Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-09-01 / 9. szám
6. oldal ATOMERŐMŰ 2002. szeptember Hevesi Antal, vezető berendezés mérnök- Tóni! Mikor és hogyan kerültél az atomerőműbe, és mivel foglalkoztál ezidáig?- 1981-ben végeztem el a középiskolát, utána az atomerőműbe kerültem és az üzemeltetés területén kezdtem dolgozni. A főiskolát munka mellett végeztem el. Most energetikai szakmérnök képzésre járok a Budapesti Műszaki Egyetemre. 18 év üzemeltetői tapasztalat után egy átszervezés kapcsán kaptam felkérést arra, hogy a karbantartásra jöjjek. Több lehetőségem volt, és én ezt választottam. Ez alatt az idő alatt végigjártam a szakmai ranglétrát, ami abból következik, hogy középiskolai végzettséggel kerültem ide. Ügyeletes villanyszerelőként kezdtem, azután lettem vezető elektrikus, majd üzemtechnikus, később művezető és karbantartás-irányító, most pedig vezető berendezés mérnök vagyok. Tizennyolc évig ugyanazon szervezetnél, a Villamos Üzemviteli Osztályon dolgoztam. A Karbantartás Technológiai Osztály a második munkahelyem. Jellegében egészen más ez a munkám, mint az üzemeltetői területen volt. Nagy volt a kihívás, ezért is vállaltam el. A korábbi kapcsolataimat és ismereteimet is tudom használni, mivel osztályunk egyik feladata a karbantartás műszaki kérdéseinek egyeztetése a műszaki és karbantartási szervezetekkel. Egyébként minden dolog összefügg valamilyen mértékben az üzemvitellel. Összességében sokat köszönhetek a korábbi gyakorlatomnak, szervezetemnek és kollégáimnak.- Az új munkád során pontosan mi az, amivel foglalkozol?- A Villamos Berendezés Csoport irányításával bíztak meg, amiről tudni kell, hogy egy újonnan, a folyamatra szervezés keretében alakult csoport. A Villamos Igazgatóság megszűnt, a KAIG-ra első lépésben átkerült az erősáramú karbantartás, második lépcsőben pedig az üzemfenntartási terület. A folyamatszervezet létrejöttekor kerültem ide, feladatom volt, hogy kiépítsem a karbantartói mechanizmushoz kapcsolódóan azt a struktúrát a villamos területen is, amit korábban a gépészeten működtettek. Kilenc fős csoportunk feladata a karbantartáshoz kapcsolódó összes műszaki dokumentáció biztosítása, a műszaki döntések előkészítése, és mint már mondtam, kapcsolattartás a műszaki, üzemviteli és biztonsági szervezetekkel. Most három karbantartó osztállyal van kapcsolatunk az új szervezeti rend szerint, vagyis 3 osztályt szolgálunk ki, ezek a Villamos Karbantartó Osztály, a Villamos Installációs Osztály és az Automatika Osztály. Komolyan gondolom, hogy munkánk szolgáltató feladat, amit sajnos még nem minden területen tudunk teljes körűen végrehajtani.-Az idei év munkálatai során milyen kihívásokkal szembesült a szervezet?- A tavalyi 2. blokki kábeltűz óta nagy figyelem terelődik a kábelhálózatra. Az idei feladatok között meghatározó helyet foglalnak el a kábelrendszerrel kapcsolatos munkálatok. A kábelmennyiség több száz km-ben mérhető, a technológiai rendszerek szempontjából minden kábelszakasz, vagy kábeltér egyaránt fontos. Szinte folyamatos munkát jelent a hatósági és OSART előírások műszaki kezelése, a végrehajtási feladatok előkészítése. Emellett alapfeladat az összes technológiai villamos berendezéssel való műszaki törődés.-A munka után legyen szó a szabadidőről is. Mivel foglalkozol szívesen?- A szabadidőm nagy részét a tanulás tölti ki. Emellett szeretek olvasni, túrázni járni. A Természetjáró Szakosztállyal, illetve a családdal már bejártuk Magyarországot, de voltunk Szlovákiában is. Legutóbb a kislányommal és unokahúgaimmal Győr környékén barangoltunk. -£Elhunyt Szabó Ferenc akadémikus Életének hetvenhetedik évében elhunyt Szabó Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Szabó Ferenc 1926-ban Gyomán született. A Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után a Minisztertanács titkárságán dolgozott. Kapcsolatba került az akkor éppen csak megalapított Központi Fizikai Kutató Intézettel, a KFKI-val, és igyekezett elérni, hogy a KFKI úgy jöjjön létre, hogy magában hordozhassa egy világszerte elismert kutatóközpont lehetőségét. 1957-ben került a KFKI-ba, fontos szerepet játszott a Kutatóreaktor létesítésében és üzembe helyezésében, a reaktor körüli kutatómunka megszervezésében. Nevéhez fűződnek az első magyarországi reaktorfizikai kísérletek, hiszen vezetésével építették fel a kutatóreaktor fűtőelemeiből az SR-1 szubkritikus rendszert. Szakmai munkássága mindvégig elsősorban az atomenergia-kutatásokhoz kötötte. Az Atomenergia Kutatóintézet első igazgatójaként részese és egyik meghatározója volt az Atomenergia Kutatóintézet kezdeti kutatási programjainak, többek között a később nagy nemzetközi elismerést kiváltott ZR-6 zéróreaktor projektnek. Fontos szerepet játszott a Budapesti Műszaki Egyetem Tanreaktora létesitésében. A paksi fűtőelemekhez hasonló elemekből felépített ZR-6 zérus teljesítményű reaktoron kialakitott kutatás-fejlesztési program kidolgozásában és első szakaszának végrehajtásában kifejtett munkáját 1978-ban Állami Díjjal ismerték el, amelyet két közvetlen munkatársával együtt vehetett át. Az atomenergia-kutatások terén elért eredményei alapján az MTA 1982-ben levelező, majd 1998-ban rendes tagjává választotta. Szabó Ferenc 1978-tól 1989 végéig töltötte be a KFKI főigazgatói tisztét. Már főigazgatóként nagy és pozitív befolyása volt a Paksi Atomerőmű létesítésére. A KFKI mintegy tudományos bázisintézményként tanácsokkal, javaslatokkal, a szükséges vizsgálatok elvégzésével szolgáltat azt a célt, hogy a szovjet tervezésű erőmű lényegében a nyugat-európai normákat is kielégítve épüljön fel és működjön. Főigazgatói munkája idején jöttek létre oly ambiciózus szakmai fejlesztési eredmények, mint a paksi 3. és 4. blokk irányító rendszere, vagy a teljes léptékű tréningszimulátor. Ezek a eszközök nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a Paksi Atomerőmű nemzetközi elfogadottsága ma is kiemelkedően jó. Az itt és másutt, pl. a Kurcsatov Intézet Tokárnak berendezésén is alkalmazott, akkor korszerű számítógépes rendszerek azért jöhettek létre, mert a KFKI TPA gépeinek fejlesztésében kiváló szakemberek működtek közre, akiknek a munkáját Szabó Ferenc mindig közvetlenül figyelemmel kísérte és segítette. A nyolcvanas években szakmai érdeklődése az űrkutatás felé fordult. Magas szinten, de közvetlenül is irányította a VEGA programot, a magyar űrkutatás kiemelkedő eredményét, amelynek révén először sikerült az emberiségnek közvetlen információkat szereznie a Halley-üstökösről. Ezt a tevékenységét 1986-ban újabb Állami Díjjal ismerték el, amelyet a VEGA program vezető munkatársaival közösen kapott meg. Abban az időben, amikor Szabó Ferenc volt a KFKI főigazgatója, a KFKI a magyar kutatás-fejlesztés kiemelten elismert központjaként működött. A KFKI valóságos értékteremtő műhely volt, és a KFKI utódszervezeteinek munkatársaiban ma is él ennek az alkotásra inspiráló időszaknak az emléke. Szabó Ferenc kimagasló szerepet játszott abban, hogy a Központi Fizikai Kutató Intézet hosszú ideig a magyar tudományos és műszaki élet egyik fő központjaként és meghatározó intézményeként működött. Az utódintézmények ma is törekszenek arra, hogy a megváltozott körülmények között megőrizzék azokat a pozitív értékeket, amelyek a KFKI-t jellemezték. Szabó Ferenc türelemmel viselt súlyos betegség után hunyt el július 13-án. Józan, halkszavú, de határozott, világosan fogalmazó lényének jelenlétét barátai, egykori munkatársai nagyon fogják hiányolni. Gadó János Borók Imre, osztályvezető Folytatás az 5. oldalról. Ezen munka végső terméke nagy számú karbantartási utasítás, technológia. Azokat a technológiákkal, berendezésekkel kapcsolatos információkat, amelyeket a karbantartási szakemberek gyűjtöttek, végleges formába volt célszerű önteni, azért, hogy amit egyszer megismertünk, a későbbiekben is hasznosítani tudjuk.- Az osztály tevékenysége ma hogyan jellemezhető?- Az osztály fő tevékenysége a műszaki problémakezelés, a karbantartási dokumentumok létrehozása, kezelése, naprakészen tartása. Az összes berendezés biztonsági osztályba sorolásával a karbantartási dokumentumok rendelkezésre állásának követelménye megnőtt. Feladatunk ezen túlmenően a karbantartás műszaki problémáinak kezelése, műszaki döntések meghozatala, azok feltételeinek megteremtése. Iránymutatást adunk a karbantartásban érintett szervezeteknek. Az utóbbi években a folyamatra szervezés megkezdődött, a korábbi gépész szakterülethez a villamos szakterület is csatlakozott, és a 2002. január 1-i szervezeti átalakítás folytán az irányítástechnikai szakterület is. A folyamatra szervezési alapelvek így érvényesülhetnek.- Mennyiben volt az idei év rendhagyó a munkákat tekintve, milyen kihívásokkal kellett szembesülni?- Az idei év nem indult különlegesnek, de év közben több olyan (előre nem látható) eset történt, amelyek komolyabb határidő-csúszást is okozhattak volna, ha nem kezeljük ezeket megfelelően. Szerencsére sikeresen túljutottunk ezeken, és a tervezett főjavítási napok számának emelkedésében sem mutatkoztak meg ezek a problémák. Az egyik felmerülő probléma a szabályzó hajtás átvezető csonkjának meghibásodása volt. Ez egy több elemből álló összetett csonk, amelynek a belső szerkezete sérült. A javítás a gyártóművi szakemberek bevonásával, de javarészt a mi dolgozóink szakértelmével történt. A másik meghibásodás ugyanezen a szerkezeti elemen volt tapasztalható, de itt külső meghibásodás történt. Az először tavaly karácsonykor észlelt tömörtelenségből adódó hibaelhárításra most teljes körűen a főjavítás alatt került sor a SKODA szakembereinek bevonásával. A mostani, 3. blokki esettel kapcsolatosan a javítási módszerek már tisztázódtak, a technológiák, amelyek a javításhoz kellenek, már készen vannak. A hatósági engedélyeztetéseket kell még lefolytatni, de várhatóan nem adódik csúszás ebből a problémából. — Mondanál pár szót a családodról, szabadidődről?- 1975-ben nősültem meg, és feleségemmel 1976-ban jöttünk Paksra. Egy évig Pakson éltünk, azután Szekszárdon vettünk lakást, és azóta is itt lakunk. Két gyermekünk van, lányom itt dolgozik a KAIG-on külsősként, mellette főiskolára jár. Fiam most végezte el az középiskolát gépészeti-számítástechnika szakon, most munkahelyet keres, és munka mellett szeretne felsőfokú képzettséget szerezni a szakmájában. Szabadidőm nagy részét a hobbikertben töltöm, pontosabban - mint sok szekszárdi - szőlészettel foglalkozom. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy az irodai munka után a szabadban tölthessem az időt, bár a kikapcsolódás mellett ez sok munkát is jelent. -ESzökőkút a lakótelepen 2002. augusztus 20-án Bor Imre polgármester avatta fel a lakótelepen, a Művelődési Központ előtti park területén létesített szökőkutat. A szökőkút alkotója Józsa Bálint. WP HORVATH TAMAS (1957-2002) Hosszan tartó, súlyos, gyógyíthatatlan betegségben 2002. augusztus 26-án hunyt el Horváth Tamás (Biztonsági Rendszer Osztály), dunakömlődi otthonában. Múlt év októberében jelentkeztek egészségügyi problémái. Számtalan helyen részesült kórházi kezelésben. Optimista volt, bízott az orvosokban, bízott a teljes gyógyulásában. Küzdött az utolsó percig. Horváth Tamás 1987. február 2-án került az atomerőműhöz, műszerész beosztásba. Tele volt életkedvvel. Kedvenc időtöltése volt a horgászás, a természet szeretete. Családszerető ember volt. Munkahelyén szorgalmasan végezte munkáját. 2002. szeptember 4-én Horváth Tamás hamvait a jászárokszállási temetőben helyezték örök nyugalomra. Gyászolja őt szerető felesége Katalin, gyermekei, Júlia, Csaba, Bettina, Zoltán és Marietta. Özvegy édesanyja, testvére Katalin és családja. Rokonok, barátok, kollégái és munkatársai. Nyugodjék békében! MJ. CZICZER ISTVÁN (1957-2002) 2002. augusztus 12-én valamennyiünket megdöbbentett a szomorú hír, Cziczer István kollégánk (Külső Technológiai Osztály) elhunyt. Hosszú időn keresztül küzdött súlyos betegségével. Két hónappal ezelőtt Pécsett műtötték. Bizakodtunk, hogy ha lassan is, de van remény a gyógyulásra. Lehetősége nyílt, hogy Kaposvárott speciális kezelésben részesüljön. Felkészülten, bizakodva indult az útra, de már nem jutott el, útközben meghalt. Cziczer István 1979. október 30-án nyert felvételt a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. Munkáját, beosztását szerette. Közösségi ember volt, kollégái, vezetői tisztelték és szerették. Boldog házasságban élt. Büszke volt gyermekére, János testvérére, aki szintén a PA Rt. munkavállalója. 2002. augusztus 23-án Pakson, a Kálvária temetőben helyezték el Cziczer István hamvait. Gyászolja őt szerető felesége Magdolna, István és Viktor fia. Szerető testvére, János és családja, özvegy édesanyja, rokonok, barátok és kollégái. Nyugodjék békében! MJ.
