Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-01 / 11. szám
6. oldal ATOMERŐMŰ 2004. november Benedek Péter képei Kalocsán Emlék az utókornak Több mint két hétig volt látható a kalocsai művelődési központ kisgalériájában az uszódi születésű Benedek Péter naiv festőművész életművét felvillantó kiállítás. Az októberi megnyitón a kalocsai művelődési központ igazgatója, Asperján Istvánné a helyi és a környékbeli - elsősorban uszódi - érdeklődők előtt elmondta: személy szerint is örül a kiállításnak, nemcsak azért, mert a tárlat megszervezésével egy több éve érlelődő gondolat válik valóra, hanem azért is, mert kötelességének érzi, hogy hozzájáruljon Benedek Péter munkásságának, emlékének átörökítéséhez. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg köszöntőjében Bárth János megyei múzeumigazgató is, aki rámutatott: az 1889- ben született, szegény családból származó autodidakta művész elsősorban saját környezetéből és a korabeli „Úszód” hétköznapjaiból, ünnepeiből merítette alkotásainak témáit, s büszkék lehetünk rá azért is, mert elvitte hirünket a nagyvilágba. „Egy kicsit Kalocsáé is ez a festő, de még pontosabban fogalmaznánk, ha azt mondanánk, hogy ezé a tájé” — mondta a múzeumigazgató, utalva arra, hogy Kalocsa és a térség művészeinek számbavételekor Benedek Pétert is meg kell említenünk. Akár példaképe is lehet az utókornak, hiszen a szegény sorból kiemelkedő művész - tehetsége és akaratereje révén - képes volt maradandót alkotni, és országos hírnévre szert tenni. Említést érdemel az 1923-ban Pesten megrendezett első nagy kiállítása, amelyen hetvenöt képét mutatták be, illetve a szintén országos hírű, „őstehetségeket” bemutató 1934-es tárlata. (Ilyen értelemben az „őstehetség” kifejezés elteijedéséhez annak idején Benedek Péter is nagymértékben hozzájárult.) Jeles írók, költők, festők, művészettörténészek méltatták munkásságát, köztük Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Kassák Lajos, Tersánszky- Józsi Jenő és Rippl-Rónai József. „Úszód” jeles szülöttének emlékét egy mellszobor őrzi, amely a falu főterén látható. A Kotormán László keze munkáját dicsérő alkotást 2002. augusztus 20-án a művész két lánya, Éva és Margit leplezte le. Benedek Péter nevét viseli többek között az évente megrendezésre kerülő sakkverseny, s - amennyiben valóra válnak a tervek - az uszódi általános iskola is Benedek Péter nevét viseli majd. Szöveg és fotó: Miklós Imre Zászló és címer avatás október 23-a alkalmából A paprika előtt tisztelgett Kalocsa gógus munkásságát, elevenítette fel életének főbb állomásait. (Pécsiné Ács Sarolta emlékét többek közt a róla elnevezett dij, valamint egy márványtábla őrzi - Kalocsán, a Kubinszky utcában, egykori lakóháza helyének falán látható —, s említést érdemel, hogy a Kalocsai Múzeumbarátok Köre két évvel ezelőtt újra megjelentette az általa írt Népi gyermekjátékok Kalocsa környékén című könyvet.) A speciális szakmai programokkal, szakmai előadásokkal „megspékelt” parádé idén is szélesre tárta képzeletbeli kapuit az érdeklődő közönség előtt, hogy megmutassa a legmagyarabb növényként számon tartott paprika értékeit, szépségeit. A legnagyobb érdeklődés ezúttal is a záróhét utolsó napjának programjait kísérte. A Csajda Csárda melletti parkolóban megrendezett Paprikás Ételek Főzőversenye a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség védnökségével zajlik évek óta. A népünnepélyt népművészeti kirakodóvásár, kézművesek, népi iparművészek vásárral egybekötött bemutatója tette teljessé, s ismét az olvasók kezébe került a művelődési központ dolgozói által szerkesztett, 1989-től évente egyszer megjelenő Kalocsai Paprika Lapok. Az ünnepségsorozat folytatásaként szüreti felvonulás, folklórbemutató, könnyűzenei koncertek, utcabál és tűzijáték volt látható. Miklós Imre es a térség Az idei paprikaszüreti mulatság a tisztességes munkába vetett hit és a jövőbe vetett bizalom jegyében telt. A Kalocsa aranya tiszteletére rendezett népünnepély mosolyt csalt az arcunkra, pírt orcánkra. A művelődési központ munkatársai 1984 októberében tették le a mostani rendezvénysorozat alapjait azzal, hogy felelevenítették a hagyományos szüreti mulatságot. Kezdetben - az Ureczky Csaba vezette Kalocsai Népi Együttes táncosainak — felvonulásból és bálból állt a program, amely 1989-től Kalocsai Paprika Napok néven fesztivál méretű eseménysorrá terebélyesedett. A folklórprogramok mellett azóta számos rangos esemény (művészeti bemutatók, hangversenyek, sport- és szórakoztató műsorok, rejtvényfejtő verseny, gyermekrajz-kiállítás, játszóház, bábszínház) teszi még változatosabbá a népünnepélyt, amely 1997-től a paprikás ételek főzőversenyével teljesedett ki. Az ilyentájt megrendezett fotó- és festőművészed kiállítások nem titkolt célja, hogy bemutatkozási lehetőséget teremtsenek a térségből származó vagy itt élő alkotóknak. Ezúttal a kalocsai születésű, jelenleg az Egyesült Államokban élő, az 1959-es Fotóművészek Szövetsége által meghirdetett tehetségkutató pályázat első díjasa, Kovács Gyula fotóművész alkotásaiból rendezett kiállítást tekinthette meg az érdeklődő közönség. A folklórgála, amely a Paprika Napok megnyitója is egyben, színhelye hagyományosan a városi sportcsarnok. A művelődési központ, a Kalocsa Népművészetéért Alapítvány és a Kalocsai Múzeumbarátok Köre közös szervezésében zajlott bemutatóval idén a város és a környék táncosai a néhai táncpedagógus, múzeumigazgató, Pécsiné Ács Sarolta emléke előtt tisztelegtek. Születésének századik évfordulója alkalmából a szervezők „Sárika néni” egykori koreográfiáit jelenítették meg a színpadon. Az emlékestet Loibl László alpolgármester nyitotta meg, majd Romsics Imre múzeumigazgató méltatta a táncpeda-Rendkívüli elismerés Géderlaknak A gerjeni Kenessey Albert Általános Iskola az október 23-i nemzeti ünnepet még emlékezetesebbé tette diákjai számára. A 1956-os megemlékezést követően az iskola felavatta új zászlaját és címerét. A tanulók fogadalomté- ■ tele után Molnár József pol- rr' e . gármester köszöntőjében elmondta, milyen fontos ez a nap az iskolai névadó után. Ezek a jelképek még jobban kifejezik az együvé tartozást. Az ünnepi pillanatok után a felső tagozatos tanulók szellemi akadályversenyen emlékeztek névadójukra és a település történelmére. Az alsósok játékos vetélkedőn ismerkedtek a névadó munkásságával. Ezt követően a már előre elkészített osztályhajókat bocsátották vízre a tanulók, ezzel is hírül adva a világnak iskolájuk jeles napját. A szülői munkaközösség palacsintával látta vendégül a nap végén a diákokat. j i ATOMERŐMŰ un §M Kiadja a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság illi Felelős kiadó: Dr. Kocsis István vezérigazgató Kp Nyomdai előállítás: Séd Nyomda Kft., Szekszárd, 2004. november Felelős vezető: Katona Szilvia ügyvezető • Szerződésszám: 4500021612 Főszerkesztő: Beregnyei Miklós * * * Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánné. A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Majoros János, Medgyesy Ferenc, Sipos László, Wollner Pál Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71.7031, Telefon: 75/507-431, Telefax: 1/355-7280, Internet: www.npp.hu Tördelőszerkesztők: Kertai Edit, Dombi Viktória • Korrektor: Patyi Orsolya A falujáért a legtöbbet tevő lakosok munkájának elismeréseként Géderlak idén hárommillió forint jutalmat vehetett át a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés jóvoltából. Az erről beszámoló hírt Alföldi Albert, a megyei közgyűlés alelnöke, immár országgyűlési képviselő jelentette be a géderlaki falunapon. „Meggyőződésem, hogy ebben a faluban is vannak különböző politikai nézetű emberek, s lám, a faluért mindenki félre tudja ezt tenni, és a közös célért mindenki egy emberként tud cselekedni” - fogalmazott az alelnök, majd hozzátette: eljött az idő, amikor legfontosabb lett az összefogás, a megbékélés, a kiegyezés, nemkülönben egymás tekintetét megkeresni, és egymásnak kezet nyújtani. „Egyetlen lehetőség van ebben az országban: ha összefogunk, ha megbékélünk, ha kibékülünk” - mondta Alföldi Albert, aki egy dél-bácskai falu, Csátalja történetét hozta fel példaként, ahol svábok és Bukovinából odatelepített székelyek élnek együtt hosszú ideje. A kitelepítés és a menekülés emlékét egy-egy márványtábla őrzi a templomban, csakúgy, mint a kibékülését. Géderlak Községért kitüntető címben részesült idén Nyárasdi Gábomé, a polgármesteri hivatal igazgatási főelőadója, Horváth Istvánné iskolaigazgató-helyettes, özvegy Farkas Imréné, aki több mint tizenöt éve a nyugdíjasklub vezetője, valamint Spengler János, aki több cikluson át gondoskodott a helyhatósági választások megszervezéséről, zökkenőmentes, tisztességes lebonyolításáról. A közterület-szépítés és kertművelés terén példamutató tevékenységéért oklevelet és pénzjutalmat vehetett át Révész Ferencné, Kasi Lászlóné, Miholics Jánosné, Magyar Sándomé, Pécsi Ágnes, Haulik Józsefné, Horváth Lászlóné, Posztobányi Gáborné, Kujáni Lászlóné, Nagy Sándomé, Vígh Sándomé, Horváth Istvánné, Molnár Gyuláné, Bukómé Bulicza Ildikó, Takács Lászlóné, Rakiás Lászlóné, Szabó Lászlóné, Nyári Gyuláné, Németh Istvánné, Palla Irén és Simon Gábomé. Schill László polgármester - mint már annyiszor - ezúttal is sietett leszögezni: közös a munka és közös a dicsőség is, az elért eredmény tehát az összefogás gyümölcse, melynek az itt lakók tudatában vannak, a vendégek pedig a saját szemükkel győződhetnek meg arról, mire képes a közös akarat. Kokits Tibor, a Virágos Magyarországért Mozgalom szervezőbizottságának elnöke egy oklevelet juttatott el a géderlakiaknak, amelyben „a Virágos Magyarországért Mozgalomban a Kalocsa-Sárvíz népi művészet virágos elemeinek természetben bemutatott egyedülálló virágkompozícióiért” fejezi ki elismerését a község egész lakosságának. A napot fergeteges Bikini-koncert zárta. Miklós Imre 2004. OKTÓBER 9. Integrációs Romanap - Gerjen A Gerjeni Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) szervezésében Integrációs Romanapot rendeztek Gerjenben. Az eseményre pályázat útján sikerült anyagi forrást biztosítani. A Roma Kulturális Alap pályázatán 150.000 Ft-ot sikerült nyerni az Országos Cigány Önkormányzat Tolna Megyei Irodájának segítségével; a Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázatán 100.000 Ft támogatáshoz jutottak, valamint ugyanennyi saját erőt is biztosított a gerjeni CKÖ. A nap vendége volt Szancsik Mária, az Országos Cigány Önkormányzat Tolna Megyei Irodájának vezetője, aki fel is lépett a műsorban. A délelőtti programban a gyerekeknek szerveztek játékos vetélkedőket, és a felnőttek is vetélkedhettek. A közös főzésen - jellegéhez illően - egy roma és egy magyar étel főtt a bográcsokban. Egy jellegzetes roma ételt főztek, a lecsós húst, a magyar pedig a gulyás volt. A délutáni programot a Gerjeni Vegyes Kórus fellépése nyitotta magyar népdalokkal, majd Szancsik Mária mondott egy mesét először lovári, majd magyar nyelven. Ezt követően a bátai Vad Virág Cigány Hagyományőrző Gyermekcsoportja adott látványos és pergő műsort. Majd egy cigány táncházat varázsoltak a művelődési házba az esti cigánybál felvezetéseként. Máté Dénes
