Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-02-01 / 2. szám
12. oldal hallgatva, ebben mindannyian egyetértünk, hogy a helyettesítés, a pótlás hihetetlenül nagy kérdés, csak én szeretném abba az irányba is eltolni a beszélgetést, hogy arról is kéne beszélnünk, hogy vannak-e ma olyan ösztönzők, amelyek a kutatókat, a fejlesztőket abba az irányba tolják el, amit Illés képviselő úr a végén elmondott, hogy a hatékony felhasználás, a lehető leghatékonyabb felhasználás irányába mozogjunk. Mert ha körülnézünk, akkor ma igaz arra, hogy háztartásunkban, az üzemekben, mindenütt mérhetetlenül pazarló módon gazdálkodunk az energiával, és ez pedig abba az irányba mutat, hogy egy ilyen öngeijesztő folyamattá válik az egész. Köszönöm szépen. Elnök: - Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim, szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a napirendi ajánlás értelmében 12 óráig tart ma délelőtt a vitánk, és arra is külön, hogy 12 és 1 óra között a frakciók sajtótájékoztatót tartanak. És ismételten felhívom a figyelmüket, hogy a napirendnek megfelelően és a kiadott anyagoknak megfelelően tegyék meg hozzászólásaikat. Kétperces időkeretben megadom a szót Szalay Gábor képviselő úrnak Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Szalay Gábor: — Tisztelt Képviselőtársaim! Mindig nagy figyelemmel és tisztelettel hallgatom Illés Zoltán képviselőtársunk szuggeszív előadóerővel rendelkező hozzászólásait, és azt az elkötelezettséget, amivel ő a környezetvédelem ügyét képviseli. Mégis ebben a helyzetben most amiről beszélünk, sok minden kérdés van, amiben nem tudunk egyetérteni. Van olyan is persze, amiben egyet tudunk érteni. Nagyon egyet tudok érteni Illés Zoltánnal abban, hogy az energetika, így ezen belül az atomenergia kérdésköre nem párt, nem vallás, nem ideológia, nem politikai pártosodás kérdése. Nem. Ez közös ügy, amit szakmai felelősséggel kell kezelnünk. Ugyancsak egyet tudok azzal is érteni nagyon is, hogy tévesek azok az elképzelések, amik itt-ott megjelennek, miszerint az atomenergia - most Magyarországról beszélünk — a Paksi Atomerőmű bármikor is alternatív energiaforrásokkal helyettesíthető lenne. Ezzel is egyetértünk tehát. Azonban van három nagyon alapvető és fontos kérdés, amiben jelentősen eltér a véleményünk, és erről szeretnék — úgy látom több kétperces kell ehhez - említést tenni. Először is, az ellátásbiztonság az bizony fontos kérdés, de ha atomenergiánál Illés képviselőtársunk felveti, hogy az ellátásbiztonság nem feltétlenül biztosítható, akkor mit mondhatunk el az őáltala pozitív példaként idézett földgáz ellátás ügyében. A földgáz sajnálatos módon Magyarország energiamérlegében ma már több mint negyven százalékot jelképez, és az egész ország egy szem vezetéken függ. Az egész ország negyven százalékos energiaellátás biztonsága egy olyan vezeték állapotától függ, amelyik Oroszországon és Ukrajnán jön keresztül és amely vezetéknek az állapota olyan mint az ottani műszaki környezet azt egyébként érthetővé teszi. Köszönöm szépen, elnézést, egy további kétpercessel fogom folytatni. Elnök: - Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném ismételten felhívni a figyelmüket, hogy a mai napirendi pont amiről tárgyalunk, és feltételezem, hogy az eddigi megszólalásaikat is ennek a figyelembe vételével tették meg, az atomenergia 2000. évi alkalmazásának biztonságáról szól. Tisztelt Képviselőtársaim! Rengeteg kétperces igény érkezett még, Kiss Andor képviselő úrnak adom meg kétperces hozzászólásra a lehetőséget a MIÉP képviselőcsoportjából. Kiss Andor: - Köszönöm a szót Elnök Asszony! Ha az atomenergia biztonsága szóba kerül, és itt az előttem felszólalóknak talán kiegészítésként annyit kellene elmondani, hogy egy szót talán hozzá kellene tenni a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékokkal kapcsolatban, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint nem megoldott ezeknek esetleges újra felÁTOMERŐMŰ használása vagy valamilyen ártalmatlanítása. De gondoljuk el, hogy száz évvel ezelőtt a közönséges szennyvíz ártalmatlanítása is gondot, problémát okozott, ma pedig erre több száz féle technológia létezik. Elképzelhető, hogy a 10-20 vagy 30 év múlva erre is egy biztonságos technológia rendelkezésre áll, mint ahogy nem túl régen én is örömmel értesültem róla, hogy szerelnek le atomerőműveket úgy, hogy a leginkább szennyező reaktor tartályát kitehetik az udvarra és kézzel lehet utána esetleg megfogni is. Ezzel szeretném kiegészíteni. A többi részét azt hiszem Szalay Gábor a gázzal kapcsolatban elmondta, ezt nem ismételném meg. Köszönöm szépen. Elnök: - Köszönöm szépen. Kétperces időkeretben megadom a szót Illés Zoltán képviselő úrnak a Fidesz képviselőcsoportjából. Illés Zoltán: - Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Paksi Atomerőművet húsz évvel ezelőtt, közel húz évvel ezelőtt törésvonalra építették, ami azt jelenti, hogy földrengés-bizonytalan helyszín, amelynek természetesen a bekövetkezési valószínűsége, mármint hogy ott földrengés történik, nagyonnagyon kicsi. Ugyanúgy a radioaktív hulladékok elhelyezésének problémáját tekintve, biztonsági kérdéseket említve, hogy valami baj történik, ennek a bekövetkezte nagyon kicsi. De harminc évvel ezelőtt ki gondolta volparlamenti vitában és az írott beszámolóban is. Azonban a nemzetgazdasági biztonságról vajmi kevés. Illés Zoltán szavaiból azonban áttételesen kiérezni vélem a gazdasági, gazdaságossági szempontokat is. Mire gondolok? Arra, hogy a Paksi Atomerőműnek a tulajdonosi szerkezetét hogyha megnézzük, és a hatályos törvényekkel összevetjük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a Paksi Atomerőműben a magyar állam, a magyar kormány száz százalékban a magánosítást lehetővé teszi és egy darab szavazatelsőbbségi részvény van mindössze kitűzve. Az Európai Unióval folytatott tárgyalásokban a 4. számú fejezet szerint pedig a szavazatelsőbbségi részvényeknek a felülvizsgálata jelenleg az Európai Bizottság részéről folyamatban van. Ez annyit jelent, hogy az államnak, az elkövetkezendő kormányoknak az atomenergia hasznosításában tulajdonosi pozíciókon vajmi kevés lehetősége, szerepe lesz. Én a szavaiból, a mostaniakból, illetve egy korábbi rádiónyilatkozatából azonban tudom azt is — és most is a vitában kifejtette -, hogy bizonyos régióban kell gondolkodni. Igen, de hogyha kiesik a Paksi Atomerőmű a magyar energetikai rendszerből, akkor itt az áramvásárlások óhatatlanul fölmerülnek. Na most a mi véleményünk szerint ez a legveszélyesebb, Földön él megszületik és itt van, az minden nap kiteszi magát folyamatos veszélynek. Tudjuk jól, minden fajta energia-előállítás bármiféle forrásból vagy kockázatot vagy folyamatos veszélyt hordoz, de hát nélküle meg nem tudunk meglenni. Akkor Tisztelt Illés Képviselőtársam valamit azért mégis csak ki kéne választani, hogy tudjuk folytatni a létezésünket a Föld felszínén. Én azt gondolom, hogy az atomenergia bár az egyszer esetlegesen isten ne adja bekövetkező baleset esetén jelentős veszteséget, jelentős károkat okoz, de kockázata oly kicsi, hogy a haszonelemzés során azt gondolom mégis csak ez a racionális opció és nem ennek ellene menni. Köszönöm szépen. Elnök: - Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim, valóban az energiapolitikai jövőkép egy rendkívül fontos kérdés, de azt hiszem, hogy most az időnk az kevés lesz erre, és a napirendi pontunk tárgyalása sem alkalmas erre. Kétperces hozzászólásra kért ismételten lehetőséget Szalay képviselő úr, de ezt az után fogom megadni, miután Lentner Csaba képviselő úrnak szót adtam a MIÉP képviselőcsoportjából. Lentner Csaba: - Tisztelt Elnök Asszony, Tisztelt Képviselőtársaim! Az iménti rövid felszólalásomban utaltam arra, hogy meglehetősen nagy hiányossága ennek beszámolónak az, na, hogy egyszer Jugoszlávia szétesik, és Magyarország határán háború lesz? Vagy ki gondolta volna szeptember 11. előtt azt, hogy lesznek olyan őrültek, akik repülőgépet nekivezetnek egy toronynak, és mekkora volt annak a bekövetkezti valószínűsége, hogy egy ilyen katasztrófa bekövetkezik? Hiába van az, hogy a Paksi Atomerőmű vállalat fölött két kilométerrel és körzetében három kilométerrel repülő tárgyak nem közlekedhetnek, tiltott folyosó van meghatározva, azok a személyek, akik olyan terrorista cselekedeteket követnek el mint amilyenekről én beszéltem az előbb, azok nem kérdezik meg, hogy törvény ezt megengedi vagy sem. Azaz a Paksi Atomerőmű vállalat területén kiemelt biztonsági intézkedéseket foganatosít a magyar kormány nagyon helyesen most is és mindig is tette. Aminek viszont költségvonzatai vannak. Például olyan alakulatok állomásoztatása, nem csak a területén, hanem a környéken, amelyek a légvédelmet biztosítják. Nagyon helyesen. Nagyon keményen, nagyon következetesen az ország érdekében. Ennek a költségei viszont soha nem kerültek beszámolásra az ott megtermelt villamos energia árába. Ha nem létezik a potenciális veszélyforrás, nem következhet be semmi fajta katasztrófa. Ha létezik, óriási a költsége annak a kiküszöbölésére. Köszönöm, hogy meghallgattak. Elnök: - Köszönöm szépen. Kétperces időkeretben megadom a szót Lentner Csaba képviselő úrnak a MIÉP képviselőcsoportjából. Lentner Csaba: - Tisztelt Elnök Asszony, Képviselőtársaim! Az atomenergia alkalmazásának műszaki biztonságáról esett szó bőségesen hiszen dömpingáron behozott elektromos áram Magyarországra lehet, hogy rövid távra olcsóbb lesz a fogyasztóknak, ám hosszabb távon mindenképpen a lakosság, illetve az energia-felhasználók sínylik meg ezt. Tehát itt a gazdasági, nemzetgazdasági szempontokat is fokozottabban kellene érvényesíteni ebben a beszámolóban, és különösen a civil szerveződéseknek a szerepe ami fontos, hogy itt jobban tudják a hangjukat hallatni, illetve a civil kontroll révén ezt a fontos energetikai területet felügyelni. Köszönöm. Elnök: — Köszönöm szépen. Kétperces időkeretben megadom a szót Szalay Gábor képviselő úrnak a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Szalay Gábor: - A második kérdés, amibe másként gondolkodunk, egymástól eltérően Illés Zoltánnal, az az, hogy mi lenne Magyarországon, Magyarország energiaellátásával atomerőmű nélkül. Ugye Illés Zoltántól hallottuk, hogy az atomerőműnek nem alternatívája az alternatív energiaforrás, és ezt jó hallani. Azt is hallottuk, hogy tulajdonképpen a jelenlegi Paksi Atomerőmű élettartam hosszabbításával is egyetért Illés képviselőtársunk. A kérdés csak az, azt kellene megválaszolni, hogy akkor az élettartam hoszszabbítást követően vajon mi következik. Akkor építünk új atomerőművet? Látom a fejbólogatásából Illés képviselőtárunknak, hogy nem. Építünk vízierőművet? Tudom, hogy nem, hiszen ezt is hallottuk tőle számtalanszor. Akkor talán valami fosszilis energiaforrást használunk föl? Az a kiotói egyezmény folytán nem lehetséges. Akkor kérem tessék mondani, mit csináljunk? Élni veszélyes természetesen, aki a hogy az atomenergia alkalmazásának nemzetgazdasági biztonságával nem foglalkozik. A MIÉP részéről az elmúlt közel négy évben, amikor energetikai kérdéseket tettünk szóvá, akár interpellációk, akár más egyéb felszólalások tekintetében, mindig hangsúlyoztuk azt, hogy az államnak a gazdaságpolitika, ezen belül pedig az energiapolitika, illetve atomenergia politika tekintetében meghatározó szerepe, jelentősége van, hogyha azt a tézist vesszük hogy az állam feladata a közjónak a szolgálata és a lakossági érdekeknek az érvényesítése. A mi helyzetértékelésünk alapján a társadalom, a magyar társadalom egy átmeneti gazdasági állapotban van, és az államnak erőteljesebben kell jelen lenni mint más fejlett stabil piacgazdaságokban. Éppen ezért az az okfejtés, amelyet Illés Zoltán a parlamenti vitában többször előhozott, a véleményünk szerint aggályos. Akkor, amikor a Paksi Atomerőmű továbbműködetése kapcsán gazdaságossági szempontokat említ meg, egyébként helyesen, helyes dolog, hogy megemlíti, ám e mellé mint kormánypárt képviselője nem teszi oda azt, hogy állam pénzforrások bevonásával, hogy az állam gazdaságpolitikai szervezőfunkcióján keresztül milyen más energetikai bázis kiépítésére törekednének, ez bizony fölveti azt, hogy nem másban gondolkodik, mint az áramvásárlásokban, azokban az áramvásárlásokban, amelyek környező országokból, akár tőlünk Keletre lévő országokból, akár pedig nyugati országokból Magyarországra bejöhetnek. Itt mindenképpen az elkövetkezendő évtizedekben, évszázadokban azok az országok lesznek erősek, stabilak, akik a nyersanyag bázisukat, illetve az energia bá2002. február zisukat saját maguk tudják alakítani, saját maguk tudják befolyásolni. Egy áramvásárlási pozíció, egy passziv vásárlói szerep a mi véleményünk szerint nem lehet arra alkalmas, hogy Magyarországon az inflációt, Magyarországon a lakossági jövedelmeknek a stabilitását hát jó irányba terelje. Amire szeretnék még utalni a röviden, a beszámolónak ugyancsak hiányossága a véleményünk szerint, az imént már ugyan egy mondatban utaltam rá, a szakmai, társadalmi szervezeteknek az érdemleges tevékenysége, a szakma feletti felügyelete, véleményalkotási joga. Nem derül ki, hogy támaszkodnának a különböző civil szerveződésekre, akkor, amikor az Országos Atomenergiai Bizottság, illetve a kormány előterjesztésében közvetetten ez az anyag előterjesztésre került. Bibó Istvánnak van egy mondata, hogy a Magyarországon egy különleges európai teljesítmény a hatalommal szemben a nem puszta szolgai viszonyban álló értelmiségi rétegnek a kifejlődése. Hogyha ez a szakmai, műszaki értelmiségi réteg különböző civil szerveződések formájában jelen van Magyarországon, akkor igenis annak az energetikai körnek, jelesül az atomenergia hasznosításának, amely a magyar energiaforrásoknak közel ötven százalékát adja, igenis a civil szerveződéseknek a szerepét, a jelentőségét fokozottabban kellene megjeleníteni egy ilyen beszámolóban. Összességében mint Balczó Zoltán képviselőtársam is megfogalmazta a MIÉP vezérszónokaként, mi elfogadjuk ezt az előterjesztést, azonban számos hiányossága van, és az elkövetkezendő Országgyűlés majd 2003-ban célszerű volna, hogyha egy olyan beszámolót tárgyalhatna majd, egy olyan atomenergia működéséről szóló 2001 évi beszámolót tárgyalhatna majd, ahol mindezen szakmai kritikák, amelyek Balczó Zoltán részéről, illetve részemről megfogalmazódtak, belekerülhetnének, illetve érvényesülhetnének a magyar energetikai politikában. Köszönöm a figyelmüket. Elnök: - Köszönöm szépen. Képviselőtársaim, utolsóként Szalay Gábor képviselő úrnak két percben adom meg a szót Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Szalay Gábor: - A harmadik vitatott elem amiről szólni szeretnék illés Zoltán felszólalása kapcsán, az a hulladéklerakó ügy. Ugye két fajta hulladék van, a kis- és közepes radioaktivitású hulladék, ennek az elhelyezését minden ország maga kell hogy megoldja. A másik, és ez a nehezebb kérdés, a kiégett kazetták, kiégett fűtőelemeknek a tárolása. Ez valóban nem megoldott, igazán még a világ nagyon kevés pontján rendelkeznek végleges tárolással, Európában például Franciaországban, Svédországban és Oroszországban. Mi egyelőre rendelkezünk megfelelő idővel, hogy eldöntsük, hogy kiépítünk-e saját tárolót, vagy megpróbáljuk külföldre exportálni a saját kiégett kazettáinkat. Illés Zoltán felszólalásában ezen utóbbi opció mellett foglalt állást. És ez egy lehetséges alternatíva, csak ugyanakkor arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy ahhoz, hogy mi egy külföldi célállomásra depóniába szállítsuk, mondjuk jelen esetben Franciaországba, ahhoz több más ország területét kell átszelni. Ismerve a jelenlegi helyzetet, nem bizonyos, nem vagyok abban bizonyos, hogy például lehetőségünk lenne Ausztrián keresztül Franciaországba juttatni a kiégett kazettáinkat vagy Svédországba hasonló útvonalon, mert ott is vannak olyanok, akik akár lefekszenek a sínekre, hogy ezt megakadályozzák. Ha pedig ez így van, akkor nekünk mégis csak saját magunknak kell valahogy megoldani a kérdést, mert Tisztelt Képviselőtársaim, Illés Zoltánok - elnézést, nem tiszteletlen akarok lenni - más országokban is vannak, és feltételezhetően Illés Zoltán se látná szívesen más országok atomhulladékát Magyarország területén tárolni. Ha ez igaz, akkor nekünk ezt átgondolva kell a kérdéssel foglalkoznunk. Köszönöm szépen. Az elnök a hozzászólásokat, a vitát lezárta.