Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-05-01 / 5. szám

10. oldal ATOMERŐMŰ 2003. május Ordas és a falusi turizmus Időnként, ha Ordasra visz az utam, látogatásom a Rákóczi fánál kez­dem. Nagy kultusza van Rákóczinak ebben a kis faluban, elsősorban Besenczy Sándornak köszönhetően, hiszen ő egy egész életen át gyűjtötte a Rákóczi szabadságharc emlékeit. Az 530 lelket számláló település polgármestere Szabó Zsolt, őt arról kérdeztem, hogy milyen terveik van­nak erre az esztendőre. — Ebben az évben ünnepeljük a Rá­kóczi szabadságharc kezdetének 300 éves évfordulóját, június 15-én. Solt és Kalocsa között kerékpártúrát szer­vez Kovács György alezredes, és Or­dason nagy ünnepély lesz ezen a na­pon, így tisztelgünk a nagy fejedelem és a szabadságharc emléke előtt. Ordas nagyon szép fekvésű telepü­lés, ezért mi a falusi turizmusban gondolkodunk. Ha valaki nyáron ide látogat, láthatja a muskátli virágba öl­tözött falut, a zegzugos utcákat, ame­lyeknek nagy varázsa van. A Duna is mellettünk folyik, szép a partja. Úgy érzem, nagyon fontos, hogy a külső megújulás után a belső megúju­lás is beinduljon. A lelkekben kell el­indítani a megújulási szándékot. Hétvégén volt a felújított faluház­ban az amatőr festők és grafikusok kiállítása, és szép számmal voltak lá­togatók. Mi ilyen értékes programo­kat akarunk szervezni, hogy ellensú­lyozhassuk a TV-ből ránk zúduló mi­nősíthetetlen műsorokat. Az amatőr színjátszóknak mozgatható színpadot tervezünk és számos zenei estét kívá­nunk rendezni. — Nem főállású polgár­­mester vagy, mivel foglal­kozol?-Az önkormányzati tör­vény 1000 fő alatti telepü­léseknél nem biztosítja a főállású polgármesteri stá­tuszt. Én az elmúlt év szeptemberéig, 19 éven át testnevelést tanítottam a géderlaki iskolában. Jelen­leg növénytermesztéssel foglalkozom, búzát, kuko­ricát, napraforgót és mákot termesz­tünk családi vállalkozásban.- Milyenek a talajadottságok?- Jók a földjeink, 30 aranykoroná­sak, és arra gondolunk, hogy zöldség- és gyümölcstermesztéssel kellene foglalkoznunk az EU csatlakozás után, hiszen ez nem kvótás. Egy ala­pítvány már megkeresett bennünket, és a biogazdálkodás lehetőségét ve­tette fel, amin még gondolkodunk.- Sok sikert a vállalkozáshoz! Beregnyei Folytatódott az iskolaszárny építése Mint már arról értesülhettek az olvasók, Geijen Község Önkormányzata egy új is­­kolaszámy építésébe kezdett az ősz folya­mán. A tél beállta előtt sikerült az alapozá­si munkálatokat befejezni. A tél elmúltával, április első napjaiban elkezdődtek a falazá­­si munkálatok. Az önkormányzat szeretné, ha már szeptemberben ebben az épületben kezdődhetne az alsó tagozatosok új tanéve. ?2*OTH«Íu Kiadvány-ajánló Környezetvédelmi Füzetek c. sorozat Dr. Ormai Péter: Radioaktív hulladékok kezelése- helyzetkép és trendek -A Budapesti Műszaki és Gazdaság­­tudományi Egyetemhez csatolt Or­szágos Műszaki Információs Köz­pont és Könyvtár (BME-OMIKK) az elmúlt év decemberében a „Kör­nyezetvédelmi Füzetek” sorozata keretén belül jelentette meg Dr. Or­mai Péter: Radioaktív hulladékok kezelése - helyzetkép és trendek - c. aktuális kiadványt. A szerzőt bizonyára nem kell olva­sóinknak bemutatni. A legelső Urán­­tollal kitüntetett okleveles vegyész­mérnök, egyetemi doktor - volt PA(V)Rt.-os kollégánk - jelenleg a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Köz­hasznú Társaság (RHK Kht.) főmér­nöke nem először ragadott tollat, hogy magvas gondolatait papírra vesse. „A radioaktív hulladékok kezelése és elhelyezése ma is létező probléma és valószínűleg az is marad a jövőben mindaddig, amíg az emberi civilizáció létezik, még akkor is, ha a technológi­ai fejlődés átvezeti az emberiséget a fúziós korszakba. A radioaktív hulla­dékok végleges elhelyezése nem olyan feladat, amelyet egyszer és min­denkorra meg lehet oldani, hanem in­kább egy hosszú problémasor megol­dásának kezdete, amely átnyúlik a kö­vetkező évszázadokba is. A feladat természeténél fogva nem oldható meg egyszerre oly módon, hogy többé ne merüljön fel. Nem képzelhető el az atomenergia, a nukleáris medicina és a nukleáris ipar más ágazatok műkö­dése anélkül, hogy ne oldanánk meg a hulladékok végleges elhelyezésének kérdését. Ma már a világon több mint száz tároló üzemel.... Ma már túl ké­ső lenne úgy határozni, hogy keve-I0IITEZETTCIE11I FŐZETEK Dr. Ómul P«ter Radioaktív hulladékok kezelése - helyzetkép és trendek -sebb, vagy akár semennyi hulladé­kunk ne legyen. Következésképpen előbb-utóbb gondoskodni kell a radio­aktív hulladékok biztonságos elhelye­zéséről.” - kezdi bizakodó gondolat­sorát a szerző, majd idézi T. P. Grumblyt, az USA Energiaügyi Mi­nisztériumának munkatársát:, J\z em­beriség - mint eddig lejegyzett törté­nelme során mindig - új technológiá­kat, eljárásokat fejleszt ki, és eközben nem fordít kellő figyelmet a keletkező hulladékok következményeire. ... Ha eredményesen akarjuk kezelni hulla­dékainkat, akkor olyan módszerekre van szükség, amelyek védelmet jelen­tenek a környezet és a társadalom biz­tonságára és egészségére nézve. ... A radioaktív hulladékok kezelésében sok mindent megértettünk, de ne higgyük, hogy tudásunk teljes.” A fenti bevezető gondolatsor szel­lemében a szerző arra igyekszik vá­laszt adni, hogy hol tart jelenleg, va­lamint a fejlesztési céljait, stratégiai irányát tekintve merre tart a világ - s benne hazánk - a radioaktívhulladék­kezelés területén. Az ajánlott mű jól tagolt, így most ízelítőül, terjedelmi korlátok miatt röviden csak a fejezet­címekre hívjuk fel a figyelmét:- A radioaktív hulladékok forrásai és kategóriái - Biztonsági alapelvek és hatósági szabályozás - Nemzetkö­zijogi rendszer-A kis és közepes ak­tivitású hulladékok kezelése és elhe­lyezése — A kiégett nukleáris fűtő­anyagok és a nagy aktivitású hulladé­kok kezelése és elhelyezése - Kör­nyezeti, társadalmi és etikai vonatko­zások - Elhasznált sugárforrások ke­zelése - Nukleáris létesítmények le­szerelése, szennyezett területek re­kultivációja - Költségek, finanszíro­zási és szervezeti keretek - A múlt ta­pasztalatai, új stratégiai területek - Összefoglalás. Sípos László Ötpróbázók teljesít­ményértékelő bankettje Elmúlt évben a Paksi Ötpróba az Atomerőmű SE Szabadidősport szakosztálya rendezésében, a PA Rt. Kulturális- és Szabadidősport Bizottsága, és a Paksi Önkor­mányzat Oktatási-, Kulturális- és Sportbizottsága támogatásával je­lentős tömegeget vonzott. A szer­vező és a szponzorok elérték kitű­zött céljukat: a teljesítménypróbá­­zás hagyománnyá emelése, színvo­nalas szabadidő-sport lehetőségek biztosítása mellett a futás, az úszás, a gyaloglás, a kerékpározás és az evezés népszerűsítése. Kicsit megcsúszva, a mérlegkészítés ideje is eljött végre. „A 2002. évi „Paksikum” (paksi unikum) sporteseményein több száz fő vett részt” - jelezte április közepén Volf Ernő főrendező, a diplomák átadási rendezvényén. Az elmúlt év februári számában a „Szerezd meg a paksi ötpróbázó „Atom-ember” címet!” viselő cik­kemben hívhattam fel olvasóink fi­gyelmét, hogy a korábbi támogatók segítségével, Kozmáim György vi­lágbajnokunk fővédnökségével feb­ruár 15-én indult a széles tömegeget vonzó, méltán népszerű Paksi Ötpró­ba 2002. évi pontszerző sorozata. A paksi ötpróbázók 2002. évi záró ban­kettjén megnyitó műsorszámként a TelePaks két munkatársának (Kohl Gyöngyi riporter és Szaffenauer Fe­renc operatőr) videófilmjét nézhették meg az érdeklődők, egyben minden­ki visszatekinthetett az elmúlt évi küzdelmekre. Az esemény fényét emelte, hogy a díjakat a közélet il­lusztris személyei adták át: Mezősi Árpád képviselő, Paks Város Önkor­mányzat Oktatási-, Kulturális- és Sportbizottság vezetője és Bene­­deczki Ferenc osztályvezető, a PA Rt. Kulturális- és Szabadidősport Bi­zottsága képviseletében. Gyalogtúra, futás, kerékpározás, úszás és evezés voltak az ötpróba­­sportágak. A különböző távok szint­időn belüli teljesítéséért 1-4 pont járt. Vas, bronz, ezüst és gyémánt fokoza­tú oklevelet kaptak, és értékes sport­szereket nyerhettek az elmúlt évben szorgalmasan sportolók. Külön ki­emelnénk kollégáinkat: a Gyulai, Re­ményi, Sátrán és Doma családokat, akik a családok kategóriában is sze­reztek diplomát. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak az idei próbákra, és addig is jó egészséget és felkészülést kívánok a kollégáknak és gyermeke­iknek! Sípos László oláh Zoltán: „Kopjafák” című verseskötetének bemutatója Április 14-én a Költészet Napja al­kalmából Pakson, a városi könyv­tárban Oláh Zoltán paksi költő verseskötetét Bitskei Tibor színmű­vész mutatta be. dezték fel a képességemet a versmon­dások terén. Nagyon szeretem a ver­seket és a versmondáshoz értek, úgy érzem. A modem költők közül talán Szabó Lőrinc áll legközelebb a szí-Oláh Zoltán és Bitskei Tibor- Hogyan ismerkedett meg Oláh Zoltán verseivel? - kérdezem Bitskei Tibort.- Egyszer meghívott az írószövet­ség, hogy vegyek részt egy Oláh-es­ten, olvassak fel néhány versét. Én akkor ezt nagyon szívesen vállaltam és kiderült, hogy egy nagyon jó köl­tőről van szó. Nagyszerű versei és gyönyörű Írásai vannak. Olyan szé­pek, olyan őszinték, olyan szívből jövők, olyan érdekesen megfogal­mazottak. Jelen kötetében emléke­ket olvashatunk Illyés Gyuláról, Márai Sándorról, Nagy Lászlóról, e nagyszerű emberek tiszteletéről, szeretetéről.- Kérem, beszéljen, hol találkozhat Önnel a közönség mostanában?- Jelenleg nyugdíjas vagyok (73 éves), de egy kis szerepet kaptam a Nemzeti Színházban, az Ember tragé­diájában. Szinkronizálok elég sokat, azon kívül meghívnak versmondá­sokra. Voltak hónapok, évek, amikor nagyon sokat játszottam, huszonöt­harminc előadáson.- Úgy tudom, nagyon szereti a ver­seket.- Egészen kis gyerekkoromben fe­vemhez. Annyira a szívemből beszél, annyira az én gondolatvilágomnak megfelelően.- Melyek azok a szerepek melyek az életében a „ leg "-eknek lehet mon­dani?- A Rákóczi hadnagya, amely a legnagyobb filmsiker volt a magyar filmgyártásban, hatvan ország vette meg, erre nagyon büszke vagyok. A három, Várkonyi által rendezett film, a Jókai filmek. Ezek alapján - leg­utóbb azt nyilatkoztam - ünnepi szí­nész vagyok, mert minden ünnepkor újból vetítik ezeket a régi filmeket. Szerepeim közül nagyon szerettem a Néma leventét, vagy a Gellér Endre által rendezett Trisztán című darabot. Oláh Zoltán költő: Akik kézbe ve­szik kötetemet (immár ötödiket), azok láthatják, hogy azokról emlé­kezem meg, akik sokat jelentenek számomra, akik már elhunytak. Azért is a címe a kötetemnek: Kop­jafák, mert már sajnos nincsenek közöttünk. Ezáltal is szeretnék nekik emléket állítani.- Gratulálok a kötet megjelenésé­hez! Wollner Pál-m

Next

/
Oldalképek
Tartalom