Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2004-06-01 / 6. szám
8. oldal ATOMERŐMŰ 2004. június Németh András geodéziai csoportvezető Helyünket és helyzetünket igazán csak Ok tudják meghatározni a világban, ha kell akár több független módszerrel.- Félretéve a tréfát mit tanultál, mikor kerültél kapcsolatba az erőművel, mik voltak az első feladataid?- 1977-ben végeztem Székesfehérváron, a Földmérési Főiskolán, ami már akkor is a Soproni Egyetem főiskolai karaként működött. A katonaság után is a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalattól jöttem Paksra dolgozni (1980). Az erőműépítés beruházói geodéziai szakirányú munkáit végeztük, hogy az építés a terveknek megfelelően, a lehető legpontosabban készüljön. Az I. blokk 18 m-en, II. blokk 10,50-en, a III—IV. blokk építése még csak a munkagödör szinten tartott. Kirendeltségvezető lettem a következő évben, és felelősként irányítottam a 3-4. blokk geodéziai feladatait. Sok nehézséget okozott az 1-es kiépítésnél az épületen belüli méretháló kialakítása, ezért a 2-es kiépítésnél elértük, hogy a geodéziai pontok az építés legalkalmasabb szakaszában kerüljenek kialakításra, így munkánk lényegesen könnyebb lett, eredménye pedig pontosabb. Gyakorlati módszerünket ma már tanítják nagyberuházások kapcsán az egyetemen. 1986-ban okleveles építőmérnök lettem. 1987-ben, az 1000-es blokkok kapcsán kerültem az erőmű kötelékébe, még Tóth Gyuri vett fel. Kitűztük a leendő bővítés munkagödrét, másnap kezdték volna kiásni amikor leállították az egészet. 1996-ban elvégeztem a térinformatika szakmérnöki szakot. Minél szélesebb palettát látok, annál jobban tudom integrálni azokat saját munkámban. Az építkezés befejezése után is maradt még feladat, mert ellenőrizni kell az építmények mozgását, mely a benne elhelyezett gépészeti berendezésekre is hatással lehet.- Jelentős szervező munkádnak köszönhetően „Építési geodézia múltja az Atomerőműben és jövője az Európai Unióban" Mérnökgeodéziai Konferenciát rendezhettünk május 27-28. között az erőműben. Noha még csak pár nap telt el, de nagysikerűnek ítélhető. Az elhangzott előadások egy része már azon területeken elért sikerekről szólt, melyek már szinte túl vannak a szakma határain.- Igen, például az én előadásom is ezek közé tartozott - „reaktor helyzetmérés”. Egy speciális, nagypontosságú távmérő alkalmazása bonyolult feladatra, amelynek a mérési technológiáját a Budapesti Műszaki Egyetem Finommechanikai Optikai Tanszéke dolgozott ki (dr. Ábrahám György, dr. Kovács Gábor és munkatársai) a Reaktor Karbantartó Osztály kezdeményezésére, mi csak a méréseket, kiértékelést végezzük. Munkám során nagyon sok szakemberrel vagyok kapcsolatban, így tulajdonképpen könnyű volt összehozni a szakmát egy eszmecserére. Véleményem szerint is nagyon érdekes előadások hangzottak el, melyeket egy CD-re gyűjtöttünk, és az elkövetkező napokban szétküldjük a résztvevőknek. Kiegészítjük képekkel, adatokkal, melyek idő hiányában nem kerültek bemutatásra, de fontosnak tartjuk, a szakma mérföldköveinek számítanak.- Család, gyerekek, ennyi munka mellett van-e időd valamilyen hobbira?- Feleségem is szakmabeli, sokáig együtt dolgoztunk, most a Körzeti Földhivatal vezetője Pakson. A fiam jogra jár Pécsre, már kis korától erre készült. Hiába vittem ki egy-két terepi munkára, nem látta meg a természetben a geometriát. Lányom jövőre érettségizik a Vak Bottyán Gimnáziumban, és nem humán beállítottságú, inkább érdekli a matematika, fizika, talán ő lesz a családból a műszaki utánpótlás. Munkám a hobbym.- Köszönöm a tájékoztatást. 2. sz. segédépületi tartá lyparkbővítés és tartályemelési műveletek 2004. május 19-én került sor az első két 400 m3-es tartály beemelésére a bővítés előre kialakított helyiségeibe. További két 400 m3-es tartályt ezzel egyidőben átemeltek a szerelő területről az építési területre, ahonnan a vonatkozó épületrészek elkészülte után kerülnek végleges helyükre. Az előzőekhez kapcsolódóan a még hátralévő 4 db 550 m3-es tartályt a szerelési terület külső kerítés melletti sávjába helyezték át, ahol a beemelést megelőző befejező szerelési munkálatok és ellenőrzések kerülnek végrehajtásra. Az emelést a Prangl-Hungária Kft. végezte DEMAG típusú, 400 t teherbírású autódaruval. Tibay Ferenc építészeti állapotfegyületi csoportvezető- Mikor én ide jöttem, te már itt voltál. Mikor kerültél kapcsolatba az erőművel? Mikor és milyen munkakörökben dolgoztál?- A törzsszámom négyjegyű, gyakran azt hiszik tréfából a telefonszámomat adom meg az aláírás mellé egy-egy utalványon. Építészmérnök vagyok. Itt helyezkedtem el a városban, 1965-től dolgozom Pakson. Már az első építéskezdetnél, majd az alapkőletételnél is itt voltam, de nem mint erőműépítő. Az újrakezdés nekem 1979 elejétől kezdődött, addig a környéken építettünk mindenfélét. A PAV- hoz építészeti üzemvezetőként kerültem, de másfél évig az 1-2. blokk beruházásán műszaki ellenőrként dolgoztam. Szép volt a hőskor. A szemem előtt, napról napra épült föl a nagy mű. Később az építészet vezetésével bíztak meg, ami akkor a karbantartáshoz tartozott. 1985-ben a sportcsarnok beruházását irányítottam. Teljesen új technikával találkoztam: rétegelt, ragasztott, nagy fesztávú (36 m), faszerkezetű csarnok építése során. Ma már sokan nem tudják, hogy az erőmű épületegyüttese építészeti nívódíjat kapott a 4. blokk üzembe helyezése után. így az üzemeltető is büszke lehet, milyen szép üzemben dolgozhat. Részt vettem az erőműbővítés (1000-es blokkok) előkészitésében, az engedélyezési dokumentumokat állítottuk össze. Először csak verzióváltás volt, kerestünk a világban más elérhető típusokat (német, francia, amerikai), majd a prognosztizált energiaigény (és forráshiány) alapján végleg leállították az egészet. 1993-ban megalakult az állapotfelügyeleti szervezet. Az építmények majdnem fele értékét képezik az erőmű összértékének. Mivel a technológia nem „önhordó”, az épületekre hárul a tartó és védő funkciók jelentős része. Kidolgoztuk szakértők bevonásával mit, hogyan, milyen gyakorisággal kell vizsgálni egy építményen, hogy az megőrizze állapotát. Megtörtént az alapállapotfelvétel a nukleáris építményeken. A szellőző kémények látványos munka keretében már felújításra kerültek. Aktívan részt vettünk az IBF és a VBJ megfelelő fejezeteinek kidolgozásában. Ellenőrizzük a rezgéseket, repedéseket. Az alacsony frekvenciatartomány veszélyes az építményekre, például a turbinaindítás, -leállás. A turbinaasztalok stabilak. Nagy projekt volt a földrengésállóság vizsgálata és az épületszerkezet megerősítése, melyhez mozgásvizsgálati adatszolgáltatást biztosítottunk. Az épületmozgás-vizsgálatokat az üzembe helyezés óta rendszeresen végezzük, ma már digitálisan rögzítjük, az állapotváltozásokat értékeljük. Nem egyszerű feladat a hermetikus teret biztosító lemezburkolat hátoldali korróziójának ellenőrzése sem. Van rá módszer, a kritikus helyeket (50-100 m2-t) vizsgáljuk - a vizsgált terület 5-10 százalékán találunk eltéréseket. Nem elég javítani, a kiváltó okokat is fel kell tárni, valószínűsíteni, majd ezeket kell elsősorban megszüntetni megfelelő műszaki intézkedések meghozatalával. Ez természetesen mindenre vonatkozik az építészeti állapotfelügyeleti tevékenység végzése során. Külön gondot kell fordítani a dekontaminálható bevonatokra, melyek vastag bevonatok, és speciális felhordási technológiát igényelnek. Aránytalan igénybevételnél (hő-, párahatás) kopnak, repedeznek, gombásodnak. Javításukra meg kell találni a legmegfelelőbb megoldást, vagy új típusú bevonatot kell keresni. Ebben már komoly előrehaladást értünk el.- Egyszer volt a kezemben szakirodalom arról, hogy az építmények élettartamán belül mely elemeket hányszor kell cserélni, felújítani. Például falszigetelés, burkolatok, tető stb.- Ez a szerkezetek kötelező élettartama. Megvizsgáltuk az üzemi épületek tetőszigeteléseit, felújításuk időszerű. Amikor a csarnokok épültek még nem voltak olyan anyagok, technológiák, mint ma. Ha felújítjuk a tetőszigetelést, az a meghosszabbított üzemidő végéig kitart. Jó, összetartó csapat a miénk. Sajnos ezt a szakmát sem az egyetemen, sem posztgraduális képzés keretében nem tanítják, így csak idősebb, tapasztaltabb kollégák jöhetnek szóba állapotfelügyeleti munkára. Az élettartam-hosszabbítás feladataiban is aktívan részt veszünk, mivel az építmények és a szerkezetek állapotvizsgálati programjai ennek fontos részei. Megalakítottuk az Építész Szakértői Testületet, melynek neves egyetemi tanárok, oktatók a tagjai. Hozzájuk mindig lehet fordulni tanácsért.- Család, gyerekek, hobbi?- Idősebb fiam itt dolgozik az osztályon, néhány szobával arrébb. Tervezői jogosultságú szerkezettervező, statikus mérnök. Nős, általuk örülhetünk már két unokának. Kisebbik fiam az ESZI számítógépes rendszerét üzemeltető csoport tagja. Régebben vitorláztam, ma már nincs rá időm, de a gyerekekkel sikerült megszerettetni ezt a sportot. Kisebbik fiam versenyzik is. A mérnöki kamara alapító tagja vagyok. Vezető szakértő, tervező, így rengeteg munkám van. Otthon is dolgozom. Erős kötődésünk van az erőműhöz, ez a kötődés egyben munkánk minőségbiztosítását is jelenti.- Jó egészséget, jó munkát kívánok! gyulai Havi vezetői értekezlet Dr. Kocsis István vezérigazgató úr 2004. május 26-án vezetői fórumot tartott, melyen a Szervezeti és Működésfejlesztési Program (SZMFP) elmúlt időben végzett munkája, az SZMFP alprogram vezetőinek rövid beszámolója, valamint aktuális témák szerepeltek. Pásztory Zoltán programmenedzser elmondta, hogy Pozsonyban egy rövid találkozón a mochovce-i (mohi) atomerőmű folyamatmodelljének elkészítését tanulmányozta. Az SZMFP részéről tapasztalatcserére került sor a francia villamos művek, az EDF szervezésében a dampierre-i atomerőműben. Április végén lezajlott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) paksi konzultációja. A szakértők több területen előrehaladást tapasztaltak, míg néhány esetben észrevételeket, javaslatokat tettek a működés és a biztonság javítására. Folyik az SZMFP független auditja is a továbblépési irányok helyességének megállapítására. Az „Értékek, stratégia” területén meghatározták a társasági célokat, a vezetői munkaértekezlet aktualizálta a társaság jövőképét és az új értékrendszert. A „Működésoptimalizálás” területen megtörtént az értekezleti rendszer és a vezetői ellenőrzési rendszer vizsgálata. A kockázatkezelés terén számos tapasztalat került átadásra francia (EDF) részről. A „Vezetésfejlesztés” terén - mint Kovács József ÜVIG-igazgató kiemelte — komplex képzési rendszer kerül bevezetésre. Folyik a teljes és a szűkített vezetői kompetenciák meghatározása, valamint a program részleteinek kidolgozása. A „Humánfejlesztés” területén a munkatársi vélemény- és elkötelezettség-felmérés kérdőíves szakasza, valamint a fókuszcsoport interjúi lezajlottak, az értékelés folyik. Mint Búza Katalin HUFO főosztályvezető beszámolt, a teljesítmény-tervező és - értékelési rendszer (PATTER) már az új eljárásrend szerint működik. Folyamatban van a munkakör-értékelés felülvizsgálata. A beilleszkedési program és mentori rendszer alkalmazásánál más vállalatok tapasztalatait is fel kívánják használni. A hatósági jogosító vizsgákhoz kötött munkaköröket ellátó munkavállalók pszichológiai ellátó rendszerének továbbfejlesztése folyik. Szentgyörgyi Zsolt INFO-főosztályvezető elmondta, az IT fejlesztés különleges feladata az SZMFP-n belül a vezetői információs rendszer (VIR) kifejlesztése. A programot támogató további fejlesztések mellett az informatikai-stratégiai terv projektjei és az UH/TN-projektek támogatása a cél. Az értekezlet befejező részében Kocsis úr elmondta: „Az SZMFP szakmai megalapozottsága és feltételei megadják az alapot ahhoz, hogy sikeresek legyünk.” Az első félév eredményeinek áttekintésére júniusban kerül sor. Az aktuális kérdések között elhangzott, hogy a lovasberényi vezetői munkaértekezleten több fontos téma került napirendre. Nagy lehetőség és egyben feladat a bértömeg-gazdálkodásra való jövő évi áttérés, amelyre már idén fel kell készülni. A túlóra és készenlét csökkentése a társaság gazdaságos működését szolgálja. A vezérigazgató úr jelezte, hogy kiemelten fontos a sugárvédelmi előírások betartása: ezek megszegése a társaság érdekeivel ellentétes lépés. Nem várható enyhítés az alkoholos állapot ellenőrzése terén sem. A cél a biztonságos, eredményes működés. Hadnagy Lajos
