Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-07-01 / 7. szám

2003. július ATOMERŐMŰ A Magyar Atomfórum Egyesület helyzetértékelése _ o____ european atomic forum Az Egyesületet négy éve a nukleáris iparban működő magyar vállalkozá­sok hozták létre. Támogatja a magyar nukleáris ipart új magyar és nemzet­közi üzleti lehetőségek biztosításával, valamint törekszik az atomenergia bé­kés célú alkalmazásának elfogadtatá­sára a politikai és gazdasági, és a civil társadalom szereplőivel. Munkájának súlyponti eleme az atomenergiával kapcsolatos tájékoztatás javítása, amelynek legfontosabb alapelvei a szakszerűség, a nyíltság és a felelős­ség. Az Egyesület tagja a FORATOM- nak, az európai nukleáris ipar szakmai szervezetének, amely feladatának te­kinti, hogy képviselje az európai nuk­leáris ipart az Európai Unió Bizottsá­gában és az Európa Parlamentben. Fontos funkciója még a tájékoztatási tevékenység, így rövid helyzetértéke­lésre kértük fel Dr. Czibolya Lászlót, az Egyesület főtitkárát.- Milyennek látja ma a magyar atomenergetika helyzetét?- Egyesületünk vezetősége érté­kelte a 2. blokk üzemzavara után ki­alakult helyzetet, és kijelölte kom­munikációs feladatainkat. A legfon­tosabbnak azt tartjuk, hogy ne torzul­jon az atomenergetika jövőképe. Szorgalmaztuk, hogy az üzemzavar lefolyása, a következmények elhárí­tása mellett essék szó arról is, hogy ez az esemény nem kérdőjelezi meg a Paksi Atomerőmű élettartamának meghosszabbítását. Nézzük a ténye­ket! Az üzemzavar során a helyzetet a szakemberek a reaktorcsamokon belül gyorsan stabilizálták és kizár­ták a további veszélyt jelenté láncre­akció lehetőségét, a 2. blokk vala­mennyi technológiai berendezése ép, kifogástalan állapotban van. Az eset ráirányította figyelmet, hogy a biz­tonsági kultúra tekintetében sohasem lehetünk elégedettek, mindig van és lesz javítanivaló. Üzemzavarok elő­fordulhatnak, döntő azonban, hogy a szakemberek levonják tanulságokat, és a jövőben elkerüljék a hasonló eseteket. Az utóbbi évtizedben szá­mos támadás éri a zöld mozgalmak részéről a nukleáris energiatermelést, miután az a fejlett ipari régiókban a villamosenergia-termelés egyik meghatározó elemévé vált. Ehhez nagyban hozzájárult a csernobili ka­tasztrófa is, de feltételezhető még a piacvesztéstől tartó)„fosszilis ener­giahordozókban érdekelt körök hát­térmunkája is.- Az Egyesület tagja FORATOM- nak, így primer információkkal is rendelkezik. Milyennek látja a jelen­legi nemzetközi tendenciát?- A nagyon jó színvonalon műkö­dő, nem egyszer felesleges kapacitá­sokkal is rendelkező villamosenergia­rendszereket működtető legfejlettebb államok egy részében politikai viták és döntések tárgyává lehetett tenni a nukleáris energiatermelés szükséges­ségét, anélkül, hogy a döntéseknek közvetlen hatása lenne az energia el­látás rövidtávú biztonságára. Politikai alkuk eredményeként egyes államok a nukleáris opció elvetése mellett foglaltak állást, mások döntést hoztak arról, hogy idővel, bizonyos feltéte­lek teljesülése esetén leállítják atom­erőműveiket és vannak államok, ahol változatlanul a nukleáris energiater­melés hossztávú fenntartását terve­zik. A dinamikusabb ipari fejlődés állapotában levő (a csendes-óceáni térség), illetve gazdasági fejlettségük folytán kevesebb politikai kísérlete­Magyar Atomfórum Hungarian Nuclear Forum zési lehetőséggel rendelkező térségek országai (pl. Kelet- és Közép-Euró­­pa) nukleáris programjaik fenntartá­sa, illetve bővítése mellett döntöttek. A 90-es évek második felében, külön­böző okok miatt mind az Egyesült Államok (kaliforniai szindróma), mind az EU (a kibővülő EU energia­­ellátásának biztonsága, a kiotói válla­lások betarthatósága, a térség ver­senyképességének javítása) energia­­politikájuk, stratégiájuk átgondolásá­ra kényszerültek. Ennek eredménye­ként, többek között, megfogalmazták, hogy a nukleáris energiatermelés fenntartása belátható ideig (legalább 30-40 év) szükséges lesz.- Mivel érvel a nukleáris bázisú villamosenergia-termelés hosszútávú fenntartása mellett?- A Pakson termelt villamosenergia a legolcsóbb, árstabilizáló hatása van, ez mind a lakosság, mind az ipar szá­mára fontos. A környező országokból olcsó áramot kellő mennyiségben a hálózati korlátok miatt nem lehet be­hozni. Az üzemzavar-elhárítás min­den bizonnyal nagy költségei rontani fogják a PÁ Rt.mutatóit, de a kiadott áram árára nem lesznek befolyással.- Országunk környezetvédelmi vállalásai - a kiotói egyezményből eredő kötelezettségek betartása - nem lenne lehetséges akkor, ha a paksi ka­pacitásokat, akárcsak részben is, fosszilis alapú villamosenergia-ter­­meléssel pótolnánk. A nukleáris ener­giatermelés során a környezetet káro­sító, azt terhelő kibocsátások lénye­gében nem keletkeznek.- Energiapolitikánk meghatározó eleme a diverzifikáció. Stratégiailag fontos elv sérülne, ha a nukleáris bá­zisú alkalmazásáról lemondanánk. Az EU-ban elfogadott energiapolitikai irányelveknek fontos része az egyol­dalú függőség csökkentése, a nukleá­ris energiatermelés fenntarthatóságá­nak biztosítása.- Meg kell említeni a PA Rt, gazda­sági hatását a térségre (foglalkoztatás, magas szintű, tudás alapú munkakul­túra, beszállítói háttér, stb4). A pozitív gazdasági hatásokat kár lenne áten­gedni más, szomszédos országbeli tér­ségeknek, miközben az ottani atom­erőművek biztonságosságára gyakor­latilag semmi befolyásunk nem lenne.- Nemzetközi kitekintés alapján, melyek a hosszú távú működés nélkü­lözhetetlen feltételei?-magas szinten tartott (megújított) technológiai berendezések,- megfelelő szakmai képességekkel rendelkező személyzet és minősí­tett beszállítói kör,- alkalmas szervezet és jól dokumen­tált folyamatok,-hatékony minőségirányítási rend­szer,- biztonság és minőség iránti elköte­lezett, az együttműködésen alapuló munkakultúra,- felelősségi és ellenőrzési pontokat vi­lágosan kijelölő, határozott jövőkép­pel rendelkező, a stratégia megvalósí­tása iránt elkötelezett cégvezetés,- stratégia iránt elkötelezett, ennek megfelelő követelményeket tá­masztó tulajdonos,- a hatékony ellenőrzést biztosító in­tézményrendszer és jogi környezet,- társadalmi elfogadottság, a bizalom és biztonságérzet helyreállítása. Sipos László 9. oldal Tudásbázisú karbantartás 2003. június 16-18. Veszprém A háromnapos konferencia mint­egy harminc előadása és bemuta­tója, számos ismertetője a gépész karbantartói hivatás szinte min­den területét felölelte. Néhány érdekesség ragadott meg: • Kenéstechnikában találtak egy olyan paramétert - az olaj vezetőké­pességét - amely - típusonkénti kor­rekcióval - az olaj elhasználódását mutatja. így jelentős költségeket ta­karíthatnak meg változó terhelésű motorok esetén az idő előtti olajcse­rék elkerülésével. • Ismét mutattak be újabb, drá­gább tömítéseket, amelyek még ext­­rémebb körülmények között bizton­ságosan üzemelnek. • A DC-Gépszer nagyon látványos és meggyőző bemutatót tartott a ta­valy már ismertetett nagynyomású vízzel (300, 1000, 1500 és 3000 bar) történő mechanikai tisztításról. A kü­lönböző kialakítású szórófejek a bá­nyászatban használt ,jövesztési eljá­rással” bontják le a makacs szennye­ződéseket, lerakódásokat, bevonato­kat a legkülönbözőbb geometriájú felületekről. Többnyire zárt rend­szerben történik a felületek tisztítása, mert a vizet rögtön fel is szívják és szűrés után újra munkára fogják. • Ismertettek egy, a homokszórás analógiáján működő tisztító rendszert is. Itt a munkát végzett közeget nem kell külön eljárás során eltávolítani. Homok helyett szárazjég szemcsék­kel „bombázzák” a felületet, ami dol­ga végeztével elpárolog. A cég szerint nem okoz a felületen hősokkot a mí­nusz 70 °C-os szemcse. • Több különböző eszközt, műszert mutattak, amelyekkel a gépek beállí­tását lehet elvégezni, vagy ellenőrizni. Sajnos nem a szokásos helyszínen, a Balaton partján tartották a rendez­vény egyik igen kellemes elemét az „ízlésszervi vizsgálatokat”. Az ese­mény csúcspontja, mikor Dr. Gaál Zoltán rektor úr egy szuszra elzengi nem annyira szokványos körmonda­tát: „Mint ahogyan a Keszthelyről Veszprémbe tartó poros úton baktató kocsi öreg kocsisának rézveretes bütyköséből kicsurranó vén hegy le­vének utolsó cseppjében visszatükrö­ződő ódon várkastély felvonóhídjá­­nak rozsdás csapszege - úgy tartson bennünket is össze a barátság”. O és a Veszprémi Egyetem fárad­hatatlan oktatói - a kollégák - az egész rendezvény motoijai voltak most is, mint mindig. Egy rendkívül hasznos, kamatoztat­ható tudástőkét adott a konferencia minden résztvevője számára. gyulai Hírek a paksi atomerő­műről a NucNetben Júniusban 2 cikk jelent meg erő­művünkkel kapcsolatban a NucNetben. Az első az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) ösz­­szegző jelentését tartalmazza a 2. Blokki áprilisi üzemzavart illetően. A második a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség közelmúltban Pakson járt küldöttségének jelenté­se. A jelentésben többek között ki­emelik a felügyelő hatóság, mint az atomerőmű részben felelős az április 10-én bekövetkezett súlyos üzemza­var kapcsán. .A hatóság tevékenysé­gét illetően megjegyzik, hogy az OAH „alulértékelte az üzemanyag tisztítására javasolt rendszer tervé­nek biztonsági jelentőségét. Sem az OAH, sem Paks nem alkalmazták a konzervatív döntéshozatali módsz­ereket.. .túlságosan bíztak a fűtő­anyag tisztító rendszer, tervezésére, irányítására és üzemeltetésére kivá­lasztott vállalkozókban.” A további­akban a sugárvédelmet illetően ki­emelték: „a paksi AE megfelelően gondoskodott a sugárzási szint fi­gyeléséről és a dolgozókat ért dózis becsléséről.” „A csoport egyetértett az erőmű és a hatóság értékelésével, amely sze­rint a kibocsátás következtében a la­kosságot ért dózisterhelés nem lépte túl a NAÜ Biztonsági Szabványai­ban specifikált éves dóziskorlátot.” „Az átláthatóság vonatkozásában: a NAÜ csoport teljes mértékben hozzáférhetett az összes információ­hoz és megkapta a személyzet támo­gatását mind Pakson, mind az OAH- ban. A csoport függetlenül ellenőriz­hetett minden olyan információt, amit mérvadónak vélt a vizsgálat szempontjából.” Forrás: NucNet Nemzetközi Atomenergia Ügynökség; Országos Atomenergia Hivatal Összeállított: Dohóczki Csaba Változások a 2003. évi főjavítások menetében Szabó Attilát, a Karbantartás Irá­nyítási Osztály vezetőjét arról kér­deztem, mi jellemzi a főjavítások jelenlegi állását és milyen változá­sok várhatók a 2003. évi főjavítás­ok további menetében. — A kialakult helyzet kezelésével kapcsolatban milyen lényeges dolgok említhetők?- Fontosnak tartom elmondani, hogy az 1. sz. aknával kapcsolatos fel­adatok koordinálására Kurucsó Sán­dor kollégám került kinevezésre. Ez a nagy felelősséggel járó munka az összes többi blokk munkájával, külö­nösen az 1. blokki főjavításának a munkáival kapcsolódik össze. Ez pon­tosan azt jelenti, hogy minden egyes olyan feladatról, amely a 2. blokki 1. sz. aknában, a pihentető medencében, illetve az átrakó medencében történik, arról neki, mint a feladatok koordiná­torának, tudnia kell. A feladatok vég­rehajtásáról a Helyreállítási Projekt dönt, ellenben azok koordinálása az Ő feladata. A legmegfelelőbb időpont, a legjobb erőforrás felhasználásnak, il­letve kritikusságának meghatározása mellett ő dönti el a prioritásokat. —Az idei évi főjavítások menetében újabb változás történt. Mit jelent ez?- Az előzetes tervek szerint a 2. blokki reaktort csak az 1. blokki főja­vítás elvégezhetőségét biztosító mér­tékben kellett volna összeszerelni. A cégvezetésnek és a hatóságnak azon­ban az volt az igénye, hogy ne csak egy egyszerű összeemelés, hanem a reaktor tömörré tétele történjen meg. Ez már a munkavolumenben is nagy változást hozott. Megtörtént tehát az átrakómedence leürítése, dekontam­­inálása, a védőcső blokk és a felső blokk beemelése. Ezzel biztosítottá vált az 1. blokki főjavítás megkezdé­sének lehetősége. Az 1. blokki főjavítás megkezdésé­nek időpontja az eredeti tervhez ké­pest közel egy hónapot csúszott. Ez annak az eredménye egyrészt, hogy a 2. blokki átrakómedence ürithetősé­gét biztosítani kellett, másrészt a fel­ső blokkon a 21-34-es átvezetés javí­tását el kellett végezni. A hatóság természetesen tüzeteseb­ben felülvizsgálja a beadványainkat. Nagyobb konfliktushelyzetre, ill. az egyes blokk kapcsán különös hatósá­gi előírásokra vagy rendkívüli dolgok kezelésére nem számítunk; bízunk abban, hogy ez normál főjavításként lesz elfogadva. Az 1. blokk a jelenlegi állás szerint 58 napra van tervezve. A kezdeti 67 napból először 54 nap, majd 57, azután 58 nap lett. Egy normál főjavítás 54 na­pig tartana, az 58 napra azonban azért van szükség, mert hidraulikus ellenál­lás-mérést kell végrehajtanunk a zóná­ba várhatóan bekerülő kazettákon.- Melyek az 1. blokki főjavítás ki­emelt feladatai?- Az 1. blokkon a két nagy kiemelt feladat egyike a gőzfejlesztő nyomás­próbáknak a végrehajtása, amely azt jelenti, hogy minden érintett rendsze­rünket felülvizsgálat, illetve nyomás­próba alá kell vetni. A másik a reaktor négyéves nagy revíziós feladatának végrehajtása, amelynek során teljes zónakirakás mellett a reaktor beren­dezéseit teljes revízió alá vesszük. Az 1. blokki főjavítás tehát várható­an augusztus 31-ig fejeződik be. A mai tervek alapján 220 nap körüli zó­nát tudnak a fizikusaink összerakni. Ez azt jelenti, hogy várhatóan ezzel a blokkal fogunk leállni 2004-ben leg­először, tehát meg fog változni a blok­kok jövő évi főjavításának sorrendje.- Mit lehet tudni az idei év utolsó, a 3. blokk főjavításáról?- A 3. blokk esetében - a mostani információk alapján - várhatóan ok­tóber elejére lesz olyan üzemanya­gunk, amellyel a 3. blokk egész kam­pánnyal végig üzemelhet. Ennek folytán a leállás ideje is október elejé­re tehető. A tervek szerint ez egy 27 napos főjavítás lesz, amelyből 24 nap maga a zónakirakás, és a tavaszi 22 napos főjavítás befejezése, ehhez pe­dig hozzáadódik még a reaktorvédel­mi rendszer egységesítési munkája, amelyre 3 napot tervezünk.- Mi jellemzi a KIO és a Helyreál­lítási Projekt kapcsolatát?- A Helyreállítási Projekttel on-line kapcsolatban vagyunk, mivel Kurucsó Sándor minden nap részt vesz a HP ér­tekezleten és az ott született döntések visszacsatolódnak felénk. Elfogadott szabály, hogy minden érintett feladatot mi határozunk meg és ütemezünk, ellenben a HP vezetője írja alá azt az ütemtervet, amely alapján munkát végzünk. Mivel a 2. blokk min­den egyes munkavégzése - amely érin­ti az 1. sz. aknát és a pihentető meden­cét - engedély- vagy bejelentés-köteles, ez lassítja és adminisztratív szempont­ból bonyolítja a munkavégzést. A karbantartás irányításnak tehát most az a feladata, hogy a munkavég­zéshez kapcsolódó feltételeket bizto­sítsa.- Köszönöm a tájékoztatást, és to­vábbi jó munkát kívánok. Enyedi Bernadett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom