Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-09-01 / 9. szám

I 2002. szeptember ATOMERŐMŰ 7. oldal Az atomenergia aktuális kérdései Az Európai Unió energiaellátásának biztonságáról két éve élénk vita fo­lyik, melynek összegzése ez év júniu­sában jelent meg. A problémát feltá­ró un. Zöld Könyvvel kapcsolatban közel háromszáz tanácskozást tar­tottak, a felvetett kérdésekre több mint kétszáz hivatalos állásfoglalás érkezett, és havonta csaknem har­mincezer látogatója volt a témával foglalkozó Internetes honlapnak. A közzétett összegzéséből néhány kö­vetkeztetés levonható az atomener­gia jövőjével kapcsolatban, amelye­ket érdemes figyelembe venni. Zöld Könyv a biztonságos energiaellátásról Az energiaellátás biztonságával kap­csolatban lefolytatott vitának két fő következtése az volt, hogy szükség van az energiaforrások eddiginél na­gyobb diverzifikálására és igény mu­tatkozott arra, hogy az Unió országai kialakítsák összehangolt energia-poli­tikájukat. Az energiaigény növekszik, a primer energiafelhasználás mintegy négyötödét fosszilis fűtőanyagok ad­ják, melynek kétharmada pedig im­portból származik. Ma az EU alig ké­pes a saját felhasználás felét saját for­rásból fedezni, de ha a jelenlegi folya­matok nem változnak, az import rész­aránya harminc év múlva elérheti a teljes igény 70%-át, az olaj behozata­la pedig akár 90%-ra is növekedhet. A már jelenleg folyó és a később in­duló energiatakarékossági programok és a megújuló energiaforrások ki­emelt támogatása mintegy 10%-kal csökkentheti az igényeket hosszabb távon, ennek ellenére a növekedés éves ütemét 2-4%-ra becsülik az Unió tagországaiban, és 3-6%-ra a csatla­kozásra váró országokban. Az Európai Unióban az atomerőmű­vek termelik a villamosenergia 35%-át és az általuk megtakarított széndioxid­kibocsátás eléri az évi 300 millió ton­nát, ami megfelel az Unió útjain közle­kedő járművek okozta kibocsátás felé­nek. Ugyanakkor egész Európában az atomerőművek állítják elő legolcsób­ban a villamos energiát. A Zöld Könyv megállapítása szerint mindezek olyan tények, amelyek azt mutatják, hogy a nukleáris energiatermelés még hosszú ideig része lesz az energiaellátásnak. Az EU továbbra is a tagországokra bízza energiapolitikájuk alakítását, de az ellátási biztonság érdekében szoro­sabb koordinációt szükségességét hangsúlyozza. Ebben a helyzetben illuzórikus arra számítani, hogy Magyarország villa­­mosenergia-ellátását a csatlakozás után nagymértékű importtal lehet majd megoldani és nem szükséges a saját erőművi kapacitások fenntartá­sa, illetve bővítése. Az újonnan csat­lakozó országok gazdaságpolitikai és infrastrukturális problémáikat nem háríthatják át az EU más országaira. Új kezdeményezések az atom­energiával kapcsolatban Az EU szakemberei úgy látják, hogy három kérdésben célszerű közös ál­láspontot kialakítani a tagországok­nak, és azokat Uniós szinten irányel­vekben rögzíteni. Ezek: • A nukleáris biztonság a kibővített, li­beralizált piacként működő Európában. • A nukleáris hulladékok kezelése az EU-ban. • A nukleáris létesítmények leállítá­sának és leszerelésének költségei. Az irányelvek tervezetei nem is­mertek, de az alábbi elvárások már körvonalazódtak: • A piac minden szereplője számára egyenlő feltételeket kell teremteni, il­letve velük szemben egyenlő követel­ményeket kell támasztani. Ez vonat­kozik az új belépőkre is. Ha a belépni szándékozókat monitorozzák, éssze­rűtlen a monitorozás elvét feladni a belépés utáni időszakban, de ekkor már csak mindenkire - a jelenlegi ta­gokra is - érvényes szabályok alkal­mazhatók. Ezeket a szabályokat tehát meg kell alkotni. • A szabályok ne jelentsenek többlet költségeket, adminisztrációs terheket. Nem cél a nukleáris energiatermelés versenyképességének rontása, de az iparágon belül ki kell egyenlíteni a feltételeket. (A jelenlegi helyzetben az egyes országok eltérő gyakorlata elté­rő versenyfeltéteket eredményez.) • Az EU szabályoknak mindenek előtt az átláthatóságot kell biztosítani­uk. A szabályokat a szereplők bevo­násával kell kialakítani és azoknak irányelv jellegűeknek kell lenniük. Az átláthatóság fogja felszínre hozni azokat a problémás területeket, ahol az Uniónak esetleg a későbbiekben be kell avatkoznia, pl. részletesebb sza­bályozással. Változó európai trendek az atomenergia alkalmazásában Atomenergia az Európai Unióban Jelenleg nyolc EU tagországban több, mint 140 energiatermelő atomre­aktor üzemel, amelyek megbízhatóan, biztonságosan és versenyképes áron állítják elő a teljes áramtermelés több mint egyharmadát. Ez azt jelenti, hogy a nukleáris fűtőanyag a legnagyobb, áram termelésre használt forrás és megelőzi mind a szenet (29%), mind a földgázt (15%). A csaknem 400 ezer embert foglalkoztató európai atomipar szabadpiaci körülmények között is versenyképesnek bizonyult. Az atom­erőműben termelt 1 MWh áram 16-20 euróba kerül, míg gáztüzelésű erőmű­ben 22-24 euro, széntüzelésűben pedig 28-38 euro. Az atomerőművi villamos energia még azzal együtt is a legol­csóbb, hogy az ár magában foglalja a leszerelés és a hulladékkezelés költsé­gét. Mivel ilyen költségtényezőt nem teljes mértékben vesznek figyelembe a többi erőműnél, az összehasonlítás még kedvezőbb lenne a nukleáris energiatermelés javára, ha ez a hátrá­nyos megkülönböztetés megszűnne. Finnországban új atomerőmű épül Az energiaimporttól való függés la­zítása, a gazdaságosság és a széndi­oxid-kibocsátás csökkentésére vállalat kiotói kötelezettségek teljesítése miatt döntött úgy ez év májusában a finn parlament, hogy elvi hozzájárulását adja egy újabb atomerőművi blokk építéséhez. A mostani parlamenti dön­tés lehetőséget ad egy ötödik, kb. 1000-1600 MW teljesítményű reaktor építésére a már jelenleg is üzemelő két telephely (Loviisa és Olkiluoto) egyikén. Mindkét területen a lakosság már előzetesen kifejezte támogatását egy lehetséges bővítés mellett. Érdemes felhívni a figyelmet, hogy a finn kormány nem csupán az atom­energiával, hanem a megújuló ener­giaforrások és az energiatakarékosság támogatásával is igyekszik környe­zetvédelmi céljait elérni. Halasztják a svéd atomerőművek bezárását Svédországban még 1980-ban nép­szavazás döntött az atomerőművek bezárásáról, miután azonban egy energiatermelő atomreaktort leállítot­tak, kiderült, hogy a kieső energiát környezetkímélő módon nem lehet je­lenleg pótolni. Ezért a bezárási prog­ram végrehajtását bizonytalan időre elhalasztották, ill. felfüggesztették. A német helyzet A gyakran idézett német döntés az atomenergia alkalmazásáról való le­mondásról a gyakorlatban csupán azt jelenti, hogy a német atomerőművek­ben nem kerül sor élettartam-hosszab­bításra, és ezek a reaktorok kitöltik ter­vezett üzemidejüket, amely egyébként 40 év. Ennek megfelelően az elkövet­kező csaknem húsz évben az atomerő­művek még jelen lesznek a németor­szági villamosenergia-termelésben. A Magyar Atom fórum Egyesület sajtóanyagából szerkesztette: Sipos László Uj múzeumi szerzemények Az elmúlt hónapban igen sok tárgy került a múzeum tulajdonába. A leg­jelentősebb szerzemény a szimulátor illesztőrendszerének a raktárba ke­rülése, amelyet Nagy György (kép­ünkön), a Szimulátor Osztály üze­meltetési csoportvezetője adott át- Gyuri! Mi is ez az illesztőrendszer?- A szimulátorban lévő illesz­tőrendszer tulajdonképpen a blokkve­zénylői eszközök, tehát a különböző kijelzők, lámpák, műszerek és kapcso­lók illesztését végzi a szimulációs szá­mítógép felé.- Mióta működött és miért kellett lecserélni?- Már a szimulátor fejlesztésekor is használták ezeket az eszközöket, va­gyis 1986 óta. Ez a rendszer a CAMAC szabványon alapult, a KFKI-ban tervezték és gyártották a modulokat. Az akkori lehetőségeknek megfelelően 8080-as mikroprocesz­­szorból és közepes integráltságú áramkörökből épült fel. Ez az illesztőrendszer egészen 2001 nyaráig működött, az idők során eléggé el­használódott, para­méterei romlottak, több részegységét új­ra kellett terveztetni és gyártatni. Úgy ítéltük meg, hogy már nem nyújtható az élettartama, illetve nem gazdaságos a to­vábbi üzemeltetése, ha figyelembe vesz­­szük a javítási költsé­geket, meg a kiesett oktatási időt.- Milyen az új illesztörendszer?- Több lehetőség közül választhat­tunk, végül egy VME buszrendszerű interfész egység mellett döntöttünk. Az egyik legfőbb ok az volt, hogy 1997-ben az illesztőrendszemek egy viszonylag különálló egységét, amely a speciális ki és bemeneteket kezelte, azt már kiváltottuk egy ilyen VME alapú berendezéssel, amely azóta is megbízhatóan működik. A másik ok, hogy ezek az egységek felépítésük, vi­szonylag jó programfejlesztői környe­zetük révén könnyen integrálhatók meglevő berendezéseink közé. Az új VME buszos illesz­tőrendszer MOTOROLA pro­cesszorra épül, OS-9-es operáci­ós rendszere van. Az új illesztőrendszer cik­lusideje jóval kisebb lett a régi­nél, ez a digitális bemenetek vagyis a kapcsolók kezelésé­ben mutatkozik meg legin­kább. A régi rendszernél szél­sőséges esetben egy másodper­cenként történt egy-egy beme­net letapogatása, az új rendszernél ez 40 milliszekundumonként történik. Gyarapította gyűjteményünket Tóth György igazgató úr, aki több kitüntetést ajándékozott nekünk, köztük a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Tóth Ferenc, Paks országgyűlési képviselője egy tolldoziméter leol­vasó készüléket - szovjet gyártmány - ajándékozott a múzeumnak, ame­lyet egy hajós embertől kapott. Az utóbbi tárgyak megtekinthetők a TLK főbejáratánál lévő vitrinben. Az utódaink nevében köszönjük az ajándékokat. -Beregnyei-Anekdoták - humormorzsák A mérnök szerszáma A Vaskapu szabályozás megkezdé­sére leutazott Baross Gábor miniszter is. Persze nagy fogadás, zászlódísz, bankett. Fehér asztalhoz ülnek. Ba­rossnak eszébe jut valami mérési adat, utána akarja számítani, mérő­szalagot kér a jelen volt mérnököktől. Ezek zavartan néznek egymásra, mert egyiknél sincsen „zollstock”. Baross nem szól semmit. Kezdődik a bankett. Asztalra kerül­nek a finom borok, zárt ásványvizes üvegek. Baross kezébe veszi az egyik üveget, és késével fel akaija bontani. Hirtelen a mérnökökhöz fordul: Ura­im, kaphatnék egy dugóhúzót? A rossz nyelvek beszélik, hogy a társaság mindegyik tagja a zsebébe nyúlt és dugóhúzós kését ragyogó szemmel nyújtotta a mosolygó mi­niszter felé. Baross Gábor, a csodatévő Vaskapu, szeptember 10. A szabályozási munkánál iszonyú sze­rencsétlenség történt Az angol füróhajó légbe robbant A szó szoros értelmében izzé-porrá tört A szilánkok ezer lépésre repültek. Húsz munkás azonnal meghalt, ötven súlyosan megsérült Hányán estek a vízbe, nem lehet megállapítani. Budapest, szeptember 11. BAROSS, mint legjobb forrásból értesülünk, a szerencsétlenség helyé­re siet. A katasztrófa korántsem volt akkora, mint az első pillanatban hit­ték. Halott legföljebb csak tizenöt. Súlyosan sebesült csak húsz. Szeged, szeptember 12. BAROSS az ő különvonatával út­ban van Vaskapu felé. Megnyugtatá­sul szolgálhat, hogy a katasztrófáról teijesztett hír minden tekintetben túl­zott. Nem halt meg több nyolc em­bernél. Sebesült alig van. Temesvár, szeptember 12-én BAROSS a Vaskapuhoz közeledik. A nagyítva közölt szerencsétlenség mindössze annyiból áll, hogy három ember meghalt, kettő pedig súlyosan megsérült. A hajó maga csekély sérü­lést szenvedett. Orsóvá, szeptember 12. BAROSS e pillanatban utazott ke­resztül. A tevékeny minisztert nem hagyta pihenni a szerencsétlenség hí­re. Pedig az egész egy kis baleset volt csupán. Két munkás könnyű sé­rülést szenvedett. Halottnak, súlyo­san sebesültek nyoma sincs. A hajón alig esett kár. Vaskapu, szeptember 12. BAROSS miniszter ebben a pilla­natban érkezett meg. Katasztrófának híre, nyoma sincs. Az egész csupán vaklárma volt. Az egész munkálat alatt mindössze csak egy munkás égette meg a kezét, mikor pipára gyújtott. A hajó nem szűnt meg dol­gozni. Katasztrófa helyett általános lelkesedés. Az egész telep örömben úszik, hogy a minisztert épségben láthatja. Baross és a hivatal Midőn Baross Gábor egy alkalommal Pécsett volt, a sok küldöttség között a posta-távírda tisztviselőket is fogad­ta, élükön Opris Péter posta-távírda­­igazgatóval. Ez utóbbit kérdezte: Van-e sok nő a hivatalban? Ez idő szerint csak egyetlen egy - volt Opris válasza. így tehát meg van fejtve, hogy mi­ért működik a hivatal kifogástalanul - szólott mosolyogva a miniszter, aki nem szerette a hivatalban a nőket. Kár a deputációért Kassa üzletvezetőséget kért. A kül­döttséget Baross megkérdezte: Miniszteriális, vagy őszinte választ kémek? A küldöttség bámult a különös kér­désen. De hát őszinte választ kértek. Azért kérdezem, mert ha miniszteri­ális választ kértek volna, akkor ezt mondom: a kérdést tanulmány tár­gyává teszem, és ha a megoldás az ország érdekeivel nem ellenkezik, azon leszek, hogy nemes városuk a kért hivatalt megkaphassa. Ha azon­ban őszinte választ akarnak: az üzlet­vezetőséget már más városnak ígér­tem oda. Ajánlotta: Sipos László Az energia nem vész el, csak átalakul!

Next

/
Oldalképek
Tartalom