Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-12-01 / 12. szám

2002. december ATOMERŐMŰ 5. oldal 10-szeres véradó összesen 56 fő, közülük 39 fő PA Rt.-os. • 20-szoros véradó összesen 35 fő, közülük 26 fő PA Rt.-os. • 30-szoros véradó összesen 39 fő, közülük 28 fő PA Rt.-os. • 40-szeres véradó összesen 16 fő, közülük 12 fő PA Rt.-os. • 50-szeres véradó összesen 7 fő közü­lük, 4 fő PA Rt.-os. • 60-szoros véradó összesen 3 fő, közülük 2 fő PA Rt.-os. • 70-szeres véradó összesen 3 fő közülük, 2 fő PA Rt.-os. * * * 50-szeres véradó: Akkerman János, Babik Gyula (PA Rt.), Gaál Frigyesné, Geiger János (PA Rt.), Lacza Ferenc (PA Rt.), Péter Lajos (PA Rt.), Szabó Béla. 60-szoros véradó: Berkes Ferenc (PA Rt.), Krausz Ignác, Lovas László (PA Rt.). 70-szeres véradó: Horváth Fe­renc, Simon Péter (PA Rt.), Wágner József (PA Rt.) v___________:____________________________________________________/ Véradók köszöntése Paks város többszörös véradói 2002. november 29-én ünnepi rendezvény­re voltak hivatalosak az ASE Étte­rembe, ahol a köszöntő szavak és a kedves hangulatú műsor mellett va­csorával vendégelték meg őket. A megjelenteket dr. Csuta Tamás, a Vöröskereszt Paks Városi Szerveze­tének elnöke köszöntötte, majd Pál­mai Klára, az Önkormányzat Egész­ségügyi Bizottságának elnöke fejezte ki tiszteletét a véradók felé. Dr. Ótos Miklós, a PA Rt. Vöröskeresztes alap­szervezetének elnöke beszédében ki­emelte a véradás fontosságát, felidéz­te a múlt emlékeit és szólt a véradás mai helyzetéről. A Vöröskereszt váro­si titkára, Ferencziné Vesztergombi Klára emléklapokat adott át az ünnep­ségen megjelent 10-, 20-, 30-, 40-, 50, 60- és 70-szeres véradóknak. A ren­dezvényen a Vak Bottyán Gimnázium ifjú vöröskeresztesei verses-zenés műsorral kedveskedtek a vendégek­nek. Az ünnepség megszervezésére a PA Rt. és az Önkormányzat anyagi tá­mogatásával került sor. Dr. Csuta Tamást, a Városi Szervezet elnökét arról kérdeztem, miért tartja fontosnak a véradó napok szervezését és a véradókról való megemlékezést.- A véradó a saját testének egy ré­széből juttat másoknak, a vérét adja annak, akinek ettől az élete függhet. Az orvostudományban ma még van egy olyan határ, amit a legfejlettebb helyzetben sem tud felülmúlni, ez pe­dig az emberi vér iránti szükséglet. Azok, akik nyújtják a karjukat a vér­adáshoz, magas fokú empátiával, em­berbaráti érzéssel rendelkeznek, „él­tető elemet” adnak át embertársaik­nak, azoknak, akiket nem is ismer­nek. Egy egészséges ember szerveze­te pótolja azt a vérmennyiséget, amit véradáskor levesznek tőle, de akinek szüksége van vérre, és nem kapja meg, az belehalhat. A Vöröskereszt, mint szervező vesz részt a véradások lebonyolításában, és ez úton, ünnepi megemlékezéssel sze­retné kifejezni háláját a véradók felé mindazok nevében is, akik részesültek ebben az életmentő segítségben. Akik most itt vannak, már nagyon sokszor adtak vért, van köztük 70-szeres vér­adó is. Úgy gondolom, feltétlenül kö­szönetét kell nyilvánítani feléjük, hisz ők önzetlenül, ingyen, saját indíttatás­ból, a másokon való segítés szándéká­val vállalták a véradást. Ezt a nemes cselekedetet számtalanszor megtették, és ezért mindenképpen köszönet, hála és tisztelet illeti őket. Dr. Ótos Miklós főorvos urat, a PA Rt. alapszervezetének elnökétől az erőműves véradó napok szervezé­séről érdeklődtem.- Az egyetemről kikerülve a vér­adóállomáson kezdtem pályafutáso­mat, és az erőművet is mint véradós orvos ismertem meg. Az építkezés kezdetétől fogva mindig nagyszámú véradó jelentkezett. Évente három véradó napot tartottunk az erőműben és a városban, és mindkét helyen rendszeresen 200-300 fő körüli volt a véradók száma. Az építkezés befeje­zését követően kialakult az a stabil, 200-250 fős létszám, ami most is jel­lemző az erőműre. Az erőműben a kezdetektől fogva töretlen a véradó mozgalom, nem kell különösebb agi­­tációt kifejteni ahhoz, hogy jöjjenek az emberek vért adni. Kialakult egy úgynevezett törzsgárda, akik, már ha látják a véradónapi plakátot, ismerő­seiket is hívják, és velük együtt jön­nek a véradásra. A városi és az atom­­erőműves vöröskeresztes szervezet szoros kapcsolatban áll egymással, és ennek alapján határoztunk úgy, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az idén is közös rendezvényen köszöntjük a véradókat, együtt ünnepeljük őket. Lovásziné Anna Véradó ünnepség Muzsika és medicina Dr. Gál Gábor fogorvos Pakson ren­del. Nagyon sok erőműves dolgozó megfordul nála. Vele beszélgettem pályájáról és a zene szeretetéről. — Az egyetem elvégzése után Ka­posváron kezdtem dolgozni, édes­apám mellett. Az ő szaktudása és lel­kiismeretes munkája követendő pél­daként szolgált pályafutásom során. A fogorvoslás családunkban már szinte hagyomány; apósom szájse­bész, testvére fogorvos Pécsett, fele­ségem fogszabályozói szakorvos, is­kolafogászaton dolgozik. Az ő révén kerültem Paksra, ahol szolgálati la­kást kaptunk és úgy éreztük, nagyobb megbecsülése van a szakmánknak, mint Szekszárdon. A szakvizsgám megszerzéséig Kölesdre jártam ki nap mint nap dolgozni, majd 1995- ben magánrendelőt nyitottam Pakson, ahol azóta is dolgozom. — Milyen kapcsolatod van a zenével? — A zene számomra meghatározó, kikapcsolódást jelent a napi feszített munka mellett. A zenével korán kap­csolatba kerültem. Zeneiskolás nem voltam, 13 éves koromban megcsi­náltam az első gitárom befőttes gumi­ból. Később vettem egy gitárt. A nagybátyám gitározott, volt egy zene­kara, s nála kezdtem tanulgatni 13-14 éves koromban. Gimnazistaként Ka­posváron egy barátommal, Auguszt Gáborral zenéltünk, aki később az AD Stúdió frontembere lett. Ezzel a zenekarral Beatleas slágereket, rock and rollt, hatvanas-hetvenes évek slá­gereit játszottuk. Mikor felvettek a Pécsi Orvostudományi Egyetemre, már rögtön az első napokban megvolt a zenekar, a GYÖKEREK. Szobatár­sam szájharmonikázott, vele és pár egyetemistával zömmel blues zenét, rockot játszottunk, Deák Bilitől kezd­ve a Hobón keresztül a Pink Floyd-ig. Ezzel párhuzamosan Budapesten is HELYREIGAZÍTÁS Az előző számban történt sajnála­tos elírásért elnézést kérünk, ez úton helyreigazítással élünk: • A „Tehetségnek azt nevezzük... aki többet tud, mint amit tanult” c. cikkben helytele­nül jelent meg a Tehetséges Paksi Fiatalo­kért Alapítvány kuratóriuma titkárának ne­ve. Helyesen: L. Németh Erzsébet A „Véradás a Paksi Atomerőmű" c. cikkben helytelenül megjelent mondat helyesen: Önkéntes véradáskor sze­mélyenként 4 dl vér kerül levételre. játszottam a régi zenekarral, ahol (ér­dekességként említem) az akkori Bonanza Banzáj - szintén - frontem­bere, Ákos nálunk dobolt. Paksra költözésünkkor nem volt is­meretségem az itteni zenészekkel. Pár hét után összeismerkedtem azzal az emberrel, aki az esküvőnkön játszott, Pecze Istvánnal. Őáltala kerültem basszusgitárosként a Szekszárd Big- Band zenekarba, ahol a mai napig is játszom.- Mit jelent számodra a dzsessz?- „Egy állapot”. A Big-Band révén hetente egyszer próbálunk, sok fellé­pésünk van itthon és külföldön. Emellett szinte mindenhol ez szól: otthon, a rendelőmben, az autómban, ami lehet, hogy nem mindenkinek tet­szik. Annak örülök, hogy a 4 éves fi­am már érzi a 2-4 lüktetését. Pár hónapja egy Quintett felállásban is játszom, ahol sokkal önkifejezőbb, improvizatívabb zenét csinálunk. Már felléptünk a blues fesztiválon, de remélem a közeljövőben több he­lyen is hallatni fogjuk magunkat, akár itt Pakson is.- A gitár mellett nagybőgőzni is láttalak.- Ezt a műfajt igazán nagybőgővel lehet eljátszani. A bőgőt egyszer köl­csönkértem, nálam ragadt, sikerült megvásárolni. Egy régi, antik darab, ami még komoly felújításra vár. — Hogy egyeztethető össze a munka és a zene?- Egyik kiegészíti a másikat. Na­gyon szeretem a munkám, az embere­ket, és egy-egy nehéz nap után, ha ke­zembe veszem a hangszert, minden fá­radtság elmúlik, és másnap újra öröm­mel kezdem a napot. Wollner Pál Kuratóriumi hír A2010-ES SPORTTAL A JÖVŐÉRT ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA közzéteszi, hogy 2002. évben 4 alkalommal ülésezett, és a következő döntéseket hozta: 1. Elfogadta a közhasznú bejegyzésről szóló tájékoztatást. 2. Elfogadta ifjú­sági sportolók számára sportruházat vásárlását. 3. Elfogadta az egyszerűsí­tett éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést. 4. Elfogadta a 2001. évi SZJA1 %-ának (726.892,- Ft) felhasználásáról szóló előterjesztést. A Kuratórium megköszöni mindazoknak a támogatását, akik az SZJA 1 %-át az Alapítvány javára ajánlották fel. Kérem, ha módjukban áll, továbbra is tá­mogassák az Alapítványt (adószám: 18850831-1-17). Környezetvédelmi jelentés Elkészült és igen szép, tetszetős kivitelben jelent meg a Paksi Atomerőmű Rt. 2001. évi környezetvédelmi jelentése. A jelentés ismerteti az atomerőmű környezetpolitikáját, és röviden bemu­tatja a társaság tevékenységét. Tájékoztatást nyújt a nukleáris környezetvé­delemről, amely során kitér a radioaktív anyagok kibocsátására és a kömye­­zetellenőrzésre. A radioaktiv hulladékok kezelése kap­csán információval szolgál az átmeneti tárolással össze­függő kérdésekről, valamint a kis- és közepes aktivitású szilárd, a nagy aktivitású és a folyékony radioaktív hul­ladékok kezeléséről. A 2001. évi hagyományos kör­nyezetvédelmi tevékenység értékelése során képet ad a vízminőség-védelemről, a levegőtisztaság-védelemről és a hulladékgazdálkodásról. A jelentést a Kömyezetköz­­ponti Irányítási Rendszer (KIR) bemutatása zárja. A kiadványt díszítő, név­vel is ellátott virágfotók az atomerőmű környezetének - nagy részben védett - növé­nyeit ábrázolják. LA Sugáregészségtan Nemrég jelent meg a Medicina Könyvkiadó Rt. gondozásában, Dr. Köteles György szerkesztésében a Sugáregészségtan című könyv. A könyv 16 fejezetben tárgyalja az ionizáló sugárzások keletkezését, bi­ológiai hatásait, orvosi alkalmazásait, a dozimetria alapjait, a sugárvédelem egyes kérdéseit. Egy önálló fejezetet szentel a nemionizáló elektromágne­ses sugárzások kérdéskörének. Ilyen átfogó, nem csupán a sugár­biológiát, hanem az ionizáló sugárzá­sok káros hatásainak megelőzését, az esetleges sugársérülések kezelését bemutató szakkönyv eddig magyar nyelven nem jelent meg. A könyv jelentős teret szentel a személyi sérülésekkel járó sugárbal­eseteknek. Elemzi a csernobili bal­eset magyarországi hatásait. Termé­szetesen találhatunk benne adatokat a nukleáris létesítmények normálüzemi környezeti hatásairól, így a paksi atomerőmű hatásairól is. A könyv nyelvezete, stílusa olyan, hogy a sugáregészségtannal hivatás­szerűen foglalkozókon túl élvezettel olvashatják az atomerőmű műszaki képzettségű munkatársai, de még az érdeklődő újságírók, laikusok is. Műszaki könyvtárunkban a könyv­ből több példány található, javaso­lom, mennél többen vegyék ki és ta­nulmányozzák. A könyv előszavában olvasható: „A rettegéssel felnagyított tudatlanság, vagy ha úgy tetszik az is­merethiányon alapuló félelem rossz tanácsadó, és a kiszolgáltatottság ér­zetét kelti.(...) A lakosság félelmének legyőzését, a veszélyek minimalizá­lásának, a sugár-, illetőleg a kémiai biztonság megfelelő színvonalának kidolgozásában való közreműködését csakis a megfelelő ismeretek birtoká­ban lévő szakemberek segítségével lehet elérni.” Rósa Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom