Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-02-01 / 2. szám

10. oldal

ATOMERŐMŰ

2002. február

gon a Paksi Atomerőmű a villamos energia termelésben betöltött 39 százalékos részesedéssel a legolcsóbb, 6 Ft/Kwh áron állít elő villamos energiát. Ebben az árban természetesen benne foglaltaik az a pénzösszeg is, amelyet az atomerőmű a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba az atomtörvény előírásainak megfelelően befizet, és ennek összege évente mintegy tízmilliárd forintot tesz ki. A legfrissebb adatok alapján a hazai villamos energia termelés tüzelőanyag típusonkénti összetétele 2000-2001 között a következő tendenciákat tükrözte: a szénhidrogén tüzelésű erőművek részesedése 30,9 százalékról 33,6 százalékra nőtt, a széntüzelésű erőművek részesedése viszont 26,5 százalékról 25,2 százalékra csökkent. A nukleáris energiával megtermelt villamos energia részaránya 40,6 százalékról 39,1 százalékra csökkent. Az egyéb módon, nagyrészt vízi erőművekben megtermelt villamos energia részaránya 2 százalékról 2,1 százalékra, tehát éppen hogy csak emelkedett. Csökkenő tehát az energiatermelésen belül a nukleáris energiával megtermelt villamos energia részaránya, de ez nem a korszerűtlenséget, a kiszorulást jelzi, hanem a jelenlegi kapacitások szinte teljes mértékű kihasználását, azaz a növekvő fogyasztáson belül jelenleg paksi lehetőségek állandósulását.

Tisztelt Ház! Csernobil katasztrófája arra figyelmeztette a világot, hogy az ilyen balesetek következményeinek nemzetközi jellege miatt az erőművek biztonságát is nemzetközi szervezeteknek kell ellenőrizniük. Paks már 1999-ben kivívta a Nyugat-Európai Nukleáris Hatóságok Szövetségének az elismerését, amelyik az EU-hoz csatlakozni kívánó országok atomerőműveinek ellenőrzését követően kibocsátott zárójelentésében megállapította - idézem Magyarország gyakorlata a nukleáris létesítmények engedélyezésében, szabályozásában és ellenőrzésében minden kétséget kizáróan fejlettnek minősíthető. A beszámoló említi a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nemzetközi szakértő csoportjának a 2000. évi ellenőrző munkáját, akik a biztonság fokozását szolgáló javaslataik mellett egyértelműen elismerték az atomenergiát működtető hazai létesítmények magas biztonsági színvonalát. A helyszíni ellenőrzés mellett - és most hadd idézzek egy ettől a jelentéstől függetlenül készített - tudományos megfigyelésből: rendszeres a kiterjedt biológiai és természetvédelmi megfigyelés Paks körzetében. Mind az erőmű szűkebb, 2,5 kilométer sugarú környezetén belül, mind tágabb, 30 kilométer sugarú környezetében vizsgálják a fakéreg, moha, talaj sugárzását, és mindeddig semmilyen, a megszokottnál magasabb értékekkel nem találkoztak. Míg az úgynevezett radionuklidok deponálási helyein sem, azaz a térfelület lefolyástalan medermaradványaiban, ahol a szennyeződések felhalmozódását elősegíti az állandó vagy időszakos vízborítás, szóval az ilyen radionuklid csapdákban is messze a megengedett érték alatti a sugárzás.

Tisztelt Ház! A jelentés hangsúlyosan foglalkozik a radioaktív hulladékok elhelyezésének a biztonságával. Magyarországon Pakson kívül mintegy 1700 munkahelyen alkalmaznak izotópot. Itt keletkezik évente átlagosan 30-35 köbméter kis- és közepes aktivitású, alapvetően rövid élettartamú radioaktív hulladék. Ez a mennyiség már tartalmazza azt az 500-600 darab/év kimerült sugárforrást is, ami az ipari, mezőgazdasági és orvosi munkahelyeken keletkezik. A Paksi Atomerőműben évente 58,6 tonna kiégett üzemanyag, átlagosan 100 köbméter szilárd, valamint 250 köbméter folyékony kis- és közepes aktivitású hulladék keletkezik. A hulladék biztonságos elhelyezése középtávon megoldott, de változatlanul napirenden kell tartani a hosszú távú megoldás feltételeinek a megteremtését.

Tisztelt Ház! Összefoglalva észrevételeinket, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja a Tisztelt Háznak a jelentés elfogadását javasolja. Köszönöm a figyelmüket.

Elnök: - Köszönöm szépen Képviselő Úr! Ismételt kétperces felszólalásra kért Takács Imre képviselő úr lehetőséget a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

Takács Imre: - Tisztelt Elnök Aszszony, Államtitkár Úr, Képviselőtársaim! Az előbb szóltam az energiaigényességről, most konkrétan arról szeretnék szólni, hogy a beruházások pillanatnyilag nem abba az irányba haladnak Magyarországon, ami az energiaigényességet csökkentené. A KSH adatait szeretném ismertetni. A KSH adatai szerint 1998-ban a feldolgozó ipari beruházások jelentősen nőttek, és ezen belül a gépi beruházások, amelyek megalapozták a következő évek gyors növekedését, és nyilvánvaló, hogy valamilyen formában energiaigényesség csökkentés is bekövetkezett. Ekkor a beruházások gyarapodásának ütemkülönbsége a bruttó hazai termékhez viszonyítva 7,8 százalékkal volt magasabb, azonban 1998-tól az ütemkülönbség csökkent, sőt 2001 első félévében a bruttó hazai termék és ezen belül a beruházások is lassabban növekedtek mint 2000 azonos időszakában - állapítja meg a KSH jelentése. Tehát tulajdonképpen ha ezt a vágyálmot el akarjuk érni, hogy az energiaigényesség csökkenjen, akkor a beruházási politikánkban kell jelentős lépést tenni.

Ez nyilvánvaló összefügg az adókulcs csökkentésével, azzal, hogy nagyobb nyereség maradjon a vállalatoknál. Összefügg egy jó monetáris politikával, ami ösztönzi a vállalatokat a nagyobb beruházásokra. Természetesen tudni kell azt is, hogy a monetáris politikával nem lehet mindent elérni, mert hiába akar az MNB pénzbőséget teremteni, hogyha a vállalatok nem akarják azt igénybe venni. Egyik közgazdasági mondás szerint az állatokat a folyóhoz lehet terelni, de nem lehet arra kényszeríteni, hogy igyanak. Magyarul, olyan körülmény kell, hogy a vállalatok a gépi beruházások irányában legyenek érdekeltek. Köszönöm szépen.

Elnök: - Köszönöm szépen. Kétperces időkeretben kért ugyancsak szót Balczó Zoltán képviselő úr a MIÉP képviselőcsoportjából.

Balczó Zoltán: - Elnök Asszony, köszönöm a szót! Azért jelentkeztem rövid reflexióra, hogy nem szeretném, ha Takács Imre képviselőtársunk kétperces felszólalásai udvariatlanul válasz nélkül maradnának, tehát én a mai napirendhez kapcsolódva azt tudom elmondani a képviselő úr által vázoltakkal kapcsolatban, hogy igen, valóban, hogyha Magyarországon a fajlagos energiafelhasználás jelentősen csökkenni fog, akkor talán elérünk egy olyan szintet az Ön elképzelése szerint, amikor az atomerőműre már nem is lesz szükség, és akkor nyilvánvalóan ezzel meg fogjuk oldani az atomerőmű biztonsági kérdését a legegyszerűbb módon, mert csak így tudom lefordítani a mai napirendhez kapcsolódóan ezt az energetikai jelentést. Ugyanakkor természetesen a közeli és szerintem távolabbi jövőben is egyelőre azzal kell foglalkoznunk, hogy Magyarországon az atomenergia hazai alkalmazásának milyen biztonsági szempontjai vannak. Köszönöm szépen.

Elnök: - Megköszönöm képviselő úr felszólalását, és megadom a szót ismételten kétperces időkeretben Takács Imre képviselő úrnak a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

Takács Imre: - Én nem akarok Balczó képviselőtársammal vitatkozni, de ha megnézi a jelentést, a hazai energiaigényesség a 102. oldalon nagyszerűen benne van. És ha ez benne van, akkor a jelentésről beszélünk. Az energiaigényesség egy lényeges elem. Én nem mondtam azt, hogy nincs szükség atomerőművekre, de azt mondom, hogy az energiaigényességgel hogyha nem bánunk megfelelően, akkor nem leszünk versenyképesek.

Ha nem leszünk versenyképesek megnézhetjük magunkat az Európai Unióban. Ez közgazdasági tény, és közgazdasági tényekkel vitatkozni viszont abszolút lehetetlen dolog.

Szóval vegyük már figyelembe azt, hogy említettem már, hogy Japán milyen nagyszerűen reagált akkor a korszakváltásra, amikor bekövetkezett az olajár robbanás, magyarul pozitív hatása volt az olajár robbanásnak a technológiai fejlődésre, és gyakorlatilag arról van szó, hogy tulajdonképpen igaza van annak a japán közgazdásznak, aki azt mondja, hogy ha Japán tüsszent egyet, Ausztrália tüdőgyulladást kap, mert annyira hihetetlen mértékben fejlesztette Japán a technológiáját, hogy fütyült az árrobbanásra. Köszönöm szépen.

Elnök: - Köszönöm szépen Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim, felszólalásra következik Balczó Zoltán képviselő úr a MIÉP képviselőcsoportjából.

Balczó Zoltán: - Elnök Asszony, Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. Valóban a rendes hozzászólásomat szeretném elmondani, azért egy rövid megjegyzés, nincs 102. oldal ebben az anyagban, mert jelenleg a J/4930 számú beszámolót tárgyaljuk. Feltételezem, hogy képviselőtársam a Magyar Energia Hivatal ide nem került beszámolóját említi. Egyébként nyilván tágabb összefüggésben minden mindennel öszszefügg, az energia energiával meg különösen. Viszont a jelenleg napirenden lévő beszámolóról azt kell elmondjam, hogy egy igen hasznos dokumentum, mert egy átfogó értékelést nyújt az atomenergia alkalmazásának legfontosabb kérdéséről, a biztonságról. Az Országos Atomenergia Hivatal felügyeleti hatáskörébe tarozó létesítmények közül természetesen a Paksi Atomerőmű a meghatározó, amelyik a villamos energiatermelésünk negyven százalékát adja. Az erőmű szerepe a közeljövőben megítélésünk szerint felértékelődik. 2003-ban az elfogadott törvény szerint liberalizáció következik be. Meg kívánom jegyezni, hogy e törvény megalkotásánál a fő szempont egy 2004-es, kedvező feltételű, közeli EU-s csatlakozás volt, ami ma igen csak megkérdőjelezendő. Mindenesetre arra kell számítanunk, hogy ez a liberalizáció bekövetkezik. Ekkor a villamos közszolgáltatásnak alapját, a lakossági energiaellátás megfelelő árszínvonalának biztosítását csak és kizárólag az állami tulajdonban lévő és maradó és kis önköltséggel működő Paksi Atomerőmű tudja biztosítani. A másik szempont, ami a felértékelődést és a biztonsági követelményeket kiemeli, a tervezett és napirenden lévő élettartam hosszabbítás, teljesítménynövelés. Meg kell említeni, hogy erre vannak példák, Finnországban hasonló típusú atomerőmű blokkoknál ezek sikeresen megtörténtek. E célok teljesülése szempontjából alapvető az a független nemzetközi vizsgálat, amely kimondja, hogy a Paksi Atomerőmű biztonsága nem marad el a vele egykorú nyugati erőművekétől.

Ebben nagy szerepe volt az 1996- os áron hatvanmilliárdos összeggel elindított biztonságnövelő programnak, a reaktorvédelmi rendszer rekonstrukciójának, ennek keretében 2000-ben kilencmilliárd forint került felhasználásra. Külön pozitívan értékelendők a jogalkotás terén 2000-ben teljesített feladatok, törvények, rendeletek, kormány- és miniszteri rendelet, illetve a hivatal főigazgatója által kiadott ötven irányelv. A kiégett kazetták átmeneti tárolójának a folyamatos bővítése, modulrendszerű továbbépítése jelenleg megnyugtató lehet, de az ötven év ellenére azt kell mondanunk, hogy az igazi megnyugtatást és a lakosság számára is a végleges elhelyezésnek a biztosítása lehet. Tudjuk, hogy Oroszországba sem 1999-ben, sem 2000-ben nem történt visszaszállítás. A MIÉP azt veti föl és javasolja, hogy egy regionális koncepció kidolgozását kísérelje meg a kormányzat, hiszen a magyar, szlovák, cseh, román, szlovén ugyanilyen problémák megoldásáho zelegendő lenne egy tározó, és nyilvánvalóan ebben az esetben a finanszírozás kérdése is másképp vetődne föl. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2000. május 22. és június 2. között vizsgálta a hatóság tevékenységét, és természetesen örülünk annak, hogy a következőt állapította meg: a csoport

véleménye szerint az OAB messzemenő hozzáértéssel rendelkező szervezet, amelynek megvannak a technikai feltételei a felelősségkörébe tartozó hatósági és műszaki területekkel kapcsolatos feladatainak az ellátására. Ezzel együtt az a kép, ami a jelentésből kirajzolódik, szerintünk túlzottan rózsaszínű. Ennek van egy nagyon egyszerű oka. A jelentést a törvény szerint is a bizottság nevében maga a hivatal készíti el, tehát tulajdonképpen jórészt önmaga tevékenységét elemzi és minősíti. Talán ha valamiféle ellenjegyzés, szakvélemény egy független intézettől, szakértői testülettől a képviselőkhöz kerülne, talán árnyaltabb képet kaphatnánk mindenről. Ezért engedjenek meg néhány fizikai észrevételt. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek az említett jelentése, amelynek a pozitív végeredményeit említettem, azért tesz egyéb észrevételeket is, főleg a függetlenség és az összeférhetetlenség kérdésére. Az egyik ajánlása ennek a szervezetnek, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek a következőképpen hangzik: az Országos Atomenergia Hivatal beszámoltatása olyan személyeken, testületeken vagy szervezeteken keresztül történjen, amelyeknek sem közvetlenül, sem közvetve nem feladata a nukleáris energia támogatása, ugyanazok a rendelkezések vonatkozzanak a tevékenyégének a kormány általi felügyeletére az Országos Atomenergia Bizottságon keresztül. Ez megjelenik a jelentésben, csak éppen mint egy általános megállapítás, nem pedig fizikai észrevétele ennek a bizottságnak. Miről van szó? az Országos Atomenergia Hivatal felügyeletét a gazdasági miniszter látja el, de egyben ő az Országos Atomenergiai Bizottság elnöke is, ugyanakkor a Paksi Atomerőműnek a szakmai és üzemeltetési felügyelete is a gazdasági miniszterhez tartozik.

Tehát a törvény szerint a hivatal nem támogatója és nem ellenzője az atomenergia alkalmazásának, mint a nukleáris biztonságért felelős hatóság független legyen a termelői, tulajdonosi, szolgáltatói érdekektől, az atomenergia alkalmazásában érdekelt és ellenérdekelt államigazgatási szervektől. Tehát jogosan nehezményezte a jelentés az előzőekben említett szervezeti személyi összeférhetetlenséget. Hozzá is kell tenni, hogy 1990-94 között nem az ipari miniszter felügyelte a hivatalt, hanem az OMFB tárca nélküli minisztere, Pungor Ernő.

Egy másik kritikát nem is említ a jelentés, amit az Atomenergia Ügynökség megfogalmazott, nevezetesen, a hivatal ne vegyen részt olyan testület létrehozásában, amely az atomenergia felhasználása területén létesítményeket finanszíroz és üzemeltet, vagy tevékenységeket folytat. Jelenleg ez a radioaktív hulladékokat kezelő közhasznú társaság megalakítására és a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap menedzselési funkciójára vonatkozik. Nem én teszem hozzá a példát, ők nevezik meg konkrétan, hogy itt van ez a bizonyos összeférhetetlenség, hiszen a pénzügyi alap rendeltetése a radioaktiv hulladékok végleges elhelyezése, a kiégett üzemanyag átmeneti és névleges elhelyezésének, valamint a létesítmény leszerelésének a finanszírozása. Az Alappal a kormánynak a hivatal feletti felügyeletet ellátó tagja, a gazdasági miniszter rendelkezik, az Alap kezelője az Országos Atomenergiai Hivatal, amely létrehozta a jelentésben szereplő közhasznú társaságot. Tehát teljesen világosan fogalmazza meg a nemzetközi jelentés, bizottság, hogy ezt az összeférhetetlenséget, ezt a kifogásolt tevékenységet meg kell szüntetni. Erre a MIÉP nevében utaltam a elmúlt évi beszámolóban is. Úgy tűnik, hogy nincs szándék a kifogásolt összeférhetetlenség megváltoztatására. A kis- és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezését megoldó project lassan tíz éve folyik, ma már üzemelnie kellene, kérdéses, hogy 2004-ben fog-e. jó lenne áttekinteni ezt a tíz évet, a felhasznált pénzeszközöket, vajon eloszlatni ami fölmerült, hogy egy lobbik a pénzt kiszivattyúzására használják ezt föl.

Még egy megjegyzés: az Országos Atomenergiai Hivatal ellenőrzi az érintett cégek minőségbiztosítási rendszerét, feladatának tartja. Talán jó lenne, ha végre elkészülne a saját minőségbiztosítási rendszere is.

A nem tervezett eseményekről szóló beszámoló meglehetősen szűkszavú. Talán több elemzést érdemelne, hogy a