Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2004-11-01 / 11. szám

6. oldal ATOMERŐMŰ 2004. november Benedek Péter képei Kalocsán Emlék az utókornak Több mint két hétig volt látható a kalocsai művelődési központ kisga­­lériájában az uszódi születésű Be­nedek Péter naiv festőművész élet­művét felvillantó kiállítás. Az októberi megnyitón a kalocsai művelődési központ igazgatója, Asperján Istvánné a helyi és a környék­beli - elsősorban uszódi - érdeklődők előtt elmondta: személy szerint is örül a kiállításnak, nemcsak azért, mert a tár­lat megszervezésével egy több éve érle­lődő gondolat válik valóra, hanem azért is, mert kötelességének érzi, hogy hoz­zájáruljon Benedek Péter munkásságá­nak, emlékének átörökítéséhez. Hason­ló gondolatokat fogalmazott meg kö­szöntőjében Bárth János megyei múze­umigazgató is, aki rámutatott: az 1889- ben született, szegény családból szár­mazó autodidakta művész elsősorban saját környezetéből és a korabeli „Úszód” hétköznapjaiból, ünnepeiből merítette alkotásainak témáit, s büsz­kék lehetünk rá azért is, mert elvitte hi­­rünket a nagyvilágba. „Egy kicsit Kalo­csáé is ez a festő, de még pontosabban fogalmaznánk, ha azt mondanánk, hogy ezé a tájé” — mondta a múzeum­igazgató, utalva arra, hogy Kalocsa és a térség művészeinek számbavételekor Benedek Pétert is meg kell említenünk. Akár példaképe is lehet az utókornak, hiszen a szegény sorból kiemelkedő művész - tehetsége és akaratereje ré­vén - képes volt maradandót alkotni, és országos hírnévre szert tenni. Említést érdemel az 1923-ban Pesten megrende­zett első nagy kiállítása, amelyen het­venöt képét mutatták be, illetve a szin­tén országos hírű, „őstehetségeket” bemutató 1934-es tárlata. (Ilyen érte­lemben az „őstehetség” kifejezés el­­teijedéséhez annak idején Benedek Péter is nagymértékben hozzájárult.) Jeles írók, költők, festők, művészet­történészek méltatták munkásságát, köztük Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Kassák Lajos, Tersánszky- Józsi Jenő és Rippl-Rónai József. „Úszód” jeles szülöttének emlékét egy mellszobor őrzi, amely a falu főte­rén látható. A Kotormán László keze munkáját dicsérő alkotást 2002. au­gusztus 20-án a művész két lánya, Éva és Margit leplezte le. Benedek Péter nevét viseli többek között az évente megrendezésre kerülő sakkverseny, s - amennyiben valóra válnak a tervek - az uszódi általános iskola is Benedek Péter nevét viseli majd. Szöveg és fotó: Miklós Imre Zászló és címer avatás október 23-a alkalmából A paprika előtt tisztelgett Kalocsa gógus munkásságát, elevenítette fel életének főbb állomásait. (Pécsiné Ács Sarolta emlékét többek közt a róla elnevezett dij, valamint egy márványtábla őrzi - Kalocsán, a Kubinszky utcában, egykori lakóháza helyének falán látható —, s említést érdemel, hogy a Kalocsai Múzeumbarátok Köre két évvel ezelőtt újra megjelentette az általa írt Népi gyermekjátékok Kalo­csa környékén című könyvet.) A speciális szakmai progra­mokkal, szakmai előadásokkal „megspékelt” parádé idén is szé­lesre tárta képzeletbeli kapuit az érdeklődő közönség előtt, hogy megmutassa a legmagyarabb nö­vényként számon tartott paprika értékeit, szépségeit. A legna­gyobb érdeklődés ezúttal is a záróhét utolsó napjának prog­ramjait kísérte. A Csajda Csárda melletti parkolóban megrende­zett Paprikás Ételek Főzőverse­nye a Magyar Nemzeti Gasztro­nómiai Szövetség védnökségé­vel zajlik évek óta. A népünne­pélyt népművészeti kirakodóvásár, kézművesek, népi iparművészek vásár­ral egybekötött bemutatója tette teljes­sé, s ismét az olvasók kezébe került a művelődési központ dolgozói által szerkesztett, 1989-től évente egyszer megjelenő Kalocsai Paprika Lapok. Az ünnepségsorozat folytatásaként szüreti felvonulás, folklórbemutató, könnyű­zenei koncertek, utcabál és tűzijáték volt látható. Miklós Imre es a térség Az idei paprikaszüreti mulatság a tisztességes munkába vetett hit és a jövőbe vetett bizalom jegyében telt. A Kalocsa aranya tiszteletére ren­dezett népünnepély mosolyt csalt az arcunkra, pírt orcánkra. A művelődési központ munkatársai 1984 októberében tették le a mostani rendezvénysorozat alapjait azzal, hogy felelevenítették a hagyományos szüreti mulatságot. Kezdet­ben - az Ureczky Csaba ve­zette Kalocsai Népi Együttes táncosainak — felvonulásból és bálból állt a program, amely 1989-től Kalocsai Pap­rika Napok néven fesztivál méretű eseménysorrá terebé­lyesedett. A folklórprogra­mok mellett azóta számos rangos esemény (művészeti bemutatók, hangversenyek, sport- és szórakoztató műso­rok, rejtvényfejtő verseny, gyermekrajz-kiállítás, játszó­ház, bábszínház) teszi még változatosabbá a népünne­pélyt, amely 1997-től a paprikás éte­lek főzőversenyével teljesedett ki. Az ilyentájt megrendezett fotó- és festő­művészed kiállítások nem titkolt cél­ja, hogy bemutatkozási lehetőséget teremtsenek a térségből származó vagy itt élő alkotóknak. Ezúttal a ka­locsai születésű, jelenleg az Egyesült Államokban élő, az 1959-es Fotómű­vészek Szövetsége által meghirdetett tehetségkutató pályázat első díjasa, Kovács Gyula fo­tóművész alkotásai­ból rendezett kiállí­tást tekinthette meg az érdeklődő közönség. A folklórgála, amely a Paprika Napok megnyitója is egyben, színhelye ha­gyományosan a városi sportcsarnok. A művelődési központ, a Kalocsa Népművészetéért Alapítvány és a Ka­locsai Múzeumbarátok Köre közös szervezésében zajlott bemutatóval idén a város és a környék táncosai a néhai táncpedagógus, múzeumigaz­gató, Pécsiné Ács Sarolta emléke előtt tisztelegtek. Születésének száza­dik évfordulója alkalmából a szerve­zők „Sárika néni” egykori koreográfi­áit jelenítették meg a színpadon. Az emlékestet Loibl László alpolgármes­ter nyitotta meg, majd Romsics Imre múzeumigazgató méltatta a táncpeda-Rendkívüli elismerés Géderlaknak A gerjeni Kenessey Albert Általá­nos Iskola az október 23-i nemzeti ünnepet még emlékezetesebbé tette diákjai számára. A 1956-os megemléke­zést követően az iskola fel­avatta új zászlaját és címe­rét. A tanulók fogadalomté- ■ tele után Molnár József pol- rr' e . gármester köszöntőjében el­mondta, milyen fontos ez a nap az is­kolai névadó után. Ezek a jelképek még jobban kifejezik az együvé tartozást. Az ünnepi pillanatok után a felső ta­gozatos tanulók szellemi akadályver­senyen emlékeztek névadójukra és a település történelmére. Az al­sósok játékos vetélkedőn is­merkedtek a névadó mun­kásságával. Ezt követően a már előre elkészített osz­tályhajókat bocsátották vízre a tanulók, ezzel is hírül adva a világnak iskolájuk jeles napját. A szülői munkaközösség pala­csintával látta vendégül a nap végén a diákokat. j i ATOMERŐMŰ un §M Kiadja a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság illi Felelős kiadó: Dr. Kocsis István vezérigazgató Kp Nyomdai előállítás: Séd Nyomda Kft., Szekszárd, 2004. november Felelős vezető: Katona Szilvia ügyvezető • Szerződésszám: 4500021612 Főszerkesztő: Beregnyei Miklós * * * Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánné. A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Majoros János, Medgyesy Ferenc, Sipos László, Wollner Pál Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71.7031, Telefon: 75/507-431, Telefax: 1/355-7280, Internet: www.npp.hu Tördelőszerkesztők: Kertai Edit, Dombi Viktória • Korrektor: Patyi Orsolya A falujáért a legtöbbet tevő lakosok munkájának elismeréseként Gé­­derlak idén hárommillió forint ju­talmat vehetett át a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés jóvoltából. Az erről beszámoló hírt Al­földi Albert, a megyei köz­gyűlés alelnöke, immár or­szággyűlési képviselő jelen­tette be a géderlaki faluna­pon. „Meggyőződésem, hogy ebben a faluban is vannak kü­lönböző politikai nézetű em­berek, s lám, a faluért min­denki félre tudja ezt tenni, és a közös célért mindenki egy emberként tud cselekedni” - fogalmazott az alel­­nök, majd hozzátette: eljött az idő, amikor legfontosabb lett az összefo­gás, a megbékélés, a kiegyezés, nem­különben egymás tekintetét megke­resni, és egymásnak kezet nyújtani. „Egyetlen lehetőség van ebben az or­szágban: ha összefogunk, ha megbé­kélünk, ha kibékülünk” - mondta Al­földi Albert, aki egy dél-bácskai falu, Csátalja történetét hozta fel példa­ként, ahol svábok és Bukovinából odatelepített székelyek élnek együtt hosszú ideje. A kitelepítés és a mene­külés emlékét egy-egy márványtábla őrzi a templomban, csakúgy, mint a kibékülését. Géderlak Községért kitün­tető címben részesült idén Nyárasdi Gábomé, a polgár­­mesteri hivatal igazgatási fő­előadója, Horváth Istvánné iskolaigazgató-helyettes, öz­vegy Farkas Imréné, aki több mint tizenöt éve a nyugdíjas­klub vezetője, valamint Spengler Já­nos, aki több cikluson át gondosko­dott a helyhatósági választások meg­szervezéséről, zökkenőmentes, tisz­tességes lebonyolításáról. A közterü­let-szépítés és kertművelés terén pél­damutató tevékenységéért oklevelet és pénzjutalmat vehetett át Révész Ferencné, Kasi Lászlóné, Miholics Jánosné, Magyar Sándomé, Pécsi Ágnes, Haulik Józsefné, Horváth Lászlóné, Posztobányi Gáborné, Kujáni Lászlóné, Nagy Sándomé, Vígh Sándomé, Horváth Istvánné, Molnár Gyuláné, Bukómé Bulicza Il­dikó, Takács Lászlóné, Rakiás Lászlóné, Szabó Lászlóné, Nyári Gyuláné, Németh Istvánné, Palla Irén és Simon Gábomé. Schill Lász­ló polgármester - mint már annyiszor - ezúttal is sietett leszögezni: közös a munka és közös a dicsőség is, az el­ért eredmény tehát az összefogás gyümölcse, melynek az itt lakók tu­datában vannak, a vendégek pedig a saját szemükkel győződhetnek meg arról, mire képes a közös akarat. Kokits Tibor, a Virágos Magyaror­szágért Mozgalom szervezőbizottsá­gának elnöke egy oklevelet juttatott el a géderlakiaknak, amelyben „a Vi­rágos Magyarországért Mozgalom­ban a Kalocsa-Sárvíz népi művészet virágos elemeinek természetben be­mutatott egyedülálló virágkompozí­cióiért” fejezi ki elismerését a község egész lakosságának. A napot fergete­ges Bikini-koncert zárta. Miklós Imre 2004. OKTÓBER 9. Integrációs Romanap - Gerjen A Gerjeni Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat (CKÖ) szervezésében In­tegrációs Romanapot rendeztek Ger­­jenben. Az eseményre pályázat útján sikerült anyagi forrást biztosítani. A Roma Kulturális Alap pályázatán 150.000 Ft-ot sikerült nyerni az Országos Ci­gány Önkormányzat Tolna Megyei Irodájának segít­ségével; a Nemzeti Kultu­rális Alapprogram pályá­zatán 100.000 Ft támoga­táshoz jutottak, valamint ugyanennyi saját erőt is biztosított a gerjeni CKÖ. A nap vendége volt Szancsik Mária, az Orszá­gos Cigány Önkormány­zat Tolna Megyei Irodájá­nak vezetője, aki fel is lépett a műsorban. A délelőtti programban a gye­rekeknek szerveztek játékos ve­télkedőket, és a felnőttek is ve­télkedhettek. A közös főzésen - jellegéhez illően - egy roma és egy magyar étel főtt a bog­rácsokban. Egy jellegzetes ro­ma ételt főztek, a lecsós húst, a magyar pedig a gu­lyás volt. A délutáni prog­ramot a Gerjeni Ve­gyes Kórus fellé­pése nyitotta ma­gyar népdalokkal, majd Szancsik Má­ria mondott egy mesét először lovári, majd magyar nyelven. Ezt követően a bátai Vad Virág Cigány Hagyomány­­őrző Gyermekcsoportja adott látvá­nyos és pergő műsort. Majd egy cigány táncházat varázsol­tak a művelődési házba az esti cigány­bál felvezetéseként. Máté Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom