Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2001-11-01 / 11. szám
8. oldal ATOMERŐMŰ 2001. november Folytatás a 7. oldalról. Remélem, hogy egyik sikerünk a 6- os út fejlesztése lesz, s talán erről nemsokára többet is mondhatok. Az önkormányzatokkal és a megyei vezetéssel közösen a régió gazdasági fejlesztését, befektetők idevonzását, új munkahelyek teremtését stratégiai feladatunknak tartjuk, és tem a vezérigazgató úrral. Ebben a régióbeli, hozzánk kötődő vállalkozások bizonyos, enyhe protekcionista kezelésén túl a pályázók számának növelését szeretném megélni és látni. Ez azt jelenti, hogy bárki pályázhat majd, ha alkalmas a feladat elvégzésére, ezt előminősítéssel bizonyítja és a megfelelő biztosításokkal, garanci**■ r lyázat elbírálása során nem csak a gazdasági, hanem a műszaki tartalom is fontos, sőt talán az utóbbi a fontosabb. Szeretnék egy regionális, az önkormányzati, a civilszférában megjelenő új pályázati rendszert bevezetni, amely a vállaltak, a munka alapján minősít; amelyben a teljesítmény számon kérhető. Ezzel a régió önkormányzatain és civil szervezetein keresztül preferált regionális érdekeket, értékeket és célokat támogatnánk, az egyes pályázatokhoz szükséges saját részt is ebből biztosíthatnák a nyertesek. Hiszem és remélem, hogy együtt örülünk sikereinknek, bizom benne, hogy jövőre is lesz mivel „dicsekednünk”. Talán nem nagyképűség az sem, ha az elmúlt évet az Erőmű egyik meghatározó évének nevezem, hiszen az idén sok minden jó és minket előre fontos az országnak, minden lakosának a mi munkánk, az atomerőmű biztonságos működése. Ezért, amikor arról beszélek, hogy mit ér a most megélt siker Pakson, egyúttal a jövőről is beszélek, a sokat ígérő újabb 25 évről, vagy tajövőépítés csakis közös munka eredménye lehet. Ma is azt ígérem, amit tegnap mondtam, hogy mindent elkövetek a következő év, vagy akár a következő 25 év sikereiért, ebben kérem mindnyájatok segítségét, támogatását és bizalmát. Köszönöm! Budapest, 2001. október 14. Mészáros György vivő dolog történt nálunk, a munkánkkal több jövőbéli sikernek is megágyaztunk. Az erőmű, és felénk a „partosok” felé megnyilvánuló rokonszenv és a lépten-nyomon érzékelhető bizalom fölgyorsítja céljaink megvalósulását, inspirációt és támogatást jelent egyéb munkáinkban is. A társadalom értékítélete kimondta: hasznos és Ián még a további fejlődésről is. Az élettartam-hosszabbítás a jövő nemzedékeinek, a szakembereknek boldogulást, munka- és létbiztonságot jelent, a városnak, a szűkebb régiónak otthonosabb és élhetőbb világot, jobb életminőséget. A nagy célok adottak, a kivitelezés rajtunk múlik. Kezünkben a jövő. A ezen személyes kapcsolataimat is felhasználva munkálkodom. Bírjuk a legtöbb önkormányzat támogatását, bizalmát, így együttműködhetünk; bízom benne, hogy a közös munka sikerének gyümölcsét hamarosan megkóstolhatjuk. A beszerzési és pályáztatási rendünk új koncepcióját már megbeszélákkal, esetleg referenciákkal rendelkezik. Fontosnak tartom a szabad versenyt, az erőmű költséghatékonyságát és a költségek csökkentését, de nem mindenáron, nem a minőség rovására, és főleg nem durván viszszaélve a helyzetünkkel. A pá-Ötvenéves az első magyarországi atommag-átalakítási kísérlet Emléktábla-avatás, koszorúzás és emlékezés Megújul a Környezet- és természetvédelmi lexikon „A szavak helyes használata” Komplex kiadvány készül az Akadémiai Kiadó Rt. gondozásában. Jövő év márciusában várható a Környezet- és természetvédelmi lexikon megjelenése, melyre részletfizetés, 20 % kedvezmény és térítésmentes házhozszállítás biztosításával már most elfogadnak előjegyzést - tudtuk meg október 4-én Bucsi Szabó Zsolt igazgatótól, az Akadémián tartott sajtótájékoztatón. A Természet Világa folyóirat Mikrovilág különszámának harmadik oldalán egy éppen ötven éve Magyarországon elsőként megvalósított atommag-átalakítási kísérletnek emléket állító márványtábla fotójára lettem figyelmes. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat helyezte el az egyik magyar egyetemünk fizikai tanszékének falán. Simonyi Károly professzor bevezető cikkéből csak azt tudtam meg, hogy az eredeti gyorsítót a KFKI-ba telepítették át, de egy ideig nem tudtam, melyik magyar egyetem falán található a jelzett emléktábla. A „bemelegítő” kérdésem lehetséges válaszai: A - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, B - Eötvös Loránd Tudományegyetem, C - Nyugat-Magyarországi Egyetem, D - Debreceni Egyetem. A válaszra Staar Gyula: „De mi az igazság... Beszélgetések Simonyi Károllyal” című művének ötvenedik oldalán találtam. 1948-ban a budapesti Műegyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmémöki Karán, Sopronban lett a fizika-elektrotechnika tanszék vezetője Simonyi Károly, ahol is megdöbbentette, hogy milyen szinvonalas munkát végeztek a kutatók és rendkívül erős volt a képzés is: „Sopronban 1948-1952 között dogoztam, ahol Tárczy Homoch Antalon kívül olyan világszerte ismert szakemberek oktattak, mint Boleman Géza, Verő József, Mika József és mások. Budapestről érkezvén is azt éreztem, nagyon-nagyon rá kell kapcsolnom, ha méltó akarok lenni a karon végzett munka színvonalához.” Az első, eredeti gyorsító építésében és a Magyarországon elsőként megvalósított mesterséges atommag-átalakítási kísérletben, 1951. december 23-án, Simonyi Károly professzor soproni segítői voltak: - Erő János aspiráns, Schmidt György aspiráns, Karlovits József tanársegéd, Lux András tanársegéd, Karlovitsné Linka Erzsébet laboráns, Széchenyi Beáta laboráns és Horváth István a „mindentudó” műszerész, lakatosmester. Már akkor, az ötlete felvetésekor kétkedve fogalmaztak a kutató kollégái, és az egyetem akkori vezetői: „Ma, amikor a világon ezermillió voltos berendezéseket építenek, mit akarunk mi egy egymillió voltos készülékkel, mert hiszen a tudományos versengésben nem lehet hivatkozási alap az, hogy kis nemzet lévén nekünk csak erre van pénzünk.” Simonyi Károly reális válaszát a Mikrovilág különszám bevezetőjében olvashatjuk: „Én akkoriban erre azt válaszoltam, hogy ma, amikor szuperszonikus gépek szállítják az embereket, mire jó a kilences villamos. Egyébként, ha csak az eltérő maximális energiát tekintjük döntő paraméternek, a gigaelektronvoltos berendezés célszerűsége is megkérdőjelezhető: a természet a kozmikus sugarakban nagyságrendekkel nagyobb energiájú részecskéket ingyen bocsát a kísérletező rendelkezésére.” A megemlékezésem végére néhány fontos, és egy sajnálatos információ kívánkozik:- 2001. június 20-án Simonyi Károly és Kántás Károly tisztelői töltötték meg Sopronban a Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Fizikai Intézete előadótermét. Simonyi Károly professzor ötven évvel ezelőtti magyarországi magátalakítási kísérleteiről Papp György, a Fizikai Intézet jelenlegi igazgatója, a rendezvény főszervezője emlékezett meg. Részleteket vetítettek a Simonyi Károllyal készült TV-riportfilmből és megkoszorúzták az egyetemi főépület második emeletén található márványtáblát, amely Simonyi Károly csapatának első magyarországi kísérleteit méltatja. Verő József akadémikus előadásában ismertette Kántás Károly akadémikus életművét, aki 50 évvel ezelőtt átvette a Fizikai Tanszék vezetését és megalapította a Geofizikai Tanszéket. 1953-ban végezhettek az első geofizikus mérnökök Sopronban. Kántás Károly 1912. decemberében Veszprém megyében, Sólyon született. O végezte az első magyarországi földi áramméréseket és jelentősek a geomágneses mérései is, amellett, hogy megalapozta, és sikerre vitte a magyarországi geofizikus képzést. Kántás Károly özvegye leleplezte férje márványtábláját, majd az egyetemek és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat nevében a tisztelet koszorúit helyezték el a Doppler, Simonyi és a Kántás emléktáblák alatt.- 2001. október 9-én este az ml csatornán bejelentették a szomorú és fájdalmas hírt: - Elhunyt Simonyi Károly akadémikus, professzor, Kossuth- és Állami díjas mérnök-fizikus, az első magyarországi atommag-átalakítási kísérlet vezetője, a nemzetközi viszonylatban elismerést szerzett „A fizika kultúrtörténete” és az „Elméleti villamosságtan” című könyvek szerzője. Simonyi Károly 1916. október 18-án Egyházasfaluban született, gépészmérnöki diplomáját a Műegyetemen szerezte. Már 1942-45 között részt vett Bay Zoltán kutató csoportjában, a radar elméleti és gyakorlati megvalósításában. 1948-ban egy új impulzusleosztó készülék elvét adta meg, jelentősebb kutatási eredményei a fúziós energiatermelés elvi lehetőségeinek vizsgálatával kapcsolatosak. Az elméleti mechanika területén meghatározta a kúpos rudak önlengését, megadta a deformációs hullámok terjedését inhomogén rudakban. A legjelentősebb mérnöki konstrukciója az első hazai magfizikai részecskegyorsító volt. 1952-1957 között a Központi Fizikai Kutató Intézet atomfizikai osztályának vezetője, később igazgatóhelyettese volt. Az 1956-os események után már nem volt lehetősége kutatásokkal foglalkoznia, figyelme az egyetemi oktatásra és jegyzetek, szakkönyvek írására irányult. A Budapesti Műszaki Egyetem Elméleti Villamosságtan tanszékét 1970-ig vezette, majd 1970-90 között a Híradástechnikai Intézet egyetemi tanáraként oktatta a fiatal villamosmérnök jelölteket. Emlékét örökké megőrizzük! Sopronban járva, úgy gondolom érdemes felkeresni az egyetem főépületét és az azt körülölelő szépséges parkot. Idén nyáron volt lehetőségem nekem is gyermekeimmel eljutni Sopronba és megtekintettük a csodálatos parkot és a keresett márványtáblát. Készítette: Sípos László A korábban, még 1993-ban 12 ezer példányban megjelent „csak” Környezetvédelmi lexikon jelentősen megújul, a második kibővített tartalmú kiadás két kötetes lesz, az 1100 oldalon ezer színes képet és ötszáz színes grafikát fog tartalmazni. Sokakban felmerül még most is az alábbi kérdés: Milyen kapcsolatban van nálunk a környezet- és a természetvédelem? Moldova György: „Magyarország szennybemenetele” című könyvében olvastam egy választ, a Soproni Egyetem tanszékvezetőjétől, Rakonczay Zoltántól idézve: - „Amiből sok van, mint például utcából, futba11pályábó 1, az a környezetvédelemhez tartozik, amiből kevés, az hozzánk, olyanokat kell ide sorolni, mint a Hortobágy, vagy a Fertő-tó, messzebbre tekintve: a Himalája és a ritka majmok. Ha további hasonlatot kíván, a környezetvédelem az építészetnek felel meg, mi a műemlékgondozásnak, ők a vizekkel törődnek, mi a forrásokkal.” Visszatérve az új, immár komplex lexikonra, az összesen kilencezer véglegesített címszó felöleli a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos témaköröket, nevezetesen: a környezeti jog, a környezet-gazdaságtan, a környezet-egészségügy, a környezeti nevelés, a természetvédelem és ökológia, az agrár-környezetvédelem, a földtudományok, a műszaki tudományok, az ipari technológiák, a nemzetközi kapcsolatok, a zöld mozgalmak és a környezetpolitika területeit. Láng István akadémikustól, a szerkesztőbizottság elnökétől megtudtuk, hogy a címszavak közé beépítésre került az Európai Unió környezeti programjának és környezetvédelemmel kapcsolatos jogrendszerének kulcsszava is. A szerzők és szerkesztők szándéka szerint közérthető stílusa és igényes nyelvezete alapján mind a szakemberek, mind a nagyközönség számára egyaránt pontos és megbízható felvilágosítást fog nyújtani a megújuló lexikon. A mindennapi életben is gyakran okoz félreértést, ha valaki a fogalmakat nem a megszokott értelemben használja. A probléma jelentőségét egy kb. 2500 éves kínai történettel szeretném megvilágítani. A nagy filozófus Konfucius (i.e. 551-479) beszélgetéseiben olvashatjuk a következő történetet: „A szavak helyes használata. Dsi Lu szólt: We hercege váija a Mestert, hogy a kormányzást átvegye... Mi lesz az első, amit a Mester tenni fog? A Mester így szólt: A szavak helyes használata. Dsi Lu szólt: Ez az egész? Most az egyszer a Mester hibázni fog. Miért kell a szavakat helyesen használni? A Mester: Milyen együgyű vagy te, Lu! Ha a szavak használata nem helyes, a fogalmak értelme zavaros; ha a fogalmak értelme zavaros, nem lehet szabatosan cselekedni, az erkölcs és a művészet nem virágzik; ha az erkölcs és a művészet nem virágzik, a büntetés értelmetlen; ha a büntetésnek nincs értelme, a nép nem tudja hová lépjen, és mit tegyen. A bölcs első dolga, hogy fogalmait szavakká, a szavakat tettekké tegye. Nem tűri, hogy a szavaiban rendetlenség legyen. Minden ezen múlik.” Könnyű belátni, hogy a Konfucius által rögzítettek a környezet- és természetvédelem területére is, és természetesen még ma is érvényesek, így feltétlenül meg kell ismerkednünk az új lexikonnal, mivel épülésünkre, szellemi gyarapodásunkra készül. A megújuló lexikon szerkesztőségi munkáiban és a címszavak elkészítésében az ország környezet- és természetvédelemmel foglalkozó legképzettebb szakemberei vesznek részt. Az összesen mintegy kétszázötven szerző kollektív munkáját fogja össze és koordinálja a szerkesztőbizottság. A Környezet- és természetvédelmi lexikon egyik alapkoncepciója, hogy a természeti környezet esetén a Kárpát-medencében gondolkodtak a szerzők. Ezenkívül, összefoglaló jelleggel bemutatják a szomszédos országok környezet- és természetvédelmét is, ezért a határokon túli magyar iskolákban és könyvtárakban is hasznosítható lesz az új lexikon. A meghirdetett előfizetői akció során a 14 900 Ft-os bolti árból 20 % kedvezményt biztosítanak és átvállalják a házhoz szállítás költségét is, ha az Akadémiai Kiadó Rt. Tudományos Szerkesztőségébe még az idén eljuttatjuk a cégszerűen aláírt igényt. Információ: www.akademiaikiado.hu, a www.akkrt.hu. Sípos László
