Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-12-01 / 12. szám
2003. december ATOMERŐMŰ 5. oldal Utazás, melyhez nem kell útlevél Távoli, egzotikus világba nyerhet bepillantást, aki ezekben a napokban ellátogat Kalocsán a művelődési központ emeleti kiállítótermeinek valamelyikébe. Afganisztán, Irán és Pakisztán sokszínű kultúrája november 24-én került „testközelbe” a közönség számára. A művelődési központ szervezőgárdája Országok, népek, kultúrák - Nemzetek napjai Kalocsán címmel 1994 decemberében indította útjára sorozatát. A kezdetben mindössze ötlet szintjén megfogalmazott elképzelés lassan-lassan kiteljesedett, a Japán Napok programsorozaton pedig a konkrét cél is megfogalmazódott: olyan, számunkra távoli, egzotikus világok bemutatása, melyeknek megismerésére legtöbbünknek egyébként nemigen lenne lehetőségünk. E törekvésnek megfelelően az elmúlt években alkalmunk adódott bebarangolni a föld mind az öt kontinensét, azok jelentősebb országait, tájegységeit, így némi túlzással akár azt mondhatnánk, hogy bolygónknak szinte nincs is olyan szeglete, ahol ne hallottak volna Kalocsáról, az itteniek vendégszeretetéről. Ezt már megszokhattuk, miként azt is, hogy egy-egy ilyen rendezvény ideje alatt valósággal megbolydul a város; nagykövetek, diplomaták lepik el a művelődési központot, iskolás és óvodás csoportok adják egymásnak a kilincset, látogatnak el a különböző programokra, hogy később csillogó tekintettel mesélhessék otthon, milyen csodás helyen jártak. Erre jelent garanciát az előadásokból, kiállításokból, filmvetítésekből, játszóházból és vetélkedőből álló programfüzér, amelyet a szervezők úgy állítottak össze, hogy mindenki megtalálja magának a kedvére való kikapcsolódási, szórakozási lehetőséget. A mostani utazás november 24-én délután kezdődött, s december 7-én ér véget. „A rendezvénysorozat célja, hogy megismerje az országok történelmét, gazdaságát, vallását, folklórját, felkeltse az érdeklődést ezen országok iránt” - mondta rá a megnyitón Loibl László alpolgármester. Kitért arra is, hogy noha az elmúlt években főként negatív előjelű hírek érkeznek a térségből, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a most bemutatkozó három ország a valamikori perzsa birodalom központi területén helyezkedik el, az emberiség kultúrájának egyik bölcsője, a világnak egy olyan része, amely méltó arra, hogy jobban megismeijük, közelebb kerüljünk hozzá. „Kilenc év alatt egyfajta rutinra tettünk szert, majdhogynem kész forgatókönyv alapján dolgozunk” - nyújtott rövid betekintést lapunknak a szervezéssel járó munkafolyamatba Asperján Istvánná igazgató. Azt azonban még ő sem gondolta, hogy a decemberben kilencedik születésnapját ünneplő rendezvénysorozat még képes meglepetésekkel szolgálni. Irán például több tucatnyi esztétikus, színes, ízlésesen bekeretezett posztert ajánlott fel bemutatásra, ami valósággal elbűvöli a kiállítóterembe belépő látogatót, s amelyet bármely fejlett nyugati ország idegenforgalmi minisztériuma megirigyelhetne. A távoli ország magyarországi nagykövetségének munkatársai viszont a Főszékesegyházi Könyvtárból származó, idehaza is ritkaságszámba menő, a XVI. századi Közép-Keletet bemutató térképre csodálkoztak rá. Miklós Imre Pinceavató Kiemelkedő eseményt ünnepeltek november 25-én a Bordámák Paksi Egyesületének tagjai. Pinceavatót tartottak, s mivel a pince a bor szentélye, ezért ennek különös jelentőséget tulajdonítottak. Családtagok, féljek, ismerősök társaságában gyűltek össze a Prelátus földszinti termében, ahol Tóthné Németh Irén, az egyesület elnöke üdvözölte a megjelenteket. A Prelátus eddig használaton kívüli pincerészét bérlik a paksi borhölgyek, akik gondoskodtak annak rendbetételéről. Az avatószalagot a paksi Borbarátok Egyesületének egyik alapító tagja, dr. Blazsek Balázs vágta át, és ezzel ünnepélyesen átadta a pincét az egyesület részére, melyet a többiek nevében Királyné Újvári Judit, az egyesület titkára vett át. Dr. Blazsekné dr. Bánovics Beáta egy kis irodalmi háttérrel színesítette az estet, Hamvas Béla A bor filozófiája c. művéből idézett részletet. A pinceavató által egy újabb színfolttal gazdagodott Paks élete, bővült a lehetőség a borkultúra terjesztésére és a paksi hagyományok megőrzésére. L.A. Városi környezetvédelmi vetélkedő Az „Önzetlenül környezetünkért, otthonunkért” munkacsoport alapítvány „Szeresd, Óvd és Védd!” címmel november 26-án hirdetett meg környezetvédelmi vetélkedőt felnőttek részére Pakson, a Deák Ferenc Általános Iskolában. A jelentkező csapatok négy főből álltak, és ki kellett találniuk egy fantázianevet, egy bemutatkozót, valamint készíteniük kellett egy-egy asztaldíszt is. A színvonalas vetélkedőn kilenc csapat vett részt, melyen értékes díjakat osztottak ki. Az első három helyezett a Deák Ferenc Általános Iskola, a Balogh Antal Általános Iskola és Gimnázium, illetve a Mesevár Óvoda csapata lett. A rendezvény támogatói voltak: PA Rt., Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, Deák Ferenc Általános Iskola. Wollner Pál Az érmék segíthetnek a kormeghatározásnál A Paks-Gyapa mellett talált és részben már feltárt középkori templomról tartott előadást november 11-én a Városi Múzeum kőtárában a kutatást irányító K. Németh András. A fiatal régész érdekes és színvonalas előadását nagy érdeklődés kísérte. K. Németh András elmondta: hasonló ásatás, tehát amikor a teljes területet kutatják, még nem volt Tolna megyében, sőt országosan is párját ritkítja, hiszen időigényes és kevéssé látványos. A kutató említette azokat a forrásokat, melyek utalnak a templom történelmi korára. Ezek alapján sem lehet azonban pontosan megállapítani, hogy all. vagy a 13. században emelték az épületet. A több tucatnyi fotóval illusztrált előadás valamennyi kutatási mozzanatra kitért. Láthattuk, hogy költségkímélés miatt a téglasorok közé agyagot döngöltek, és ugyanígy jártak el a templom fennállása idején már elpusztult karzat esetében is. A 10x6,5 méteres félköríves szentélyzáródású épületben 19 sírt találtak, ezekben 20 hiányos vagy egész csontvázra bukkantak. A középkori szokásoknak megfelelően a templom köré kellett a falusiaknak temetkezni, ezért a temetőfeltárás első lépésében a szentélyzáródásnál nyitottak egy szelvényt. Itt további 27 sírt fedeztek fel 28 csontvázzal. A leletek között az egészen kicsi gyermekek földi maradványaitól a kétméteresig terjed a skála. Érdekes látványt nyújtott az a kép, amelyik az altalajt ábrázolta. Ezen jól kivehetően látszottak a sírok helyei egy-egy sötétebb folt formájában. Ezeknek a feltárása jövőre valósul meg. Szenzációs felfedezésnek mondható emellett az a díszes övcsat, mely az egyik sírból került elő. Ez a második ilyen lelet a Dunántúlon. A sírokból ugyancsak napvilágra jutott pénzérmék azonosítása pedig talán közelebb viszi a szakembereket a gyapai templomdomb építkezési idejének pontosabb meghatározásához is. -ve-Szomszédolás vendégségben a dunaszentgyörgyi kertbarátoknál A Dunaszentgyörgyért Egyesület Kertbarát Köre nagysikerű Márton-napi ünnepséget rendezett november 15-én a dunaszentgyörgyi faluházban. A Kertbarát Kör egyik vezetőségi tagjától, Bácskai Pétertől megtudtuk, hogy ez volt az első alkalom, amikor az atomerőmű támogatásával szélesebb körben rendezhették meg a Márton napi új bor ünnepét, ahová még vendégeket is hívtak, mint például a Bordámák Paksi Egyesületét. A Kertbarát Kör a Dunaszentgyörgyért Egyesület többi tagozatával közösen bonyolította le rendezvényét. A női kórus egy teljesen új, ekkor debütáló férfikórussal kiegészülve rendkívül élvezetes produkciót adott elő. A Vadrózsák Táncegyüttes gyermek csoportjának műsora fergeteges sikert aratott a közönség körében. A citera együttes a gyerekkórussal szövetkezve vidám bordalokkal szórakoztatta a nagyérdeműt. A Kertbarát Kör az ünnepség révén egy igen szép és emlékezetes élménnyel ajándékozta meg tagjait és vendégeit.- Hogyan jött az ötlet, hogy a kertbarátok borünnepséget rendezzenek? — kérdezem Bácskai Pétert.- A vidéki hagyományok a haszonnövényeket részesítik előnyben. Környezetünkben a szőlőkultúra lényegesen magasabb, mint a dísznövénykertészet. Jellemzően a szőlő és a bor a „profilunk”, de örvendetesen nő az érdeklődés a dísznövények iránt is.- A rendezvényen közreműködők közt sok atomerőművest láttam. Ók is a kör tagjai?- Még nem mind. Nagyon örülünk annak, hogy növekszik körünkben, illetve a Dunaszentgyörgyért Egyesületben, az atomerőműves dolgozók aránya. Sokan felismerték, hogy a munkahelyen kívül a természetes környezetre, a saját felüdülésre is gondot kell fordítani, és ennek érdekében aktívan tevékenykednek.- Manapság egyre nagyobb teret kap a környezeti igényesség, a szép lakóterületre való törekvés. Itt is így van?- Sokan vannak, még az erőműves dolgozók körében is, akik a haszonnövényekkel, haszonállatokkal foglalkoznak, de egyre inkább nő azoknak a száma, akik a dísznövénykertészetet részesítik előnyben, és pihenőkertet szeremének megvalósítani. Itt a környéken még szokatlan, ha a gyümölcsfák alatt nem zöldség vagy paprika nő, hanem pázsit zöldell. A pihenőkért építésének igénye egyre gyakrabban felmerül, ezért mi is többet foglalkozunk vele. Egyik hölgytagunk, Veronka, aki a női kórusnak is, és más civil szervezetnek is tagja, igazi virágkertész. Leanderjei mindenkit ámulatba ejtenek.-Az egyesület milyen célokat tűzött ki maga elé?- Kertbarát körünk nevében a „barátion nagy hangsúly van. Ezt a baráti szellemet szeretnénk minél tovább megőrizni, minél több embertársunknak átadni. Szeretnénk a kertbarát szemléletet, mely elsősorban a környezet szépitését, óvását jelenti, minél szélesebb körben megismertetni. Szeretnénk egy reális alapokra épülő környezetvédelmi kultúrát megismertetni környezetünkkel. Reméljük, hogy az atomerőmű mint közvetlen környezetünk leginkább meghatározó tényezője, ehhez továbbra is sok segítséget fog nyújtani.- További sok sikert kívánok a munkátokhoz! Lovásziné Anna Első paksi újboráldás 2003. november 15-én Pakson a sárgödörtéri Polgár pincében került sor az első ökomenikus paksi újboráldásra. Hagyományteremtő céllal a paksi Sárgödörtéri Présháztulajdonosok Egyesületének tagjai és az egyesület tagságán kívül a szervezők vártak minden paksi bortermelő névvel ellátott 2003-as évjáratú palackozott borát, akik megkívánták áldatni az újbort. A rendezvényen Polgár Zoltán, az egyesület titkára elmondta, hogy a boráldással, a borral foglalkozók munkájának becsületét kívánják viszszaállítani. Pakson még ilyen boráldás nem volt, hagyományteremtés céljából rendezték meg ezt az ünnepet. Szeretnék a kultúrált borfogyasztásra serkenteni az embereket, és a borban rejlő rengeteg munkának becsületet és tiszteletet adni. A borszentelés ökomenikus istentisztelettel volt egybekötve az alpolgármesterek és a présborért. Nem kell elvinni más településre vendégeinket, hanem Pakson is van már olyan pincesor, ahová büszkén hozhatjuk őket, és büszkék lehetünk az igazi jó paksi borokra. Ezután került sor a boráldásra. Szabó Vilmos Béla evangélikus lelkész, Lenkei István református lelkész és dr. Keresztes Pál római katolikus plébános áldották meg a 2003-as újbort. A díszbe öltöztetett hordót Herczeg József alpolgármester csapolta meg. Mayer István a Sárgödörtéri Présházháztulajdonosok közreműködésével. Meghívottak voltak Paks polgárai, akik borral és szőlővel foglalkoznak. Bagdy László alpolgármester megnyitó beszédében kiemelte, hogy a sárgödörtéri présházsor Paks építészeti remekművei közé tartozik. A szilvamagra emlékeztető tér egy nagyon szép építészeti érdekesség. Ez az építészeti érdekesség most megtelik lassan élettel. Itt olyan borosgazdák vannak, akik finom bort készítenek, akik megdolgoztak a szőlőben azért a jó tulajdonosok Egyesületének az elnöke kedves szavakkal invitálta a tisztelt vendégeket az első újbor áldáson a Paksi Siller megízlelésére, és kérte, igyanak a paksi polgárok egészségére. Az újborral először az egyesület és a város vezetői, valamint a térség két országgyűlési képviselője Szabó József és Tóth Ferenc koccintott a paksi szőlősgazdák egészségére. Az ökomenikus boráldást az egyesület tervei szerint minden évben megrendezik majd. Wollner Pál
