Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-09-01 / 9. szám
I 2002. szeptember ATOMERŐMŰ 7. oldal Az atomenergia aktuális kérdései Az Európai Unió energiaellátásának biztonságáról két éve élénk vita folyik, melynek összegzése ez év júniusában jelent meg. A problémát feltáró un. Zöld Könyvvel kapcsolatban közel háromszáz tanácskozást tartottak, a felvetett kérdésekre több mint kétszáz hivatalos állásfoglalás érkezett, és havonta csaknem harmincezer látogatója volt a témával foglalkozó Internetes honlapnak. A közzétett összegzéséből néhány következtetés levonható az atomenergia jövőjével kapcsolatban, amelyeket érdemes figyelembe venni. Zöld Könyv a biztonságos energiaellátásról Az energiaellátás biztonságával kapcsolatban lefolytatott vitának két fő következtése az volt, hogy szükség van az energiaforrások eddiginél nagyobb diverzifikálására és igény mutatkozott arra, hogy az Unió országai kialakítsák összehangolt energia-politikájukat. Az energiaigény növekszik, a primer energiafelhasználás mintegy négyötödét fosszilis fűtőanyagok adják, melynek kétharmada pedig importból származik. Ma az EU alig képes a saját felhasználás felét saját forrásból fedezni, de ha a jelenlegi folyamatok nem változnak, az import részaránya harminc év múlva elérheti a teljes igény 70%-át, az olaj behozatala pedig akár 90%-ra is növekedhet. A már jelenleg folyó és a később induló energiatakarékossági programok és a megújuló energiaforrások kiemelt támogatása mintegy 10%-kal csökkentheti az igényeket hosszabb távon, ennek ellenére a növekedés éves ütemét 2-4%-ra becsülik az Unió tagországaiban, és 3-6%-ra a csatlakozásra váró országokban. Az Európai Unióban az atomerőművek termelik a villamosenergia 35%-át és az általuk megtakarított széndioxidkibocsátás eléri az évi 300 millió tonnát, ami megfelel az Unió útjain közlekedő járművek okozta kibocsátás felének. Ugyanakkor egész Európában az atomerőművek állítják elő legolcsóbban a villamos energiát. A Zöld Könyv megállapítása szerint mindezek olyan tények, amelyek azt mutatják, hogy a nukleáris energiatermelés még hosszú ideig része lesz az energiaellátásnak. Az EU továbbra is a tagországokra bízza energiapolitikájuk alakítását, de az ellátási biztonság érdekében szorosabb koordinációt szükségességét hangsúlyozza. Ebben a helyzetben illuzórikus arra számítani, hogy Magyarország villamosenergia-ellátását a csatlakozás után nagymértékű importtal lehet majd megoldani és nem szükséges a saját erőművi kapacitások fenntartása, illetve bővítése. Az újonnan csatlakozó országok gazdaságpolitikai és infrastrukturális problémáikat nem háríthatják át az EU más országaira. Új kezdeményezések az atomenergiával kapcsolatban Az EU szakemberei úgy látják, hogy három kérdésben célszerű közös álláspontot kialakítani a tagországoknak, és azokat Uniós szinten irányelvekben rögzíteni. Ezek: • A nukleáris biztonság a kibővített, liberalizált piacként működő Európában. • A nukleáris hulladékok kezelése az EU-ban. • A nukleáris létesítmények leállításának és leszerelésének költségei. Az irányelvek tervezetei nem ismertek, de az alábbi elvárások már körvonalazódtak: • A piac minden szereplője számára egyenlő feltételeket kell teremteni, illetve velük szemben egyenlő követelményeket kell támasztani. Ez vonatkozik az új belépőkre is. Ha a belépni szándékozókat monitorozzák, ésszerűtlen a monitorozás elvét feladni a belépés utáni időszakban, de ekkor már csak mindenkire - a jelenlegi tagokra is - érvényes szabályok alkalmazhatók. Ezeket a szabályokat tehát meg kell alkotni. • A szabályok ne jelentsenek többlet költségeket, adminisztrációs terheket. Nem cél a nukleáris energiatermelés versenyképességének rontása, de az iparágon belül ki kell egyenlíteni a feltételeket. (A jelenlegi helyzetben az egyes országok eltérő gyakorlata eltérő versenyfeltéteket eredményez.) • Az EU szabályoknak mindenek előtt az átláthatóságot kell biztosítaniuk. A szabályokat a szereplők bevonásával kell kialakítani és azoknak irányelv jellegűeknek kell lenniük. Az átláthatóság fogja felszínre hozni azokat a problémás területeket, ahol az Uniónak esetleg a későbbiekben be kell avatkoznia, pl. részletesebb szabályozással. Változó európai trendek az atomenergia alkalmazásában Atomenergia az Európai Unióban Jelenleg nyolc EU tagországban több, mint 140 energiatermelő atomreaktor üzemel, amelyek megbízhatóan, biztonságosan és versenyképes áron állítják elő a teljes áramtermelés több mint egyharmadát. Ez azt jelenti, hogy a nukleáris fűtőanyag a legnagyobb, áram termelésre használt forrás és megelőzi mind a szenet (29%), mind a földgázt (15%). A csaknem 400 ezer embert foglalkoztató európai atomipar szabadpiaci körülmények között is versenyképesnek bizonyult. Az atomerőműben termelt 1 MWh áram 16-20 euróba kerül, míg gáztüzelésű erőműben 22-24 euro, széntüzelésűben pedig 28-38 euro. Az atomerőművi villamos energia még azzal együtt is a legolcsóbb, hogy az ár magában foglalja a leszerelés és a hulladékkezelés költségét. Mivel ilyen költségtényezőt nem teljes mértékben vesznek figyelembe a többi erőműnél, az összehasonlítás még kedvezőbb lenne a nukleáris energiatermelés javára, ha ez a hátrányos megkülönböztetés megszűnne. Finnországban új atomerőmű épül Az energiaimporttól való függés lazítása, a gazdaságosság és a széndioxid-kibocsátás csökkentésére vállalat kiotói kötelezettségek teljesítése miatt döntött úgy ez év májusában a finn parlament, hogy elvi hozzájárulását adja egy újabb atomerőművi blokk építéséhez. A mostani parlamenti döntés lehetőséget ad egy ötödik, kb. 1000-1600 MW teljesítményű reaktor építésére a már jelenleg is üzemelő két telephely (Loviisa és Olkiluoto) egyikén. Mindkét területen a lakosság már előzetesen kifejezte támogatását egy lehetséges bővítés mellett. Érdemes felhívni a figyelmet, hogy a finn kormány nem csupán az atomenergiával, hanem a megújuló energiaforrások és az energiatakarékosság támogatásával is igyekszik környezetvédelmi céljait elérni. Halasztják a svéd atomerőművek bezárását Svédországban még 1980-ban népszavazás döntött az atomerőművek bezárásáról, miután azonban egy energiatermelő atomreaktort leállítottak, kiderült, hogy a kieső energiát környezetkímélő módon nem lehet jelenleg pótolni. Ezért a bezárási program végrehajtását bizonytalan időre elhalasztották, ill. felfüggesztették. A német helyzet A gyakran idézett német döntés az atomenergia alkalmazásáról való lemondásról a gyakorlatban csupán azt jelenti, hogy a német atomerőművekben nem kerül sor élettartam-hosszabbításra, és ezek a reaktorok kitöltik tervezett üzemidejüket, amely egyébként 40 év. Ennek megfelelően az elkövetkező csaknem húsz évben az atomerőművek még jelen lesznek a németországi villamosenergia-termelésben. A Magyar Atom fórum Egyesület sajtóanyagából szerkesztette: Sipos László Uj múzeumi szerzemények Az elmúlt hónapban igen sok tárgy került a múzeum tulajdonába. A legjelentősebb szerzemény a szimulátor illesztőrendszerének a raktárba kerülése, amelyet Nagy György (képünkön), a Szimulátor Osztály üzemeltetési csoportvezetője adott át- Gyuri! Mi is ez az illesztőrendszer?- A szimulátorban lévő illesztőrendszer tulajdonképpen a blokkvezénylői eszközök, tehát a különböző kijelzők, lámpák, műszerek és kapcsolók illesztését végzi a szimulációs számítógép felé.- Mióta működött és miért kellett lecserélni?- Már a szimulátor fejlesztésekor is használták ezeket az eszközöket, vagyis 1986 óta. Ez a rendszer a CAMAC szabványon alapult, a KFKI-ban tervezték és gyártották a modulokat. Az akkori lehetőségeknek megfelelően 8080-as mikroproceszszorból és közepes integráltságú áramkörökből épült fel. Ez az illesztőrendszer egészen 2001 nyaráig működött, az idők során eléggé elhasználódott, paraméterei romlottak, több részegységét újra kellett terveztetni és gyártatni. Úgy ítéltük meg, hogy már nem nyújtható az élettartama, illetve nem gazdaságos a további üzemeltetése, ha figyelembe veszszük a javítási költségeket, meg a kiesett oktatási időt.- Milyen az új illesztörendszer?- Több lehetőség közül választhattunk, végül egy VME buszrendszerű interfész egység mellett döntöttünk. Az egyik legfőbb ok az volt, hogy 1997-ben az illesztőrendszemek egy viszonylag különálló egységét, amely a speciális ki és bemeneteket kezelte, azt már kiváltottuk egy ilyen VME alapú berendezéssel, amely azóta is megbízhatóan működik. A másik ok, hogy ezek az egységek felépítésük, viszonylag jó programfejlesztői környezetük révén könnyen integrálhatók meglevő berendezéseink közé. Az új VME buszos illesztőrendszer MOTOROLA processzorra épül, OS-9-es operációs rendszere van. Az új illesztőrendszer ciklusideje jóval kisebb lett a réginél, ez a digitális bemenetek vagyis a kapcsolók kezelésében mutatkozik meg leginkább. A régi rendszernél szélsőséges esetben egy másodpercenként történt egy-egy bemenet letapogatása, az új rendszernél ez 40 milliszekundumonként történik. Gyarapította gyűjteményünket Tóth György igazgató úr, aki több kitüntetést ajándékozott nekünk, köztük a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Tóth Ferenc, Paks országgyűlési képviselője egy tolldoziméter leolvasó készüléket - szovjet gyártmány - ajándékozott a múzeumnak, amelyet egy hajós embertől kapott. Az utóbbi tárgyak megtekinthetők a TLK főbejáratánál lévő vitrinben. Az utódaink nevében köszönjük az ajándékokat. -Beregnyei-Anekdoták - humormorzsák A mérnök szerszáma A Vaskapu szabályozás megkezdésére leutazott Baross Gábor miniszter is. Persze nagy fogadás, zászlódísz, bankett. Fehér asztalhoz ülnek. Barossnak eszébe jut valami mérési adat, utána akarja számítani, mérőszalagot kér a jelen volt mérnököktől. Ezek zavartan néznek egymásra, mert egyiknél sincsen „zollstock”. Baross nem szól semmit. Kezdődik a bankett. Asztalra kerülnek a finom borok, zárt ásványvizes üvegek. Baross kezébe veszi az egyik üveget, és késével fel akaija bontani. Hirtelen a mérnökökhöz fordul: Uraim, kaphatnék egy dugóhúzót? A rossz nyelvek beszélik, hogy a társaság mindegyik tagja a zsebébe nyúlt és dugóhúzós kését ragyogó szemmel nyújtotta a mosolygó miniszter felé. Baross Gábor, a csodatévő Vaskapu, szeptember 10. A szabályozási munkánál iszonyú szerencsétlenség történt Az angol füróhajó légbe robbant A szó szoros értelmében izzé-porrá tört A szilánkok ezer lépésre repültek. Húsz munkás azonnal meghalt, ötven súlyosan megsérült Hányán estek a vízbe, nem lehet megállapítani. Budapest, szeptember 11. BAROSS, mint legjobb forrásból értesülünk, a szerencsétlenség helyére siet. A katasztrófa korántsem volt akkora, mint az első pillanatban hitték. Halott legföljebb csak tizenöt. Súlyosan sebesült csak húsz. Szeged, szeptember 12. BAROSS az ő különvonatával útban van Vaskapu felé. Megnyugtatásul szolgálhat, hogy a katasztrófáról teijesztett hír minden tekintetben túlzott. Nem halt meg több nyolc embernél. Sebesült alig van. Temesvár, szeptember 12-én BAROSS a Vaskapuhoz közeledik. A nagyítva közölt szerencsétlenség mindössze annyiból áll, hogy három ember meghalt, kettő pedig súlyosan megsérült. A hajó maga csekély sérülést szenvedett. Orsóvá, szeptember 12. BAROSS e pillanatban utazott keresztül. A tevékeny minisztert nem hagyta pihenni a szerencsétlenség híre. Pedig az egész egy kis baleset volt csupán. Két munkás könnyű sérülést szenvedett. Halottnak, súlyosan sebesültek nyoma sincs. A hajón alig esett kár. Vaskapu, szeptember 12. BAROSS miniszter ebben a pillanatban érkezett meg. Katasztrófának híre, nyoma sincs. Az egész csupán vaklárma volt. Az egész munkálat alatt mindössze csak egy munkás égette meg a kezét, mikor pipára gyújtott. A hajó nem szűnt meg dolgozni. Katasztrófa helyett általános lelkesedés. Az egész telep örömben úszik, hogy a minisztert épségben láthatja. Baross és a hivatal Midőn Baross Gábor egy alkalommal Pécsett volt, a sok küldöttség között a posta-távírda tisztviselőket is fogadta, élükön Opris Péter posta-távírdaigazgatóval. Ez utóbbit kérdezte: Van-e sok nő a hivatalban? Ez idő szerint csak egyetlen egy - volt Opris válasza. így tehát meg van fejtve, hogy miért működik a hivatal kifogástalanul - szólott mosolyogva a miniszter, aki nem szerette a hivatalban a nőket. Kár a deputációért Kassa üzletvezetőséget kért. A küldöttséget Baross megkérdezte: Miniszteriális, vagy őszinte választ kémek? A küldöttség bámult a különös kérdésen. De hát őszinte választ kértek. Azért kérdezem, mert ha miniszteriális választ kértek volna, akkor ezt mondom: a kérdést tanulmány tárgyává teszem, és ha a megoldás az ország érdekeivel nem ellenkezik, azon leszek, hogy nemes városuk a kért hivatalt megkaphassa. Ha azonban őszinte választ akarnak: az üzletvezetőséget már más városnak ígértem oda. Ajánlotta: Sipos László Az energia nem vész el, csak átalakul!
