Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2001-11-01 / 11. szám
2001. november ATOMERŐMŰ 9. oldal j [MiOrVJ £J í >/ D -L J -OSZTALYTABLO Sorozatunkban most a Külső Technológiai Osztály négy munkatársát mutatjuk be, nevezetesen Racskó Imre osztályvezetőt, Feil Béla technológiai vezetőt, Tibay Lajos technikust és Cserkuti Károlyt üzemeltetés vezetőt. Racskó Imre osztályvezető' Mielőtt az építkezésre került, a dunafÖldvári oxigéngyárban dolgozott, majd 1979. augusztus 22-én került a PAV-hoz. A betanulási program keretében részt vett Novovoronyezsben a tanfolyamon, és közben tolmácskodott.- Milyen beosztásba kerültél a felvételed után?- Mint üzemmérnök kerültem ide, ekkor folytak az első üzembe helyezési munkák, köztük a vízkivételi mű üzembe helyezésére. Üzemmérnökként dolgoztam 1983-ig, akkor technológus lettem, majd 1985-ben technológiai vezető, és 1989-től vagyok osztályvezető.- Mi maradt meg emlékeidben a kezdeti időkről?- Az, hogy egy nagyon mozgalmas időszak volt, hiszen a szerelési munkákat kellett ellenőrizni, majd ezt követően az üzembe helyezési feladatok tették változatossá napjainkat. Mindezt, mint kezdő mérnök, ezirányú gyakorlati tapasztalat hiányában kellett végeznem. A rendszereket, berendezéseket dokumentációkból ismertük meg. Emlékszem, a legelső rendszerünk, amelyet üzembe helyeztünk a hűtővíz rendszer volt, és akkor már a kazántelep, mint üzemelő rendszer működött. Éjszakánként voltak a tanfolyamok, a hűtővízrendszeri ismeretekre oktattuk leendő gépészeinket. Rengeteg időt követelt ez az időszak, de erre akkor nem figyeltünk.- Mi az osztályotok legfontosabb feladata?- A Külső Technológiai Osztály azokat a gépészeti rendszereket üzemelteti, amelyek nem tartoznak a primer és szekunder körökhöz. Ezek közül a legfontosabb a hűtővízrendszerek (kondenzátor, a technológiai és a biztonsági hűtővízrendszerek), melyekkel másodpercenként 100 m3 vizet veszünk ki a Dunából. Ez óránként 360.000 m3, éves szinten 2,5-3 milliárd m3 vizet jelent. Fontos rendszereink még a dízelgenerátor telepek, amelyek az erőmű létfontosságú fogyasztóit látják el villamos energiával üzemzavari esetben, a szellőztető és klímarendszerek és a különböző gázrendszerek és kompresszortelepek. Racskó Imre Mi üzemeltetjük az erőmű hőellátását biztosító hőközpontokat, az ivó- és tűzivíz rendszereket is. A felsorolás sokszínűségéből látszik, hogy nagyon sok szakmát ölel át a tevékenységünk. A gépüzemi gépész és a gázüzemi gépész tanfolyamokon, amelyek különkülön önálló szakmunkás bizonyítvány képesítést adnak, biztosítjuk a gépészeink számára az üzemeltetéshez szükséges ismereteket.- A Dunából kivett hűtővízért mennyit fizetünk?- Az egyik legnagyobb költségünk a vízkészlet használati díj, ennek az értéke kb. 72 fillér/m3, és ez milliárdos nagyságrendű kiadást jelent. Ezért rá is kényszerülünk a takarékos felhasználásra, és visszakeverésekkel tudjuk csökkenteni a kivett friss víz mennyiségét. Egyébként a Kondor- és Füzesi-tavakba is táplálunk vizet, illetve Dombodba is mi biztosítjuk a víz pótlását a Csámpa-patakon keresztül. Dombodba főleg tavasztól őszig adunk vizet 0,2- 0,5 m3/perc mennyiségben.- Kezdetben ódzkodtak ettől a vízpótlástól.- Főleg az ÁNTSZ, attól tartva, hogy a Dunában lévő bakteriológiai szennyeződések bekerülhetnek a holtágba is. A Műegyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékével folyamatos a kapcsolatunk, ők ellenőrzik folyamatosan a vízminőséget. A kezdeti aggodalmakat az eltelt időszak nem igazolta, kimutathatóan javult a holtág vízminősége.- Megkérdezhetem, hogy a ti közérzetetek javul-e? Hogy érzed magad az osztályon?- Az én közérzetem jó, az osztályon is jól érzem magam, mert szakmailag igen változatos a munkám és nagyon jó kollektíva alakult ki, jó a csapat és a kollektív szellem. A feszített munkatempó mellett vidám a hangulat közöttünk.- Munka után mi jelenti számodra a kikapcsolódást?- Két nagy hobbim van. Szeretek sportolni, ezen belül most a futással töltöm a legtöbb időt. Tagja vagyok a Paksi Amatőr Futók Klubjának már két éve, ez hetente 3-4 edzést jelent. Rendkívül jó a csapat, azon túl, hogy fizikailag is regenerálódunk, szellemi felfrissülést is jelent a közös futás. A másik hobbim a horgászat, főleg a Füzesi-tavakhoz szoktam kijárni több-kevesebb sikerrel. Sajnos ebben az évben nagyon kevés időm maradt a horgászatra.- Mondanál valamit a családról?- Feleségem is az erőműben, a Beszerzési Osztályon dolgozik. Három fiunk van, a legidősebb a közgázon harmadéves, a középső a Külkereskedelmi Főiskolán elsőéves, a legkisebb pedig nyolcadikba jár.- Imre! El kell mondanom, hogy a paksi búcsúsok komptragédiájának emlékére felállított régi emlékmű üzemi területen kívül kerülésében és az új emlékmű csónakház előtti felállításában igen sokat segítettél, amit utólag is köszönünk. Feil Béla technológiai vezető Amint fogalmaz: bennszülött paksi, iskoláit Pakson végezte, csak az egyetemi évei és a kalocsai katonáskodása idején volt távol Pakstól. Az életének első két évét leszámítva ugyanabban a házban lakik, jelentős érzelmi szálak kötik Paks városához.- Béla! Hogyan fogadták a paksiak az atomerőmű építésének hírét?- Szerintem akkor mindenki örült neki. Abban az időben nem volt nemzetközi kitekintésünk, nem tudtunk a Nyugaton jelen lévő atomerőmű-ellenes mozgalmakról. Számomra még a 90-es évek elején is meglepő volt, amikor itt Pakson találkoztam német turistákkal, akik amikor megtudták, hogy itt atomerőmű van, mindjárt az volt az első kérdésük: mit szóltok ti ehhez, hol tiltakoztok? Azt gondolom, a paksiak nem voltak erre a hullámhosszra ráállítva, nem tiltakoztak, inkább örültek.- A Műegyetem elvégzése után egyből az erőműbe kerültél?- Közlekedésmémökként végeztem 1983. nyarán, és amikor megkerestem az erőmű Személyzeti Osztályát, ott közölték: ilyen képzettségű szakemberre - középfokú német-, orosz nyelvvizsgával sem - nincs szükségük. Ezt követően a Közúti Igazgatóság paksi szakaszmérnökségére kerültem műhelyvezető mérnöki beosztásba. Ma már látom, hogy egy kezdő mérnöknek vezetőként, az emberekkel való bánás, az ő fejükkel (lelkűkkel) való gondolkodás fontosabb, mint a szakmai ismeret, hiszen egy szervezet működését csak az ott dolgozók lelkén keresztül lehet tökéletesen megismerni és munkáját irányítani. Ehhez sokszor még a 30 éves életkor is kevés lehet. Vagyis életkor, érettség kell ahhoz, hogy az ember felelősen tudjon embereket irányitani.- Mikor kerültél az atomerőműbe?- 1985. november 1-jén kerültem Tímár Géza osztályára, technológusi munkakörbe. Meg kell valljam, hogy a paksi kapcsolataimon keresztül sikerült bejutni. Akkor Racskó Imre volt a technológiai vezető, majd amikor ő lett az osztályvezető, én léptem a helyébe.- Konkrétan mi a feladatotok?- Mi biztosítjuk a megfelelő infrastruktúrát az operatív személyzetnek. Ez alatt értem azt, hogy a kiképFeil Béla zésükben részt veszünk, bekapcsolódunk az erőműves utánpótlás képzésébe is, hiszen a külső technológiát 10 órában oktatjuk az alaptanfolyamon. Részt veszünk a saját gépész személyzetünk kiképzésében. A gépüzemű gépész és a gázüzemű gépész tanfolyamoknak a tematikáját mi állítjuk össze, oktatjuk a tananyagot, az oktatási segédleteket jórészt mi készítettük el. A kiképzett, jogosító vizsgával rendelkező személyzetnek rendszeres szintentartó képzést tartunk, ahogyan ez a vállalati eljárásrendekben rögzítve van. Évente négy-négy oktatási napot tartunk minden műszaknak, ez a hat műszakot tekintve 24 alkalom. Összefoglalva: a személyzet képzése, felkészítése, dokumentációval való ellátása, a dokumentumok karbantartása és rendszeres felülvizsgálata a fő feladatunk. Továbbá a technológiai berendezések megfelelő műszaki állapotának biztosítása. Követjük a berendezések műszaki állapotát, információt gyűjtünk, ezeket feldolgozzuk és javaslatot teszünk a szükséges intézkedésekre.- Milyen az utánpótlás?- Szerencsés, hogy a vállalat vezetése kiemelten kezeli az üzemviteli személyzet biztosítását, akikre feltétlen szükség volt, azokat mindig fel lehetett venni. Nehezebb volt a helyzet a mérnökök utánpótlása esetében, mert az utóbbi két évet leszámítva, az azt megelőző közel tíz évben nem sikerült embert felvenni. Most van két fiatal mérnök kolléga, akik több mint tíz évvel fiatalabbak nálam, így az utánpótlás biztosított. Addig okozott problémát, amíg a cég nem deklarálta az élettartam-hosszabbítást, mert ezeket a fiatal embereket nem szolgálta volna ki az erőmű, nekik tíz éven belül más munkahely után kellett volna nézniük. A meghirdetett élettartam-hosszabbítás megnyugtatja őket, koncentrálhatnak az itteni munkára, maradhatnak, mert kiszolgálja őket az erőmű.- Mi a hobbid?- Elsősorban a családom; 11 éve vagyok házas, két fiunk van, a nagyobbik 9 éves, a kisebbik 6 éves. Sokat kell velük foglalkozni. A nagyobbik már kamaszodik, lehet őket férfiként, vagy törpe felnőttként kezelni. Örülök neki, hogy fiúk, mert így talán közelebb állnak hozzám mintha lányok lennének, és az érdeklődési körük talán hasonló lesz az enyémhez. A műszaki dolgok mellett érdekel a földrajz, a nyelvek: csütörtökönként eljártam az angol klubba, amíg volt, újabban a német klubba járok, az oroszba még nem jutottam el. Kedvtelésből sportolok: szörfözőm, úszom, kerékpározom, télen korcsolyázom és sízem. Nejem dolgozik, pedagógus a Balogh Antal Katolikus Iskolában.-A szabadságot hogyan töltitek?- A lehetőségekhez alkalmazkodva. Élünk a vállalat által biztosított lehetőségekkel is; Balatonfüredre szoktunk elmenni, idén nyáron céges beutalóval voltunk az Adrián. Tibay Lajos technikus Tibay Lajos dunaszentgyörgyi lakos, ott járt általános iskolába, majd Pakson érettségizett 1968-ban, és a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat paksi kirendeltségén dolgozott, mint földmérő.- A földmérési munkák kapcsán kerültél az erőműbe?- Nem, viszont már gimnazista koromban hallottam az erőmű építéséről, és amikor elkészült a hidegvizes csatorna, mint dunaszentgyörgyi gyerek jártam a szép tiszta vizébe fürödni. Aztán 1974-ben megnősültem és szerettem volna a család közelében maradni, így az 1973-ban újra indult építkezés ehhez hozzásegített. 1979-ben kerültem a PAV-hoz, az akkori kazánházban volt éppen felvétel, az osztályunk jogelődjéhez, a külső berendezések üzeméhez tartozott, Tímár Géza vezetésével.- Nem sajnáltad a geodéziát otthagyni?- Egy kicsit féltem attól, hogy elszakadok a terepi munkától, meg a Dunától. Miután megismertem a feladatomat, megnyugodtam, hiszen a Dunával megmaradt a kapcsolatom. Ugyanis rövid időn belül kölcsönadtak az ERBE-nek, és az ERBE-s műszaki ellenőr mellett a vízkivételi mű műszaki ellenőre lettem. 1980. január 1-től vagyok a hűtővíz rendszernek, a vízkivételi műnek a berendezés felelőse, a berendezés technikusa, ezóta folyamatosan ebben a munkakörben dolgozom.- Mi a legfontosabb tennivalótok?- A hűtővíz rendszerek szorosan kapcsolódnak a Dunához, az erőmű mint friss hűtővizes erőmű, teljesen erre a vízbázisra épült. A hűtővíz Tibay Lajos rendszeren kívül a tűzivíz és ivóvíz rendszerekkel is foglalkozom.- Az erőműbe látogatóknak feltűnik, hogy milyen barna a locsolt felület. Mi ennek az oka?- Sajnos a tűzivíznek nagyon magas a vastartalma, pedig parti szűrésű kutakból kapjuk ezt a vizet. A Duna melletti parti szűrésű vízbázisokra általában nem jellemző a magas vastartalom, ám Tolna megye kivétel, itt gyakori. Vastalanítással lehetne segíteni, de a tűzivíz rendszer vízigénye nagyon magas - 11,5 m3/perc - és a vastalanítás nagy beruházást igényelt volna.- A Dunából mennyi hűtővizet veszünk ki?-A hűtővíz rendszer létesítését annak idején úgy tervezték, így a hidegvizes csatornát is, hogy 200 m3/sec. vízmennyiséget biztosítson. Ez a vízmennyiség 2x4 blokk vízigényét elégítette volna ki, ám a bővítés elmaradt. Jelenleg 100 mVsec vízmennyiséget veszünk ki a Dunából.- Nem sokkal az 1. blokk indítása után volt egy kis gond az alacsony vízállás miatt.- Igen, 1983. telén következett be az az alacsony vízállás, amely a 100 éve mért legalacsonyabb szintet is alulmúlta. Egy hosszú száraz ősz után következett be a tartós apadás. Akkor a vezetés úgy döntött, hogy a blokkot nem szabad leállítani, helyette ide rendelték az árvízvédelmi szivattyúkat, a hidegvizes csatorna dunai torkolatát elzárták és a szivattyúk segítségével emelték át a Dunából a vizet.- A hidegvizes csatornát mélyítették?- Természetesen, a mederfenék egy méterrel mélyebbre lett kotorva, a biztonsági hűtővíz szivattyúkat is átalakították, azok is egy méterrel mélyebbről tudnak szívni.-A hűtővk tisztítása hogyan történik?- Mi csak mechanikusan tisztítjuk, a hidegvíz csatorna torkolatánál van elhelyezve egy uszadékfogó, egy gerebsor, 20 cm-es pálcaosztással, ez a durva felszíni szennyeződéseket tartja vissza. Folytatás a 10. oldalon.
