Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2004-06-01 / 6. szám
2004. június ATOMERŐMŰ 7. oldal É P í TÉSZ-M ŰSZAKI OSZTÁLY Újvári Endre osztályvezető 1975-ben szerzett építőmérnöki diplomát a moszkvai Kujbisev Egyetem vasbeton technológusi szakán. Paksi származású, az egyetem előtt a helyi Vak Bottyán Gimnáziumban tanult, majd az egyetem befejezése után visszatért Paksra, és 1975 nyarától az atomerőműben dolgozik.- Mit jelentett számodra az atomerőmű-építkezés?- Nagyon érdekes feladatot és óriási kihívást jelentett kezdő mérnökként egy ilyen építkezésen dolgozni. Mivel szüleim itt éltek, engem az atomerőmű mellett az is motivált, hogy a közelben keressek munkát. Ahogy befejeztem az egyetemet, idejöttem, és idestova 30 éve dolgozom az atomerőműben. Az ERBE-nél (Erőmű Beruházási Vállalat) kezdtem, majd az akkori PAV-nál (Paksi Atomerőmű Vállalat) folytattam pályafutásomat.- Milyen munkaterületen dolgoztál?- Rögtön belecsöppentem a „mélyvízbe”, a reaktorépület műszaki ellenőre lettem. Szinte az első kapavágástól végigkísértem az üzemi főépület megépítését. Pár év után a főépülettel és a kapcsolódó létesítményekkel foglalkozó műszaki ellenőrök csoportvezetőjévé léptettek elő, és még az ERBE-nél neveztek ki kirendeltség-vezetőnek. 1982-től már hozzám tartozott az összes épület, beleértve a lakótelepi létesítményeket is. 1985-ben építési főmérnökként átkerültem a PAV-hoz, ahol gyakorlatilag ugyanaz a feladat várt rám. A beruházás befejezésekor szakági főmérnök lettem, és elsősorban bővítés-előkészítéssel foglalkoztam. A szervezeti átalakulások után eredeti formájában megmaradt építész-műszaki osztályt a mai napig vezetem. A korábbi beosztások többet jelentettek, mert akkor az előkészitéstől a befejezésig vittük a feladatokat, most viszont a folyamatnak csak egy bizonyos szakaszáig, az engedélyezésig.- A Szervezeti és Működési Szabályzat alapján az osztály szakmai tevékenysége építményekre, épületekre, épületszerkezetekre terjed ki, és azt mérnöki háttérrendszer működtetésével végzi. Mi minden értendő ez alatt a munkafolyamat alatt? Mekkora létszámmal dolgozik az osztály?- Összlétszámúnk 30 fő, közülük nyolcán ATOMIX-esek. Szervezetünk négy csoportra tagozódik, az építész állapot-felügyeleti, az építészműszaki, a geodéziai és a dokumentációs csoportra. Az építészeti állapotfelügyelet tízéves múltra tekint viszsza. Büszkén mondhatjuk, hogy mi gyakoroljuk a legaktívabban a cégnél a lassan több mint 25-30 éves korral rendelkező épületek állapot-felügyeletét. Ez azért jelentős, mert az öregedő épületállomány kapcsán komoly intézkedésekre van szükség, figyelembe véve az élettartam-hosszabbítási követelményeket. Az épitész-műszaki csoport tevékenységi körébe ma már elsősorban átalakítások, rekonstrukciók tartoznak, de feladata az új beruházások előkészítése, megalapozása, tanulmánytervek készitése, döntés-előkészítő anyagok készíttetése, továbbá az eldöntött fejlesztések javaslatainak elkészítése, tervezés, terveztetés, a hatósági, szakhatósági egyeztetések és az építési engedélyek biztositása. Saját tervezői kapacitással is rendelkezünk. Kisebb átalakítások, illetve olyan építészeti megoldások engedélyezési terveit, melyek nem igényelnek egyéb szakmát (épületgépészeti, villamos), saját erőből képesek vagyunk elkészíteni. Harmadik csapatunk az atomerőmű mérnökgeodéziai feladatait látja el. Az ipari geodéziai méréseken keresztül a térképi nyilvántartásokig, a térinformatikai adatbázis készítésén és karbantartásán át a tervezői adatszolgáltatásig terjed a feladatköre. Dokumentációs csoportunk az építészeti szakmai tervtár kezelésével, a megvalósulási tervek nyilvántartásával és aktualizált nyilvántartásával foglalkozik. — Hatalmas mennyiségű dokumentáció gyűlhetett össze a kezdetektől napjainkig. Hol lehet mindezt megfelelően tárolni?- A régi központi tervtárban helyezkedik el az építészeti szakmai tervtár, és mivel a mai napig keletkeznek megvalósulási dokumentációk, tároló polcaink már megteltek. Egy teherautónyi tervet szállítottak be a napokban a földrengésvédelmi megerősítésekről, és gondot okoz az elhelyezése. Kezdeményeztük egy új építészeti tervtár kialakítását, de ebben még nem született döntés.- Melyek a most folyó legfontosabb munkák?- Elsődleges prioritást élvez a 2. blokk visszaindításával kapcsolatos közreműködői tevékenység. A legfontosabb feladatok közé tartozik a VBJ (Végleges Biztonsági Jelentés) mint az erőmű jövőjét érintő feladat. A VBJ építészeti fejezetének egy személyben vagyok a koordinátora és szakmai felelőse. Rendkívül nagy jelentőséggel bír az erőmű élettartam-hosszabbítása, amiben szintén fontos megbízatásom van. Úgy gondolom, paksiként és erőműves dolgozóként ma nem lehet ennél fontosabb feladat. Nem mondtam le a reményről, hogy belefogunk az erőmű bővítésébe. En személy szerint is elég komoly energiát fektettem a bővítés előkészítésébe, és meggyőződésem, ma nincs jobb lehetősége a hazai energetikának, mint az atomerőmű bővítése. A külső létesítményekkel kapcsolatos munkáink tekintetében a Humán Centrum kialakítása áll az első helyen. Újabb feladatot jelent a Neutron Bevetési Osztály üzemi területre történő telepítése, elhelyezése. Készítjük a karbantartás során tárolásra kerülő nagyberendezések csarnokának engedélyezési terveit, és végezzük a 4. blokki helyszíni állapotvizsgálatokat. A geodézia területén most a legnagyobb feladat egy olyan adatbázis, térkódrendszer létrehozása, ami épületszerkezetileg beazonosítaná az építmények elemeit, és kapcsolódna a technológiai rendszerhez.- Milyen más, a céghez kapcsolódó funkciót töltesz be?- Elnökségi tagja vagyok a Tolna Megyei Mérnöki Kamarának, melynek a PA Rt. pártfogó támogatója. A taglétszám 30%-a paksi mérnökökből származik. Szeretnénk elérni, hogy adott munkakörökben tervezői és szakértői jogosultsággal rendelkező mérnökök dolgozzanak.- Otthon, családi körben miként töltőd az időt?- A gyerekek már nagyok. Edit lányom közgazdász, Budapesten dolgozik. Fiam, László jelenleg Los Angéles-ben tartózkodik egy egyéves egyetemi előkészítő tanfolyamon, és hamarosan jön haza. O is a közgazdász vonalon képzeli el a jövőjét. Nincs különösebb hobbim, korábban elég jól és sokat rajzolgattam. A pályaválasztás idején is ez a rajzkészség motivált az építészeti pálya felé. Szeretek főzni, hétvégeken gyakran én készitem a családi ebédet. Kedvelem a különleges ételeket, és az elvem, hogy nem készítek kétszer ugyanazt. Lehet, hogy fiam örökölte a főzés iránti érdeklődést, mert Amerikában megvendégelte társait magyar ételekkel, és igen nagy sikert aratott. Legutóbbi beszélgetésünkkor kérte, hogy amikor hazajön, együtt főzzünk valamit. LA Pfujd Lászlóné műszaki rajzoló — Egy utcában lakunk, néha egy buszon jövünk be dolgozni, mégsem tudok eleget, hogy kérdés nélkül tudjalak bemutatni. Mikor kerültetek Paksra, az erőműhöz, hol dolgoztál?- 1978-ban Veszprémből költöztünk Paksra férjemmel és két kislányunkkal. A férjem is az erőműnél dolgozik. Az üzembe helyezési főosztályon műszaki rajzolóként kaptam feladatot. Huszonöt éve dolgozom már az erőműben, szeretek itt dolgozni, és büszke vagyok, hogy itt tölthettem el - még kimondani is sok- negyed évszázadot! A munkámat megbecsülték, több kitüntetés tulajdonosa vagyok. Jelenleg ATOMIX- esként az építész-műszaki osztályon (ÉMO) dolgozom immár kilenc éve. Nagyon jó a kollektíva, segítőkész, remek emberek vesznek körül. Munkakörömhöz tartozik az építésztervek rajzolása, a változások aktualizálása, dokumentálása. Az osztály tervtárának kezelése, karbantartása. Határozatok, engedélyek dokumentálása. Természetesen a napi feladatok végrehajtásában is részt veszek.- Család, gyerekek, hobbi?- Mint már említettem a féljem is a PA Rt.-nál dolgozik, most készül nyugdíjba. Nagyobbik lányunk, Zsanett a zenei pályát választotta. A Budapesti Zeneakadémián végzett fafúvós szakon. A Rádió- és Televízió Szimfonikus Zenekarának első fagottosa A kisebbik lányunk, Réka is már „nagylány”, a divatszakmával foglalkozik: ruhákat tervez és varr, nagyon kreatív. Ez évtől már önállóan dolgozik. 1969-óta szakszervezeti tag vagyok. Főbizalmi helyettesként tevékenykedem, és tagja vagyok a segélyezési bizottságnak is. Szeretem az embereket, és igyekszem őket segíteni, ügyes-bajos dolgaikban eligazodni. Hobbim a zenehallgatás, olvasás, TV-nézés. Szeretném kívánni az erőműben dolgozó fiataloknak, hogy olyan tisztelettel és szeretettel, jókedvvel járjanak be dolgozni, mint ami nekem ennyi éven át megadatott!- Köszönöm a beszélgetést! gyulai Sárosi Zoltán csoportvezető Feladatuk az építészeti tervezés, terveztetés, műszaki háttér- és adatbázis-szolgáltatás.- Hol végeztél, mikor kerültél az erőműhöz?- A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolát végeztem el. 1986-ban vettek fel az erőműhöz, a beruházási osztályra kerültem előkészítő mérnöknek. Ez az első munkahelyem. Közben megszereztem a tervezői jogosultságot, és átkerültem a műszaki igazgatóság keretében újonnan alakult műszaki tervezési osztályra. Újabb átszervezés során megpályáztam az osztályunkon a fent említett csoportvezetői posztot. Több mint száz épület tartozik a felügyeletünk alá. Ezzel rendkívül sok állapotmegóvási és átalakítási feladat jár együtt. Számos döntéselőkészítési anyagot kell megalapoznunk, készítenünk. Az építész munka legszebb része a tervezés, amit csak lehet, magunk tervezünk. Hárman vagyunk a csoportban, akik rendelkeznek ilyen minősítéssel. Terveztetéssel is foglalkozunk, ezen feladatok részére adatokat kell szolgáltatni, több résztvevő esetén egyeztetni, koordinálni kell. Néha szakértőként is közre kell működnünk. Nem könnyű feladat, de nagyon szeretjük ezt csinálni.- Család, gyerekek, hobbi? — Tősgyökeres paksi vagyok. Három gyermekünk van. A két nagyobbik is még csak óvodás korú. Feleségem GYES-en van a legkisebbel, aki 8 hónapos. Régen sokat kirándultunk, utaztunk. Míg a gyerekek nagyobbak nem lesznek, addig erről le kell mondanunk. Nagyon sok örömet ad a család. Kertes házban lakunk, azt alakítgatjuk igényeink szerint. Pár éve meghalt az édesapám, akkor költöztünk le édesanyámhoz, vissza a szülői házba. Hobbim a munkám, otthon is sokat dolgozom, tervezek. Minden feladat új.- További jó munkát! Nébcr Tibor építész-dokumentációs csoportvezető A csoport feladata a szakmai dokumentációtár működtetése, törzspéldányok kezelése és a nyilvántartó rendszer üzemeltetése. — Hol végeztél, mikor kerültél kapcsolatba az erőművel? — Pécsett végeztem a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán építészüzemmérnökként 1981-ben. Pályakezdőként az ERBE-nél helyezkedtem el mint műszaki ellenőr. 1985- ben kerültem a „PAV” állományába műszaki ellenőr- és létesítményfelelősi munkakörbe. Én maradtam egyedül ebben a munkakörben, hiszen a 4. blokk utolsó hiánypótlásait én igazoltam. A szállás és a lakótelep műszaki munkáit bízták rám ezután vezető mérnökként. Mindig nyüzsgő, mozgalmi ember voltam, 1989-ben megalakítottuk az ATISZ-t, melynek első elnöke lettem. 1991-ben átalakultunk érdekvédelmi szervezetté. Függetlenített helyem volt. Ki fiatalok közt van, nem öregszik meg soha. 1993-94-ben elvégeztem a felsőfokú személyügyi szaktanfolyamot. 1994-ben a Tájékoztatási Irodához kerültem, és látogató csoportokat kísértem az erőműben. 1995 elején régi kollégáim hívtak az újonnan alakult Építészeti Műszaki Osztályra létesítményfelelősnek. Előkészítés, engedélyeztetés és terveztetés volt a feladatom. 1998 nyarán bízták rám a dokumentációkezelést és a csoport vezetését. Az IMDR keretében dolgozunk. Az építészeti dokumentációk törzspéldányait őrizzük, szükség esetén módosítjuk. Igények szerint keresünk adatokat, rajzokat, a hiányzókat pedig pótoljuk. — Család, gyerekek, hobbi?- Feleségem óvónő. Két gyermekünk van. A fiam az IKR szervizasszisztense, a lányom most érettségizik, készül a szóbelire, majd a közgazdasági egyetemre. Régebben hetente legalább egy napon fociztam, de társadalmi elfoglaltságaim, most egy váratlanul jött műtét és kórházi ápolás már nem teszi lehetővé a sportolást, remélem csak ideiglenesen. Jelenleg a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének képviselője, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke, az Ifjúsági- és Sportbizottság tagja vagyok.- Jó egészséget, mielőbbi visszatérést kívánunk! gyulai
