Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-10-01 / 10. szám

2005. október ATOMERŐMŰ 15. oldal Vitorlásélet a versenyek tükrében Elmúlt a nyár, véget ért egy vitor­lásszezon. Az őszi szél harangozik a kikötőben szunnyadó hajók árbo­cán. Lehűlt a víz, a levegő, elnépte­lenedett a strand, a sétány. Nemso­kára leáll a viharjelzés is. Partra ke­rülnek, ponyva alá a kecses hajók. Rég nem adtunk hírt lapunk hasáb­jain e gyönyörű sport megszállottjai­ról. Az ASE Tömegsportszakosztá­lyán belül működő vitorlások elsősor­ban a pihenés, felüdülés érdekében alakultak meg. Sokakat ismertettek meg e vízi sport örömeivel. Egész szezonban szolgálták a felüdülést a kikötői szállások (5 szoba) az egyre gyarapodó flotta hajói (8 db). Ha két hajó van a vízen, már kiala­kul egy rivalizálás - ez emberi tulaj­donság. Egy rangsor eldöntésére szabályos körülmények között legal­kalmasabb a versenysport. Először csak az iparági versenyeken, később országos mezőnyben is összemér­hették ügyességüket, tudásukat. Dr. Kemenes László, a „kalózok” osztálykapitánya foglalta össze a szezon versenyeredményeit, mely­ben 15 páros vett részt. Ebben a ha­jóosztályban a versenyzők „saját” hajóval indulnak. Tizennégy ver­seny alapján kialakult egy rangsor. Nagy Róbert - Stadler Csaba páros nem talált az egyesületen belül le­győzőre, eredményeik alapján jogot nyertek az Európa-bajnokságon való indulásra, melyet a törökországi Cesme városában rendeztek szinte a lapzártával egy időben. Levontatták hajójukat, szerencsésen megérkeztek. Nagy mezőny jött össze. A futamokat az Egei-tengeren bonyolítják. Küzde­nek a hullámokkal, melyben néha versenyző társaikat sem látják. Boromisza Tamás és fia sem talál­tak legyőzőre, ha Robiék nem indul­tak. Utánuk már szórt a mezőny, egy­szer egyiknek, máskor másiknak sikerült jobban. A legfontosabb, amire egész évben készülnek, az az Iparági Vitorlásta­lálkozó (szeptem­ber 9-10.). Képün­kön a résztvevők és a díjak láthatók az ünnepélyes ered­ményhirdetés után: felelő vitorlázatuk is van e lehetőség­hez. Több rangos versenyen álltak helyt hajóink, melyek közül a legis­mertebb a Kékszalag. Európa leg­hosszabb (150 km) tókerülő vitorlás­­versenyét 1934-óta rendezik meg. Már a nevezés rekordot hozott: 394 hajó, 1.961 versenyző neve­zett. A hajók összértéke kb. 2 milliárd Ft. Nem indult vi­szont idén az egyik legismer­tebb vitorlás: Bujtor István. Balatonfüredről délelőtt el­rajtol a mezőny, körbehajóz­­zák a Balatont (a balatonke­nesei, a siófoki és a keszthelyi bolya megkerülésével), és a szélviszonyoktól függően éjféltől már várhatók voltak az első befutók. Az idei nyár időjárása igen szeszélyes volt, nem volt ez másképpen ezen a hétvé­gén sem. Verőfényben indultak, éjsza­ka eleredt az eső, elállt, majd feltámadt mind az egyéni, mind a csapatelsősé­get megszerezték. A túrahajókkal is lehet versenyezni - tudhattam meg László Zoltán osz­tálykapitánytól. Erre legalkalmasabb hajóink a Dolpinok, melyeknek meg­a szél, később viharrá fokozódott. Lát­tam a befutókat a kikötőben - mint a bálnavadászok: elfáradva, összefagy­va, de nagyon boldogok voltak, mert teljesítették a távot, sok riválist meg­előztek, osztályukban nyertek is. Abszolút idő szerint az óránkénti befutók száma, eloszlása és az egyesü­leti hajóink befutási időpontja látható a diagramon. Az abszolút győztes Litkey Farkas direkt erre a célra épített hajó­ja ért elsőként a célba (11:23:45 56742-70-81060), nem sikerült meg­­döntenie előző évben felállított, de az alacsony vízállás miatt nem hitelesített csúcsát (9 óra 25 perc). A különböző típusú hajók összeha­sonlíthatóságát teszik lehetővé, mikor a „Yarstick-számmal” korrigálják a fu­tamidőt, ami már a vitorlástudást és szerencsét mutatja a technikai részt ki­küszöbölve. E relatív sorrend alapján első - megelőzve az abszolút elsőt is - a Suppy, Weisz János kormányos, Boromisza Tamás, Horvai Jenő, Kákái István (76257-108-70608 abszolút idő- Yarstickszám-korrigált idő), negyedik a Lelemény, Gál Attila kormányos, Gál István, Fenyvesi Gábor, ifi. Fenyvesi Gábor, László Zoltán (70 907 sec kor­rigált idővel), ami páratlan nagy bravúr vitorlázóinktól. A FORD-kupán és az év későbbi versenyein visszavágtak Gál Attiláék Weisz Jánoséknak, mert mindig maguk után utasí­tották a „Kékszalag-győz­tes” legénységet, de ezen a nagy versenyen az utol­só ötven méteren dőlt el köztük a befutási sorrend. Ahhoz, hogy ne csak nézőként gyönyörköd­tesse az embert, de részt­vevőként élvezhesse is ezt a sportot, meg kell tanulnia vitorlázni, majd hivatalos vizsgán bizo­nyítani felkészültségét. Az egyesület a nyári is­kolaszünet elején min­den évben megrendezi az 1-1 hetes vitorlástá­bort 60-70 fiatal számára. A felnőttek képzése ősszel és télen az elméleti résszel kezdődik, majd tavasszal-ősz­­szel a „bogrács-túrákon” ismerkednek a gyakorlattal. Idén újabb húsz fő teszi le Siófokon a kapitányi vizsgát, hogy jövőre családostól túrázhassanak a Balatonon. Főszezonban ilyen módon több mint ötszáz fő szellőztethette ki gondjait, oldotta a munkafeszültséget, és tölthette fel lelkét a természet szép­ségeivel. -gyulai­óránkénti befutók 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 1|6 (7 18 19 20 befutás időpontja — Suppy Lelemény Suffragette Nippy Karakán Nyaffy Nobody Fair play az AT0MIX csapatának Immár kilencedik alkalommal ren­dezték a Létesítményi Tűzoltóság­ok Országos Versenyét, a Flórián Kupát, ahonnan a paksi atomerő­mű ATOMIX-es tűzoltói két kupával tértek haza. Az egyik egy dobogós helyről, a másik pedig a versenyen tanúsított sport­szerű magatartásuk elis­meréséről tanúskodik. A csapat tagjai Apró András, Hanh János, Ko­vács István, Lacza János, Lengyel Miklós, Papp Szi­lárd, Rodenbücher Fe­renc, Sipos Tamás, Szabó Tamás, Széles Ferenc, fel­készítőik Szénái József és Major István voltak. Ez­úton gratulálunk nekik. A Flórián Kupát idén huszonnégy hazai és egy külföldi csapat részvéte­lével 2005. szeptember 16. és 18. kö­zött Zánkán rendezték. A csapatok három versenyszámban mérték össze tudásukat, úgy mint kismotorfecsken­­dő-szerelésben, osztott sugárszerelés­ben és stafétában (7x55 m-es váltófu­tásban). Az erőműves tűzoltók a 7x55 m-es váltófutásban úgy szerezték meg az első helyet, hogy a Flórián Kupa tör­ténetének legjobb teljesítményét hoz­ták. 57,875 mp-es eredménnyel let­tek elsők. A második helyen végző FÉR csapatát közel 2 másodperccel előzték meg. A versenyen nemcsak teljesítmé­nyük, de sportolói magatartásuk is kimagaslónak bizonyult. A csapat ugyanis elnyerte dr. Bakondi György nyugalma­zott tábornok különdíját, a „fair play-díjat” is. A versenyt több neves fő­védnök és szakmai szerve­zet támogatta. Jelen volt Ju­hász Gábor a Belügyminisz­térium politikai államtitkára, dr. Tatár Attila katasztrófa­­védelmi főigazgató és Hor­váth Zsolt Csaba helyettes államtitkár. A versenyen Böhm Péter parancsnok - mint a Magyar Tűzoltószövetség Létesítményi Tagozatának elnöke - elismeréseket nyújtott át az eredményt elérő csapatoknak. Ezen a rangos megmérettetésen az atomerőmű tűzoltói ismét kiválóan bizonyítottak! Gratulálunk az ATOM­­IX csapatának! Szép volt fiúk! Megyei focibajnokság Címvédő erőműves tűzoltók Többéves múltra visszatekintő kispályás labdarúgó-bajnokságon mérkőztek meg a megye tűzoltói Palánkon 2005. szeptember 30-án. Az Atomerőmű Tűzoltóság csapa­ta ismét megszerezte a győzelmet, és ezzel újra elnyerte a vándorserleget. A csapat tagjai: Szinta László, Lacza János, Kovács István, Hanh János, Major István (felkészitő), Szabó Ta­más, Fodor Károly, Sipos Tamás, Lengyel Miklós. Gratulálunk a szép eredményhez! Iparági labdarúgás Ismét bajnok az atomerőmű csapata Az Országos Villamostávvezeték Részvénytársaság (OVIT Rt.) szer­vezésében Miskolcon került sor a 17. Iparági Kispályás Labdarúgás döntőjére, ahová a benevezett több mint húsz csapat közül - előző évi bajnok lévén - selejtezők nélkül ke­rült a legjobb nyolc közé a Paksi Atomerőmű Rt. kispályás csapata. Az iparági sportversenyek közül az egyik legrégebbi, és talán a legna­gyobb - idén különösen izgalmas — mérkőzés küzdelmeit a Miskolci Ren­dészeti Szakközépiskola kitűnően előkészített füves pályáján rendezték meg. A nyolc csapatot két négyes cso­portba osztották, és a körmérkőzések alapján az első kettő jutott tovább a felsőházba. Itt aztán szintén mindenki játszott mindenkivel, így alakult ki a végső sorrend. A paksi fiúknak nem tett jót a hosz­­szú utazás, és a technikai értekezleten megejtett sorsoláson sem volt kifeje­zetten szerencséjük. Csoportellenfél­nek kapták a jó erőkből álló, a végső győzelemre is pályázó EMASZ csa­patát is. A sorsolás szeszélye által már­is az első mérkőzésen kellett megküz­deni velük. Talán az összeszokottság hiányának, talán az előző napi utazás­nak köszönhetően rozsdásan indult a gépezet, így az eredmény 3-2-es vere­ség lett. Mint később kiderült, ez volt (szerencsére) az egyetlen. A második mérkőzésünk is nehezen indult, hi­szen a VILLKESZ Kft. csapata már 3-1-re is vezetett ellenünk. A hősies küzdelemnek köszönhetően azonban sikerült fordítani, a végeredmény 4-3 ide. A harmadik csoportmeccsen már beindult a „gépezet”, és jó játékkal 5-1-et játszottunk a Pannon Hőerőmű Rt. ellen. Ezáltal a csoport második helyén végeztünk, így sikerült a fel­sőházban folytatni. Másnap a mieink ott folytatták, ahol előző nap abba­hagyták: kitűnő csapatjátékkal, jó helyzetkihasználással 5-1 a Bakony Erőmű Rt. ellen. Következett az előző napi „mumus”, és küzdelmes mérkő­zésen egyik csapat sem bírt egymás­sal: PA Rt.-ÉMÁSZ 2-2-es döntet­len. Ezután jött a mindent eldöntő csata a másik csoportgyőztes Vértesi Erőmű Rt. ellen. Vereség esetén a dobo­gó sem biztos, győzelem esetén arany­érem! Óriási csatában sikerült a kellő­képpen felvértezett ellenfelet legyőz­ni. Köszönhető ez többek között a ki­tűnően védő kapusunknak, Tóth Fe­rencnek is, aki elnyerte a legjobb ka­pus díjat. Az egész torna során ki­emelkedő teljesítményt nyújtott még csapatunkból Nagy Lajos, akit nüan­­szok választottak el a legjobb játékos cím elnyerésétől. Mindent egybevetve 2004 után is­mét kiemelkedőt nyújtott a paksi kis­pályás focicsapat minden tagja, s en­nek köszönhetően az utóbbi hat évben immár harmadszor került Paksra a győztesnek járó trófea. A kitűnő szer­vezésnek, kiváló ellátásnak is köszön­hetően, jó emlékekkel tért haza a ké­pen látható csapatunk minden tagja. Gratulálunk, szép volt fiúk!-Boa András-Hátsó sor: Nagy Lajos, Wolf Attila, Fritz Ferenc, Simon Zoltán, Erdélyi Péter, Porga István csk. Első sor: Éberling János gkv., Kis Lajos, Szegleti Péter, Tóth Ferenc, Hornyák László, Kovács Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom