Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-02-01 / 2. szám

2003. február ATOMERŐMŰ 9. oldal Sárközi Tibor biztonsági mérnök- Mióta dolgozol a cégnél?- 1988-ban jöttem a céghez, az irányítástechnikai üzemvitelen kezdtem. A betanulás időszakában műszerész, majd szolgálatvezető voltam. 1994-ben kerültem az üzemviteli biztonsági osztályra. Ak­koriban még ott folytak a kivizsgá­lások. Időközben szervezeti átalakí­tások történtek, változott felettem a szervezet és egyúttal a munkám is. 1996-ban a Biztonsági Igazgatósá­gon belül a Biztonsági Főosztály ke­retében alakították ki az Eseményki­vizsgálási Csoportot, akkor kerül­tem erre a helyre, azóta dolgozom itt.- Milyen egy kivizsgálás menete, íróasztalhoz kötött vagy területet kell járni?- Először is összegyűjtjük a szük­séges anyagokat, megismeijük an­nak tartalmát, és megnézzük a vo­natkozó előírásokat. Menetközben aztán kiderül, hogy nem teljesen tiszta a kép, hiányoznak még ada­tok, információk, és ekkor tovább kell göngyölíteni az ügyet. Újabb emberekkel kell beszélni, és további anyagokat, dokumentációkat besze­rezni, egyeztetni. Ezek ismeretében alakul ki egy kép az eseményről, ezek alapján készül el a kivizsgálási jegyzőkönyv első verziója, és ez a folyamat folytatódik, annyi lépés­ben, ahányszor csak felmerül, hogy valami hiányzik.- Az emberekben egy kivizsgálás, ellenőrzés mindig ellenszenvet kelt. Ezzel kapcsolatban mi a tapasztala­tod, milyen a munkatársak hozzáál­lása?- Én mindig empátiával igyek­szem közeledni az emberekhez. Ügyelek arra, hogy véletlenül se érezzenek valamilyen rossz szándé­kot, mert az valóban távol áll tőlem. Nekem a kivizsgálás a dolgom, ezt kell végeznem, és egyáltalán nincs rossz tapasztalatom. Természetesen mindenki a saját elveit, gondolatait, észrevételeit akarja érvényesíteni. Minden ember kellemetlenül érzi magát, ha feltételezik róla, hogy hi­bát vétett. Nagyon nehéz kideríteni a valós okokat, a tényt, amikor közös döntés született. Nem szabad csak egy oldalról nézni az ügyet, mindig több embert kell meghallgatni, több dolgot megvizsgálni és sokszor vé­giggondolni az esetet. Gyakran elő­fordul, hogy az elején még teljesen másként mutatkozik meg a helyze­tet, mint a végén, az összegzéskor. Az információk függvényében vál­tozik a vélemény és alakul ki a he­lyes álláspont. Nem az a cél, hogy valakit is hibáztassunk, hanem ma­gának az eseménynek a felgöngyölí­tése, a tapasztalatok leszűrése fontos annak érdekében, hogy többet ne forduljon elő ilyen eset.- Sok a munka, de kevesen vagy­tok. Milyen mértékű a túlterheltség?- A munkaidőt bőven kitöltjük, gyakran előfordul, hogy tovább kell bennmaradni. Sajnos egyenetlenül jönnek az ese­mények, főleg a főjavítás idején sok a munkánk. Minden évben megmu­tatkozik egy bizonyos ciklikusság, és elég jó közelítéssel megállapítha­tó, hogy a főjavítás alatti időszak­ban, illetve közvetlen előtte és utána sokkal több esemény jelentkezik a blokkokkal kapcsolatban. Nekem még feladatom a különböző kimuta­tások, zárások, összefoglalók egy részének készítése is.- Az elmondottak szerint a nyarad is igen leterhelt. A családdal való időtöltést miként tudod összeegyez­tetni?- A család számomra az első, mi­nél többet igyekszem velük lenni, nem igen foglalkozom mással a munka mellett. Számomra nagyon fontos, hogy maradjon idő a csalá­domra. Két gyermekünk van, lá­nyunk, Réka ez évben tölti be a 13 évét. Kisebbik gyermekünk fiú, ő 10 éves és Márknak hívják. Gyermeke­ink még általános iskolába járnak, és nagyon büszkék vagyunk rájuk, mert jó eredményeket érnek el. Réka sikeres matematikai tanulmányaiért a múlt év végén elismerésben része­sült. Márk is szépen teljesít, és mel­lette remekül sportol. Szabadidőm­ben, a lakásban barkácsolgatok, de legfőképpen a gyerekekkel vagyok, velük foglalkozom. Lovásziné Anna Egy polihisztor az ESZI-ben Andics Balázs pillanatnyilag polgá­ri szolgálatos katonaként tevékeny­kedik az Energetikai Szakközépis­kolában. Az immáron okleveles gépészmér­nök - volt ESZI-s tanuló - a Buda­pesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. Májustól gépteremfelü­gyelői státuszban alkalmazták isko­lánkban. Ez számára nem volt egy túlzottan nagy kihívás. Úgy alakult a helyzet, hogy szükség volt a kömyezettenchnika szakon egy kör­nyezetmérnök vagy hasonló végzett­ségű tanárra, aki szakmai tantárgya­kat oktatna az ötödéves technikusok­nak. Az igazgató úr behívta magához Balázst és megkérdezte, lenne-e ked­ve ehhez a feladathoz. A végzettsége megfelelőnek bizonyult, hiszen a BME Gépészmérnöki karán a kör­nyezettechnika volt az egyik szakirá­nya. így elvállalta ezt a megbízatást és azóta heti 10 órában járul hozzá az ESZI-s diákok képzéséhez.-A tanításon kívül milyen feladato­kat látsz el az ESZI-ben?-A környezettechnika szakkal kap­csolatos tennivalók egy része az én feladatom, pályázatok megvédése, válaszlevelek megfogalmazása, ki­egészítő tevékenységek elvégzése.- Arra az időre maradsz, amíg a polgári szolgálat ideje tart?- Hivatalosan március 21-én jár le, de az igazgató úrral úgy beszéltem meg - és úgy gondolom, hogy ez úgy 'fair' -, hogy addig maradok, amíg le nem vizsgáztatjuk a végzős hallgatókat.- Utána - gondolom - más terveid vannak. Pakson helyezkednél el, vagy Budapesten szeretnéd megtalálni a számításaidat?- A fővárosban tanultam, meglehe­tősen megszerettem a nyüzsgést, a pörgést, ezért Budapesten szeretnék elhelyezkedni.- Biztosan nézegetted már a mun­kahelyeket! Sokoldalú vagy, sok lehe­tőséged van. Mi az, ami leginkább kö­zel áll hozzád?- A másik szakirányom a környe­zettechnikán kívül az energetika, amit röviden úgy írhatnék le, hogy az ener­gia termelésével és felhasználásával kapcsolatos dolgok összessége. Ez egy elég egyéni definíció, de ebből az következik, hogy bárhol el tudok he­lyezkedni, ahol energiát termelnek vagy használnak fel. Erőművekben, áramszolgáltatóknál vagy egy konk­rét cégnél, ahol a tulajdonban lévő épületek üzemeltetésével vagy az energetikai jellegű problémákkal tu­dok foglalkozni.- Egy kicsit visszatérve a sulira, nem furcsa számodra, hogy tanári végzettség nélkül oktatsz?- De, valóban az, hiszen nem hallgattam sem pszichológiát, sem pedagógiát, ami szükséges ahhoz, hogy az ember egy üyen munkakört ellásson. Bár nekem sok olyan tanárom volt, akik szintén nem foglalkoz­tak ilyen témákkal, hanem sokkal inkább a szakmai téren nyújtottak kiemelkedőt- A nyelvek területén nagyon nagy tehetséggel rendelkezel. Angolból és németből is magas szintet értél már el. Milyen utat kellett ehhez bejárnod?- Általános iskolában 8 évig ta­nultam németül, amire édesanyám beszélt rá, aki sváb származású. Utá­na az ESZI-be jöttem tanulni, s an­gol került az órarendembe, de a né­metet folytattam magán úton. Jól ment és így harmadikas koromban letettem a német középfokú nyelv­vizsgát, majd 5 hónapra rá a felső­fokút. Ezzel párhuzamosan tanultam az angolt, de az órai szint számomra egy kicsit lassúnak bizonyult. Ekkor angolból is elkezdtem magántanár­hoz járni. Szüleimnek rengeteg hálá­val tartozom, hogy mindezt lehetővé tették. S már célzatosan készülve ar­ra, hogy a felvételin kemény ponto­kat jelent a nyelvvizsga, megcsinál­tam a középfokút angolból. Ezután úgy döntöttem, hogy az ötödév alatt ezt a nyelvvizsgát is felsőbb szintre hozom, és ez sikerült is. Ennyit a papírokról... A másik pedig az, hogy én nagyon szeretem a nyelveket: ol­vasok mind a két nyelven rendszere­sen és megszólalni sem félek, ami szerintem egy picivel többet is mond el a papíroknál.- Az eredményeidnek köszönhetően már külföldre is eljutottál, tanulmá­nyi célból. Hányszor és mennyi ideig tartózkodtál kint?- A Műszaki Egyetemen a németes mérnökképzésen vettem részt, ami azt jelenti, hogy az első 4 félévet né­met nyelven végeztem el. Aki elérte a 3,5-ös átlagot, egy félévre kimehetett Karlsruheba, Németországba. A má­sodik alkalom pedig úgy adódott, hogy én egy olyan tanszéken írtam a diplomamunkámat, ahol az egyik professzornak jó kapcsolatai voltak az imént említett egyetemmel. Meg­kerestem őt, hogy van-e számomra kint diplomatéma. Találtunk az ő hat­hatós segítségével, amiért nagyon há­lás vagyok neki.- Pályád kiteljesedéséhez további sikereket kívánok! Baksay Adrienn Lukács József biztonsági mérnök- Mióta dolgozol ebben a munka­körben?- Februárban múlt egy éve, hogy a csoporthoz kerültem, eddig az üzem­vitelen dolgoztam blokkügyeletes­ként. A vállalatnál 1983 szeptembe­rében kezdtem el dolgozni, idén le­szek 20 éves dolgozó, ez az első munkahelyem. Legelőször a Reaktor Osztályhoz kerültem, ahol elvégez­tem a megfelelő tanfolyamokat, és végigjártam az 1., 2. és 3. blokkot. A 3. blokkon lettem főgépész és operá­tor, majd 1990-ben blokkügyeletes vizsgát tettem és 1996-ig blokkügye­letesként dolgoztam. Volt egy rövid kitérőm, az oktatáson dolgoztam egy ideig, s utána ismételten visszakerül­tem az üzemvitelre. 2002. február 1. óta vagyok az Esemény Kivizsgáló Csoportnál. A csoportvezető keresett meg, és a műszakos munka után szí­vesen vállaltam ezt a feladatot.- Gondolom, sokat jelent a mos­tani munkádban, hogy korábban az üzemvitel területén dolgoztál.- Igen, ez meghatározó, sőt kité­tel, és a munkaköri leírásom is tar­talmazza, hogy most is meg kell tar­tanom a hatósági jogosító vizsgá­mat. A szakmai tudás, a tapasztalat hasznosítása rendkívül fontos az események kivizsgálásnál.- Mondtad, szívesen végzed ezt a munkát. Mi az, amit szépnek látsz benne, amitől vonzó számomra?- Korábban a szenvedő fél oldalán álltam, akit kivizsgáltak, most pedig a másik oldalra kerültem. Úgy gon­dolom, ha valaki valamilyen munkát végez, azzal megesik, hogy hibát vét, a hibából pedig tanulni lehet. Egy technológiai vagy emberi tevékeny­ségből fakadó hiba feltárása és a kor­rigálása előreviszi a vállalat munká­ját, növeli a biztonság színvonalát, csökkenti a termeléskiesésből adódó költségeket. Az egész világon az ipa­ri létesítményeknél, technológiai be­rendezéseknél előforduló üzemzavar­ok okát módszeresen feltárják. Élő példaként tudom most megemlíteni, ill. hasonlítani a nemrég bekövetke­zett űrrepülőgép-katasztrófát, ahol addig nem engedélyezik az űrrepülé­seket, amig meg nem állapítják a hi­bát, fel nem tátják az esemény okát, el nem végzik a szükséges módosítá­sokat. Mindenképpen fejlődést jelent, ha a hibákat feltárjuk és kijavítjuk, akár emberi, akár műszaki hibáról le­gyen szó. A munkámban, amit szép­nek látok az az, ha tudok olyan ötle­teket adni a szakmai szervezetek kép­viselőinek a kivizsgálásom során, amit a továbbiakban hasznosítani tudnak, amivel elősegíthetem az oda­figyelést, a jobb eredményeket, és ezt sikernek könyvelem el.-A képzés, a fejlődés miként lehet­séges számodra a sok munka mellett?- Ez elég problémás, mert ki kell segítenünk egymást, kevesen va­gyunk. Főleg a nyári időszak nehéz, az átrakásos időszakra érvényes. Egy kivizsgálást bizonyos idő alatt kell el­végezni, tavaly nyáron például egy hét alatt 4 kivizsgálást kaptam, ami nagyon sűrű munkavégzést jelentett számomra. A továbbképzéseken le­hetőségeink szerint részt veszünk. Én egy angol nyelvtanfolyamra jelent­keztem az idén, fel kell frissítenem a nyelvtudásomat. A tanulást nemcsak a munkahelyen kell egyeztetni, ha­nem családon belül is, mivel a felesé­gem is részt vesz különböző tanfo­lyamokon. Úgy gondoltam, ha kijö­vök a műszakozásból állandó délelőt­tös munkarendbe, akkor több lesz a szabadidőm. Ez sajnos nem igazán vált valóra, mert nagyon sok szabad pénteket benntöltöttem. A munkát el kell végezni, határidőre be kell fejez­ni, ilyenkor nem számít a szabadnap.-A családra, szabadidőre mennyi idő jut?- Többet tudok velük foglalkozni, mint a műszakozás idején. Nagyon jó, hogy minden hétvégét velük tölthet­tünk. Feleségem, Tünde is az atomerő­műben dolgozik, bérelszámoló. Két gyermekünk van, fiunk, Zsolt 16 éves, kislányunk, Tímea most márciusban lesz 14 éves. Mindketten a paksi gim­náziumba járnak, és nagy örömünkre kiválóan teljesítenek az iskolában. Németh László biztonsági mérnök Folytatás a 8. oldalról. A villamos szakemberek rendszerint megtalálják a közös nevezőt, és igyekszenek a megegyezés irányába terelni a kivizsgálást.- Család, szabadidő?- Nagy fiam most végez a BME főiskolai karán, mint energetikai mérnök. Remélem, számba veszik majd az erőmű szakember utánpót­lásánál. Most készíti diplomamun­káját a térfogat kompenzátor bizton­sági szelepek beállításának és pró­bájának témakörében. Három éves kislányom éppen óvodába készül, feleségem vele van otthon. Szabadidőmben a lakással, a te­lekkel foglalkozom, ott mindig van teendő. Szeretek kertészkedni, gyü­mölcsfákat ültetni. A téli hónapok­ban pedig sokszor szórakozásként otthon is a számítógép előtt ülök.- Köszönöm a beszélgetést! (Hadnagy) m '! ] A A villamosenergia értékesítési aranak alakulása 1992-2003. «•PA Rt. értékesítési átlagára ' PA Rt. értékesítési átlagára 2003. évi áron telőí infláció alakulása

Next

/
Oldalképek
Tartalom