Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2001-09-01 / 9. szám
8. oldal ATOMERŐMŰ 2001. szeptember A lakosság bizalmát bírnunk kell Krachun Szilárdot, Bátaapáti polgármesterét arra kértem, próbáljuk meg csomópontokhoz - fordulópontokhoz kötve, röviden áttekinteni a kis aktivitású radioaktív hulladékok tárolásának megoldását kereső több mint tíz év történéseit. ---------------------------------------------------- Polgármester Úr! Mikor kapcsolódott ön a radioaktív hulladékok elhelyezésének ügyéhez?- Mint községi elöljáró dolgoztam Bátaapátiban 1989-ben, mert akkor közös tanácsa volt négy településnek (Mőcsény, Mórágy, Bátaapáti és Grábóc) Mőcsény központtal. Az ófalui tiltakozások után keresett meg engem először az atomerőműből Erdei Lajos. Ugyanis, mi akkor kimaradtunk a tiltakozó akciókból, mert az ófalusiak nem lépték át a megyehatárt, Tolna megyéből nem toboroztak tiltakozókat. Utólag hozzá kell tennem, hogy szerencsére, mert én is a tiltakozók táborába léptem volna. Nem a létesítmény miatt, hanem a módszer miatt. Semmit nem beszéltek meg velünk, csak a nagy titkolózás ment, mindent jóval később és nagy kerülőutakon tudtunk meg. Az erőmű okult Ófaluból és megkeresett bennünket Maróthy László, Rósa Géza és Bagdy László, akikkel megegyeztünk: lehetőséget biztosítok arra, hogy ismertessék a lakossággal elképzeléseiket. Én azt mondtam akkor is és most is, hogy nekünk községi vezetőknek az a feladatunk, hogy gazdaságpolitikai oldalról közelítsük meg a kérdést, és van ennek egy szakmai oldala, azt pedig bízzuk a szakemberekre.-A jó kapcsolat egyik terméke, hogy 1989. december 6-án Bátaapátiban az Önkormányzat épületében megnyílt a Tájékoztatási Iroda. Mi volt a következő nagy lépés?- A következő állomás: 1993-ban öt miniszter aláírásával életre hívták a Nemzeti Célprogramot. Ekkor újra indult minden előző elképzelés, és ismét szóba került Bátaapáti. Ekkor nagyon sok települést kerestek meg, és viszonylag kevesen tanúsítottak fogadókészséget. Bátaapáti kinyilvánította fogadókészségét. Ekkor olyan határozat született, hogy felszíni kutatásokat kezdenek Udvariban és Diósberényben, és mélységi tároló lehetőségét kutatják Bátaapátiban. A három megkutatott terület után olyan döntés született, hogy mélységi tárolót kell építeni, és erre Bátaapáti kutatott területe alkalmasnak bizonyult. Ekkor döntött úgy a képviselőtestületünk, hogy döntéseinkhez a lakosság bizalmát bírnunk kell, ezért kérdőívet szerkesztettünk és ennek segítségével tudakoltuk a lakosság véleményét. Az eredmény számomra is meglepő volt, a község szavazati joggal rendelkező állampolgárainak majdnem 99 %-a igent mondott a további kutatások folytatására.- Minek köszönhető ez a magas elfogadottság Bátaapátiban, Ófaluban pedig a tiltakozás?- En azt gondolom, Ófalu egy politikai tiltakozás volt, egy politikai karrier megalapozása történt meg akkor. Én láttam az akadémiai bizottság jelentését, abban nincs ilyen, hogy Ófalu alkalmatlan. Csehák Judit egyszerűen nem adta ki az engedélyt, mondván: ahol ilyen nagy a társadalmi tiltakozás, ott nem szabad megépíteni a tárolót. Ezen bukott meg Ófalu.- Megkezdődtek a kutatások 1996- 97-ben és ismét jelentős állomáshoz érkezett az ügy.- Ez a jelentős állomás 1997. április negyedikéhez fűződik, ugyanis ekkor alakult meg hat település részvételével a Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulás (TETT). A településünk 5 km-es körzetében lévő községeket hívtuk, köztük három baranyai települést: Véméndet, Fekedet és Ófalut. A hat tolnai település pedig: Cikó, Mőcsény, Bátaapáti, Nagymórágy és Bátaszék. Véménd és Ófalu nem csatlakozott, ám 2000-ben Véménd is belépett, így Ófalu egyedül maradt.-Mi lehet az oka Ófalu tartózkodásának?- Szerintem az, hogy Ófalu polgármestere társadalmi megbízatásban polgármester, főállásban Mecseknádasdon iskola igazgató. Az iskolaigazgatót a helyi képviselőtestület nevezi ki, a mecseknádasdi testületben a mai napig ott ül Wekler Ferenc. Fia jól belegondolok, egy idő után már a lakosságnak kellene felelősségre vonni a polgármestert, hogy miért hagy ennyi pénzt kidobni az ablakon. Hiszen mi olyan szerződést kötöttünk, amelyben az van leírva, hogy tájékoztatunk és ellenőrzünk. Nem arról szól a történet, hogy aki belépett a TETT- be, az elkötelezte magát és hozzájárul a tároló építéséhez.- Aztán jött a kétéves költségvetés elfogadása. Krachun Szilárd- Igen, de előtte az RHK Kht. elkészítette a négyéves kutatási programot. Ám Illés Zoltán és Wekler Ferenc megvezette a Parlamentet, lefaragták a nukleáris alap értékállóságát. Most azon dolgoznak - az említett két személy kivételével - hogy a nukleáris alap értékállóságát visszaállítsák.- A legújabb fejlemény viszont már bizakodásra ad okot.- Miután Matolcsy György gazdasági miniszter aláírta a kutatási programhoz szükséges költségvetést, így ismét folytatódhat a kutatás. Ám ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy az aláírás előtt a miniszter úr Bátaapátiban járt, itt adta át a millenniumi zászlót a községnek. Találkozott a TETT polgármestereivel, az országgyűlési képviselőkkel, akik mind egyhangúan azt szorgalmazták, hogy folytatódjon a kutatás. Á miniszter úr érzékelhette, hogy a közakarat megvan — nem úgy mint Csehák Judit idejében — és a Tolna Megyei Közgyűlés határozatilag támogatja a kutatást. A találkozó június 2-án volt, és június 4-én aláírta a miniszter úr a pénzügyi keretet biztosító okmányt.-Akkor most egy kicsit bizakodóbb a hangulat?- Igen, de el kell mondjam, hogy hibának tartom azt, hogy nincsenek konkrét határidők megszabva. Nincs rögzítve, hogy az egyes munkafázisoknak mikorra kell befejeződniük, úgy érzem még mindig meg maradt annak lehetősége, hogy ezt az ügyet úgy nyújtsák mint a rétestésztát.- Reméljük nem így lesz! P kormányzat felvállalta a radioaktív hulladék ügyet Maróthy Lászlót, a Radioaktív Hulladék Kezelő Közhasznú Társaság (RHK Kht.) igazgatóját arról kérdeztem, hogy az aláírt munkaprogram és a szükséges pénz biztosítása mit jelent Püspökszilágy és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) szempontjából? — Az a körülmény, hogy a miniszter két évre aláírta a munkaprogramot, hogy a négyéves kutatási tervet aláírta Üveghuta térségére, továbbá, hogy jó esélyünk van a Nukleáris Pénzügyi Alap értékállóságának visszaállítására, ezt én úgy tekintem, hogy a kormányzat felvállalta a radioaktív hulladék ügyet. Püspökszilágy vonatkozásában egy biztonságnövelő és modernizáló programot indítottunk el nagy erőkkel. Gyakorlatilag befejeződött az őrzésvédelmi és sugárvédelmi rendszer, valamint a laborépület felújítása. Elkezdődött és másfél-két éven belül befejeződik az aktív épület felújítása is. Ezzel párhuzamosan zajlik a telephely területének kutatása, amelynek alapján a végleges üzemeltetési engedélyt fogjuk majd megkapni. Szeretném kihangsúlyozni, hogy elkészült az első biztonsági elemzés és azt mutatja, hogy az üzemeltetés alatt és az intézményi ellenőrzési időszakra semmiféle probléma nincs, az egészségügyi normák betarthatók. Ez azt jelenti: mintegy 100-150 évig Püspökszilággyal nem lehet semmi probléma, a bioszférát nem veszélyezteti. El kell mondanom, amikor Püspökszilágy elkészült és üzembe helyezték, akkor semmilyen korlátozás nem volt az oda elhelyezhető radioaktív hulladékok terén. Minden, az ország területén képződő hulladékot befogadtak, így aztán befogadtak hosszú élettartamú izotópokat is.- Ez milyen feladatokat ró a társaságra?- Először is, ezt ma már nem lehetne megtenni. Felmértük pontosan melyik medencében mi van, és már körvonalazódott, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy az intézmény ellenőrzés utáni időszakban se legyen probléma. Valószínű, hogy több medencét ki kell bontani, meg kell keresni ezeket a hosszú élettartam izotópokat és átmeneti tárolóba, a telephelyen kívánjuk lerakni azokat az üzemi épületben. A kiszedett zsákos hulladékot - mert 90 %-ban zsákos hulladék van Püspökszilágyon - 200 1-es hordókba préselve újra elhelyezzük. Erre készítettünk egy részletes középtávú programot 2005-ig. Ha nem is jutunk ennek a feladatnak a végére, de a munka zömét ekkorra elvégezzük. Ezért azt remélem, hogy 2003-2005 között meg Maróthy László fogjuk kapni a hatóságtól a tartós üzemeltetési engedélyt.- Hol tart a KKA T bővítése?- A KKAT program töretlenül zajlik. Jelenleg a következő négy kamra építése folyik. Hét kamra készült el idáig, három a fogadóépülettel együtt, négy pedig már a bővítés formájában. Az épülő új kamrák üzembe helyezését 2003. végére tervezzük. Minden az eredetileg elhatározott ütemterv szerint folyik. Jelenleg az épület alapozása megtörtént és elkezdődött az épület vasszerkezetének a szerelése. A gépészeti berendezések - tárolócsövek, tároló fedélzet - előregyártása is a tervek szerint halad. Beregnyei Új remények Bátaapátiban és környékén A júliusban felröppent hír úgy szólt, hogy dr. Matolcsy György gazdasági miniszter aláírta a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozott tevékenységek 2001-2002. évi munkaprogramját. Buday Gábort, az RHK Kht. műszaki- és tudományos igazgatóját arról kérdeztem, hogy mit jelent számukra ez a hír?- Ez a hír nem annyira friss, hiszen május elejére datálható. Az a körülmény, hogy a miniszter a munkaprogramot aláírta, és ez a program 2002. december 31-ig terjed, még önmagában nem lenne akkora jelentőségű, hogy ezt sajtótájékoztatón kellene bejelenteni. Viszont a figyelmes szemlélő észrevehette, hogy 2001. januárjától kezdődően egy folyamatnak a részesei lettünk. Ez a folyamat azzal indult, hogy a Paksi Atomerőmű élén menedzsment váltás következett be, és az új vezetés deklarálta az erőmű élettartam hosszabbítására vonatkozó, kormányzatilag támogatott elképzeléseit. Tudjuk azt, hogy az atomerőmű élettartamának meghosszabbítása műszaki kérdés, de ennek a műszaki kérdésnek a politikai támogatottsága bizonyos esetekben nehezebben megszerezhető mint a műszaki kérdések megoldása. Miután a kormányzati szándék zöld utat adott az élettartam hosszabbításnak, átgondolta az atomerőműből kikerülő radioaktív hulladékok európai normák szerinti korszerű elhelyezését is. A folyamat következő állomása: dr. Mészáros György és Baji Csaba találkozása a bátai régió polgármestereivel. Ezen a találkozón egységes álláspont született a tároló megépítése mellett, és ez az álláspont Mészáros és Baji urak közvetítésével eljutott a miniszter úrhoz is. A miniszter úr adta át a millenniumi zászlót Bátaapátinak és ekkor találkozott ő is a térség polgármestereivel, és a találkozót követő második napon aláírta a munkaprogramot. Tehát nem egy egyszeri aktusról, hanem egy folyamatról van szó, és ebbe a folyamatba azóta is újabb láncszemek illeszkednek: Teller Ede Corvin-láncot kapott. A fentiek alapján a következő másfél évben zökkenőmentes munkavégzésre számítunk a projektünk esetében, és tényleg a szakmával fogunk tudni foglalkozni, mert eddig több gőz ment a sípba, mint a motorba. Ettől kezdve fordítva lesz, de nyilvánvaló, hogy a sípba is kell gőzt engedni, mert azért mindig el kell mondani, hogy mit csinálunk.- Honnan indul, illetve folytatódik a program?- Onnan indultunk, hogy az aláírt munkatervben megfogalmazottak alapján kiírtuk a közbeszerzési eljárást, amelynek keretében várhatóan októberben tudunk szerződni és 2001. októberétől 2002. decemberéig Buday Gábor a munkák a közbeszerzési pályázat nyertes konzorciumával egy szerződés keretében fognak zajlani. Tartalma pedig arra irányul, hogy abban a kőzettestben, amelyet már 1998. végén földtanilag meglehetősen jól ismertünk, konkrétan kijelöljük a tároló telephelyét, valamint előkészítjük a bányászati kutatásokat. Összegezve, tehát először a földfelszíni, majd a bányászati kutatások kerülnek sorra, amelyek 2002. végére megkezdődnek. 2005-2006-ban indulhat a létesítmény építése, melynek feltétele a környezeti hatástanulmány elfogadása és a szükséges engedélyek beszerzése.- A körzet polgármesterei hogyan viselik ezt a huzavonát?- Azt hiszem, a polgármestereket még ma is két csoportba lehet osztani. Vannak, akik azonosulnak a tervekkel, ezeket mérhetetlenül zavarta a munkák leállítása. Ez a nagyobb tábor, és nehéz volt velük megértetni, hogy nem műszaki, hanem politikai okok miatt állt a munka. A mostani döntés viszont megnyugtatta ezt a csapatot. Az ellenzők oldalán csak egyetlen polgármester van, nevezetesen az ófalui, akinek ambivalens érzései vannak. Az ambivalenciát az táplálja, hogy egyedül maradt és ha valaki egyedül hangoztat valamilyen állásfoglalást, az gyanússá válik önmaga előtt is.- Buday úr, ebben igaza van, de nem is ez a fontos, hanem a pozitív miniszteri döntés, amely szembe mert szállni Illés és Wekler urakkal. Ugyanis számunkra nagyon lehangoló volt, hogy két ember félrevezeti a Parlamentet, politikus társait és egy országos ügy megvalósulását tudták gátolni. Eddig senki sem mert nekik ellentmondani. Végre megtört a jég.
