Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-05-01 / 5. szám

4. oldal ATOMERŐMŰ 2001. május A nukleáris energetika a változások idején Ezzel a címmel jelent meg Mohamed El Baradei (a NAÜ főigazgatója) tollából egy cikk a NAÜ negyedéves kiadványában (IAEA Bulletin). A 2000. évi 4. szám a Green Debate (Zöld Vita) címet viseli, több közlemény foglalkozik a nukleáris ipar és a környezet kapcsolatával. A főigazgató írásában hat kihívást említ, melyek a nukleáris energeti­ka jövőjét alapvetően befolyásol­ják. Ezek vázlatosan: A nukleáris létesítmények új generációjának kifejlesztése A Világ Energia Tanács legújabb következtetése az, hogy a fosszilis alapú villamosenergia-termelésre való totális támaszkodás hosszabb távon nem fenntartható, ugyanez mondható el a nagy vízerőművekről is. Emiatt az atomerőművek jelenle­gi pozícióját meg kell őrizni, fenn­tartva a jövőbeni bővítés lehetősé­gét. Gond a lakosság kételkedése abban, hogy a nukleáris energia egy fenntartható forrás. E dilemma meg­oldása nagymértékben függ a nukle­áris létesítmények új generációjá­nak kifejlesztésétől, ideértve az új reaktortípusokat és az üzemanyag­ciklus más létesítményeit is. A kifej­lesztés alatt álló technológiának inherensen biztonságosnak kell len­nie, garanciát kell nyújtania arra, hogy csak békés célokra használha­tó, a villamos energia árának ver­senyképesnek kell lennie. Az új ge­nerációs reaktoroknak használha­tóknak kell lenniük a fejlődő orszá­gokban, pl. a tengervíz sóta­­lanítására, távhőellátásra. Világos globális stratégia a hulladékkezelésre A nagy aktivitású hulladékok és a kiégett fűtőelemek tárolására világ­méretekben megoldást kell találni. Miközben a szakértők szerint a geo­lógiai tárolás biztonságos, műszaki­lag megvalósítható és környezetileg felelős megoldás, a lakosság szkep­tikus maradt. Erre a kihívásra csak olyan világos, jól bemutatható stra­tégiával lehet válaszolni, ami a helykiválasztást, a kivitelezést és az üzemeltetést egyaránt magában foglalja. A főigazgató az előrehaladás kedvező jelei közt említi az USA Kísérleti Hulladéktárolóját, egy 700 m mély, sótömbben ki­alakított létesítményt, és a hulladékban lévő hosz­­szú életű radioaktív izo­tópok rövidebb életűvé történő átalakítására (transzmutációjára) irá­nyuló kutatásokat. A fenntartható energiavita A nukleáris energia jö­vőjét befolyásoló harma­dik kihívás a többi ener­giaforrással való össze­hasonlításában van. Itt gazdaságossági verseny­­képességről, környezeti szempontok szerinti ösz­­szehasonlításról van szó, különös tekintettel a fej­lődő országok növekvő energiaigényére. A NAÜ részt vesz a vitában, hogy a nukleá­ris energiát a Kiotói Egyezményben meghatározott „Tiszta Fejlesztési Mechanizmus” keretében az üveg­házhatású gázok kibocsátása egy le­hetséges csökkentési módszereként kezeljék. Az Ügynökség részt vett az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizott­sága 2001. áprilisában megtartandó 9. ülésszakán, ahol az energia és szállítás kérdése először kerül meg­vitatásra, mint a fenntartható fejlő­dést érintő kérdés. A biztonság nemzetközi kezelése A negyedik kihívás a biztonság folyamatos megőrzése a működő A világ első atomerőműve 1954-ben indult Obnyinszkban, még ma is biztonságosan üzemel. nukleáris létesítményekben. Bár a biztonság nemzeti felelősség, a nemzetközi együttműködés ezen a téren nélkülözhetetlen. Külön ki­emeli a főigazgató a Kelet-Európá­­ban működő létesítmények bizton­ságnövelésében megnyilvánult nemzetközi együttműködést. A nemzetközi tevékenységnek három fő eleme van: • nemzetközi egyezmények, • nemzetközileg elfogadott biz­tonsági követelmények, • olyan eljárások, melyek elő­mozdítják ezen követelmények érvényesítését. A NAÜ számos nemzetközi egyezmény kidolgozását segítette elő (pl. biztonsági, fizikai védelmi, gyors értesítési egyezmények). Az Ügynökség közel 80 új, ill. megújí­tott biztonsági kiadványt dolgozott ki. A követelmények érvényesítését pl. helyszíni felülvizs­gálatokkal segítik. A nukleáris szakértelem megőrzése A magasan képzett, gyakorlattal rendelke­ző szakemberek nem csupán az atomerőmű­vek üzemeltetésében nélkülözhetetlenek, hanem a hulladékkeze­lés, az élettartamhossz­abbítás, a leszerelés előkészítésében, vég­rehajtásában is. Jelen­leg egyre nyilvánva­lóbb, hogy a szakem­berek egy jelentős ré­szét elveszti ez a szak­ma a nyugdíjazás miatt. Több, jelentős nukleá­ris iparral rendelkező országból je­lezték, hogy a friss diplomások csök­kenő mértékben választják a nukleá­ris területet. Az USA statisztikája pl. azt mutatja, hogy 1979 óta a nukleáris mérnöki területen fog­lalkoztatottak száma több, mint 60 %-kal csökkent. Néhány társada­lomlélektani félreértés, a csökkenő ipari növekedés megnehezíti a fiata­lok arra való motiválását, hogy a nukleáris iparba menjenek dolgozni. Az Ügynökség erőfeszítéseket tesz arra, hogy támogassa az együttmű­ködési stratégiákat az egyetemek, nukleáris létesítmények és más kom­petens szervezetek között. Jó példa­ként említi a főigazgató a tavaly áp­rilisban Szlovákiában tartott ifjúsági Nukleáris Kongresszust, amihez ha­sonlóra kerül sor 2002-ben a Dél- Koreai Köztársaságban. Kéznyújtás a lakosság felé A nukleáris technológiák megér­tése alapvető kérdés. A lakossági elfogadás előfeltétele a lakossági megértés. A kommunikáció javítá­sára fel kell használni a hagyomá­nyos módszereket, mint a fórumo­kat, előadásokat, cikkeket; de töre­kedni kell az újabb eszközök, pl. az Internet alkalmazására is. Az Ügynökség új politikája mind a hagyományos, mind a nem hagyo­mányos partnerekkel való kapcsola­tok erősítését célozza meg. Ezt szemlélteti pl. a legutóbbi két köz­gyűlés, ahol nagyszámú, nem kor­mányzati résztvevő is jelen volt. Az Ügynökség számos regionális lakos­sági tájékoztató fórumot szervezett a nukleáris szakértők, a média szerep­lői és a civil közösségek tagjai közt. Oly korban élünk, amikor a glo­bális közösség számos nehéz társa­dalmi és gazdasági problémával szembesül. A nukleáris technológi­ák - energetikai és nem energetika­iak egyaránt - optimális megoldást kínálnak ezek közül sokra. Ránk hárul a felelősség - válaszolva a fentebb tárgyalt kihívásokra hogy ezek a megoldási lehetőségek folyamatosan elérhetők legyenek a társadalom számára. Ismertette: Rósa Géza NYER az EPR, avagy hírek a jövő reaktoráról A cím még csak szójáték, hiszen a European Pressurized Reactor magyar fordítása Nyomottvizes Európai Reak­tor (is) lehet. Ha megvalósul a piaci és hatósági harmonizáció, hamarosan egy kompakt, nagy teljesítményű, könnyen üzemeltethető reaktortípus jelenik meg az európai energiaszektorban. Cikkem innentől nélkülözi a személyes véle-Tervezési alapelvek A francia és a német hatósági elő­írásokkal összhangban az EPR terve­zése során az alábbi közös követel­ményeknek kellett megfelelni:- Egy olyan evolúciós koncepció működtetése, amely ötvözi a terve­zési előnyöket a most üzemelő atom-Fuel Building Reactor Building Safeguard Buildings Inner Refueling Water Storage Tank ményt, igyekszem némileg rövidítve, de hűen visszaadni a Marcel Lailler úr cikkében foglaltakat, aki az említett re­aktorfejlesztési projekt vezetője. A francia és a német közüzemi energia­­szolgáltatók 1992 óta (a Framatome és a Siemens együttműködésén keresz­tül) közösen dolgoznak az EPR prog­ramon. ,A projekt végrehajtása során legfőbb céljaink a biztonság növelése és a versenyképes termelői költségek biztosítása voltak” — nyilatkozta Marcel Lailler. erőművek üzemeltetési tapasztalatai­val.- A biztonsági szintek maximalizá­lása a zónaolvadás valószínűségének csökkentése és a baleseti radiológiai következmények korlátozása által.- A reaktor üzemeltetési kérdései­nek figyelembe vétele az ALARA- elv használata által, lehetőséget te­remtve így a karbantartási tevékeny­ségek helyes megközelítésére, és az emberi tényező hibát megelőző sze­repének alkalmazására. Mélységben távolt védelem „A mélységi védelem az EPR ter­vezési filozófiájának alapeleme” - emlékeztet Lailler úr. Ennek elérése érdekében a tervezők a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Tanácsadó Csoport ajánlásait követték. Ezek az ajánlások megelőző intézkedése­ket tartalmaznak a normál üzemel­tetéstől eltérő helyzetek kockázatá­nak csökkentésére, biztonsági rend­szereket a baleseti helyzetek követ­kezményeinek enyhítésére, vala­mint leírják azokat a telephelyi és külső szervezeteket, amelyek be­avatkoznak egy radioaktív kibocsá­táshoz vezethető vészhelyzeti ese­mény során. Az EPR legfőbb tech­nológiai fejlesztései a biztonsági és az azokat támogató funkciókban valósulnak meg (biztonsági befecs­kendező rendszer, gőzfejlesztő üzemzavari tápvíz rendszer, külön­böző hűtőrendszerek és vészhelyze­ti villamosenerg'iaellátás). Ezek a rendszerek négyszeres tartalékkal bírnak (pl. négy dízelgenerátor van). Ez a tény, kombinálva a biz­tonsági ellátó rendszerek fizikai szétválasztásával és a működési függetlenség megvalósításával, le­hetővé teszi a funkcióvesztések va­lószínűségének csökkentését, mind a belső veszélyhelyzetek (rendszer­­hiba, tűz, elárasztás), mind a külső kockázatok (robbanások, légi bal­esetek) esetében. Üzemeltetői tapasztalat és versen v képess ég „A tervezési folyamat kezdetétől fogva az üzemeltetők nagy befo­lyással voltak a projektre, üzemel­tetési és karbantartási szempontból egyaránt” - idézhetjük Lallier urat. Franciaországban az EDF speciális munkacsoportot hozott létre, amely a német üzemeltetőkkel, karbantar­tókkal és nagyjavítástervezőkkel szorosan együttműködve dolgozott - Európában úttörő módon. Ez a te­sági sikere nagyban függ a magas rendelkezésreállás és az alacsony üzemeltetési/karbantartási költsé­gek kombinációjától”. Bár a mű­szaki elemzések befejeződtek, nincs lehetőség a piacon való meg­jelenésre a hatósági engedély meg­léte előtt. Az EDF most készíti a biztonsági jelentést, amelyet 2002 vége előtt a hatóság elé fog terjesz­teni. A francia kormány dönt majd a prototípusról a 2002. évi választá­sokat követően. vékenység kiemelten fontos volt a kényszerkiesések, a nagyjavítások, az üzemeltetési és karbantartási te­vékenységek költségelemzése so­rán. A nagyjavítások, a leállási-in­dítási folyamatok és a tesztek idő­tartamának optimalizálásával 92 % fölötti rendelkezésreállást lehet biz­tosítani. Az ALARA-elv elemeinek magas fokú integrációja lehetővé teszi a dózis csökkentését a karban­tartási tevékenységek során. Lallier úr rámutatott: „...a projekt gazda­Műszaki adatok 4250 MWth 1500 MWe 36% 4 db 155 bar Hőteljesítmény Villamos teljesítmény Nettó hatásfok Hurkok száma Primerköri nyomás Hidegági/melegági hőm. 291/326 °C Üzemanyag kötegek száma 241 db U235 dúsítás < 5% Kiégetési szint >60 ezer MWnap/tU Varga József Forrás: WANO inside, Number l, 2001.

Next

/
Oldalképek
Tartalom