Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-03-01 / 3. szám

4. oldal ATOMERŐMŰ 2003. március Aranyos paksi borok (I.) Paksnak nincsenek hosszú idők óta ápolt hagyományai, nem születtek és nem valósultak meg olyan ötletek, amelyek az idő teltével hagyomány­­nyá nemesedtek volna, és hírét vin­nék Paksnak. Ezt a rossz „hagyo­mányt” talán sikerül megszakítania azoknak, akik a paksi bornak szeret­nének hírnevet szerezni. Példa erre a paksi Borbarát Klub és a Sárgödörtéri Pincegazdák Egye­sületének múlt hónap végi sikere. Ugyanis február 28-án Almás­füzitőn rendezték meg a 21. Nemzetközi nyílt borversenyt, amelyre 30 paksi bor lett bene­vezve, és ebből 7 aranyérmes lett. Am ezek az érmek még fényeseb­ben csillannak, ha hozzátesszük: a versenyre 365 bort neveztek be. Kováts Balázs, a paksi Borba­rát Klub megálmodója és elnöke hat borát nevezte be a rangos ver­senyre. Az eredmény igen impo­náló: három aranyérem, egy ezüst és egy bronz.- Balázs! Arra kérlek, mutasd be az aranyos boraidat.- Elöljáróban el kell monda­nom, hogy 20 pontos pontozási rendszer van, és ha valamelyik bor 19 pont felé kerül, az már nagyaranynak számít. Az egyik nagyaranyat nyert borom már muzeális bornak számít, mégpe­dig az 1997-es évjáratú Cuvée (Cabemet-Sauvignon-Zweigelt) faj­tájú, amely egyéves kora óta palack­ban érik a bortárolómban. A másik nagyaranyérmes borom az 1999-es évjáratú Zweigelt. Igen megnyugtató a jövőre nézve, hogy a 2002-es hor­dóban lévő Cabemet Sauvignon bo­rom is aranyérmet kapott, pedig még aäähOESäiSRíí-t ITs ©kbltél $ 21. Nemzetközi nyílt borverseny Almásfüzitő 1 m v: Termelő neve: Kováts Balázs 1997 Évjáratú Cuvée (Caberct-Sauvignon-Zweigelt) fajtájú borával Aranyérmes helyezést ért cl. 'JLlv Ili csak most kezd igazán feléledni. Ezüstérmes lett az 1998-as Cabemet Sauvignon barikolt változa­ta, míg a 2002-es Zweigelt Rosem bronzérmes lett. — Gratulálok a sikerhez, gondolom elégedett vagy a boraid teljesítményével.- Elégedetten jöttem haza, hiszen én csak hobbi szinten, néhány száz tőkével művelem ezt a szakmát, . de biztosan igaz, hogy ilyen kis tételben nagyon oda lehet ft­­jj gyelni a részletekre, és az ered­mény: minőségi bor.- Megfogalmaztad már magad­ban, hogy mi lehet a siker titka?- Az embernek a maga útját kell járnia, meg kell tanulnia, hogy mi a jó, és mi a rossz. A szakkönyvek segíthetnek, a kü­lönböző szakvélemények már ke­vésbé, a jó tanácsok pedig általá­ban ártanak. Jobb, ha az ember maga küzdi végig a választott utat. Persze némi szerencse is szükségeltetik, meg egy jó termő­hely, ahol dolgozni lehet. Lehet, hogy revideálnom kell az őszi döntésemet, miszerint a szőlőm egy részét kivágom és helyére ko­sárlabda palánkot állítok fel. Ahol ilyen érmes borok születnek, talán nem szabad salakpályát csinálni?- így igaz! Sportolni máshol is lehet! -BM­/ „Óvó néni! Olyan, mintha álmodnék/* Akárcsak egy évvel azelőtt, 2002 decemberében is kellemes meglepe­tésként jött a hír: a kalocsai Sző­­lők-közében található Viola utcai tagóvoda karácsonyi ünnepségéhez a Paksi Atomerőmű Rt. ötvenezer forinttal járul hozzá. Az óvodába túlnyomó­­részt a közelben lakó, hátrá­nyos helyzetű, roma család­ban született gyermekek járnak. A kulturált környe­zet, a jól felszerelt, minden igényt kielégítő termek jog­gal vívják ki az ide látoga­tók elismerését. Mindehhez persze az óvónők lelkiisme­retes, odaadó munkájára is szükség van, hiszen ők azok, akik szíwel-lélekkel részt vesznek a csöppségek nevelésében. A karácsonyi ünnepségek alkalmával az óvónőknek szembesülniük kellett azzal, hogy az ajándékokat a gyerek csak képletesen kapják meg, a kisautókat és a babákat nem vihetik haza. Márpedig az ilyensmit a gyerek­szív csak nehezen képes megérteni. Éppen ezért a tagóvoda vezetője, Petrécs Istvánná két évvel ezelőtt fel­tette a kérdést: hogyan lehetne ezen változtatni? Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve gondolt egyet, s levelet írt a PA Rt. akkori vezérigazgatójának, Ba­ji Csabának. Kérése meghallgatásra talált, így rövidesen megérkezett a po­zitív válasz („támogatjuk a nemes kezdeményezést”), s vele együtt az az ötvenezer forintos keret, amelyből fu­totta ajándékokra. Talán mondani sem kell, hogy az óvónők öröménél csak a gyerekeké volt nagyobb. Ezúttal ugyanis semmit sem kellett visszaad­ni, hanem mindenki hazavihette a ma­ga ajándékát. Petrécs Istvánná 2002- ben úgy döntött, hogy ismét a PA Rt. segítségét kéri. Levelét eljuttatta az erőmű vezetésének, s türelmesen várt a válaszra. Nemsokára megcsörrent a telefon, a vonal túlsó végén pedig egy hang közölte az örömhírt: a PA Rt. tá­mogatásra méltónak találja a kezdeményezést, s újabb ötvenezer forinttal támogat­ja a gyerekek karácsonyát. Ebből az összegből har­minchét gyerek ünnepét si­került felejthetetlenné tenni. „Életre szóló élmény volt. Csak átélni lehet, elmondani képtelenség” - próbálja ér­zékeltetni az ünnep megható pillanatait Petrécs Istvánná, Eszter. „A legörömtelibb pillanat az volt, amikor az egyik gyerek odajött hozzám, és csillogó szemmel csak annyit mondott: Óvó néni! Olyan, mintha álmodnék.” Petrécs Istvánné a lelkünkre kötöt­te: föltétlenül tolmácsoljuk az óvoda és a gyerekek, valamint szüleik kö­szönetét, amiért a PA Rt. lehetővé tet­te, hogy a gyerekeknek ilyen csodála­tos élményben legyen részük. Kö­szönjük! Umenhoffer-képek Kalocsán: Színes pillanatok a múltból tak arról, hogy a gyertya­szentelő boldogasszony napján megtartott kiállítás­megnyitó hangulatában és mondanivalójában is igazodjon az alkotá­sokhoz. Ezért vállalta örömmel a felkérést a Hajósi Népdalkor, amely vidám hangula­tot árasztó dalaival valósággal lebilincselte a közönséget. Oly­annyira, hogy a házigazda Aspetján Istvánné és a kiállító művész, Umenhoffer Pál a sváb muzsika hangjainak hallatán táncra is perdült. A hajósi naiv festőművész joggal érzi magát otthon Kalocsán, hiszen képei nemcsak a Hajósi Alkotótábor tagjainak munkáit bemutató tár­laton voltak láthatók, hanem a régió művészeit felvonultató kiállításon és a Kék Madár Fesztivál meghívásos tárlatán is. Váry Tamás Több mint három héten át Umenhoffer Pál naiv fes­tőművész képei voltak lát­hatók a kalocsai Városi Galériában. A hetvenkilenc festmény majd' mindegyike egy letűnt világot ábrázol, s olyan rég elfeledett értékeket vonultat fel, amelyekre a ma embere nem min­dig fogékony. A hajósi - vagy ha úgy tetszik, a sváb - hétköznapokat és ün­nepeket ábrázoló festmények belső indíttatásból, őszinte naivitással ké­szültek. Umenhoffer Pál ilyen: őszin­te, egyenes, jókedvű. Festményei ál­tal egy olyan világ tárul elénk, amely mentes a civilizáció ártalmaitól, s amelyben a kimondott szónak súlya, értéke van. A szervezők gondoskod-Nem csak lő a vadász Dunaszentgyörgyön A hosszú, tartós hideg idő és a nagy mennyiségű hótakaró megviseli a vadállo­mányt is. Ez a tél pedig ilyen. Különösen nagy próbatétel mind az apróvad - nyúl, fácán - mind a nagyvad - őz, vaddisznó, szarvas - részére, hogy nem ta­lál élelmet. A vadászok kötelessége ilyenkor a va­dak etetése, amely a téli időszakban heti két alkalommal történik. A február 5-én és 6-án a Duna­­szentgyörgyi Vadásztársaság 3600 ha-os vadászterületét 40-50 cm hó fedte be. A vi­haros szélben több helyen méteres hófú­vások voltak, a vadászterület etető helye­inek megközelítése lehetetlenné vált, a vadak élelem nélkül maradtak. A vadásztársaság képviselői február 7- én a Dunaszentgyörgyi Mezőgazdasági Rt. segítségét kérték, hogy megfelelő tel­jesítményű traktort biztosítsanak a vad­etetők megközelítéséhez, hogy azokat ta­karmánnyal feltölthessék. Délelőtt 10 órakor elindult 6 vadász és a 200 LE-s traktor, de csak este 9 órakor tudták a va­dak részére a „vacsorát felszolgálni”, az etető út során a vadászok a puska helyett a hólapátot szorongatták és használták. A vadak is váiják már az enyhülést, de a vadászok gondoskodásának köszön­hetően a Dunaszentgyörgyi vadászterületen a vadak minimális (1 őzgida) vesz­teséggel vészelték át a kritikus időszakot. CsK Itt a farsang, all a bal... Ovifarsangra érkezett meghívás a paksi Kishegyi úti óvodából. Együttműködési megállapodá­sunk értelmében - melyet 2002-ben kötöttünk - a nagycsoportos óvodá­sok minden évben, szeptemberben látogatást tesznek a Tájékoztató és Látogató Központban, és játékos foglalkozás keretében ismerkednek szüleik, nagyszüleik munkahelyé­vel, az óvoda Helyi Nevelési Prog­ramjának megfelelően. A látogatás után „Az atomerőműben jártunk” rajzkiállítást rendeznek, „Anyák napján” rajzokkal köszöntik az erő­műves anyukákat. Az óvoda pedagó­gusai pedig vállalják, hogy a szep­temberi nyílt napunkon a kézműves foglalkozásokat vezetik. Évente né­hány alkalommal meghívást kapunk óvodai rendezvényekre, családi sport délelőttre, nagyok búcsúztató­jára, tanévzáró ünnepélyre és most a farsangi mulatságukra. A jelmezbe öltözött gyermekek rövid műsorral kedveskedtek a szü­lőknek. Nagyon nagy sikere volt a süteményevő és a szörpivó verseny­játékoknak is, melyből a szülők sem maradtak ki. A farsangi mulatság befejezése­ként - amely már több éve hagyo­mány az óvodában - elégették a telet jelképező, seprűnyélből készített Ki­­sze-bábot, vidám énekükkel pedig a tavaszt köszöntötték. LiLe ATOMERŐMŰ s Az Rt. vezérigazgatója: Dr. Kocsis István UTÜ6ZÜE ftere Toll* u Főszerkesztő: Beregnyei Miklós ll 1 Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánné /|1 \ Kf ! Olvasószerkesztő: Varga József VctJ-V 1W A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Majoros János, Medgyesy Ferenc, Sipos László, Wollner Pál Felelős kiadó: Kováts Balázs főosztályvezető Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71. 7031 Telefon: 75/507-431, Telefax: 1/355-7280, Internet: www.npp.hu Tördelőszerkesztő: Kertai Edit Nyomás: Séd Nyomda Kft., Szekszárd • Felelős vezető: A Séd Nyomda Kft. ügyvezetője Szerződésszám: 4500012651

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom