Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-12-01 / 12. szám
6. oldal ATOMERŐMŰ 2003. december DDRFT ülés Pakson Édes élet a múzeumban Pakson, az atomerőmű Tájékoztató és Látogató Központjában tartotta soros ülését november 12-én a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) ezzel is demonstrálva azt, hogy nagyra értékelik az atomerőmű vezetésétől kapott naprakész tájékoztatást az üzemzavarról. A Városi Múzeum december 4-én „Édes Élet” címmel rendezett programja rendkívül nagy sikert aratott. A ritka szép, míves kivitelű meghívó 16.30- ra egy „aperitifre”, a Cukrászatról dióhéjban című előadásra, 17.30- tól egy „tortára”, azaz a cukrászati kiállítás megnyitójára, majd azt követően „desszertre”, a szaloncukor-készítő verseny ünnepélyes eredményhirdetésére hívta közönségét. A DDRFT paksi ülésén döntött a térség- és település-felzárkóztatási célelőirányzat (TTFC) fennmaradt forrásainak felosztásáról. A pályázat célja a hátrányos térségek, települések felzárkózásának elősegítése, ami a Dél-Dunántúli régió esetében különösen nagy hangsúlyt kap, hiszen a térség listavezető az országban az elmaradt régiók tekintetében. A célelőirányzat 2,25 milliárd forintos keretével szemben 5,4 milliárdos igény jelentkezett a három megyéből, a legtöbb a termelő és a humán infrastruktúrát létrehozó területen. Júliusban 1,2 milliárdról, most újabb 1,5 milliárd forintról született döntés.- A támogatás odaítélésénél az eddig jelenlévő szubjektív elemeket kizártuk, korrekt pontrendszer alapján ítéltük meg a pályázatokat — mondta dr. Kékes Ferenc elnök. Dr. Gyenesei István alelnök a döntést előkészítő programértékelő bizottság vezetője elmondta: jóval több igény érkezett, így sok igénylő egyáltalán nem, némelyek pedig a kértnél kevesebb támogatást kaptak. dr. Gyenesei István szavai szerint a tanács úgy döntött, hogy az így felszabaduló forrásokat a mostani nyertesek között osztja szét, mert így nagyobb esély van arra, hogy a felzárkóztatást célzó tervek megvalósulnak. „A régió jövője szempontjából kiemelt feladataink egyike, hogy megteremtsük a térség legnagyobb munkaadójának hosszú távú, biztonságos működéséhez részünkről biztosítható feltételeket” - fogalmazott a tanács az ülést követően kiadott közleményében. A paksi ülésen a baranyai pályázatok 359, a somogyiak 446, a tolnaiak 254 millió forint támogatást kaptak. Wollner Pál Az előadást és a kiállítás megnyitóját dr. Csapó Katalin, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa tartotta. A rendezvény lebonyolításában sok támogató és helybeli cukrász működött közre. A következő sorokban a kiállítás megszervezéséről, sikeréről vallanak az érintettek. Ónodi Gyöngyi, főrendező, kirakatrendező:- A kiállítás Huszár János paksi cukrászmester hagyatékán alapul. A tárgyakat felesége adományozta a múzeumnak. A kiállítással a XX. század elejének cukrászatát mutatjuk be. Régen a szaloncukorfőzés is hozzátartozott a cukrászok repertoárjához, ezért hirdettük meg a versenyt. A szaloncukorfőzés nehéz dolog, ennek ellenére sokan jelentkeztek, nagyon finom és gyönyörű szaloncukrokat készítettek. Három fő kategóriát határoztunk meg, a gyermek, a felnőtt és családi kategóriát. Az első helyezettek valamennyi elvárásnak megfeleltek, vagyis a csomagolás, az íz, illat és az állag követelményeinek. Különdijban részesítettük azokat, akik készítményükkel egy-egy követelmény tekintetében jártak az élen. Benczéné Adorján Rozália, rendező, mestercukrász:-Arra törekedtünk, hogy a kiállítás különleges, változatos, érdekes legyen, egyben idézze a karácsony ünnepi hangulatát. Három egységet alakítottunk ki; az egyik a műhely, ahol a finomságokat készítették, a másik a cukrászda, a harmadik pedig egy polgári miliő, amely jól szimbolizálja, hogy hogyan nézett ki egy polgári család házi süteményekkel terített karácsonyi asztala. Rendezvényünk sikerét igazolja, hogy meglepően sokan jöttek el az előadásra, és a kiállítás megnyitóján is zsúfolásig megtelt a terem. Reményeink szerint mindez azt mutatja, hogy egy nagyon szép kiállítást tekinthetnek meg a múzeumban látogatók. Szentesi Alajosné, a szaloncukorkészítő verseny családi kategóriájának második helyezettje:- Most a felhívás miatt készítettem, de régen gyakran főztünk szaloncukrot, amikor nem volt kapható, vagy csak kemény és ízetlen szaloncukorhoz lehetett hozzájutni. Én 1950-ben mentem férjhez, s azt követően kezdtem sajátkezűleg készíteni a szaloncukrot egy, már akkor használatos recept alapján. Később mástól is kaptam recepteket, cserélgettük egymás között. Évről évre gyártottuk, csomagoltuk ezt a házi csemegét. Kikísérleteztem egy nagyon finom receptet, amihez krumplicukor és tejszín kell. Most eléggé nehéz volt összegyűjteni az alapanyagokat, a kellékeket, különösen a krumplicukrot és a csomagoláshoz szükséges nagyon vékony géppapírt. Erre a versenyre csoki-, kávé- és dióízesítésű szaloncukrot adtam le. A héten itthon volt a fiam, és egyből lecsapott a szaloncukrokra, örömmel kóstolgatta. Miután hazament családjához, annyira dicsérte, hogy a menyem felhívott telefonon, és kérte a receptet. Lovásziné Anna Átadták a szakorvosi rendelőt Egy év alatt felépült, és december 5-én immár hivatalosan is birtokukba vehették az egészségügyi dolgozók és a betegek a buszpályaudvar tőszomszédságában lévő új városi rendelőintézetet. Az 1.155 milliárd forintra rúgó beruházás körül a korábbi összetételű képviselő-testületben folyamatos viták zajlottak. A jelenlegi polgármester- aki 2002-ig a gazdasági bizottság elnöki tisztét látta el - sem támogatta a szinte 100 százalékosan a város pénztárcáját megterhelő építkezést. Bor Imre - a város korábbi első embere, most ő vezeti a gazdasági bizottságot- viszont végigvitte az ügyet egészen a döntésig, mely az épités mellett határozott, indulhatott hát a beruházás. Ilyen előzmények után, tudva azt is, hogy semmiféle támogatásra nem pályázhat a település, nagyszerű teljesítmény, hogy - amint Hajdú János polgármester megnyitójában kiemelte- az építkezés határidőre, kiváló minőségben és az eredeti összegből befejeződött. A polgármester külön is köszönetét fejezte ki tervezőnek, kivitelezőnek, építésvezetőnek, valamint a polgármesteri hivatal műszaki osztálya vezetőjének az áldozatos és kitartó munkáért. Dr. Pásztor Hilda rendelőigazgató emlékeztetett arra: 30 évvel ezelőtt már volt megnyitó ünnepség Pakson. Akkor adták át a Rákóczi úti épületet- benne az akkoriban korszerűnek mondott kilenc szakrendeléssel. Azóta ez a szám húszra növekedett, a város és környéke pedig szép lassan kinőtte az intézmény falait. Voltak ugyan tervek a bővítésére, felújítására, ám már tíz évvel ezelőtt is megfogalmazódott az új rendelő építésének gondolata. Az új épületbe új műszerek is kerültek a még használható régiek mellé, nem mindegy ugyanis - hangsúlyozta az intézményvezető -, hogy hol és mivel látják el a betegeket. Az ünnepségre meghívott dr. Király Gyula, a Medinfo főigazgatója elmondta, örül neki, hogy a mai magyar egészségügy helyzetében van még olyan hely, ahol fejleszteni tudnak. A most átadott intézmény korszerű, így várhatóan finanszírozható marad a jövőben is. Az egészségügy szerkezete ugyanis változás előtt/alatt áll, tovább nem halogatható az átalakítás. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy Pakson az egészségügy területén tapasztalható "össznépi" pontvadászatban nem a gyógyítás menynyiségére, sokkal inkább minőségére helyezik a hangsúlyt. Az ünnepélyes szalagátvágás után a nagyszámú vendégsereget négy csoportra osztották, melyek egymást váltva tekintették meg az impozáns látványt nyújtó háromemeletes épületet. Dr. Vöröss Endre sebész-főorvos szemlélteti a berendezéseket (háttérben az igazgatónő, dr. Pásztor Hilda) Cél a közéletre nevelés Két megye negyven diákja képezte magát Kalocsán Hét város több mint negyven diákja találkozott a közelmúltban, hogy szakavatott oktatóktól sajátítsák el a szervezési munka alapjait, s képet kapjanak arról, hogyan, milyen formában és hatékonysággal működnek a település fiataljait összefogó szerveződések. A budapesti székhelyű Közéletre Nevelésért Alapítvány megalakulása óta sikeresen gyűjti maga köré az ifjúsági szervezetekkel, csoportokkal kapcsolatos képzések fejlesztésében, tartásában, szervezésében jártas szakértőket. A Települési Ifjúsági és Gyermek Önkormányzatok létrehozásának és fejlesztésének támogatását célzó, idén októberben indult projekt elsődlegesen a középiskolás fiatalokat célozza meg, olyanokat, akik iskolai, illetve iskolán kívüli tevékenységükkel korábban már bebizonyították, hogy részt kívánnak venni a településen tartózkodó gyermekek és fiatalok életének szervezésében. A képzés hat település bevonásával indult útjára, ám menet közben Bonyhád is bekapcsolódott. A szervezők mintegy bemelegítésképpen mindenhol egy-egy kétnapos oktatás keretében ismertették a projekt főbb ismérveit, célkitűzéseit, s készítették fel a fiatalokat a program további részére, így a diákoknak alkalmuk volt elsajátítani a programszervezéssel és a városi szintű együttműködéssel kapcsolatos alapismereteket, részt vettek különböző szabályalkotási és csoportépítő gyakorlatokban, majd következett a tervezés, szervezés és a menedzsment feladatok alapjainak elsajátítása. A közös munka és a képzés során alkalmazott gyakorlatok, feladatok során saját élményeken alapuló tanulás szolgálta tudásuk és képességük fejlődését. Az oktatók ennek érdekében igyekeztek a minimálisra csökkenteni a frontálisan átadandó információ mennyiségét. A háromnapos közös képzési és találkozási alkalomnak Kalocsa adott otthont. A helyszín kiválasztásakor fontos szempontként merült fel, hogy a Közéletre Nevelésért Alapítvány több mint négy éve foglalkozik a Kalocsán tanuló diákok önszerveződésének támogatásával. A fiatalok aktivitása és a segítői háttér munkájának köszönhetően immár harmadik éve működik a település gyermek és ifjúsági önkormányzata, amely önállóan szervezi és látja el mindennapi feladatait és a választásokat. A diákönkormányzat több nagyobb rendezvényt is megvalósított a városban; ATOMERŐMŰ Az Rt. vezérigazgatója: Dr. Kocsis István Főszerkesztő: Beregnyei Miklós Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánné Korrektor: Patyi Orsolya A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Majoros János, Medgyesy Ferenc, Sipos László, Wollner Pál Felelős kiadó: Mittler István mb. főosztályvezető Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71. 7031 Telefon: 75/507-431 Telefax: 1/355-7280, Internet: www.npp.hu Tördelőszerkesztő: Kertai Edit Nyomás: Séd Nyomda Kft., Szekszárd Felelős vezető: A Séd Nyomda Kft. ügyvezetője Szerződésszám: 4500012651 ezek közül említést érdemel a város lakosainak nagy részét megmozgató 2001, 2002 és 2003 perces sportnap. A munkában részt vevő fiatalok közül sokan már három-négyéves gyakorlattal és tapasztalattal rendelkeznek. A háromnapos képzésen elsőként mindenki bemutatta saját települését, majd különböző kommunikációs gyakorlatok és előadások következtek. Ezután az előző alkalmakon már említett program megszervezésére dolgoztak ki projektet, ehhez kapcsolódó feladatterveket és költségvetést a projektet irányító két szakember, Langó Nándor és Kosa András vezetésével. Kiemelt figyelmet fordítottak a forrásteremtésre és a források megszerzéséhez szükséges feladatok megismertetésére. Pászti Noémi Szekszárdról érkezett nyolcadmagával: „Nagyon izgalmas feladatot jelentett számunkra a saját településünket bemutató program összeállítása. Egy tévéműsor formájában mutattuk be városunk értékeit, s kitértünk arra is, milyen szórakozási, kikapcsolódási lehetőségeink vannak. A kalocsai képzés szerintem nagyon hasznos, sok újat tanultam, a hangulat is kitűnő. Leginkább a programszervezéssel kapcsolatos ismeretekről szóló előadás nyerte el a tetszésemet; bízom benne, hogy az itt szerzett tapasztalatokat a későbbiekben fogom tudni hasznosítani.” Az ötödéves Szabó Tibor Bajáról, a Jelky András Szakképző Iskolából érkezett negyedmagával. „Meglátásom szerint a diákönkormányzatok már csak azért is fontosak, hogy a fiatalok ne csellengjenek céltalanul, hanem találhassanak maguknak értelmes elfoglaltságot. Ehhez azonban szükség van az ilyen képzésekre, hiszen meg kell ismernünk saját lehetőségeinket, korlátáinkat. Az itt elhangzott ismeretanyag annyit ér, amennyit a későbbiekben a gyakorlatban meg tudunk valósítani belőle.” Miklós Imre
