Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-02-01 / 2. szám
8. oldal ATOMERŐMŰ 2003. február ESEMÉNY KIVIZSGÁLÓ CSOPORT Az Esemény Kivizsgáló Csoport a Biztonsági Főosztály szervezetéhez tartozik. SZMSZ-ben meghatározott feladatai között első helyen szerepel az erőmű üzemeletetése során bekövetkező jelentésköteles események részvénytársasági szintű kivizsgálása és a szerzett tapasztalatok visszacsatolása. Gergely József csoportvezető- Mit tartalmaz a „jelentésköteles események” kivizsgálása, milyen jellegű feladatokkal foglalkoztok?- Minden olyan esemény kivizsgálását végezzük, melynek az erőmű, ill. blokk biztonságát érintő vonzata van. Súlyosabb esetekben ezek a közvélemény érdeklődésére is számot tartanak. Az események azonosítása, felismerése az NBSZ-ben meghatározott szigorú és korrekt kritériumrendszer alapján a műszakos személyzet feladata. Emellett a Biztonsági Főosztályon mi is minden nap áttekintjük az elmúlt 24 óra üzemi eseményeit és az üzemviteli személyzettől független értékelést végzünk az események beazonosítása érdekében. A következő lépés az esemény jelentése az OAH NBI-nek és az INES értékelés végrehajtása. A nemzetközi nukleáris esemény skála alapján értékelve az eseményeket bizonyos kategóriánál sajtóközleményt kell kiadni, illetve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget is tájékoztatni kell. Ezután következhet az esemény kivizsgálása. Jelentőségüket tekintve, igen széles skálán mozognak ezek az események, kezdve a viszonylag apró, műszaki jellegű problémáktól az olyan bonyolult esetekig, amikor a kiváltó ok mellett sorozatos meghibásodások és emberi hibák kombinációja az üzemzavari védelmi rendszerek működésbelépését is okozzák. Egy-egy esemény kivizsgálása során mindig tovább kell gondolni a történéseket, számba kell venni a ténylegesen meg nem történt, de veszélyt hordozó lehetőségeket is. A legfontosabb feladat feltárni az esemény kialakulásához vezető nem-megfelelőségeket, eltéréseket és az esemény alapvető okát, majd ennek ismeretében meghatározni azokat a javító intézkedéseket, amelyek végrehajtásával az esemény megismétlődése megakadályozható. A kivizsgálás eredményét a biztonsági igazgató elé jóváhagyásra kerülő és az érintett szakterületekkel egyeztetett esemény kivizsgálási jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az események „élete” a kivizsgálás biztonsági igazgató általi lezárása után is folytatódik, ugyanis előfordul, hogy a hatóság egy-egy kérdésben további vizsgálatra, értékelésre tart igényt. Ezenkívül az elhatározott feladatok végrehajtásának követését és helyzetükről való negyedéves értékelések elkészítését is végezzük. A kivizsgálások tapasztalatairól és a tanulságokról az üzemviteli személyzet részére a szintentartó oktatások keretében rendszeresen előadásokat tartunk.-Milyen volt eddigi pályafutásod, mióta vezeted a csoportot?- A Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után 1977-ben kerültem a Paksi Atomerőmű Vállalathoz, ahonnan rögtön az ERBE-hez helyeztek át és egy évig a Tiszamenti Erőmű üzembehelyezésén dolgoztam. Ezután természetesen újabb tanulással töltött évek vártak rám. Atomerőmű szakmérnöki másoddiplomát szereztem, és ügyeletes mérnöki képzésben vettem részt Novovoronyezsben, valamint szimulátor gyakorlaton az NDK-ban, mint az elsőgenerációs ügyeletes mérnöki csapat tagja. 1981 végétől 1989-ig kisebb megszakítással ügyeletes mérnökként dolgoztam. Közben ugyanis 1986-ban és 1987- ben több mint egy évet töltöttem Finnországban, ahol a létesülő szimulátor átvételi teszt programjának az elkészítése volt a feladatom, valamint üzemzavar felügyelő mérnökként ügyeletes mérnöki munkám mellett eseménykivizsgálásokkal foglalkoztam. Tagja voltam, majd vezetője lettem a Biztonsági Bizottságnak, amely tevékenységével az erőművön belüli, de a szervezetektől független, biztonsági szempontú felügyelet megvalósulása felé az első lépést jelentette. A bizottság a Biztonsági Igazgatóság 1992. évi létrejöttével megszűnt. 1992-től 1998-ig a biztonságnövelő intézkedések koordinálásával, majd az egyik legfontosabb intézkedés, a kiegészítő üzemzavari tápvízrendszer átalakításának előkészítésével foglalkoztam. Ez a fajta munka egy kicsit eltávolodás volt az üzemeltetés napi problémáitól, ami mindig is a kihívást jelentette számomra. Ezért örömmel éltem a lehetőséggel, amikor 1999-ben Tóth János, a Biztonsági Főosztály vezetője az Esemény Kivizsgáló Csoport (EKCS) vezetésére kért fel. Az EKCS nekem az esemény kivizsgálásoknak még a Biztonsági Bizottság által megálmodott és javasolt megvalósulását jelenti. Kevesen vagyunk és rengeteg a feladat, de pont ez az, ami ezt a munkát még izgalmassá is teszi.- A mai napig is tanulsz, képzed magad? — Igen, tanulni mindig kell, és szerencsére lehetőség is mindig van arra, hogy az ember azt a sokrétű tudást gyarapítsa, amire az esemény kivizsgálások során szükség van. A követelmények változásával az alkalmazandó módszereket, kivizsgálási technikákat időről időre fejleszteni kell. Ennek érdekében gyakran részt veszünk - az esetek többségében NAÜ által szervezett - szimpóziumokon, munkabizottsági üléseken, ahol a cél a több országból érkezett szakemberek tapasztalatainak összegzése és a követendő példák bemutatása. Ezenkívül természetesen az átalakítások, fejlesztések kapcsán az erőművi technológia naprakész ismerete is folyamatos tanulást igényel. A tanulás tehát szerves része a mindennapi életünknek. Rácz Istvánná technikus- Kedves Magdi! Bár régen ismerjük egymást, légy szíves, mesélj magadról! Először is: Hogyan, mikor kerültél Paksra?- 1980-ban költöztünk Paksra a családommal - férjemmel és két kisgyermekemmel - Tatabányáról. Akkor Paksról nem tudtam szinte semmit. Mégis szükségét éreztük a váltásnak, mert a fiamnak az asztmája miatt levegőváltozásra volt szüksége, másrészt itt egyértelműen jobbak voltak a lehetőségek.- Hogyan alakult a munkád az atomerőműben? Pontosan mi most a feladatod?- 1980-ban az ERŐTERV-nél kezdtem el dolgozni. A PAV-hoz 1986-ban kerültem, abban az időben, amikor az erőmű átvette a beruházási tevékenységet. Néhány évig, amíg a később leállított bővítéssel kapcsolatos munkák teljesen le nem álltak, a Beruházási Igazgatóságon dolgoztam. 1991-ben kerültem az akkori Üzemviteli Biztonsági Osztályra, ahol a biztonsági mérnök mellett a biztonságot érintő események kivizsgálásának támogatása lett a feladatom. A Biztonsági Igazgatóság megalakulása után, 1993-ban én is mentem a Biztonsági Főosztályra. Az Esemény Kivizsgáló Csoport munkatársaként feladatom az esemény kivizsgálási jegyzőkönyvekben meghatározott feladatok kiadása, végrehajtásuk felügyelete, követése. A beérkező információk alapján negyedévente jelentést készítek az UVB ülésére, és kapcsolatot tartok a nukleáris hatósággal. Szívesen végzem ezt a munkát, mert érdekesnek, változatosnak találom. A munkatársaim időközben többször is kicserélődtek. Szerencsésnek érzem magam, mert mindig jó főnökeim, kollégáim voltak.- Említetted, hogy messziről jöttél. Mennyire szoktad és szeretted meg Paksot?- Szerencsére hamar beilleszkedtem az erőmű életébe, és a várost is megszerettem. Jó, hogy nyugalom, csend és szerintem általában melegebb van itt, mint máshol az országban.-A család?- Családom is nagyrészt az erőműhöz kötődik. A féljem irányítástechnikai csoportvezető. A fiam az ESZI-ben végzett, ő is irányítástechnikus az Atomix-nél. A lányom külföldön dolgozik. Sajnos ritkán látjuk, de azért tartjuk a kapcsolatot.- Szabadidődet mivel töltőd?- Most hogy a gyerekek felnőttek, elég sok a szabadidőm. Családi házat építettünk, amire Tatabányán nem lett volna mód. Nagyon szeretem a kertet, az állatokat: kutyát, macskát, madarakat. Szeretek utazni, moziba járni, olvasni és zenét hallgatni.- Köszönöm a beszélgetést! (Hadnagy) Hirtné Orbán Ildikó műszaki ügyintéző- Ildi, hogyan kerültél Paksra?- Szüleimmel Ajkáról jöttem el 1980-ban. Ők akkor úgy gondolták, több lehetőség adódik itt. Én akkor kezdtem el dolgozni az Erőmű Beruházási Vállalatnál, a szolgáltatási raktárban mint adminisztrátor.- Mi történt azután?- A szervezeti változásokból adódóan, és amiatt, hogy az elkövetkező időszakban kétszer is GYES-en voltam, több szervezetben is dolgoztam, egy idő után már az atomerőmű berkein belül.- Mivel foglalkozol most?- 1999. február 1-től a Biztonsági Főosztály Esemény Kivizsgáló Csoportjában dolgozom, műszaki ügyintéző vagyok. Feladatom alapvetően a csoportot, a kivizsgálásokat érintő adminisztratív támogatás biztosítása. Úgy érzem, itt megtaláltam a számításomat, jól érzem magam.- Család, szabadidő?- Férjem szintén az atomerőműben dolgozik, előkészítő technikus az Üzemfenntartási Főosztályon. Fiam, Gábor, 17 éves, az ESZI-ben második évfolyamon tanul. Lányom, Adrienn, 5. osztályos tanuló. Családi házban lakunk, ahol tudvalevő, mindig sok a teendő. Legszívesebben mégis inkább kézimunkázom: kötök és hímzek. Még talán most is látható egy gobelin kiállításom az üzemorvosi rendelőben.- Köszönöm a beszélgetést! (Hadnagy) Németh László biztonsági mérnök Budapesten, a Kandó Kálmán Villamos Műszaki Főiskolán végzett 1977-ben. 1979-ben újsághirdetés útján jött Paksra. 1990-ben szaküzemmérnöki oklevelet szerzett.- Laci, hol dolgoztál eddig az atomerőműben ?- A sikeres felvételi beszélgetés után nem sokkal az Üzembehelyezési Főosztályra vettek fel üzembehelyezési mérnökként, ahol a rendszerek átvétele volt a feladatom. A villamos rendszerek üzembe helyezésében, szerelés utáni átvételében, „négyes-bizottsági” bejárásokon vettem részt egészen az üzembe helyezési próbákig. Ez az időszak úgy 1984-ig tartott, amíg mind a négy blokkal végeztünk. Ezután a villamos üzemvitelhez kerültem villamos szolgálatvezetői beosztásban, három műszakos munkakörbe. Elég nehezen tűrtem a műszakozást, mégis 14 évig dolgoztam ezen a területen.- Mi történt azután?- Egy felkínált alkalmat megragadtam, hogy kijöjjek a nehezen viselt műszakból. Igaz, szerintem ilyen lehetőséget minden műszakos kollégának biztosítani kellene hoszszabb idejű munkavégzés után, de sajnos nem mindenkinek adódik ilyen lehetősége.- Mivel foglalkozol most?- 1998-tól a Biztonsági Főosztály Esemény Kivizsgáló Csoportjában vagyok biztonsági mérnök. Biztonságot érintő események kivizsgálását végzem. Először főleg a villamos szakterületet érintő eseményekkel foglalkoztam, de ma már a legkülönbözőbb eseteket vizsgálom. Egyik legérdekesebb közülük a csapatmunka keretében vizsgált 2. blokki tűz volt. Egy évben mintegy 20-25 esemény kivizsgálását végzem. Közben kollégáimmal a kivizsgálás támogatásához időszakonként készenlétet is adok.- Hogyan viszonyultak a volt kollégák az „átnyergeléshez”? Nem gondolom, hogy különösebben meglepődtek volna. Mindenki maga dönti el, hogy alkalomadtán kijön-e a műszakból. Én nem bántam meg ezt a döntést. Szeretek egy-egy eseménybe belemélyedni. Szerencsére a régi munkatársakkal is tartom a kapcsolatot, hiszen sokszor a szakmai kérdéseket az üzemviteles vagy karbantartó „villamosokkal” kell megbeszélni.- Mennyire nehéz ez a munka?- Vannak esetek, amikor nehéz az esemény okát felderíteni. Talán mégis nehezebb az, amikor az ismert ok mellé kell a megismétlődést gátló javító intézkedést meghatározni. Ilyenkor a különböző igazgatóságok képviselőinek kell együttműködni, ami általában sikerül is. Folytatás a következő oldalon. vi Hamosenergía-terír Import Import Egyéb hazai termelés Other domestic production Atom Kkjcleor
