Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-10-01 / 10. szám

14. oldal ATOMERŐMŰ 2005. október Múzeumszigettervek, ásatások és kiállítás Pakson Az Erzsébet Szálló kapcsán már köztudottá vált: a Tourinform iro­dával és a nyugdíjasklubbal együtt költözik a képtár is. Hogy hová? Nos, a terv készen áll, mely alapján egy ún. múzeumszigetet alakítaná­nak ki a Deák-ház és a jelenlegi mú­zeumépület által határolt területen. Egy 2002-es tanulmányterv szerint három új épületet emelnének: a múze­umudvarban lebontásra ítélt két garázs és az elköltöztetendő Pákolitz-ház he­lyére felhúzott háromszintes épületben helyeznék el a képtárat. Dr. Blazsek Balázstól, Paks jegyző­jétől megtudtuk azonban, hogy egy­előre nem ide költözik a képtár, ha­nem a volt konzervgyár területére, ahol 15,6 millió forintos beruházás eredményeként egy ezer négyzetmé­teres csarnoképületben helyezik el a gyűjteményt. A hivatalvezető ehhez hozzátette: mindez nem jelenti azt, hogy sikeres pályázat esetén - „zöld­mezős” beruházásként - nem kerülhet sor a múzeumsziget megteremtésére. A másik ház a mostani beteggondo­zó mögött állna: az L-alakú épületben kapnának helyet az irodák. A harma­dik épület pedig a múzeum előtti - je­lenleg parkolóként használt - terüle­ten lenne, hiszen az anno hozzátarto­zott az utca képéhez. A múzeum je­lenlegi épülete csak közösségi célokat szolgálna, míg a megszépülő Deák­ház és a beteggondozó a kiállítások­nak adna helyet. Ezen épületre, illetve a mellette álló beteggondozóra elké­szült az érvényes építési terv, s amint azt Hum Ferenctől, a polgármesteri hivatal műszaki osztályának vezető­jétől megtudtuk: a város pályázik a munkálatok elkezdéséhez. Közel 90%-os állami részvétel esetén a munkákat meg tudnák kezdeni. Ha az Simon Péter (1945-2005) 1977. augusztus 1-től dolgo­zott a Paksi Atomerőmű Rész­vénytársaságnál, kezdetben turbinaüzem-vezetőként, ké­sőbb üzemviteli főosztályve­zető megbízást látott el, majd hat éven keresztül üzemviteli igazga­tói munkakörben irányította az üzemviteli tevékenységeket. Az atomerőmű születésének minden fá­zisában tevékenyen részt vállalt a lé­tesítéstől az üzemeltetésig. Szakmai hozzáértése elismerése­ként 1983-ban a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki, 1988- ban Állami Díjat adományoztak neki. 1985-90 között országgyűlési képviselőként a nukleáris technika elfogadtatásának nehéz feladata há­rult rá. 1992-ben kinevezték oktatási fő­osztályvezetőnek. Az ottani munká­ja eredményeként bevezették a SAT- alapú képzést, és a KGYK is ebben az időben kezdte meg működését. 2003-ban felkérték a Stratégiai Kontrolling szervezet vezetésére, ahol a vállalati stratégia kidolgozá­sán tevékenykedett. 2005-ben a vezérigazgató úr Cég­­gyűrű-kitüntetésre terjesztette elő, melyet már nem vehetett át. „Mit életünkben teszünk, az örrökévalóságban vissz­hangzik. ” Aki ismerte kedves kollé­gánkat, átérzi, hogy mit fe­jez ki a fenti idézet. A vállalat iránti elkötele­zettsége, hivatástudata megkérdőjelezhetetlen és példaértékű mindannyiunk számára. Munkájában megbízható, következetes, munkatársaival segí­tőkész volt. A szárnyai alatt nevelke­dett fel több felső- és középvezető, akikkel önzetlenül osztotta meg gya­korlati tapasztalatainak eredményeit. Mint tudjuk, most a változások ko­rát éljük, fontossá vált a stratégiai szemlélet, amely folyamatosan meg­újulni képes embert kíván; Ő ilyen ember volt. Pakson a dzsúdó megszervezésén fáradozott, nem kevés sikerrel, gon­doljunk csak az olimpiai és a világ­bajnokainkra. Szabadidejében, ha kerti munkát végezett, vagy a kutyájával baran­golt. a gondolatait akkor is lekötöt­ték az atomerőmű jövőjével kapcso­latos víziók. Otthoni nyugalmát, ké­nyelmét neje teljes körűen biztosi­­totta, de akkor érezte legjobban ma­gát, ha felnőtt gyermekei, Kriszti és Péter is otthon voltak. Péter, emléked megőrizzük: csa­ládod, munkatársak és barátok. Isgum József (1947-2005) Hosszan tartó súlyos betegség­ben 2005. szep­tember 15-én a szigetvári kór­házban elhunyt Isgum József, a PA Rt. (KÁIG) nyugdíjas dolgo­zója. Isgum József 1986-ban nyert felvételt a Paksi Atomerőmű Válla­lathoz karbantartó lakatosi beosztás­ba. Rövid időn belül az egészségi ál­lapota megromlott, 1994. március 12-vel rokkantnyugdíjba került. Az évek során négy súlyos műtéten esett át. Valamennyien bíztak, hogy az állapota jobbra fordul. Ez év szeptember 6-án újból kórházba ke­rült. Pár nap kezelés után bizako­dott, hogy hamarosan hazamehet. 2005. szeptember 21-én a tolnai temetőben vettek végső búcsút Isgum Józseftől. Gyászolja őt sze­rető felesége: Gyöngyi, akivel 33 évig éltek boldog házasságban. Szerető gyermekei: Szilvia, Viktó­ria és családjuk. Szerető unokái: Dorina, Zsolt és Márk. Testvérei: István, Lenke, Erzsébet, Mária, Fe­renc és családjuk. Anyósa, apósa és keresztfia: Róbert, a KÁIG dolgo­zói és közvetlen volt munkatársai. Nyugodjál békében! MJ. Jankovics József (1962-2005) 2005. szeptem­ber 7-én paksi otthonában tragi­kus hirtelenség­gel elhunyt Jan­kovics József karbantartó laka­tos, a PA Rt. Re­aktor Karbantar­tó Osztály dolgozója. Régi dolgozó­ja volt az erőműnek. Először a Neut­ron Kft., majd később az Atomix Kft.-nél dolgozott. 2003. november 24-vel teljesült a vágya, amikor fel­vételt nyert a Paksi Atomerőmű Rt.­­hez. Szorgalmas, igyekvő, jó szak­embernek tartották kollégái. Tele volt tervvel. Munkahelyén rosszul lett. A váratlan betegség megrémisz­tetté. Hiszen még soha sem volt be­teg. A közös álmok szerte foszlottak. 2005. szeptember 14-én Pakson, a Fehérvári úti temetőben vettek végső búcsút Jankovics Józseftől. Gyászolja őt szerető felesége Edit, akivel 24 évig éltek együtt boldog házasságban, szerető gyer­mekei: Andrea és Márton, bánatos szülei, bátyja: Ferenc, anyósa, apósa, sógora: Béla és családja, rokonok, kollégái, a Reaktor Kar­bantartó Osztály dolgozói. Jóska, nyugodjál békében! Em­lékedet megőrizzük örökre! MJ. elképzelések megvalósulnak, párját ritkítóan impozáns kulturális sziget jönne létre az óváros szivében. Dr. Blazsek Balázs elmondta azt is, hogy a PA Rt. és a város által kötött megállapodás szerint az Erzsébet Szállót jövő év végéig kell kiüríteni, akkor kezdődhet meg a felújítás. Egyre inkább igazi látvá­nyossággá növi ki magát a Sánchegyen lévő Lussonium romkertje is. Épül-szépül a terület: idén a római időkből származó erődítmény É-i ka­putornyait keresték (a délie­ket már korábban restaurál­ták több helyiséggel együtt). A Visy Zsolt professzor által irányított ásatások azonban - vélhetően a Rákóczi-sza­­badságharc idején emelt Bottyán-féle palánkvár munkálatai miatt - nem jártak sikerrel. Megtalál­ták ugyanakkor a római erődökre jel­lemző, várat körülvevő árkot, s ez - valamint a birodalom hadmérnöki technikájának ismerése - alapján re­konstruálható az eredeti állapot. El­képzelhető, hogy az É-i tornyokat, va­lamint az ottani falakat életnagyság­ban építik fel. A parkosítással is szé­pen haladnak: padokat, ivókutat és el­igazító táblákat helyeztek ki, de a láto­gatók találnak egy egész Pannóniát ábrázoló térképet is. Eredményes nyarat zártak a gyapai ásatásoknál is. A 2003-ban napvilágra hozott Árpád-kori templomtól É-ra egy, a templommal megegyező nagy­ságú, ám gótikus stílusú bővítményt tártak fel. K. Németh András szerint e helyet csak temetkezésre használták, nem nyitották egybe a régi, 1200-as években épített résszel. A nyomok alapján az is sejthető, hogy a tehető­sebb emberek számára volt elérhető az ide temetkezés lehetősége. Valószínű, hogy az új épületrészt a Paksi család emelte a 15. században. Vagyoni hely­zetüket jól jelzi az a több tucat­nyi zöldmázas kályhacsempe-tö­­redék, mely csempét legfeljebb Budán tudtak tulajdonosaik be­szerezni. A sírokban összesen 63 csontvázat találtak. Velük fel­színre került számos értékes le­let: érme, csontból faragott nye­lű kés, gyűrű, párta és pártaöv. A feltárás mind a Sánchegyen, mind Gyapán folytatódik. Végül egy kiállításról. Febru­ár 28-ig - Tárnái Anita első tár­latrendezésével - megtekinthe­tő a „Hadak útján” című idősza­ki kiállítás. Az értékes doku­mentumokból (fotókból, ada­tokból, ruhákból és fegyverek­ből) álló gyűjtemény nagyrészt Tálosi Zoltán tulajdona, melyet a Tolna Me­gyei Honvéd Hagyományőrző Egye­sület kiegészített. A II. világháború Tolna megyei történéseit feldolgozó tárlat fotói illusztrációk, a múzeum folyosóján megtekinthető dokumentu­mok azonban szorosan kötődnek me­­gyénkhez és Pakshoz egyaránt.-Vöröss Endre-Spanyolországi kirándulás A PA Rt. szervezésében szeptember 22-től október 2-ig spanyolországi kiránduláson vett részt 42 fő az erőmű új autóbuszával. Csütörtök reggel indultunk. Az odavezető úton átmeneti szállásként az első állomás az Ausztria-Svájc ha­tárán fekvő Bregenz kisvárosa volt, a Bódeni-tó partján. Másnap megálltunk Schaffhausenben, és megtekintettük a csodálatos vízesést. Innen utunkat foly­tatva Genf városában sétálhattunk pár órát. Szombat reggel érkeztünk meg Spanyolországba, Pineda de Marba. Szállásunk közel a tengerparthoz, a Hotel Stella háromcsillagos szállodá­ban volt. Ezen a hétvégén volt az idényzáró Fiesta a tengerparton. Vasárnap a tár­saság fele Barcelonában töltötte a na­pot, ahol hatalmas népünnepély volt. A belvárosi utcák lezárva, tele szabad­téri programokkal. A Kolumbusz-szo­­borhoz vezető sétányon pedig hatal­mas bábok felvonulásába botlottunk. Délután a városháza előtti téren az emberekből álló gúlacsoportok verse­nyét a spanyol tévé is közvetítette. Eközben csoportunk másik fele az idény utolsó bikaviadalát tekintette meg az arénában. Hétfőn autóbuszos kiránduláson vet­tünk rész Tosa de Mar csodálatos ten­gerparti várában. Kedden a marinelan­­di delfin- és papagáj-show következett. Szerdán barcelonai városnézés és Mon­­serrat kolostorában tett séta volt soron, ahol a fekete madonnát is megérinthet­tük. A szép, napsütéses időben csodála­tosak voltak a Monserrati hegyek. Csütörtökön este Barcelonában a zené­re csodálatos fényekben, játszó szökő­­kutakban gyönyörködhettünk. Másnap a már hagyományos fla­mingóesten vettünk részt, néztük a spanyol táncosok műsorát, és közben szangriát kortyolgattunk. Szerencsére maradt időnk fürdésre is a kellemes, nagy hullámokban. A szállodánkban kitűnő volt az el­látás a svédasztalos reggeli és vacso­ra kimeríthetetlen választékával. így kellemes pihenéssel és persze sok szép élménnyel lettünk gazdagab­bak. -Wollner Pál-Először rendeztek nyílt napot az OAH-ban Meglepően nagy érdeklődés kísérte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) először megrendezett nyílt napját, melynek keretében szep­tember 17-én három alkalommal (14, 15 és 16 órai kezdettel) fogad­ták a látogatókat a hivatal buda­pesti központjában. A rendezvényt a kulturális örökség napja keretében szervezték meg, be­mutatva az OAH tevékenységét, a magyar nukleáris baleset-elhárítási rendszert, valamint meglátogatták az érdeklődők a nukleárisbaleset-elhárí­tási központot (CERTA) is. Elsőként Rónaky József főigazgató köszöntötte a résztvevőket, akik zsú­folásig megtöltötték az előadótermet. Bevezetőjében röviden ismertette a hivatal főbb feladatait, majd olyan tu­dósokról beszélt, mint Szilárd Leó, Neumann János és Wigner Jenő, vé­gezetül felhívta a figyelmet arra a ki­állításra, amely a Radioaktív Hulladé­kokat Kezelő (RHK) Kht. tevékeny­ségét mutatja be, és a nyílt nap idején éppen az OAH-ban volt látható. Ezt követően Lux Iván főigazgató-helyet­tes, az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának vezetője tartott elő­adást jelezve, hogy a nukleáris ener­giatermelés nemzetközi szintű biz­tonsága felett számos szervezet őrkö­dik, szigorú biztonsági intézkedések és hatósági előírások szabályozzák, így például a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség (NAÜ), de említeni kell az uniós tagország nukleáris ha­tóságait is. Magyarország nukleáris biztonságát az atomtörvény keretében az OAH felügyeli. Hazánkban a pak­si atomerőműben, a Budapesti Mű­szaki és Gazdaságtudományi Egyete­men és a Központi Fizikai Kutatóin­tézetben működik reaktor, de számos más esetben, például kutatási és orvo­si felhasználásban is használnak su­gárzó anyagokat. Lux Iván kitért arra is, hogy többek között az OAH hatósági munkájához tartozik a 2003-as paksi üzemzavarban megsérült fűtőelemek eltávolítási mun­kájának engedélyezése. Mint mondta: éppen most jelent meg a sajtóban a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatójá­nak nyilatkozata, miszerint ennek el­végzését 2006 végére tervezi az erőmű. Macsuga Gábor főosztályvezető a nukleárisbaleset-elhárítási szervezet feladatáról tájékoztatta a jelenlévő­ket, megemlítve a vonatkozó jogsza­bályokat, nemzetközi egyezménye­ket, majd beszélt a különféle baleset­­elhárítási intézkedési tervekről, kép­zési programokról, és bemutatta az OAH baleset-elhárítási szervezetét. A látogatók számára talán legérdeke­sebb program a „Vészhelyzeti intéz­kedési, gyakorló és elemző központ”, a CERTA meglátogatása volt. Ez a minden kommunikációs eszközzel felszerelt létesítmény - amely az OAH alagsorában lett kialakítva - a hazai és külföldi nukleáris vagy radiológiai veszélyhelyzet esetén biztosítja az il­letékes hatóság, vagyis az OAH kap­csolattartási lehetőségét úgy a ma­gyarországi, mint a nemzetközi szer­vezetekkel, kormányzati hivatalok­kal, katasztrófavédelmi egységekkel. A központban szükség esetén tizen­öten teljesitenek szolgálatot.-Mayer György-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom