kiegyenlítik egymást. Ahhoz, hogy egy magot alkotóelemeire bontsunk szét, eneigia szükséges, ez a mag kötési energiája. Az alapállapotú magtól nagyobb, felesleges energiával rendelkező atommagot geijesztett magnak nevezzük. A gerjesztett mag a felesleges energiájától diszkrét energiájú gamma-sugarak, vagy részecske kibocsátásával szabadul meg. Radioaktív bomlások A radioaktív átalakulási folyamat az instabil magok stabilitási törekvése. Az instabil atom energiakibocsátás kíséretében megpróbál belső átalakulással egy kisebb energiaszintű, vagy rendezettebb állapotba kerülni, illetve nagy instabilitás esetén részecske- és energiakiboc sátással stabilizálódni. A radioaktív bomlás az a spontán folyamat, sünikor az instabil mag részecske vagy energia, esetleg mindkettő kibocsátása közben egy stabilabb állapotba kerül. Többféle megjelenési formája van, ezek az alfa- és béta-bomlás, neutronkibocsátás, az elektronbefogás, valamint a gamma-sugárzás. Anyaelemnek nevezzük azt az elemet, amely radioaktív bomlás során energiát vagy részecskét bocsát ki, leányelem pedig az az elem, amely az anyaelem radioaktiv bomlása során keletkezik. Egy instabil izotóp bomlása után a keletkező leányelem még nem feltétlenül stabil. Az anyaelem bomlása után hátramaradt instabil leányelem további bomláson vagy bomlásokon mehet keresztül. Ez a jelenség a bomlási lánc, és különösen a nagy tömegszámú vagy nagy energiafelesleggel rendelkező elemekre jellemző. Példaként nézzünk egy egyszerű bomlási láncot: Tudta-e, hogy miért meleg a Föld belseje? • A földfelszín alatt néhány tíz kilométerrel már magas hőmérsékletű, olvadt kőzet bugyog, forrong. Ez a földkéreg repedései között néha utat talál, és vulkán formájában tör a felszínre. Földünk hatalmas belső tömege az ott lévő radioaktív anyagok természetes bomlásából származó hő hatására olvad meg. A földi élet egy radioaktív anyagokkal fűtött bolygón alakult ki, és fejlődik ma is tovább. • Az emberi test is tartalmaz természetes radioaktív izotópokat. Ezek közül a kálium-40 aktivitása a legnagyobb: egy 75 kg-os ember kálium-40-ből származó aktivitása kb. 7300 Bq, vagyis másodepercenként kb. 7300 darab kálium-40-es atommag bomlik el a szervezetében. A radioaktivitás jellemzői A radioaktív bomlás egy valószínűségi folyamat. A bomlási állandó a radioaktív bomlás valószínűsége időegység alatt, mértékegysége [VJ. A bomlási állandó egy adott izotópra jellemző, viszont izotóponként más és más, egyéb környezeti tényezőtől pedig független. Az aktivitás megmutatja, hogy időegység alatt az adott mintában menynyi radioaktív bomlás megy végbe, mértékegysége [bomlás/s] vagy Becquerel [Bq]. Az aktivitások összehasonlítása A radioaktivitás jellemzői közül fontos tényező a felezési idő. A radioaktív izotópok átalakulása úgy zajlik le, hogy egy adott anyagmennyiségben egységnyi idő alatt a még átalakulásra váró magoknak mindig azonos hányada alakul át. Ha egy radioaktív izotóp atommagjában lezajlott az átalakuß ßß ß l”Tellúr -> llJód —> TMXenon -» “Cézium —> 'll Barium 19,0a 6,57á 9,10/i 2,3-10‘év lás, akkor az a mag többé nem vesz részt ugyanabban az átalakulásban. A lezajló átalakulások tehát csökkentik az átalakulásra váró magok számát. Előfordul, hogy az új állapot sem stabilis. Ilyenkor idővel újabb átalakulásra kerül sor, de ez az előző átalakulást nem befolyásoló folyamat. Példaképpen tekintsünk egy olyan radioaktív izotópot, amelynek egy hét alatt a kétharmada lebomlik. így egy hét után a kezdeti mennyiség egyharmadára csökken az átalakulásra váró magok száma. Újabb hét múlva ennek is csak az egyharmada, azaz a kezdeti mennyiség egykilencede marad. Azt az időtartamot, amely alatt valamely radioaktív izotóp mennyiségének a fele lebomlik, az illető anyag felezési idejének nevezzük. Van olyan izotóp, amelyiknek a felezési ideje kisebb a másodperc törtrészénél, és olyan is akad, amelyiké több tízezer év. Érdekességként nézzük meg a radioaktív elemek felezési idejét: Ivóvíz 0,37 Bq/I Az atomerőmű által okozott radioaktivitás emelkedése a folyóban 0,037 Bq/I alatt van Elem neve Atomtömege Rendszáma Sugárzás típusa Hatótávolsága Felezési ideje Milyen elemmé alakul Urán 238 92 a 2,5 cm 4,56 milliárd év »£/ Rádium 226 88 a 3,2 cm 1590 év m** Polonium 210 84 a 3,7 cm 140 nap 3Pb Tórium 232 90 út 2,7 cm 13,9 milliárd év ”7* (Folytatás a következő számban.) Medgyesy „Kármán Tódor - A fizika és a környezet viszonya” címmel a Paksi Atomerőmű Rt. országos pályázatot hirdet Szívből szólt a tárogató A paksi atomerőmű parkjában tavaly október végén avatták a magyar származású világhírű tudós, Kármán Tódor mellszobrát. Szakmai életműve előtti tisztelgésként, valamint emlékének ápolása céljából, a Paksi Atomerőmű Rt. úgy döntött, hogy országos pályázatot hirdet a középiskolás és az egyetemi korosztályok számára. A pályázat mindkét kategóriájának győztesei értékes díjakat kapnak, általuk választott külföldi nyelvtanfolyamon vehetnek részt, vagy saját szakkönyvtárat vásárolhatnak, de akár egy külföldi atomerőműben is eltölthetnek egy hetet. A pályázat fővédnöke Dr. Kocsis István, a Magyar Villamos Művek Rt. vezérigazgatója. A pályázattal az atomerőmű az új iránt leginkább fogékony és nyitott korosztályhoz, a közép- és a felsőfokú oktatási intézmények diákságához kíván fordulni. A tudomány és technika fejlődési üteme soha nem tapasztalt mértékben felgyorsult. Az új technológiák megértéséhez szükséges ismeretanyag beépülése a köztudatba sokkal lassúbb folyamat. Az újjal szembeni bizalmatlanság és félelem forrása sok esetben éppen a kockázatok helyes értékeléséhez szükséges információk hiánya. A pályázatra három témakörben készített dolgozatokkal, munkákkal lehet jelentkezni:- Az ipari, mezőgazdasági, közlekedési és kereskedelmi tevékenységből származó környezetterhelések csökkentési lehetőségei alapvetően energetikai szempontból:,A jövő energiája”.- A kömyezettudat formálásának lehetőségei a közép- és felsőfokú oktatásban, a természet- és társadalomtudományi tantárgyak oktatásában. A nukleáris energetikával kapcsolatos lakossági kommunikáció fejlesztésének lehetőségei, különös tekintettel a paksi blokkok üzemidejének meghosszabbítására.- A kömyezettudat megjelenésének lehetőségei a művészeti (képzőművészeti, előadó-művészeti) életben. A pályázat fővédnöke: Dr. Kocsis István vezérigazgató MVM Rt. Védnökei: Dr. Vajda György akadémikus, Dr. Jéki László tudományos főmunkatárs KFKI, Dr. Szatmáry Zoltán egyetemi tanár BME NTI. A „Kármán Tódor - a fizika és a környezet viszonya” címmel meghirdetett országos pályázat teljes kiírása megtalálható az erőmű honlapján, a www.atomeromu.hu címen. A pályázat nyertesei mindkét kategóriában értékes nyereményekben részesülnek. A középiskolás kategória első helyezettje egy hetes tanulmányútra utazhat egy finnországi atomerőműbe, míg az egyetemi győztes külföldi nyelvtanfolyamon vehet részt 300.000 forint értékben. A díjakat ünnepélyes keretek között Kovács József, a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója adja át. Az érdeklődők a pályázati kiírás teljes dokumentációját letölthetik a Paksi Atomerőmű honlapjáról, (www.atomeromu.hu). A diákok munkáját segítő tanárok és oktatók a kiírás teljes szövegét megtalálják a Köznevelés c. lap 2005. január 28-i számában. Nemezbe öntött világ Jászberényi Matild kiállítása Kalocsán Február 13-ig volt látható a kalocsai Kisgalériában a bajai születésű Jászberényi Matild textilművész alkotásait bemutató tárlat. A Baja környéki régióban működő Moholy Művészeti Alapiskola elindítója természetes anyagokból ősi technikával készít nemezképeket. A biológiarajz szakos tanári végzettség megszerzése után ökológia és környezetvédő diplomát szerzett a szegedi egyetemen, majd az Iparművészeti Egyetem vizuális kultúra-textil szakát is elvégezte. Jelenleg a bajai Eötvös József Főiskola művészeti tanszékén tanít. Munkáira a kreatív látásmód, az egyszerűség és a sokszínű megnyilvánulás jellemző. Az önmegvalósításhoz korábban több technikát és anyagot is felhasznált, végül két évvel ezelőtt a nemezelésnél kötött ki. Miklós Imre Szól a tárogató címmel jótékonysági koncertet tartottak a szökőár károsultjainak megsegítésére. A fővédnökséget dr. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke vállalta. A Bajai Kézműves Egyesület képviseletében Pencz József halászszerszám-készítő, Tomó Zsolt és Vass János pintér, Szvoboda István bográcskészítő, Bíbok Anikó gyöngyész, Pásztorné Bakaity Éva hímző, Ginder Antal fafaragó, Barta Violetta keramikus és Sipos Mihály támogatta a rendezvényt. Legtöbben már bemutatkoztak Kalocsán, s a karácsony előtti sétálóutcái kézműveskiállításnak és vásárnak is állandó vendégei. Az aukcióval egybekötött jótékonysági koncert szervezője, Vesztergám Miklós mesterien szólaltatta meg a kurucok legendás zeneszerszámát, a tárogatót. Hallhatta őt már a Kapolcsi/Művészetek Völgyébe ellátogató közönség, a kalocsai művelődési központ udvarának publikuma, de a bajai halászléfőző népünnepélyen résztvevő sok ezer honi és külföldi érdeklődő is megcsodálhatta már tárogatójátékát. Ezúttal másodmagával, Szabó Sándorral együtt kápráztatta el a közönséget. A műsort Szabó Dániel cimbalomjátéka, Gyüre Lászlóné és Vesztergám Anna szavalata, valamint egy rég letűntnek hitt szakma képviselője, Gregus Pál tárogatókészítő mester jelenléte tette teljessé. Gregus Pál nevéhez fűződik az ország egyetlen basszustárogatójának felújítása, majd ez alapján újabbak létrehozása. Helyi és környékbeli alkotók - Kovács László, Kiss István, Szörényi Tamás, Deák Gábor, Kissné Farkas Éva, Hubert László, Kiss Ernő, Lakatos Ervin, Dániel Gézáné, Bors János, Köhler Péter, Fazekas Margit, Szűcs Ferenc, Benke Ferenc, Viczay Lajos, Nagy Erik és Nyitrai Istvánné - támogatásként egy-egy alkotásukat ajánlották fel. A bevételt (eddig mintegy húszezer forintot), csakúgy, mint a koncertre ellátogató vendégek adományait (65.900 forint) a szökőár károsultjainak juttatja el a szeretetszolgálat. A felajánlott alkotások - tizenkét festmény és három fotó - Kiss István képzőművész galériájában (Negyvennyolcasok tere) lelnek átmeneti otthonra, de csak addig, amíg vevőre nem találnak. A művészek ígéretet tettek: ha ezeket az alkotásokat a későbbiekben bármikor eladják, a pénzt eljuttatják a Máltai Szeretetszolgálatnak. Miklós Imre
