Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-09-01 / 9. szám

8. oldal ATOMERŐMŰ 2001. szeptember A lakosság bizalmát bírnunk kell Krachun Szilárdot, Bátaapáti polgármesterét arra kértem, próbáljuk meg csomópontokhoz - fordulópontokhoz kötve, röviden áttekinteni a kis aktivitású radioaktív hulladékok táro­lásának megoldását kereső több mint tíz év történéseit. ---------------------------------------------------­- Polgármester Úr! Mikor kapcso­lódott ön a radioaktív hulladékok el­helyezésének ügyéhez?- Mint községi elöljáró dolgoztam Bátaapátiban 1989-ben, mert akkor közös tanácsa volt négy településnek (Mőcsény, Mórágy, Bátaapáti és Grábóc) Mőcsény központtal. Az ófalui tiltakozások után keresett meg engem először az atomerőműből Er­dei Lajos. Ugyanis, mi akkor kima­radtunk a tiltakozó akciókból, mert az ófalusiak nem lépték át a megyeha­tárt, Tolna megyéből nem toboroztak tiltakozókat. Utólag hozzá kell ten­nem, hogy szerencsére, mert én is a tiltakozók táborába léptem volna. Nem a létesítmény miatt, hanem a módszer miatt. Semmit nem beszél­tek meg velünk, csak a nagy titkoló­zás ment, mindent jóval később és nagy kerülőutakon tudtunk meg. Az erőmű okult Ófaluból és megkeresett bennünket Maróthy László, Rósa Gé­za és Bagdy László, akikkel meg­egyeztünk: lehetőséget biztosítok ar­ra, hogy ismertessék a lakossággal el­képzeléseiket. Én azt mondtam akkor is és most is, hogy nekünk községi vezetőknek az a feladatunk, hogy gazdaságpolitikai oldalról közelítsük meg a kérdést, és van ennek egy szak­mai oldala, azt pedig bízzuk a szak­emberekre.-A jó kapcsolat egyik terméke, hogy 1989. december 6-án Bátaapátiban az Önkormányzat épületében megnyílt a Tájékoztatási Iroda. Mi volt a követke­ző nagy lépés?- A következő állomás: 1993-ban öt miniszter aláírásával életre hívták a Nemzeti Célprogramot. Ekkor újra indult minden előző elképzelés, és is­mét szóba került Bátaapáti. Ekkor na­gyon sok települést kerestek meg, és viszonylag kevesen tanúsítottak foga­dókészséget. Bátaapáti kinyilvánítot­ta fogadókészségét. Ekkor olyan ha­tározat született, hogy felszíni kutatá­sokat kezdenek Udvariban és Diósberényben, és mélységi tároló le­hetőségét kutatják Bátaapátiban. A három megkutatott terület után olyan döntés született, hogy mélységi táro­lót kell építeni, és erre Bátaapáti kuta­tott területe alkalmasnak bizonyult. Ekkor döntött úgy a képviselőtestüle­tünk, hogy döntéseinkhez a lakosság bizalmát bírnunk kell, ezért kérdőívet szerkesztettünk és ennek segítségével tudakoltuk a lakosság véleményét. Az eredmény számomra is meglepő volt, a község szavazati joggal rendelkező állampolgárainak majdnem 99 %-a igent mondott a további kutatások folytatására.- Minek köszönhető ez a magas el­fogadottság Bátaapátiban, Ófaluban pedig a tiltakozás?- En azt gondolom, Ófalu egy poli­tikai tiltakozás volt, egy politikai kar­rier megalapozása történt meg akkor. Én láttam az akadémiai bizottság je­lentését, abban nincs ilyen, hogy Ófalu alkalmatlan. Csehák Judit egy­szerűen nem adta ki az engedélyt, mondván: ahol ilyen nagy a társadal­mi tiltakozás, ott nem szabad megépí­teni a tárolót. Ezen bukott meg Ófalu.- Megkezdődtek a kutatások 1996- 97-ben és ismét jelentős állomáshoz érkezett az ügy.- Ez a jelentős állomás 1997. ápri­lis negyedikéhez fűződik, ugyanis ek­kor alakult meg hat település részvéte­lével a Társadalmi Ellenőrző és Tájé­koztató Társulás (TETT). A települé­sünk 5 km-es körzetében lévő közsé­geket hívtuk, köztük három baranyai települést: Véméndet, Fekedet és Ófa­lut. A hat tolnai település pedig: Cikó, Mőcsény, Bátaapáti, Nagymórágy és Bátaszék. Véménd és Ófalu nem csat­lakozott, ám 2000-ben Véménd is be­lépett, így Ófalu egyedül maradt.-Mi lehet az oka Ófalu tartózkodá­sának?- Szerintem az, hogy Ófalu polgár­­mestere társadalmi megbízatásban polgármester, főállásban Mecsekná­­dasdon iskola igazgató. Az iskola­­igazgatót a helyi képviselőtestület ne­vezi ki, a mecseknádasdi testületben a mai napig ott ül Wekler Ferenc. Fia jól belegondolok, egy idő után már a lakosságnak kellene felelősségre von­ni a polgármestert, hogy miért hagy ennyi pénzt kidobni az ablakon. Hi­szen mi olyan szerződést kötöttünk, amelyben az van leírva, hogy tájékoz­tatunk és ellenőrzünk. Nem arról szól a történet, hogy aki belépett a TETT- be, az elkötelezte magát és hozzájárul a tároló építéséhez.- Aztán jött a kétéves költségvetés elfogadása. Krachun Szilárd- Igen, de előtte az RHK Kht. elké­szítette a négyéves kutatási progra­mot. Ám Illés Zoltán és Wekler Fe­renc megvezette a Parlamentet, lefa­ragták a nukleáris alap értékállóságát. Most azon dolgoznak - az említett két személy kivételével - hogy a nukleá­ris alap értékállóságát visszaállítsák.- A legújabb fejlemény viszont már bizakodásra ad okot.- Miután Matolcsy György gazdasá­gi miniszter aláírta a kutatási program­hoz szükséges költségvetést, így ismét folytatódhat a kutatás. Ám ezzel kap­csolatban meg kell jegyeznem, hogy az aláírás előtt a miniszter úr Bátaapátiban járt, itt adta át a millenniumi zászlót a községnek. Találkozott a TETT polgár­­mestereivel, az országgyűlési képvise­lőkkel, akik mind egyhangúan azt szor­galmazták, hogy folytatódjon a kutatás. Á miniszter úr érzékelhette, hogy a köz­akarat megvan — nem úgy mint Csehák Judit idejében — és a Tolna Megyei Közgyűlés határozatilag támogatja a kutatást. A találkozó június 2-án volt, és június 4-én aláírta a miniszter úr a pénzügyi keretet biztosító okmányt.-Akkor most egy kicsit bizakodóbb a hangulat?- Igen, de el kell mondjam, hogy hibának tartom azt, hogy nincsenek konkrét határidők megszabva. Nincs rögzítve, hogy az egyes munkafázi­soknak mikorra kell befejeződniük, úgy érzem még mindig meg maradt annak lehetősége, hogy ezt az ügyet úgy nyújtsák mint a rétestésztát.- Reméljük nem így lesz! P kormányzat felvállalta a radioaktív hulladék ügyet Maróthy Lászlót, a Radioaktív Hulladék Kezelő Közhasznú Tár­saság (RHK Kht.) igazgatóját arról kérdeztem, hogy az aláírt munka­­program és a szükséges pénz biz­tosítása mit jelent Püspökszilágy és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) szempontjából? — Az a körülmény, hogy a miniszter két évre aláírta a munkaprogramot, hogy a négyéves kutatási tervet aláírta Üveghuta térségére, továbbá, hogy jó esélyünk van a Nukleáris Pénzügyi Alap értékállóságának visszaállítására, ezt én úgy tekintem, hogy a kormányzat felvállalta a radioaktív hulladék ügyet. Püspökszilágy vonatkozásában egy biztonságnövelő és modernizáló programot indítottunk el nagy erők­kel. Gyakorlatilag befejeződött az őr­zésvédelmi és sugárvédelmi rendszer, valamint a laborépület felújítása. El­kezdődött és másfél-két éven belül befejeződik az aktív épület felújítása is. Ezzel párhuzamosan zajlik a telep­hely területének kutatása, amelynek alapján a végleges üzemeltetési enge­délyt fogjuk majd megkapni. Szeretném kihangsúlyozni, hogy elkészült az első biztonsági elemzés és azt mutatja, hogy az üzemeltetés alatt és az intézményi ellenőrzési idő­szakra semmiféle probléma nincs, az egészségügyi normák betarthatók. Ez azt jelenti: mintegy 100-150 évig Püspökszilággyal nem lehet semmi probléma, a bioszférát nem veszé­lyezteti. El kell mondanom, amikor Püspökszilágy elkészült és üzembe helyezték, akkor semmilyen korláto­zás nem volt az oda elhelyezhető ra­dioaktív hulladékok terén. Minden, az ország területén képződő hulladé­kot befogadtak, így aztán befogadtak hosszú élettartamú izotópokat is.- Ez milyen feladatokat ró a társa­ságra?- Először is, ezt ma már nem lehet­ne megtenni. Felmértük pontosan me­lyik medencében mi van, és már kör­vonalazódott, hogy mit kell tenni an­nak érdekében, hogy az intézmény el­lenőrzés utáni időszakban se legyen probléma. Valószínű, hogy több me­dencét ki kell bontani, meg kell keres­ni ezeket a hosszú élettartam izotópo­kat és átmeneti tárolóba, a telephelyen kívánjuk lerakni azokat az üzemi épü­letben. A kiszedett zsákos hulladékot - mert 90 %-ban zsákos hulladék van Püspökszilágyon - 200 1-es hordókba préselve újra elhelyezzük. Erre készí­tettünk egy részletes középtávú prog­ramot 2005-ig. Ha nem is jutunk en­nek a feladatnak a végére, de a munka zömét ekkorra elvégezzük. Ezért azt remélem, hogy 2003-2005 között meg Maróthy László fogjuk kapni a hatóságtól a tartós üze­meltetési engedélyt.- Hol tart a KKA T bővítése?- A KKAT program töretlenül zaj­lik. Jelenleg a következő négy kamra építése folyik. Hét kamra készült el idáig, három a fogadóépülettel együtt, négy pedig már a bővítés formájában. Az épülő új kamrák üzembe helye­zését 2003. végére tervezzük. Minden az eredetileg elhatározott ütemterv sze­rint folyik. Jelenleg az épület alapozá­sa megtörtént és elkezdődött az épület vasszerkezetének a szerelése. A gépé­szeti berendezések - tárolócsövek, tá­roló fedélzet - előregyártása is a tervek szerint halad. Beregnyei Új remények Báta­apátiban és környékén A júliusban felröppent hír úgy szólt, hogy dr. Matolcsy György gazdasági miniszter aláírta a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap­ból finanszírozott tevékenységek 2001-2002. évi munkaprog­ramját. Buday Gábort, az RHK Kht. műszaki- és tudományos igazgatóját arról kérdeztem, hogy mit jelent számukra ez a hír?- Ez a hír nem annyira friss, hiszen május elejére datálható. Az a körül­mény, hogy a miniszter a munkaprog­ramot aláírta, és ez a program 2002. december 31-ig terjed, még önmagá­ban nem lenne akkora jelentőségű, hogy ezt sajtótájékoztatón kellene be­jelenteni. Viszont a figyelmes szem­lélő észrevehette, hogy 2001. január­jától kezdődően egy folyamatnak a részesei lettünk. Ez a folyamat azzal indult, hogy a Paksi Atomerőmű élén menedzsment váltás következett be, és az új vezetés deklarálta az erőmű élettartam hosszabbítására vonatko­zó, kormányzatilag támogatott elkép­zeléseit. Tudjuk azt, hogy az atom­erőmű élettartamának meghosszabbí­tása műszaki kérdés, de ennek a mű­szaki kérdésnek a politikai támoga­tottsága bizonyos esetekben nehezeb­ben megszerezhető mint a műszaki kérdések megoldása. Miután a kormányzati szándék zöld utat adott az élettartam hosszab­bításnak, átgondolta az atomerőmű­ből kikerülő radioaktív hulladékok európai normák szerinti korszerű el­helyezését is. A folyamat következő állomása: dr. Mészáros György és Baji Csaba talál­kozása a bátai régió polgármesterei­vel. Ezen a találkozón egységes állás­pont született a tároló megépítése mellett, és ez az álláspont Mészáros és Baji urak közvetítésével eljutott a miniszter úrhoz is. A miniszter úr adta át a millenniu­mi zászlót Bátaapátinak és ekkor ta­lálkozott ő is a térség polgármestere­ivel, és a találkozót követő második napon aláírta a munkaprogramot. Tehát nem egy egyszeri aktusról, hanem egy folyamatról van szó, és ebbe a folyamatba azóta is újabb láncszemek illeszkednek: Teller Ede Corvin-láncot kapott. A fentiek alapján a következő más­fél évben zökkenőmentes munkavég­zésre számítunk a projektünk eseté­ben, és tényleg a szakmával fogunk tudni foglalkozni, mert eddig több gőz ment a sípba, mint a motorba. Et­től kezdve fordítva lesz, de nyilván­való, hogy a sípba is kell gőzt enged­ni, mert azért mindig el kell mondani, hogy mit csinálunk.- Honnan indul, illetve folytatódik a program?- Onnan indultunk, hogy az aláírt munkatervben megfogalmazottak alapján kiírtuk a közbeszerzési eljá­rást, amelynek keretében várhatóan októberben tudunk szerződni és 2001. októberétől 2002. decemberéig Buday Gábor a munkák a közbeszerzési pályázat nyertes konzorciumával egy szerző­dés keretében fognak zajlani. Tartalma pedig arra irányul, hogy abban a kőzettestben, amelyet már 1998. végén földtanilag meglehető­sen jól ismertünk, konkrétan kijelöl­jük a tároló telephelyét, valamint elő­készítjük a bányászati kutatásokat. Összegezve, tehát először a földfel­színi, majd a bányászati kutatások ke­rülnek sorra, amelyek 2002. végére megkezdődnek. 2005-2006-ban in­dulhat a létesítmény építése, melynek feltétele a környezeti hatástanulmány elfogadása és a szükséges engedélyek beszerzése.- A körzet polgármesterei hogyan viselik ezt a huzavonát?- Azt hiszem, a polgármestereket még ma is két csoportba lehet oszta­ni. Vannak, akik azonosulnak a ter­vekkel, ezeket mérhetetlenül zavarta a munkák leállítása. Ez a nagyobb tá­bor, és nehéz volt velük megértetni, hogy nem műszaki, hanem politikai okok miatt állt a munka. A mostani döntés viszont megnyugtatta ezt a csapatot. Az ellenzők oldalán csak egyetlen polgármester van, nevezete­sen az ófalui, akinek ambivalens ér­zései vannak. Az ambivalenciát az táplálja, hogy egyedül maradt és ha valaki egyedül hangoztat valamilyen állásfoglalást, az gyanússá válik ön­maga előtt is.- Buday úr, ebben igaza van, de nem is ez a fontos, hanem a pozitív miniszteri döntés, amely szembe mert szállni Illés és Wekler urakkal. Ugyanis számunkra nagyon lehango­ló volt, hogy két ember félrevezeti a Parlamentet, politikus társait és egy országos ügy megvalósulását tudták gátolni. Eddig senki sem mert nekik ellentmondani. Végre megtört a jég.

Next

/
Oldalképek
Tartalom