Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-02-01 / 2. szám

6. oldal ATOMERŐMŰ 2003. február Szívós Károly tervező emlékei A Paksi Atomerőmű ha­zánk történetének eddigi legkoncentráltabb az el­múlt század legnagyobb ipari beruházása Paksra vonzotta az erőpróbát is vállaló tervezőket. De­cemberi számunkban már beszámoltunk a PA Rt. Jubileumi Konferenciá­ról, ahol megjelent Szívós Károly, az ERŐTERV egykori vezetője is, így megkértünk, emlékeit osz­­sza meg az olvasóinkkal.- Hogyan emlékszel a húsz-har­minc évvel ezelőtti időszakra?- Először is az jut eszembe, hogy milyen „szoros” határidőkre kellett teljesíteni. Már az 1967-68-as évek­ben, a telephely kiválasztással indult meg a munkánk, és kezdődött a mű­szaki tervezés, amely 1969-ben feje­ződött be. Az első tervet a moszkvai kollégákkal együtt készítettük, és a korábbi V-230 típusú reaktor tervé­nek védése lezajlott. Sok kérdés me­rült fel a védés során, de akkor a ter­vezés befejeződött. Állami vezetőink felmondták a létesítésére vonatkozó egyezményt. Később a munka folyta­tódott, de típusváltás volt az atom­­energetikában, amely eredményeként új biztonsági filozófiával rendelkező erőmű épülhetett Pakson, ami a nyu­gati erőművekkel is felveszi a ver­senyt. Az új WER-440 blokk V-213 típusú reaktor tervének kidolgozását a kijeviekkel közösen végezhettük.- Hogyan folytatódott a tervezés második üteme?- Az oroszok tervezték a primer­­kört, az azt magába foglaló épület­­szerkezetet, a szekunderkor építésze­tét, laborépületet, és a segédlétesítményeket vállaltuk. Az I.-II.-es blokk közös műszaki tervének sikeres védése után kezdődött a kiviteli terv készítése. Megálla­podtunk a tervezés meg­osztásban, majd kezdő­dött az orosz tervek szállítása. Nagy viták voltak akkoriban. Ki volt tűzve az I.-es blokk üzembe helyezése 1980-ra. Látható volt a műszaki terv védése után, hogy az a tervszolgáltatási rend és periódus, amivel megállapodtunk, az szűk fel­készülési időt biztosít a kivitelező cé­geink részére. Bennünket állandóan bombáztak, hogy adjunk a terv mellé építéstechnológiát és organizációt. Teljes présben voltunk, ezt csak ak­kor tudtunk készíteni, amikor az orosz tervek leszállításra kerültek. Sajnos több hónapos késések is vol­tak. Megértem a szerelő és építőipari vállalatokat, mert őket is kötötte a ha­táridő. A másik probléma, hogy az orosz tervek egy másik ország mű­szaki kultúráját képviselő építő- és szerelőipari bázisra támaszkodtak. Nem olyan tervek érkeztek, mint ami­lyen tervekre számítottunk. Gondol­tuk, hogy átírjuk az anyagokat, a szabványokat, tehát honosítjuk, a megszokott transzformáció alapján a terveket. Az I.-es blokk terveit feszí­tett erőforrásokkal, a létszám növelé­sével próbáltuk elkészíteni. Az orosz terveket nekünk nem volt módunkban ellenőrizni, mert a technológiai ter­vek szállítása ezt követte. A kritikus úton a hermetikus tér a reaktor pri­­merköri építése és szerelési munkái voltak. Volt egy harmadik probléma is. Amikor megérkeztek a technológi­ai tervek, ezek alapján mi kezdtük el­lenőrizni az építész kiviteli terveket, és azt találtuk, hogy az építész tervek és a technológiai kiviteli tervek kö­zött elég nagymérvű eltérések voltak. Ezeket verejtékes munkával próbál­tuk kiszűrni. Miután az első blokknál szenvedtük az ilyen hibák, anomáliák miatt, elhatároztuk, hogy a II.-es és a további blokkokra kapott terveket „csak” adatszolgáltatási tervként ke­zeltük. A kiviteli terveket lényegében átdolgoztuk, olyannyira, hogy ezeket már akkor elneveztük kontrolldiszpo­­zíciós terveknek. így is követtünk el hibákat, melyeket igyekeztünk rögtön kijavítani.- Milyennek ítéled a következő idő­szakot?- Leköt a jelenlegi munkám. Alap­vetően izgat a hazai energetikai fej­lesztése. Nincs más út, csak az atom­­energetika. Kézenfekvő, hogy a Paksi Atomerőmű élettartamát hosszabbít­suk meg. Elkezdődtek azok a fejlesz­tő, tervező munkálatok, amelyek megalapozzák azt, hogy a hatóság 4-5 éves vizsgálat eredményeire támasz­kodva majdan azt tudja mondani, a blokkok élettartamát növelni lehet. A következetesen alkalmazott minőség­­biztosítási rendszernek, a végrehajtott biztonságnövelő intézkedéseknek kö­szönhetően, a paksi erőmű biztonsága egyenértékű a nyugati államokban működő atomerőművek biztonságá­val. Minden műszaki és tudományos alap biztosított, az pedig egyértelmű­en bizonyított, hogy a leggazdaságo­sabb, és országunk számára a legol­csóbb megoldás. Nagyon jó érzéssel tölt el, hogy van világos és tisztán lát­ható jövőkép Pakson. Sípos László Szívós Károly, az ERŐTERV egykori vezetője CeBIT 2003 beharangozó A világ legnagyobb informatikai szakkiállítását rendezik meg Hannoverben 2003. március 12-19. között, 44 ezer m2 területen. A világban eluralkodó dekonjunk­túra úgy tűnik ide nem gyűrűzik be, legalábbis ami a kiállítók aktivitásá­ban tapasztalható, mert 65 országból több mint 7000 kiállító mutatja be versenyképes termékeit a majd 700 ezer látogatónak. Szoftver, hardver minden mennyiségben, és a legkülön­bözőbb társított berendezések, eszkö­zök lelhetők fel a standokon. A tem­atikusán rendezett kiállítás az irodai eszközök, a telekommunikációs háló­zatok, biztonságtechnikai megoldá­sok, a jövő technológiai megoldásai mellett most először külön teret szen­tel az emberi erőforrással kapcsolatos nyilvántartási feladatoktól az elektro­nikus képzésen keresztül a tudásme­nedzsmentig. Számos egyéb rendezvény kapcso­lódik szorosan a kiállításhoz: • A cégek, termékek bemutatkozó előadásai (kb. 1000). • Számtalan szakmai fórum ad le­hetőséget a nézetek ütköztetésére és egyeztetésére. • Legalább 500 sajtótájékoztató. • Konferenciák közül a legnagyobb - ICT World Forum - az informatika fejlődési irányaival foglalkozik. • Ezzel még nem ér véget az infor­mációáradat, mert ezt még kiegészít­heti a látogató a prospektusokkal és rengeteg szakfolyóirat ingyenes pél­dányaival. Ebben az elképzelhetetle­nül nagy információrengetegben el­igazodni, a mazsolákat felcsipegetni egy igazán nagy kihívás. Az eddig feltárt kiemelkedő cse­megék: • Egy gép - négy hálózatos munka­hely - két gép áráért. • A fejre PC • ruha alatt viselhető mobil számítógép, teljes hálózati hoz­záféréssel. • A szkenner-ceruza - akár szótá­­razza is az olvasott idegen szavakat. • 3D-s szkennerek telepített és mo­bil kivitelben - bonyolult alakzatok burkoló felületeinek, méreteinek föl­vételére. • 3D-s megjelenítők segédeszköz­zel vagy anélkül. • 3D-s nyomtató - térbeli modellt készít homokból. Szép feladat ezen eszközök lehet­séges alkalmazási helyét megtalálni az üzemviteli, a karbantartási vagy az adminisztratív munka területén. Remélem idén is sikerül kijutni, és ismét találunk hasznos újdonságokat. gyulai 100 éves lenne Kurcsatov Kurcsatov az oroszországi Szintben, földmérő családban született. A Szimferopolban, 1920-ban szerzett gimnáziumi érettségi után három év­vel, 20 éves korában végezte el a Krí­mi Főiskola matematika-fizika sza­kát. Ezután a Pétervári Műszaki Főis­kolán hajóépítést tanult, egyidejűleg pedig a hó radioaktivitásával foglal­kozott. 1925-1943 között a Leningrádi Fizikai-Műszaki Főiskolán az atomfi­zika területén dolgozott. 1939-ben az ő vezetésével építették meg az első szovjet ciklotront, majd tanulmá­nyozta a láncreakció beindításának, az atomreaktor tervezésének lehető­ségét. 1942-ben a szovjet atomfegy­ver program vezetőjévé nevezték ki. Kurcsatov a második világháború idején kidolgozta a hajók aknák elleni védekezésének módszerét, és 1940- ben igazolta a nukleáris láncreakció elvi lehetőségét. A Tudományos Aka­démia tagjává fogadta. 1943-ban lét­rehozta az Atomenergia Intézetet (AEI), melynek első igazgatója volt. Az intézetben 1946-ban indították be az első európai atomreaktort. 1949-ben vezetésével végezték el az első szovjet atombombakísérleteket, valamint egyik meghatározó tudomá­nyos résztvevője volt az 1953-ban ki­próbált első hidrogénbomba kifej­lesztésének. 1954-ben ő volt a veze­tője a világ első, már energiatermelés céljából létrehozott atomerőműve in­dításának, majd Alekszandrov akadé­mikussal együtt részt vett az első atom jégtörőhajó megalkotásában. Kurcsatov 1960-as, Moszkvában bekövetkezett halála után az AEI fel­vette az ő nevét, és az elemek perió­dusos rendszerének 104. elemét (Kurcsatovium) is róla nevezték el. A Kreml falánál temették el. A Paksi Atomerőmű jelentős tudo­mányos-szakmai kapcsolatban van a Kurcsatov Intézettel. A paksi blok­kok üzemanyagának, aktív zónájá­nak létrehozásában komoly szerepet vállalt intézmény azóta is rendszere­sen segítséget nyújt reaktorfizikai kérdések megválaszolásában. Vár­hatóan további együttműködés lesz a PA Rt. és a Kurcsatov Intézet kö­zött a teljesítménynövelési és élet­tartam-hosszabbítási tervek megva­lósítása terén. -hl-A menedzsment és az érdek képviseletek találkozója Dr. Kocsis István vezérigazgató az új szervezeti struktúra bevezetését követően 2003. február 3-án dél­után kötetlen beszélgetésre hívta meg az érdekképviseleteket. A munkáltató részéről a megbeszé­lésen Dr. Molnár Károly, a PA Rt. Igazgatótanács elnöke, Dr. Kocsis István vezérigazgató, Dr. Varga- Sabján László törzskari és humán igazgató, Hetzmann Albert műszaki vezérigazgató-helyettes, Dr. Küzdy Gábor gazdasági vezérigazgató-he­lyettes, és Dr. Vámos Gábor biztonsá­gi igazgató vett részt. Az érdekképviseletek részéről Dr. Kiss Mihály PADOSZ, Vámosi Albert MÉSZ, Markotán Károly Munkásta­nács, Néber Tibor ATISZ, Lőrincz László Üzemi Tanács és Wollner Pál Munkavédelmi Bizottsági vezető vett részt a megbeszélésen. A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást az aktuális dolgokról és megállapodtak abban, hogy kötet­len találkozójuk rendszeres lesz a jövőben. wp \ program keretében elvégzett átalakítások (2): kiegészítő üzemzavari tápvíz ,j| yMjaijka i.,,1.. HŰM rendszeri szivattyúk ------------- SVjjlP'i áthelyezése fffiffif«’, ] .' j • i lt>ü*4 í- W* m : .T Üzemzavari gázeltávolítás a primerkürből ■■■„ Reaktorvédelmi rekonstrukció \ «■ -I »srfSEP A Január 12-én volt Igor Vasziljevics Kurcsatov orosz fizikus születésének 100. évfordulója. A szovjet-orosz atomenergia ipar létrehozója, az általa alapított kutatóintézet névadója meghatározó alakja volt az atomener­gia békés felhasználásának, valamint a korabeli nukleáris fegyverkezé­si verseny kiegyensúlyozásának. Pakson utcát is neveztek el a tudósról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom