Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2001-09-01 / 9. szám
2001. szeptember ATOMERŐMŰ 9. oldal Irtó-nyerő negyedszer Az „Együtt a parlagfű ellen" alapítvány negyedik alkalommal hirdette meg az iskolai és a családi parlagfű-irtási akciót. Az iskolák számára parlagfű-ismereti vetélkedőt is szerveztek, melyhez több környező település és több nagyváros is csatlakozott, így országossá bővült a helyi kezdeményezés. A családi parlagfű-irtási akció hat hétig tartott, és ennek keretében közel ötven család vetélkedett az első helyekért. Tevékenységük eredményeképpen kétmillió szállal kevesebb gyom ontja allergiát okozó pollenjét most, a virágzáskor. Köszönjük az irtoknak. Természetesen termelékenyebb gépi megoldás is létezik az irtásra (a kaszálás), de a kézi a hatékonyabb, mivel tövestül tépik ki a növényt. A kiirtott gyomért beváltható virágpalánta utalványokat, tombolajegyeket lehetett kapni. A Városi Művelődési Központ előtti téren felállított színpadon ünnepélyes keretek között kerültek átadásra a családi parlagfű irtási akció és a „Virágos Paks” projekt lakossági virágosítási pályázat díjai augusztus 4-én 18 órakor. A virágosítást bíráló bizottság (Búza Katalin elnök, Bogáncs János, Bodajkiné Tuba Ágnes, Fritzné Rein Magdolna, Pupp Józsefné) ítélete alapján : • a legszebb lépcsőház kategóriában - Kurcsatov u. 9. és Babits Mihály út 3. nyert a Kishegyi út 41. és Kishegyi út 10/a, valamint a Szabó Erzsébet 14.-16. előtt, de a Kishegyi útról sokan kaptak különdíjat is. • a legszebb kertes ház kategóriában - Hing János Dunakömlőd, Szabadság út 18., Tóth József Paks, Zápor u. 66. és Suszter Györgyné Paks, Kápolna u. 21. kapta az első díjat. A családi kategóriában a legtöbb parlagfüvet irtok poroszlói és harkányi üdülést nyertek. Fink Gáborék 109.900, Joó Sándorék 105.100, Schuber Endréék 90.500 szál kitépett parlagfűvel vitték el a dobogós helyeket. Több mint száz értékes tárgyjutalom talált gazdára a sorsolást követően, de a nyeretlen sorsjegyeket is beváltják virágjegyekre. Ezzel az eseménnyel csak egy szakasz zárult le, de az ingyenesen hívható zöld számon (06-80-200- 537) fogadják a parlagfüves területekre vonatkozó bejelentéseket. Aktivisták járják a határt, és GPS helymeghatározó rendszer segítségével azonosítják ezeket a helyeket, majd az adatbázisból kikeresett tulajdonosakat, bérlőket levélben értesítik a gyommentesítés szükségességéről. Tanácsadás, felvilágosítás a 312-611 vagy a 510-413 telefonszámon kérhető, mert számos más akcióval támogatják a parlagfű ellen küzdőket és a parlagfűtől szenvedőket. GyJ Miért csak a parlagfű? A 80-as évek elején, mikor szakmai körökben arról folyt a vita, hogy egy esetleges kitelepítés elrendelésekor mit csináljanak a paksi üzemek sertéstelepein lévő állatokkal, elhangzott egy javaslat: el kell hajtani, mmt hajdan a kondákat. Az egyik jelenlévő állatorvos megjegyezte: ezek az állatok egy kilométert sem bírnának a lábukon elmenni. A meglepett tekintetek néhány magyarázó mondatot csaltak ki az állatorvosból, miszerint az a sok táp és egyéb anyag a felelős ezért az állapotért. Bennem felrémlett a húsvéti sonka gyönyörű színe, amiről kiderült, hogy az is mesterséges, vegyi anyag hozzáadásával érik el. Miért jutott mindez eszembe? Azért, mert elolvastam Hargitai Miklós: Igyon ön is gumiarábikumot! című cikkét. (Népszabadság, 2001. szeptember 4. 10. p.) A szerző ezzel a találós kérdéssel kezdi cikkét: milyen étel készül az alábbi összetevőkből? Sertéshús, víz, konyhasó, emulgeálószer, sűrítőanyag, antioxidáns, zselésítőanyag, tartósítószer. A helyes megfejtés: „Uzsonnasonka”. Megtudhatjuk azt is, hogy a kaviár miből készül: „az egyelőre még kihagyhatatlan ikrán kívül sóból, szorbitból, növényi étolajból, tartósítószerből, savanyúságot szabályozó anyagból, aromákból, stabilizátorokból, sűrítőanyagból és színezékből”. Mit tartalmaz a „virsli műbélben” fantázianevű készítmény? íme: némi víz, marhahús, sertéshús, szalonna, baromfihúspép, bőrke, szójafehéije, só, keményítő, fűszerek, állományjavító, antioxidáns és tartósítószer. Idézzük fel, miből áll a „Frissföl” fantázianevű készítmény: zsiradékból, két százaléknyi tejfölből, sovány tejporból, zselatinból, keményítőből, pektinből és starterkultúrából. És végül egy mai itóka összetétele: víz, cukor, szén-dioxid, étkezési sav, antioxidáns, tartósítószer, gumiarábikum, aromák és színezékek. Miért idéztem ezt az írást ? Azért, mert az allergia okozójának kikiáltott parlagfű csak egy a sok közül. Igaz könnyebb nekirohanni a parlagfűnek, mint az orvosi rendelőkben, szóban és plakátokon figyelmeztetni az ott megfordulókat, hogy az anyatejet nem lehet cocacolával helyettesíteni. Maradva ennél a népbetegségnél - mármint a coca-colánál - gondoljuk el milyen hatással lehet egy fiatal szervezetre az a sok keverék anyag, ami ezekben a divatos, „ivócsodákban” van. Csoda, hogy ennyi az allergiás beteg ? Tudom, hogy Pakson egy orvos indította el a parlagfű elleni kampányt - helyesen, ám várom annak az orvosnak a jelentkezését, aki az életmód, fogyasztási szokás veszélyeire figyelmeztet olyan aktivitással, mint a parlagfű ellen. Beregnyei Szelek szárnyán Szakmai látogatás a kulcsi szélerőm üben Június 20-án a Fejlesztési és Elemzési Osztály egy autóra való csapata a 6-os útról jól látható impozáns szélkerék felé vette az irányt. Az előre megbeszélt időpontban a helyszínen Stelczer Balázs ügyvezető igazgató várt ránk a 65 méter magas építmény tövében. Néhány perc múlva megérkeztek az Inotai Erőmű szakemberei is, akik szintén szakmai tapasztalatszerzés céljából keresték fel az Első Magyar Szélerőmű Kft. vezetőjét. Megérkezésünk idején a szélkerék állt, mert a 400 órás próbaüzem éppen befejeződött és az előírások szerint újra át kell vizsgálni a berendezést. Szerencsére demonstrációs céllal a szélkerék üzemeltetői beindították a berendezést. Mivel a rotorlapátok szöge állítható, a szemünk láttára fordultak a szélnek a karcsú, 22 méter hosszúságú, szárnyakra hasonlító lapátok. Az erős szélnek köszönhetően röpke két perc alatt elérte a berendezés a 600 kW névleges teljesítményt, amelyet egy inverter és egy transzformátor segítségével 20 kV-os feszültségen be is táplált a hálózatba. Az előre összegyűjtött kérdések nagy részére gyorsan választ kaptunk, amikor egy stílusos prospektust osztottak szét a vendégek között. Mivel az inotaiaknak saját szélkerekük van, ők igen gyakorlatias kérdésekkel érkeztek. Mi a helyzet a jegesedéssel, a lapátok tisztításával, a karbantartással? Kiderült, hogy az 1994-es gyártású inotai szélkerékhez képest korszerűbb berendezést telepítettek Kulcson. Itt már beépített jégmentesítő fűtéssel, villámhárítóval látták el a lapátokat. A közvetlen hajtású 200 pólusú szinkron generátornak és az invertemek köszönhetően a lehető legegyszerűbb a szerkezet, kevés a meghibásodási lehetőség. A lapátszögeket számítógépes program alapján a szélerősségnek megfelelően optimális értéken lehet tartani, és a szélirány változásait is gyorsan követi a berendezés. A vezérlő szoftver automatikusan leállítja a berendezést 25 m/s szélsebesség felett. Az üzem minden paraméterét számítógép rögzíti a német érdekeltségű gyártó cég központjában, így előfordulhat, hogy a szükséges beavatkozásokról egy németországi telefonhívás útján értesülnek az üzemeltetők. Természetesen a „nehéz kérdésekre is válaszolni kellett. Kiderült, hogy a beruházás összege a járulékos költségekkel együtt a 180 millió forintot is elérte. A mérések szerint évente 1,2-1,5 millió kWh energiát termel majd a szélkerék, melyet 15 Ft/kWh áron vásárol meg a DÉDÁSZ. Ez az ár lényegesen magasabb az atomerőmű önköltségénél, de több hazai erőmű drágábban termeli az energiát. Kiszámítható, hogy változatlan energiaárak mellett nyolc - tíz év alatt térül meg a beruházás. Azt is el kell azonban ismemi, hogy a piaci árak nem tartalmazzák a fosszilis energiahordozókból előállított energia környezetszennyező hatását (külső költségek), ezért a szélenergia ilyen szempontból ideális. A szélkerék telepítésénél még a madarakra gyakorolt hatását is vizsgálják. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy semmilyen káros hatás nem mutatható ki. Sőt! A ragadozó madarak előszeretettel használják a gépházat megfigyelőhelyül. A tulajdonosi és pénzügyi feltételekről megtudtuk, hogy az ENERCON E-40 típusú szélkerék felépítését a Gazdasági Minisztérium és Környezetvédelmi Minisztérium támogatása segítette elő. A megvalósításhoz jelentős hitellel járult hozzá a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt. A megtermelt villamos energiát a DÉDÁSZ középfeszültségű (20 kV-os) hálózata veszi át. Az előkészítő tudományos munkát - a helyszínanalízist és a szélből kinyerhető energia számítását - a Szent István Egyetemen működő Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület végezte. A kulcsi látogatás után, az Interneten folytatott keresés alapján találtunk rá a Magyar Szélenergia Társaságra, melynek egyik vezetője a Debreceni Egyetem tanszékvezetője. Öröm volt látni, hogy vannak olyan szakemberek, akik elkötelezettek a környezetkímélő, szén-dioxid kibocsátás nélküli energiatermelés mellett, és nem ellenségei az atomenergiának. Érthető hát, hogy viszonylag gyorsan felvettük a kapcsolatot és már egy, a hazai szélenergia potenciál felmérését célzó közös kutatás elindításáról kezdtük meg a tárgyalásokat. A Kulcson felépült szélkerékből legalább tízezret kellene felállítani az országban, hogy a Pakson megtermelt energiát helyettesíteni lehessen. Ez nyilvánvalóan lehetetlen, de azt is el kell ismerni, hogy az egyre fogyó hagyományos energiahordozók részleges pótlásában környezetkímélő megoldást nyújthat a szélenergia. A magunk részéről csak jó szelet kívánhatunk! Vajnai Attila Baranya Sándor Lung Attila Otven éve alapították a Központi Fizikai Kutatóintézetet Folytatás a 3. oldalról. A KFKI-ban folyó kutatások számára nagyon hasznos volt, ráadásul a nyugati kapcsolatok - az atomfizika és az űrkutatás terén - éppen a szovjet félen keresztül indultak meg. A KFKI munkatársai ma már a világ minden részén szívesen látott vendégek, elismert szakemberek. Ma is sok olyan kutató dolgozik a NASA-nál és más helyeken, akik a KFKI-ban kezdték pályafutásukat. Sok magyar szakember töltött és tölt be vezető tisztséget nemzetközi tudományos testületekben, külföldi és nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságában. Az itthon művelt tudományok minden részterületén született néhány világviszonylatban is kiemelkedő magyar eredmény. Ezek közül csak a Halley-üstökös 1986-os vizsgálatát és a Pille nevű dózismérőt emelhetnénk ki. Utóbbit 1980-ban használták először Farkas Bertalan űrrepülésekor. A továbbfejlesztett változata az épülő Nemzetközi űrállomás szolgálati berendezése lesz. Az alkalmazott kutatásokban a nukleáris technikák meghonosítása nevezhető sikertörténetnek. A Csillebércen létesült első kutatóreaktor és a Paksi Atomerőmű blokkjainak létesítésében komoly tervező, előkészítő és végrehajtó szerepe volt a KFKI szakembereinek. Alapkutatások mellett mindig hangsúlyt fektettek az elért eredmények hasznosítására. A hetvenes-nyolcvanas években például sorozatban építették a saját tervezésű számító-gépeket. A 80-as évekre azonban kényszerítővé vált a bevételek növelése, ami az intézet végső soron nem tudott teljesíteni és eladósodott. A problémákat az amúgy is túlméretezett intézet jelentős átalakításával lehetett megoldani. A hivatalosan megszűnt KFKI utódaként 1992. január 1-től öt önálló akadémiai intézet jött létre. Ma a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet, a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet, a Szilárdtest-fizikai és Optikai Kutatóintézet, a KFKI Atomenergia Kutatóintézet, valamint a korábban is önálló Izotópkutató Intézet jogutódja, az Izotóp- és Felületkémiai Intézet működik a telephelyen. A korábbi elnevezés, a KFKI nemzetközi viszonylatban is annyira beleivódott a köztudatba, hogy az “új” intézetek némelyikének neve előtt továbbra is szerepel a rövidítés. A változások után az alapvető tudományos kutatási irányok megmaradtak, és az intézetekben továbbra is azok dolgoznak, akik korábban is meghatározó tudományos kutatók voltak. T ■
