Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-02-01 / 2. szám

2003. február ATOMERŐMŰ 7. oldal Szervezeti és személyi változások AZ ATOMERŐMŰBEN A 2003. január 15-ével hatályba lé­pett szervezeti változásokkal össz­hangban, dr. Kocsis István vezér­­igazgató, műszaki vezérigazgató­helyettesnek nevezte ki Hetzmann Albertet, gazdasági vezérigazgató­helyettesnek dr. Küzdy Gábort, és törzskari igazgatónak dr. Varga- Sabján Lászlót. Dr. Kocsis István február 1-jei hatállyal kinevezte: Dr. Vámos Gábort biztonsági igaz­gatónak, Kovács Józsefet üzemviteli igazgatónak, Dr. Nagy Tibort kar­bantartási igazgatónak, Szucsán Sándort műszaki igazgatónak, Si­mon Pétert stratégiai kontrolling ve­zetőnek, Lenkei Istvánt projekt ve­zetőnek (Élettartam-hosszabbítás és teljesítménynövelés előkészítését szolgáló projekt), egyidejűleg a Vég­leges Biztonsági Jelentést készítő projekt vezető feladatainak ellátásá­val is megbízta, Faragó Pétert fő­osztályvezetőnek (Karbantartási Irá­nyítási Főosztály), egyidejűleg meg­bízta az Üzemirányítási Főosztály vezetésével, Jambrich Istvánt fő­osztályvezetőnek (Oktatási Főosz­tály), Juhász Lászlót főosztályveze­tőnek (Karbantartás Technológiai Főosztály), Dávid Józsefet osztály­­vezetőnek (Általános Oktatási Osz­tály), Kiss Istvánt osztályvezetőnek (Szimulátor Osztály), Leber Feren­cet osztályvezetőnek (Reaktor Osz­tály), Németh Gábort osztályvezető­nek (Technológiai Oktatási Osztály), Ozsvárt Dániel Pétert osztályvezető­nek (Armatúra és Csővezeték Kar­bantartó Osztály), Zsoldos Ferencet osztályvezetőnek (Gépész Műszaki Osztály). A 400/120 kV-os alállomás A Paksi Atomerőmű területén többfajta vezénylő üzemel. Ezekbe a dolgozói belépés korlátozott. Ezennel egy cikksorozatot indítunk, melyben ezeket a munkahelyeket mutatjuk be az olvasóinknak. Cziczer Jánost, a Villamos Üzemvite­li Osztály vezetőjét kérem meg, hogy mutassa be a 400/120 kV-os alál­lomás és hálózati vezénylő területét.- A Paksi Atomerőmű 400/120 kV- os alállomása az erőmű üzemi, azaz fegyveres őrség által védett és ellen­őrzött területén helyezkedik el. A 400 kV-os kapcsoló­berendezés feladata, hogy az erőmű által megtermelt villa­mos energiát az országos alaphálózatba juttassa, vala­mint a 2 db 400/120 kV-os transzformátoron, és a 120 kV-os kapcsolóberendezé­seken keresztül az országos 120 kV-os főelosztó hálózatot táplálja. Ezen feladatain túl­menően az alállomás jelentős feladatokat lát el villamos energia szétosztásában, valamint a nemzetkö­zi kooperációban.- Hány gyűjtősínes a berendezés?- A 400 kV-os kapcsolóberendezés két gyűjtősínes, másfél megszakítós elrendezésű. Négy távvezetéki mező­ből és egy transzformátoros mezőből áll. Minden mezősorban a két gyűjtő­sín közötti berendezések - megszakí­tók, szakaszolók, áramváltók - fázi­sonként önálló SF6 tokozott egysé­gekből állnak. A blokkok becsatlako­zásai egy-egy 400 kV-os mezőbe, va­lamint a távvezetéki kicsatlakozások hagyományos készülékeken keresztül történnek. Az alállomás 120 kV-os ré­sze két gyűjtősínes, segédsínes elren­dezésű, a kapcsolóberendezések ha­gyományos kialakításúak.- Milyen csatlakozás van az orszá­gos hálózatba?- 400 kV-os feszültségszinten négy távvezetéken - Martonvásár, Litér, Toponár, Sándorfalva - keresztül tör­ténik a megtermelt villamos energia elszállítása. 120 kV-os feszültség­­szinten pedig hét távvezetéken ke­resztül csatlakozik az országos főel­osztó hálózathoz. Az alállomás 120 kV-os mezőiből, valamint a booster transzformátorok 18 kV-os tercier tekercseléséről vannak megtáplálva a blokkok háziüzemének tartalék energiaellátását biztosító indí­tó-tartalék transzformátorok.- Milyen rekonstrukció volt az el­múlt években, illetve mi van tervezve?- Az elmúlt években végrehajtott irányítástechnikai rekonstrukció (ÚRIK) eredményeként az alállomás egy világszínvonalú hálózati vezénylő­: vei rendelkezik. A 400 és 120 kV-os kapcsolókészülékek működtetése szá­mítógépen keresztül, „egér” segítségé­vel történik, és ugyancsak a számítógé­pen vannak megjelenítve a mérések hi­ba- és figyelmeztető jelzései. Az üzem­­biztonság érdekében kialakitásra került egy mozaik rendszerű sématábla is, ahonnan ugyancsak végrehajthatók a szükséges kapcsolási műveletek, és meg vannak jelenítve a különböző hi­ba- és figyelmeztető jelzések. Folyamatban van az alállomás 400 és 120 kV-os kapcsolókészülékeinek és mérőváltóinak rekonstrukciója, cseréje, valamint tervbe van véve a teljes alállomási védelmi rekonstruk­ció is. 2004 végéig az alállomás 400 kV-os része újabb mezővel bővül, ugyanis megépül a Paks-Pécs 400 kV-os kétrendszerű távvezeték, amely a Pécsi Erőmű leállítását köve­tően Pécs villamosenergia-ellátását hivatott biztosítani.- Köszönöm a tájékoztatást! Wollner Pál A Paksi Meteorológiai állomás Labricz Istvánnal, a paksi meteoroló­giai állomás vezetőjével beszélgetek.- Mikor és hogyan kerültél Paksra?- A szentgotthárdi meteorológiai állomáson dolgoztam, Szombathe­lyen laktam, és onnan helyeztek ide 1978 januárjában. 1978 feb­ruár 1-én kezdtem el szervezni az állomást, a dolgozókat kiké­pezni, a munkahelyet megszer­vezni. Ez éppen most pontosan 25 éve történt! 1979-től működik tulajdon­képpen folyamatosan az állomás. Szép feladat volt a meteoroló­giai toronnyal kapcsolatos dolog is, ezek mind nagy kihívásokat jelentet­tek akkor. 1982-re lett kész a torony is. Az építkezés kiszolgálása volt egy szép és fontos feladat. Például a viha­rok megérkezése előtt már három órával jeleznünk kellett az építkezé­sen lévő daruknak, hogy biztonsági szempontból kössék le azokat.- Milyen létszámmal látjátok el a feladataitokat?- Jelenleg öt fő dolgozik az állomá­son, amelyből négy fő folyamatos mű­szakban dolgozik. Az Országos Meteo­rológiai Szolgálathoz tartozunk szervezetileg, ugyanakkor a világon egységes szabványok szerint végezzük a különböző méréseket.- Beszélhetünk-e legek­ről itt Pakson?- Egyszer volt mínusz 33 fok, 1987. január 13-án. A maximális hő­mérséklet 38 fok volt. A legnagyobb széllökés 33 m/sec. A Pakson mért éves csapadék mennyiség maximum 1940-ben 911 mm, a minimum 1961- ben volt 286 mm.- Köszönöm a tájékoztatást. Wollner Pál Körkérdés a kinevezettekhez Mit tart a legfontosabb feladatának az új munkakörében? - ezt a kérdést tettük fel az újonnan kinevezetteknek, és folytatjuk bemutatásukat. A ki­nevezésükhöz gratulálunk, jó egészséget és sok sikert kívánunk. Kovács József üzemviteli igazgató A Paksi Atomerőmű Rt. az első munkahe­lyem. 1987 óta dol­gozom az operatív üzemviteli területen különböző munkakö­rökben, és 1996-tól irányítottam a Reak­tor Osztály munkáját. Mint üzemviteli vezető kiemelke­dő fontosságú feladatnak tartom a blokkok villamosenergia-termelési lehetőségeinek bővítését biztosító szervezési és műszaki megoldások felkutatását és alkalmazását, ugyan­akkor a napi munka részeként a be­épített teljesítmény maximális ki­használását. Ehhez minden szinten a helyes döntéseink meghozatalához a szakértelem és a felelősség egyértel­mű összerendelését biztosítanunk kell. Az előttünk álló feladatok meg­oldásához a szakmai szervezeteknek a leghatékonyabb együttműködését kell megteremtenünk. Az üzemviteli személyzet szakmai felkészültségé­nek folyamatos szinten tartása, mun­kaképességének megőrzése és a fel­adatok ellátásához szükséges sze­mélyzet folyamatos biztosítása egyik alapja működésünknek. Szucsán Sándor műszaki igazgató A Műszaki Igazgató­ságon egy időben kell megfelelni a működés aktuális műszaki problémái­ból és a távlati célok teljesülése érdeké­ben szabott felada­tokból származó ki­hívásnak. A ma problémáit úgy kell megoldani, hogy azok ne akadályoz­hassák a jövő céljainak megvalósítá­sát, a jövő céljait pedig úgy kell való­sággá formálni, hogy minél sikereseb­ben és problémáktól mentesen működ­hessünk a jövőben. Az erőmű hatal­mas erőforrásokat áldoz a műszaki megújulásra. Ezeket az erőforrásokat a lehető leghatékonyabb módon kell fel­használni, hogy minél nagyobb értéket teremthessünk. A műszaki berendezé­seken túl az erőmű meghatározó érté­kei között szerepel a tudás is. Kiemelt figyelmet kell fordítani az informáci­ók és a tudás megszerzésére, rendsze­rezett értékelésére és tudatos felhasz­nálására. A Műszaki Igazgatóság ak­kor látja el jól a műszaki háttér felada­tokat, ha ezt a tudásbázist a lehető leg­jobban menedzseli és használja. Juhász László főosztályvezető A legfontosabb feladatok közül első­ként az idei - feszített - főjavítások ter­vezése és a műszaki problémák haté­kony kezelése emelendő ki, különösen a zónatisztításokhoz kapcsolódóan. Emellett folytatnunk kell a karban­tartási, javítási tech­nológiák fejlesztését, ez egyúttal a karban­tartási és főjavítási stratégiák megújítá­sának is lényeges alapfeltétele. Szaporodnak az élettartam-hosszabbítás előkészítési feladatai, a berendezések műszaki álla­potfelmérésének kiteijesztése és feldol­gozása már ez évben aktuális. A kar­bantartási program hatékonyság moni­torozó rendszerének előkészítését szin­tén ehhez kapcsolódóan kell megkez­denünk. Végül, de nem utoljára a legfonto­sabb egy olyan nyílt, előre tekintő, a műszaki problémák szakszerű kezelé­sét segítő légkör kialakítása és fejlesz­tése, amely az előbb sorolt feladatok megoldásához is elengedhetetlen. dr. Nagy Tibor karbantartási igazgató A KAIG-nak sikere­sen kell teljesíteni az ezévi karban­tartási-javítási fel­adatokat, ezen belül kiemelt figyelem­mel a főjavításokat. Javítani kell a szervezeten belüli munka hatékonyságát és minőségét minden területen, úgy a vezetés, mint a műszaki tervezés, előkészítés és a végrehajtás területein. Javítani kell az együttműködést a társszervezetekkel. Javítani kell a társaság működésének hatékonyságát, és a lehetséges mérték­ben stabilizálni kell a szervezetet. A munkavállalóknak biztos jövőt és megélhetést kell biztosítani. Dávid József osztályvezető Az oktatási és kép­zési rendszerünk je­lenlegi színvonalas működését minde­nekelőtt szeretném megőrizni, illetve továbbfej leszteni. Alapvető tevékeny­ségünk, feladataink nem változnak. Fontos az operatív üzemviteli személyzet belső mobili­tása miatt szükségessé váló képzések maradéktalan kielégítése. A teljes szakembergárdának a különféle szak­területeken jelentkező speciális isme­reteit folyamatosan korszerűsíteni kell az új kihívásoknak megfelelően. A nyugdíjba vonuló szakemberek pótlása, valamint az élettartam-hosz­­szabbítás miatt folyamatos igény a szakember-utánpótlás magas színvo­nalú kiképzése. Mindezt szigorodó gazdálkodási feltételek mellett, költ­ségtakarékosán kell teljesítenünk, al­kalmazkodva a változó jogszabályi környezethez. Azt gondolom, sok ér­dekes és új kihívás előtt áll osztályunk. A program keretében elvégzett átalakítások (1): I k rimiikus tér padló összefolyók átalakítása Kisnyomású zóna üzemzavari hűtőrendszer í a rtálv ai viss/atöltódésének megakadályozása Hidrogén kezelés a konténmentben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom