Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-11-01 / 11. szám

14. oldal ATOMERŐMŰ 2005. november A nukleárisenergia­felhasználás előnye és ára Egy évforduló kapcsán A fenti címmel rendezett nemzetkö­zi szemináriumot a Nukleáris Léte­sítmények körüli Európai Önkor­mányzatok Csoportja (GMF). Az eseménynek Brüsszelben az Euró­pai Bizottság adott otthont, így jó lehetőség nyílt arra, hogy több „nukleáris” önkormányzat képvi­selője közvetlenül az európai dön­téshozók előtt fejthesse ki vélemé­nyét az atomenergiának az önkor­mányzatokra gyakorolt társadalmi és gazdasági hatásáról. Hazánkból a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT) kép­viseletében Molnár József, Gerjen polgármestere vett részt a rendezvé­nyen. Előadásában beszámolt arról, hogy a paksi atomerőmű szinte az élet minden területén jelen van a tér­ségben, kiemelve a kulturális, oktatási, szociális és az egészség­­ügyi területeket. Molnár József a paksi atomerőmű üzemidő-hosz­­szabbítási tervével kapcsolatban hangsúlyozta, közös érdek, hogy a „térség motorja” további 20 éven keresztül biztonságosan üzemeljen. A TEIT aktívem részt kíván venni az üzemidő-hosszab­bítással kapcsolatos lakossági tá­jékoztatásban. A közelmúltban elkészült a TEIT honlapja, amelyen az érdeklődők részletesen megismerked­hetnek a társulás életével és munkájá­val. A honlapot a www.teit.hu címen lehet elérni. így a honlap beüzemelé­sével a TEIT egyben a nukleáris kul­túra terjesztését is felvállalta. A szeminárium első napján a részt­vevők megismerkedhettek többek kö­zött spanyol, német, francia és belga nukleáris létesítmények körüli önkor­mányzati társulások munkájával és jö­vőbeli terveivel. A spanyolországi Vandellos város polgármestere a le­szerelés alatt álló atomerőmű és az ön­­kormányzatok kapcsolatát ismertette. Ostovorpommem polgármestere Né­metországból arról beszélt, hogy a le­állított greifswaldi atomerőmű terüle­tét ipari parkként kívánják hasznosíta­ni. A főépületi részeket nem bontják le, azokban különböző ipari cégeknek fognak helyet adni. Az erőmű és a ten­ger közötti részen pedig vitorláskikötő létesítését tervezik. Flamanwille pol­gármestere bejelentette, hogy Francia­­ország új atomerőműve térségükben fog megépülni. Az önkormányzatok a beruházás mellett vannak, hiszen két atomerőművi blokk már évek óta biz­tonságosan üzemel a környezetükben. A szeminárium második napján a nukleáris energia társadalmi elfoga­dottságáról, a közvélemény atomener­giáról való vélekedéséről volt szó. Több képviselő tartott előadást az Eu­rópai Parlamentből a fenti témában. Derek Taylor, az Energiaügyi és Köz­lekedési Főigazgatóság tanácsadója részletesen beszámolt az Euróbarométer közvélemény-kutatás legutóbbi eredmé­nyeiről. Az eredmények azt mutatják, hogy az embereknek továbbra is kevés információjuk van az atomenergiáról. A rendelkezésre álló információ ráadásul több esetben nem helytálló. Ezért fontos feladata, mind az EU-nak, mind pedig a nukleáris iparnak, hogy rendszeresen tá­jékoztassa a közvéleményt. Taylor úr előadása végén az alábbi végkövetkezést vonta le: az emberek olyan erőművek megépítését támogat­ják a jövőben, amelyek biztonságosan, gazdaságos módon, kismértékű kör­nyezeti kibocsátás mellett állítanak elő villamos energiát. Taylor szerint már létezik ilyen erőműtípus... Érdekes színfoltja volt a szeminári­umnak Bruno Comby környezetvédő elő­adása, aki épp a korábban említett okok miatt atomenergia-párti. Vélekedése szerint nagy hibát követnek el azok a környezetvédők, akik elutasítják a nuk­leáris energia alkalmazását. Comby né­zetét több környezetvédő is osztja, hi­szen az általa alapított „Környezetvédők az Atomenergiáért” szervezetnek több mint 50 országból közel 8.000 tagja van. A GMF-csoport brüsszeli szeminá­riumának előadásanyagát részletesen a www.gmfeurope.org címen érhetik el. A szeminárium befejezését követő­en került sor a GMF-szervezet köz­gyűlésére. Elsőként a GMF arról a si­kerről számolt be, hogy az Európai Bizottság támogatja azokat a progra­mokat, amelyeket a szervezet a nuk­leáris szektor és a közelükben találha­tó önkormányzatok kapcsolatának ja­vítása céljából dolgozott ki. Ennek keretén belül lesz lehetősége a GMF tagjai közül polgármestereknek, hogy 2006-ban meglátogassák - a már ko­rábban említett - Flamanville-t, ahol megismerkedhetnek az atomerőmű és az önkormányzatok viszonyával. Azokban az országokban, ahol javíta­ni kell kapcsolatokat az önkormányzat­ok és nukleáris erőművek között, ott a GMF azt a tapasztalatot juttatja el, ami segíthet az együttműködés fejlesztésé­ben. A TEIT-et az a megtiszteltetés érte, hogy felkérték: a jövő évben Romániá­ban megszervezendő konferencián mu­tassa be tevékenységét. A következő napirendi pont­ban a GMF-szervezet bővíté­séről esett szó. A nemzetközi szervezet nagy örömmel nyug­tázta azt, hogy két újabb ma­gyar társulás a szervezetbe va­ló belépés mellett döntött. A közgyűlés egyetértésével 2005 októberétől a GMF-szervezet rendes tagjává fogadta a Tár­sadalmi Ellenőrző és Tájékoz­tató Társulást (TETT) és a Nyugat­­mecseki Társadalmi Információs Tár­sulást (NymTIT). A TETT képvisele­tében Krachun Szilárd, Bátaapáti pol­gármestere, a NymTIT képviseleté­ben pedig Sándor Tibor, Kővágósző­lős polgármestere vett részt a szemi­náriumon. A két magyar polgármester bemutatta társulását, beszéltek azok létrejöttéről és a jelenlegi tevékenysé­gükről. Rrachun Szilárd megemlítet­te, hogy települése ez év júliusában népszavazáson megerősítette azon vé­leményét, hogy a kis és közepes ra­dioaktivitású hulladékok végleges tá­rolóját a térségben építsék meg. A közgyűlés zárószakaszában a 2006. évi költségvetés megtárgyalá­sa, valamint az új elnökség elfogadá­sa volt napirenden. Mariano Vila d’Abadal főtitkár az elmúlt évet a GMF-szervezet egyik legsikeresebb éveként jellemezte, ezért a GMF-szervezet jelenlegi el­nökségének az újraválasztására tett javaslatot. A közgyűlés ezt elfogadta, és így 2006-ban továbbra is Roland Palmqvist (Svédország) látja el az el­nöki feladatokat, Franc Bogovic (Szlovénia) és Dohóczki Csaba (Ma­gyarország) alelnökök segítik a mun­káját. A főtitkári teendőket a szerve­zet megalapítója, Mariano Vila d’Abadal végzi majd. -D.Cs.­Május 30-án volt 25 éve, hogy a Novovoronyezs-5 blokk - elsőként az 1000 MW-os, nyomottvizes szériából - megkezdte működését. A blokk tí­pusa WER-1000/V-187 volt, és ez szolgált prototípusként a későbbi szé­ria megalkotása során, amely már V- 320 néven teijedt el. A később épített blokkokban felhasználták az itt szer­zett tapasztalatokat, és több ország­ban épültek hasonló egységek (Ukraj­na, Bulgária, Cseh Köztársaság). Az építési engedélyt 1973 végén kapta meg a blokk, az első köbméter betont 1974. január 29-én öntötték a reaktor­­épület alapjába. Az építéssel párhuza­mosan megkezdődött a személyzet kiválasztása is. Az egységhez készült el az első szi­várgásálló, megerősített szerkezetű konténment a korábbi Szovjetunióban. A megvalósítás előtt a tervezők egy 1:10 léptékű modellt építettek a szol­­necsnogorszki tesztterületen, hogy megerősítést nyeljenek a szilárdsági számításokról, és felvegyék a kontén­ment belső és külső terhelési diagram­jait. A konténment első, 1979. decem­ber 5-i tesztjéhez számos detektort épitettek be a szerkezet falába és dóm­jába. A cél, a feszültség okozta defor­mációs állapot és a számítások össze­vetése volt annak megállapitására, hogy a rendszer a megkövetelt szilárd­sági határokon belül marad. A reaktor­­tartály hidraulikus tesztjeit egy próba­fedéllel hajtották végre, és az így szer­zett tapasztalatok alapján módosították a végleges konstrukciót. Hasonló kö­rültekintéssel, gyártóművi tesztekkel és javító intézkedésekkel sikerült a re­aktor belső szerkezeti elemeinek gyár­­tása/összeszerelése során észlelt elté­réseket is megszüntetni. Az üzemanyag betöltését 1980. áp­rilis 1. és 6. között végezték el, 30-án pedig sikerült elérni a kritikusságot. A hálózatra kapcsolás május 30-án tör­tént meg, 77 MW-ot vitt a blokk. A ke­reskedelmi minősítést szeptember 30- án kapta meg, és december 24-re meg­termelte az első egymilliárd kilowatt­órát. Természetesen voltak problémák is. Tömítési gondok jelentkeztek a re­aktor csatlakozó egységeinél, a későb­bi blokkoknál anyagot váltottak emi­att. A főosztósíknál is találtak hibákat, ezeket az 1996. évi nagyjavítás során hárították el. A gőzfejlesztőknél más problémák is voltak, amelyek elhárítá­sa nagy munkaráfordítással oldódott meg. Az 1998-as átrakást követő indí­tás során sérült hegesztési csatlakozást Szeptember 21-23. között „Nukleá­ris létesítmények: biztonság és meg­bízhatóság” címmel az ukrajnai Szlavuticsban konferenciát szerve­zett a Csernobil Center (CSC) kuta­tóintézet és a csernobili atomerőmű. A konferencián három magyar szakember is részt vett. A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) Fiatalok a Nukleáris Energetikáért (FINE) szakcsoportjának expedíciója május-június­ban már járt a Csernobili Atomerőműben és környé­kén. A FINE három tagja: Hadnagy Lajos (PA Rt.), Pázmándi Tamás (KFKI AEKI) és Silye Judit (OAH NBI) ismét elláto­gatott az ismerős helyszínre. A konferencián 17 ország több mint 230 résztvevője volt jelen. A rendező­intézmények igazgatóin kívül állami tisztségviselők, hazai és nemzetközi szervezetek képviselői is részt vettek. Az első nap plenáris ülései az atom­erőmű problémáinak, feladatainak fel­vázolásával foglalkoztak. A hatékony munkát, a nemzetközi összefogást és támogatást sürgető előadások mellett találtak a GF-tartálytest és egy primer köri hurok között. A fentiek is azt jel­zik, hogy az üzemeltetés feltárt bizo­nyos tervezési hiányosságokat, ame­lyeket cserével, anyagváltással orvo­solni lehetett. Például az 1998-as gőzfejlesztőcsere során számos techni­kai újítást fejlesztettek ki a szállítás, a beépítés és az üzembe helyezés terüle­tén. Ezeket aztán következetesen hasz­nálták más atomerőművekben is. Az­óta még két esetben cseréltek gőzfej­lesztőt, 2001-ben és 2005-ben. A szekunder oldal sem volt mentes az üzemeltetési gondoktól. A kezdeti időszakban a K-500-60/1500 típusú turbinák közbenső újrahevítőinek cseppleválasztóinál kellett beavat­kozni a hatékonyság növelése érdeké­ben. Filmszeparátorokat kellett ter­vezni és beépíteni a turbinákhoz, hogy még a szeparátorok előtt csök­kentsék a nedvességtartalmat. így nőtt az újrahevitők teljesítménye és az eróziós jelenségek csökkentek. Később az egész rendszert átépítet­ték: kicserélték a szeparátort, tovább­fejlesztett filmszeparátorokat építet­tek be, a fűtőegységet és a csövezést rozsdamentes acélra cseréltek stb. A turbinák szabályozó és gyorszáró egységeit is számos tervezési hiá­nyosság terhelte, ezeket 2004-ben szüntették meg véglegesen. A villamos területen is adódtak gondok az első időszakban. A terve­zési hiányosságok megszüntetésére első lépésként kicserélték a TGV- 500-4 generátorok állórészeit. A má­sodik ütemben a forgórészek vízhű­tését szüntették meg, és látták el azo­kat közvetlen hidrogénhűtéssel és speciális tömítéssel. Kiegészítő vé­delmet kaptak a forgórész-tekercselé­sek a nagyfeszültség hatásai ellen is. Változott a rövidzár elleni védelem, illetve módosították a geijesztőgép szigetelésiellenállás-mérési rendsze­rét is. A korábbi, SKE típusú akku­mulátorok nem voltak földrengésálló kivitelűek, és elektrolitszivárgást is detektáltak náluk. Cserét hajtottak végre VARTA gyártmányúra, ame­lyek már nem rendelkeztek ezekkel a hibákkal, sőt földrengésálló szekré­nyekbe helyezték el azokat. Jelentős számban okoztak üzemelte­tési gondot az irányítástechnikai és szabályozási problémák: megbízhatat­lanok voltak a szabályozórudak hajtá­sai, sok rúdleesés volt a 110 voltos egyenáramú rendszer 36 voltosra törté­nő átalakításáig. Átgondolatlan volt a voltak a hatékonyságot és a kommuni­kációt javítani kívánó felszólalások is. A második nap szekcióülései a biz­tonsági, őrzésvédelmi, sugárvédelmi és kimondottan „csernobili” kérdéseket taglalták. Jelentős érdeklődés övezte a PA Rt. hosszú távú stratégiájáról szóló előadást és a FINE nyár eleji útjáról szóló beszámolót. A fiatal szakemberek expedíciója a CSC vezetőjének és az EBRD helyi igazgatójának érdeklődését is kiváltotta. A nyáron sok minden történt Csemobilban. Au­gusztusban az atomerőmű és annak üzemeltetési joga az ukrán energiaügyi mi­nisztériumtól a rendkívüli helyzetek minisztériumá­hoz került. Ezzel egyidejű­leg új igazgató került az atomerőmű élére. A változás a munkák felgyorsí­tását, a központi támogatás erősödését jelent(het)i. A vezetői gárda összetéte­le mindenesetre már nem a korábbi. Munka pedig akad bőven. A szerző­déses kötelezettségek be nem tartására hivatkozva a megrendelő felbontotta a szerződést a kiégettüzemanyag-tároló építésére a Framatom céggel. Az első három, ép blokk üzemeltetési engedé­reaktorvédelem kialakítása is: az egy­csatornás rendszer lehetetlenné tette a karbantartást és a javítást teljesítmény­üzem idején. Jelenleg folynak az elő­készítő munkák a kétutas rendszer megvalósítására. A legjelentősebb re­konstrukciók és modernizálások az alábbi területen folytak: blokkszámító­gép cseréje, szabályozórudak hajtásá­nak modernizálása, gőzfejlesztő szint­ellenőrző rendszerének cseréje, gőzfej­lesztők alacsony nyomása elleni véde­lem kiépítése. Természetesen a külön­böző rendszereken végrehajtott fejlesz­téseket az összegyűlt üzemeltetési ta­pasztalatokra alapozták, így biztosítva a megkívánt üzemeltetési paraméterek elérését. Különleges eljárásokat is al­kalmaztak az 5. blokkon: golyós tisztí­tó rendszer a kondenzátoroknál, evapo­­rációs technológián alapuló radioaktív­­hulladék-kezelési eljárás, a primer kör­be adagolandó ammónia csökkentése hidrogén-visszavezetéssel. A kiégett üzemanyag hosszú idejű tárolására egy különálló tárolót épí­tettek, ami jelenleg is üzemel. Ezt megelőzően egy olyan átmeneti, víz alatti tárolást alkalmaztak, ami bórsav nélkül működött, és lehetővé tette a kiégett üzemanyag üzem közbeni el­szállítását a blokkról - ez jelentősen csökkentette a költséget, és egyszerű­sítette a működtetést. Az említetteken túli jelentősebb mo­dernizációk: biztonsági paraméterek monitora, gőzfejlesztő biztonsági sze­lepek cseréje, pihentető medence hűté­sének biztosítása a sprinkler rendszer segítségével, zóna üzemzavari hűtő­­rendszer zsompjainak védelme hőszi­getelés bekerülése ellen, automatikus monitoring rendszer a konténment fe­szültség okozta deformációjának ellen­őrzésére. A jelenleg folyó tervezési munkák: ZUHR bórtartályok fűtésé­nek megoldása, nagynyomású bórbe­­fecskendező szivattyúk beépítése a ZÜHR-be névleges alatti paraméterű primer köri hurokállapot kezelésére, üzemzavari tápvízrendszer modernizá­lása, gőzfejlesztő szintszabályozók cseréje, földrengésállóság növelése és a reaktorvédelem korszerűsítése. A WANO peer review szakértőinek közös véleménye az volt, hogy a No­­vovoronyezs-5 blokk biztonsági szintje elfogadható, néhány, a ,jó gyakorlat” kategóriába tartozó megoldását más atomerőművek számára is javasolták. (A cikk a ROSENERGOATOM Ato.2 (77) 2005. számban megjelent írás rövidített változata.)-V.J-lyét nem éri meg meghosszabbítani, ezért a reaktorban lévő üzemanyagot el kell távolítani (az 1. blokk esetében 2007-ig). Ezt ideiglenesen, új enge­déllyel a korábban épült medencetipu­­sú tárolóval kívánják megoldani. A legnagyobb feladat a szarkofág köré tervezett hermetikus épület meg­építése. A hatalmas, 150 m hosszú, 108 m magas, 257 m átmérőjű, boltív alakú épület a sugárzó anyagok loka­lizálása mellett lehetővé teszi majd a szarkofág és a sérült blokk építészeti elemeinek leszerelését is. A munka nemzetközi összefogással zajlik. Fontos cél az atomerőmű dolgozóinak és családjának otthont adó Szlavutics vá­ros felvirágoztatása. Az erőmű leállítása óta az anyagi forrást az ukrán központi költségvetés biztosítja. Az önkormány­zat tanácsadók és a brit ipari és kereske­delmi minisztérium támogatásával vá­rosfejlesztési programot indított a vál­lalkozások ösztönzésére. Fontos, hogy a fiatal és hangulatos kisváros a térséggel együtt - a szeptemberi bécsi Csemobil­­konferencia üzenetével összhangban - kilábaljon a baleset tragédiájának szind­rómájából, akarjon és tudjon lakóinak jövőbe vezető utat mutatni. A plenáris ülés egyik előadója sze­rint a sikerhez az információs parano­iának véget kellene vetni: „Szlavutics hosszú távú jövője a pontos tájékoz­tatástól függ!” -hl-Ismét Csemobilban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom