Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-02-01 / 2. szám
2002. február ATOMERŐMŰ 11. oldal hét fokozatú skálán az egyes fokozatú ugyan szerencsére, de mindenestre közzéteendő tájékoztatás szempontjából egyes fokozatú esemény 2000-ben öt volt, 1991 óta a legmagasabb. A fejezet utolsó mondata virágnyelven utal a teendőkre - idézem a biztonsági kultúra színvonalának emelésére irányuló üzemeltető és hatósági tevékenységek fokozásának szükségességét jelzi. Elvárnánk e jelentésből, hogy elemzés történjen és leírják, hogy mit kívánnak tenni. Természetesen ahogy a felszólalásom elején jeleztem, kritikai észrevételekkel együtt összességében a MIÉP a jelentést, beszámolót elfogadja. Köszönöm a figyelmet. Elnök: - Tisztelt Képviselőtársaim, az írásban előre jelentkezett felszólalások végéhez értünk, most pedig megadom a szót Illés Zoltán képviselő úrnak a Fidesz képviselőcsoportjából. Illés Zoltán: - Tisztelt Elnök Aszszony, Tisztelt Képviselőtársak, Tisztelt Magyar Állampolgárok! Egy híres filozófus azt mondta, hogy a jövő már nem ugyanaz mint ami volt. Sokáig ezt a kitételt nem értettem, és az utóbbi időben - gondolkodva ezen - rá kellett jönnöm arra, hogy az, amit jövőnek tekintettek húsz évvel ezelőtt, természetszerűleg nem úgy következett be. Amit ma mi jövőnek tekintünk, az nem így lesz 15 év múlva, bármennyire is ez a szándékunk, és amit holnap után a jövőről gondolnak, esetleg egészen más, és nem egy ember, nem egymillió, hanem rengeteg ember és rengeteg tényező alakítja a jövőt. Az, hogy húsz évvel ezelőtt fölépült itt egy atomerőmű, nem kell hogy vizsgálat tárgyát képezze mostanság, hiszen megtörtén tény, létezik, működik. Az, hogy közel 39 százalék, közel 40 százalék a magyar ossz villamos energia igénynek egyetlen egy forrásból jön, tény, de ez a dolog nem csak pozitívumként interpretálható, hanem pont ellenkezőleg negatívumként is, hiszen ahogy elhangzott, hogyha megvan az a sokaság, az a kapacitás, akkor nyilvánvalóan semmi nem hat az energiahatékonyság irányába. Az, hogy a világon 17 százaléka az ossz energiaigénynek nukleáris technológiával biztosított, az pont azt mutatja, hogy az összes többi százalék nem ezzel a technológiával biztosított, azaz a mai napig lehetetlenség volt, és én azt merészelem állítani nálam sokkal okosabb emberekre hagyatkozva, lehetetlenség a világ ossz energiaigényét nukleáris technológiával biztosítani, többek között azért, mert hogyha ezt megkísérelnék, hetente kellene ezer megawattos blokkot átadni az elkövetkezendő évtizedben. Hölgyeim és Uraim! Nincs épeszű ember ezen a Földön, aki azt szeretné, hogy bármelyik atomerőmű biztonsági kérdésével gond és probléma legyen. Nincs épeszű ember. Én meg vagyok győződve róla, hogy a Paksi Atomerőmű a mostani állapotában a legbiztonságosabbak közé tartozik. Naná! Hát mindazok, akik üzemeltetik, abban érdekeltek, hogy a legbiztonságosabbak közé tartozzon, és ezért mindent elkövetnek, még úgy, hogy beruházási pénzeket oda csoportosítják, hiszen ha nem így történne, akkor a biztonsági problémák pont a nukleáris technológia lejáratására lennének alkalmasak. Hála istennek, hogy a Paksi Atomerőmű a legbiztonságosabbak közé tartozik, ám a biztonság kérdését számos más elem is megadja, nem csak a technológia jelen pillanati állapota. Mert például az ellátás biztonsága, ami számos alkalommal fölmerül, és azokkal a tévhitekkel és nézetekkel szemben, amelyek úgy szóltak, hogy ha történik egy esemény, ahogy a Paksi Atomerőműnél ezt becézni szokták, akkor az esemény következtében az ország energiaellátása esetleg megroppan. Azt kell mondanom, ahogy hallottuk számos esemény történt, amikor ki kellett iktatni mondjuk az egyik atomerőmű blokkot, és mégis ha képletesen szabad szólnom, a villamosok jártak, a férfiak borotválkozni tudtak a villanyborotvájukkal, az élet ment tovább. Miért? Mert az elmúlt húz évben, nem négy évvel ezelőtt, nem tíz évvel ezelőtt, az elmúlt húsz évben megépítették azokat a gázturbinás tartalék erőműveket, amelyeket egyik pillanatról másikra be lehetett kapcsolni, és a Pakson kieső villamos energia kapacitást azonnal pótolni lehetett. Naná! Mert mindenki arra a biztonságra törekedett, az ellátás biztonságára. Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy az Európai Unió felé törekedve a francia atomerőmű, a német szenes erőmű, a dán erőmű, a német atomerőmű az mind magyar atomerőmű és mind magyar erőművé is válik azáltal, hogy egy olyan erőtérnek válunk politikai és gazdasági értelemben tagjává, amelyen belül az ellátás biztonságát nem Magyarországnak kell garantálnia, nem egyetlen egy erőműnek, akár szenes, akár nukleáris erőműről van szó, hanem az egész erőtérben működő összes villamos energia kapacitást biztosítja. Németország — és talán a németek közismertek a precizitásukról, a gazdaságossági szempontok figyelembe vételéről - úgy döntött, hogy 2021-ig az összes atomerőművét bezárja. Jelen pillanatban Németországban az ossz villamos energia igény 30 százalékát adják az atomerőművek, 10.000 munkahely van ezen a területen, ezzel szemben Németországban jelen pillanatban az alternatív energiatermelési módozatok az ossz energiaigényből mindösszesen 6,5 százalékot adnak, ezen belül csak a szélenergia 3 százalék, de csak a szélenergia területén a munkahelyek száma jelen pillanatban 40.000. Ez azt jelenti, hogy mindazok a technológiák, amelyek munkaintenzivek, energiahatékonyak, sokkal több munkahelyet teremtenek ugyanannyi pénz beruházásával vagy kevesebb pénz beruházásával ugyanannyi munkahelyet teremtenek mint a nukleáris technológiában Németországban. Németország úgy döntött, hogy 2021-ig bezárja az összes atomerőművét, és úgy döntött, hogy a 30 százalék ossz villamos energia igényt, ami nukleáris technológiával állítanak elő, annak 25 százalékát alternatív módon állítja elő, öt százalékát pedig energiahatékonysági beruházások révén megspórolja. Hölgyeim és Uraim! Mielőtt bárki azt hinné, hogy a Pakson megtermelt villamos energia mennyiség pótolható alternatív módon, az téved. Sietve és többszörösen aláhúzva jelzem, hogy a Paksi Atomerőműben megtermelt villamos energia megtermelési altemativája Magyarországon nem lehet az alternatív technológiák elterjesztése. Azt gondolom ugyanakkor, hogy a Paksi Atomerőmű élettartamát tekintve szintén látható, hogy a biztonsági kérdések 2015-ig, ‘18-ig megoldhatók, méghozzá olyan módon, hogy pótlólagos beruházásokra van szükség annak érdekében, hogy az atomerőmű az élettartama végéig biztonságosan működjön. Viszont az élettartam lejárta után természetszerűleg meghosszabbítható a Paksi Atomerőmű élettartama akár 15-20 évvel is, csak ennek ára van, több száz milliárd forint. És ekkor fölmerül a gazdaságosság kérdése. Mert a világon mindenütt, ahol engedélyt adtak atomerőmű élettartamának meghosszabbítására, a gazdasági kérdések határozták meg ezt a döntést, így például az Egyesült Államokban, ahol számos atomerőmű megkapta volna az engedélyt az élettartam hosszabbításra, de azért nem vállalták, mert ezt anyagilag nem lehetett fedezni. Akkor érdemes az élettartamról gondolkodni, annak meghosszabbításáról, amikor nem magánpénzek vannak benne, hanem állami pénzek. Ebben a pénzben viszont azt is meg kell fontolni, hogy a 2015-18 között bezárásra esetleg kerülő atomerőmű ott megtermelt villamos energiát milyen módon lehet helyettesíteni. Sietve jelzem, úgy vélem nem az alternatív energiatermelési módozatok elterjesztésével Magyarországon. És itt kell néhány alapvetést tennem. Kérem, értsék az általános beszédet! Környezet- és természetvédelmet se baloldaliként nem lehet csinálni csakis kizárólag, se jobboldaliként. Se keresztényként, se muzulmánként nem lehet csinálni, se fiatalként, se idősként csakis kizárólag. Magyarul a környezet- és természetvédelem ügye nem baloldali vagy jobboldali kérdés, mert mindnyájunkat érint, nem vallási hovatartozás vagy korosztályi hovatartozás kérdése. A másik alapvetésem, ahogy már említettem a példáim révén, a környezetvédelem ügye mindig összekapcsolódik a gazdasággal, gazdaságossági szempontokkal. Végezetül pedig azt kell jeleznem, hogy a környezetvédelem területén nincsenek jó megoldások. Még egyszer, alázattal, nincsenek jó megoldások. Csak rossz és még roszszabb megoldások. Ez azt jelenti az atomtechnológia területén, hogy akár a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésére utalok, akár a kis- és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére, nyilvánvalóan a gazdasági szempontokat meg kell fontolni. Magyarország területén a kis- és közepes aktivitású hulladékok létesítésére Ófalu, illetve Üveghuta térségre nem alkalmas. Ezt számos tanszék számos kutatása kimondta, és azt is kimondta, hogy további kutatásokat kell folytatni. Természetszerűleg jelen pillanatban 2008- ig a Paksi Atomerőmű területén a kis- és közepes aktivitású hulladékok elhelyezése megoldott. Na most ha ott megoldott addig, akkor miért nem lehetne továbbra is ott tartani, tárolni? Azért nem netalántán, mert mindössze 8-10 milliárd forintból a bővítés megvalósítható? Akkor, amikor az üveghutai mélységi tároló elhelyezése, létesítése 30- 50 milliárd forint. Természetszerűleg azt mindenki érti, hogy a nagy beruházásokra törekszenek oly sokan, de az ország érdekéből, szempontjából nézve a gazdaságos megoldásokat kell választani. Ami viszont a nagy aktivitású hulladékok elhelyezését érinti és jelenti, a világon sehol nincsen végleges megoldás. Magyarországnak érvényes szerződése van Oroszországgal, de magyar kömyezetpolitikusként nekem az is fáj, hogy Oroszország területén elhelyezik, de azt kell mondanom, ha választanom kell a kettő között, hogy Magyarország területén helyezzék el vagy külföldön, akkor már meglévő, Oroszország területén vagy Nyugat-Európában meglévő nagy aktivitású lerakók jönnek számításba, és nem nagyon sok pénzért Magyarország területén újabb hulladéklerakó létesítése. Hölgyeim és Uraim! A következő kormányoknak - bármilyenek is legyenek - arra kell törekedniük, hogy az elkövetkezendő 10-15 évben kiváltsák a Pakson megtermelt villamos energiát más módozatok révén, gázturbinás erőművek révén. Köszönöm, hogy meghallgattak. Elnök: - Köszönöm szépen Képviselő Ur a felszólalását. Kétperces időkeretben megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak a MIÉP képviselőcsoportjából. Balczó Zoltán: - Elnök Asszony, köszönöm a szót! Tulajdonképpen nagyrészt egyet tudok érteni mindazzal, amit Illés képviselő úr elmondott elég széles kitekintésben alapelveket elmondva. Azt hiszem valamennyien azt szeretnénk, hogyha környezetkímélő alternatív energiaforrások váltanák ki a maiakat, amelyek részben környezetszennyezők, részben mint az atomerőműveknél a hulladékoknak a kezelése, a kiégett kazettákkal kapcsolatos feladatok jelentenek környezetet károsító problémát. Tehát teljes egészében ezzel egyetértek. Azért néhány konkrét megjegyzésével kapcsolatban hadd mondjam el a véleményem. Azt, hogy egy adott esetben egy atomerőművi blokk kiesése egy gázturbinás erőművel pótolható, azért az energetikai szempont, vagy alaperőművet helyettesítő gázturbinás erőmű részben gazdasági szempontból is egész más jelent, tehát ilyen szempontból nem alternatívája, részben én környezetvédelmi szempontból azért mérlegelném azt, hogy a szén- és gáztüzelés esetén vajon milyen környezeti terheléssel jár, csak utalok a kiotói konferenciára, az üvegház hatásra, tehát amikor világossá vált, hogy jelenleg - bármi fájó - az alternatív energiaforrásokkal ezt még helyettesíteni nem lehet, akkor egy gázturbinás erőművel való helyettesítés talán éppen környezetvédelmi szempontból lenne mérlegelendő. Egyébként nem arról van szó természetesen, hogy atomerőművet építeni akarunk, hanem azt kell mérlegelni, hogy egy jelenleg nagy biztonsággal működő atomerőműnek élettartam hosszabbításának gazdasági, környezetvédelmi és biztonsági szempontjai milyenek. Erről kell majd döntést hozni. Ne felejtsünk el egy nemzetgazdasági érdeket is, a hazai energia-előállítást ebben a tekintetben! Köszönöm szépen. Elnök: - Köszönöm szépen Képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Illés Zoltán képviselő úrnak a Fidesz képviselőcsoportjából. Illés Zoltán: - Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony, Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Amikor arról beszélünk, hogy alaperőművet lehet-e helyettesíteni gázturbinás erőművel, ahogy elhangzott teljesen jogosan, gazdasági kérdések merülnek föl. De abban a pillanatban hogyha valami többe kerül, akkor a hatékonyság kérdése is fölmerül, illetve az a kényszer, hogy törekedni kell a meglévő energiamennyiség hatékonyabb fölhasználására. Ha nincs ez a kényszer, mert megvan az menynyiségű energia, amely az eddigi gazdasági rendszert fenn tudja tartani, semmi nem hat abban az irányban, hogy kevesebb energiával ugyanazt a termékmennyiséget állítsuk elő, vagy ugyanazzal az energiával több terméket állítsunk elő. A második - ahogy említettem sietve első hozzászólásom során -, nincs a környezetvédelem területén jó megoldás. Csak rossz és még rosszabb megoldás. Nyilvánvalóan a gázturbinás erőműveknek megvan az a környezetszennyező, levegőszennyező hatása, de ekkor sietve kell megjegyeznem azt is, hogy az atomerőműveknek ugyanúgy megvan a környezetszennyező hatása, ha másképpen nem hát úgy, hogy a kis- és közepes aktivitású hulladékok elhelyezése vagy a nagy aktivitású hulladékok elhelyezése komoly környezeti kockázatokat vet fel, illetve ezeket kiküszöbölendő nyilvánvalóan olyan beruházások kellenek, amely beruházások óriási összegeket emésztenek fel, miközben ha a probléma maga nem lenne, akkor a beruházási igény sem jelentkezne. Én természetszerűleg értem azt, hogy ha létrejön egyfajta technológia és utána az a legjobb, hogy újból és újból bele kell pumpálni a pénzt, akkor az a nemzetgazdaság számára egyfajta kapacitás-lekötést is jelent. De pont azt mondom a német példa kapcsán, hogy a gazdaság más területeire sokkal hatékonyabban lehet elhelyezni azt a pénzt, sokkal több munkahelyeket teremt. Ami meg a környezetszennyezést illeti, a Paksi Atomerőmű Vállalatból kijövő hűtővíz az a Duna hőterhelését jelenti, és bármennyire is tekintjük és esetleg azt mondjuk, hogy ez nem szennyezés, ez környezetvédelmi szempontból szennyezés. Köszönöm szépen a szót. Elnök: - Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim, azért felhívnám a figyelmüket, hogy ebben a rendkívül fontos kérdésben és rendkívül élvezetes vitában is, hogy a napirendi pontunknak a tárgya az atomenergia 2000. évi hazai alkalmazásának biztonsága. Kétperces időkeretben megadom a szót Göndör István képviselő úrnak a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Göndör István: - Köszönöm szépen a szót Elnök Asszony! Tisztelt Ház! És figyelembe véve azt, amit az Elnök Asszony intelemként számunkra meghatározott, de azt gondolom, és mint sokszor tettük energetikai kérdésben, szóval ha atomenergia ellátás és ezzel összefüggő biztonsági dolgokról beszélünk, úgy hogy tette Illés elnök úr, szóval nem lehet megkerülni azt a kérdést, hogy a gazdaság szereplői milyen igényeket fogalmaznak meg. És az, amit Illés képviselő úr elmondott a német példáról, engem ott egy kissé kirázott a hideg. Nekem volt alkalmam személyesen hallgatni a bajor miniszterelnök urat, aki azt mondta, hogy az ország gazdagsága abból fakad döntően, hogy a rendelkezésre álló energia az atomenergiából milyen olcsó, és ezáltal milyen támogatást kapnak a gazdaság egyéb szereplői, akik abszolút nincsenek figyelemmel rövid távú érdekeikből fakadóan arra, amit mi itt megfogalmazunk, hogy bizony ez hosszú távon majd mibe kerül, vagy milyen szennyeződés vagy károkozás történik. És én azt hiszem, itt ahogy látva a beszélgetést vagy
