Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-05-01 / 5. szám

2001. május ATOMERŐMŰ 5. oldal Köszönet és elismerés Orosz szakszervezeti delegáció látogatása az atomerőműben. Április 10.-15. között az orosz szakági (Villamosenergiaipari) szakszervezet 4 tagú küldöttségét látta vendégül a Villamosenergiaipari Szakszervezeti Szövetség. A vendégek kifejezett kéré­sére lehetőséget biztosítottunk az erő­műbe való látogatásra. Szakmai érdeklődésük alapját az adta, hogy a delegáció tagja volt an­nak a gyárnak a (Mashinostroitelny zavod) szakszervezeti elnöke, ahol azokat az üzemanyag kazettákat gyártják, amelyeket Paksra (is) szál­lítanak. A másik kapcsolódási pont az ér­dekképviseleti szervek közötti együtt­működés, a tapasztalatok átadása és azok bővítésének lehetősége volt. A szakmai program... Mindenképpen első helyre kíván­kozik, hogy Baji Csaba vezérigazgató úr fogadta a vendégeket. A bemutat­kozás pillanatában kialakult a párbe­széd közös „nevezője":- Iparágaink meghatározó jellege, ezen belül a PA Rt. és az Elemash sa­játos súlya a rendszeren belül- Új stratégia- Élettartamnövelés problémaköre- Üzemanyag és hulladék kezelés kérdése- Globalizáció és nemzetközi kap­csolatok- Emberi erőforrás szerepe a biz­tonság tükrében Ezek a témák nem a napi beszél­getés szintjén, hanem tabuk nélkül nyíltan, problémafeltáró és a racio­nális lehetséges megoldások kieme­lésével folyt. Orosz részről meghatározó jelentő­ségű, hogy a közelmúltban új energia­­ipari miniszter került kinevezésre, aki a környezetvédelem problémakörét és a kiégett üzemanyag hulladék ke­zelését más alapokra kívánja helyez­ni, mint elődje. Az orosz atomenergiaipar hadi ka­pacitását az áramszolgáltatás és atom­erőmű fejlesztés (új generációs reak­torok) irányába kívánja forditani. Bővülő nemzetközi kapcsolataik­ban jelentős a nemzetközi ellenőrzést és a csúcstechnikát biztosító cégek (Siemens, stb.) bevonása a műszaki fejlesztés során. Új távlatokat nyithat a két cég együttműködésében, hogy a „Mashinostroitelny” vezérigazgatója meghívta látogatóba Baji Csaba ve­zérigazgató urat, hogy személyesen is találkozzanak. Az együttműködés további színtere lehet a kultúra és a sport területe. Az orosz fél fesztivál jellegű, éves ren­dezvényein számos külföldi kultúr­­csoport vesz részt. A sportrendezvé­nyeik közül az egyik legnagyobb for­mátumú rendezvény az „ATOMI­ADÉ”. Mindkét terület lehetőséget biztosít arra, hogy direkt módon, többoldalú kapcsolatot építsünk ki egymás kultúrájának, életének megis­merése, színesebbé tétele érdekében. Itt teszünk eleget annak a kihangsú­lyozott kérésnek, hogy az Ő nevükben is megköszönjük a vezérigazgató úr­nak azt a reprezentatív fogadtatást, nyíltságot, őszinteséget, melyet ta­pasztaltak vendégeink. A társadalmi kapcsolattartás PA Rt-os rendszere... Kovács Balázs főosztályvezető úr a TLK-ban fogadta a vendégeket. Előadásának tartalma, témaköre és előadásmódja „székhez kötötte” őket. A közös gyökerektől a közös gondokon át a sikerekig minden megbeszélésre került. A társadalmi kapcsolattartás sajátos, PA Rt. által felépített és működtetett rendszere és támogatási, szponzorálási gyakorlata sok részletekbe menő kérdésre adott lehetőséget. Ami pedig számunkra új, hogy az Elemashnak van saját szövegű himnusza. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a TLK minden elismerésüket kiváltot­ta. Őket idézve: „mint tartalmi, mint technikai és formai szemszögből néz­ve színvonalas”, „általános rend és tisztaság”. „Az emberek nyugodtak” a „rendszerbe foglaltság precizitása”, „látszik, hogy az emberek szeretik, ami a feladatuk”. A főosztályvezető úrral való talál­kozó elhúzódása miatt „szívesen” le­mondtak az üzem és a szimulátor központ látogatásáról. Szociális és jóléti juttatások... Benedeczki Ferenc szociálpolitikai osztályvezető a PA Rt. juttatási, szo­ciális és rehabilitációs rendszerét mu­tatta be. Valamennyi elemhez kiegé­szítő kérdés, vélemény hangzott el. Kiderültek a jövedelmi viszonyok közti különbségek, a juttatási rend­szerekben való eltérés. A humán erő­forrásképzési és egészség-megőrzési rendszereinek eltérő formája érdekes összehasonlításra ad lehetőséget.: - mások a szociális sportlétesítmények­nek tulajdonlási és működtetési for­mái náluk, mint minálunk. A nyugdí­jasokról, betegekről való gondosko­dás szükségessége más dimenziójú, mint a miénk. A társadalom szociális gondoskodása és lehetőségei nagy­ságrendben térnek el (negatív előjel­lel) a miénktől. Példaértékűnek és jó­nak tartják a rehabilitáció és egész­ségmegőrzés „kötelező” jellegét. Irigylik tőlünk a támogatási rendszer sokeleműségét (pályakezdők támoga­tása, lakásépítés-vásárlás kölcsön­rendszere, stb.) Technikai megújulás - biztonságnövelés... Tóth Jánosné főtechnológus pre­zentációja a PA Rt. biztonságnövelő koncepcióját és a múltban befejezett projekteket ismertette. Három figyelemreméltó gondolatom van:- igen dicséretes volt Csilla orosz nyelvű előadása,- gyakran kérdeztek vissza, ami a rendszer tökéletes ismeretéről tett ta­núbizonyságot,- elismerték, hogy orosz rendszerű atomerőművek közül a paksi meg­győzően a legjobb technikai színvo­nalat képviseli, és hogy benne van az élettartam hosszabbítás lehetősége. Ebben ők, mint orosz fél szintén érde­keltek, és partnerek is tudnak lenni. Rehabilitációs Központ... A Balatonfüredi Rehabilitációs Központ megtekintése is a program­ban szerepelt. Simon János, a köz­pont vezetője bemutatta a létesít­mény történetét, szolgáltatásait, ki­használtságát és a rehabilitációs programban betöltött szerepét. Mint jövőbeni lehetőséget megem­lítette, hogy a szabad kapacitás kitöl­tésére mód van, „kereskedelmi” kate­góriájú orosz csoport elhelyezésére. Az itt elfogyasztott ebéd ízei és mennyisége alapján „elhitték” a ven­dégek, hogy az étkezésre és kiszolgá­lásra, Balatonfüredre nincs panasz. Egyéb programok... Az erőműben töltött szakmai prog­ramot természetesen kiegészítette az érdekvédelmi konzultáció és tapasz­talatcsere. Ezen belül megismerték az ÜT munkáját, a PA Rt.-nél működő érdekképviselet felépítését, működé­sét a KSZ-t, a PADOSZ oktatási, se­gélyezési szabályzatát, a napi munka aktuális feladatait. Külön színfolt volt a Nyugdíjas klub meglátogatása, ahol szeretettel és gondoskodással fogad­ták vendégeinket. (Az itt címszavak­ban megemlített tapasztalatcseréről a Forró Drót következő számában jele­nik meg bővebb beszámoló.) Az értékelések mellőzése nélkül is állítható, hogy igen hasznos és tanul­ságos, ha megismeijük más nemzet, más kultúrájú nép, más társadalmi le­hetőségek közt működő azonos fel­adatokat ellátó szervezetének - ér­dekképviselet - munkáját. Ha a dolog működik, akkor pedig betölthet egyfajta szerepet, a szak­­szervezet diplomácia szerepét. Vendégeink nevében köszönjük a lehetőséget. A PA Rt. vezetésének, munkavállalóinak erőt, egészséget és sok sikert kívánó üdvözletét átadja: Szigeti József Paksi mérnökök az országos vezetésben Tudományos ülés az Akadémián A nukleáris energiatermelés helyzete hazánkban és a világban címmel tudományos ülést szervezett az MTA Ra­diokémiái Bizottságának Izotópalkalmazási Munkabizottsága, a Magyar Korróziós Szövetség (HUNKOR) Nukle­áris Korróziós Munkabizottsága és a Magyar Kémikusok Egyesülete Korróziós Szakosztálya közreműködésével. A téma várakozáson felüli érdeklő­dést váltott ki, hiszen sok nem szak­mabeli személy jelent meg, és hall­gatta végig az egyébként érdekes és izgalmas előadásokat. Dr. Schunk Jánost, a Nukleáris Korróziós Munkabizottság elnökét - az egyik szervezőt - kértem meg egy rövid értékelő összegzésre.- János! Mi adta az apropót ehhez a rendezvényhez? Schunk: az ülés apropója egyrészt az a rendszeres munka, amely a bizottság­ban folyik. Igyek­szünk negyedévente számot adni mun­kánkról és ilyen tu­dományos üléseken vitatjuk meg az el­telt időszak esemé­nyeit, kutatási ered­ményeit. A másik apropót az adta, hogy 25 éves a Paksi Atom­erőmű, és a vissza­tekintésen túl, ösz­­szegezni kell ta­pasztalatainkat, és előretekintő fel­adat kijelöléseket kell eszközölnünk. Ilyen előretekintő feladat az atomerő­mű esetében az élettartam hosszabbí­tás és a teljesítmény növelés. Az elő­adások részben erről is szóltak.- Milyen témában hangzottak el előadások?- Tartalmuk alapján én két fő rész­re bontanám az előadásokat. Az egyik fajta a kicsit politikusabb jellegű elő­adás, amely nagy léptékben próbálta tárgyalni az energiatermelés jövőjét. Ilyen volt Vajda akadémikus előadá­sa, az „Energiaellátás és a fenntartha­tó fejlődés”, vagy Rónaky József: „Az atomenergia perspektívái a 21. század elején” című expozéja. De ide sorolnám Katona Tamás előadását is, amely az erőmű jövőjéről szólt. A másik csoportba sorolható elő­adások sokkal konkrétabb előadások voltak. Egyrészt tartalmazták a kuta­tási munkák eredményeit, mint Gadó Jánosnak, az MTA KFKI igazgatójá­nak a kutatás-fejlesztés szerepe a nukleáris energetikában című előadá­sa. Ide sorolandó Tilky Péternek a vegyészeten belül végzett munkákról szóló elemzése, vagy Maróthy Lász­ló igazgatónak „A ra­dioaktív hulladékok elhelyezésének jelen­legi helyzete Magyar­­országon” című elő­adása. Én magam úgy érté­kelem ezt az ülést, hogy kicsit túlnőtt azon a célon amit szerettünk volna, természetesen pozitív értelemben, és nagyon sokan voltak olyanok, akik nem bi­zottsági tagok, nem szakmabeliek voltak, hanem „csak” érdekel­te őket a téma. Beregnyei Magyarországon 1924-1944 között működött, a mérnökök önkormány­zati elven alapuló - köztestületi jo­gokkal felruházott - hivatásrendi ka­marája. ötvenkét évi kényszerszünet után, az 1996. évi LVIII. törvény fel­hatalmazása alapján, elsőként orszá­gunkban - 1996. november 7-én Szekszárdon - alakult meg a Tolna Megyei Mérnöki Kamara. Ezt köve­tően valamennyi megyében létrejöt­tek a mérnöki kamarák. 1997. január 17-én Budapesten a megyei küldöt­tek megalakították a Magyar Mérnö­ki Kamarát. A vezetés mandátuma idén lejárt, így a 2001. április 7-i tisztújító közgyűlésén alapszabályt módosított, költségvetést tárgyalt és új vezetőséget választott - a tizen­hatezer mérnököt képviselő - közel négyszáz küldött. A szakmai tagoza­tok, megyei kamarák két paksi mér­nököt jelöltek az országos vezetés­be. A 23 jelöltből, a 12 fős országos elnökségbe beválasztották Sipos László villamosmérnök, minőség­ügyi szakmérnököt, a Tolna Megyei Mérnöki Kamara alelnökét. A 9 je­löltből, az 5 fős felügyelő bizottság új tagja lett Kovács András oki. vil­lamosmérnök, a Tolna Megyei Mér­nöki Kamara Elnökség tagja. Mind­ketten a TMMK alapító tagjai, a Paksi Atomerőmű Rt. dolgozói. Dr. Hajtó Ödön oki. építőmérnököt, le­köszönő elnököt dr. Kováts Gábor oki. építőmérnök, korábbi alelnök váltotta fel. A Magyar Mérnöki Kamara straté­giája változatlan: 1. A jövő pluralista demokratikus társadalmában szakmai kérdésekben támasza legyen a mindenkori ország­­gyűlésnek, kormánynak, közigazga­tásnak. 2. Hazai, európai és globális szin­ten képviselni, védeni tudja a mérnö­kök érdekeit. 3. Képes legyen a mérnöki tevé­kenység közigazgatási feladatait saját önkormányzati hatáskörben ellátni. A törvényességi felügyeletet ellá­tó Gazdasági Minisztérium képvise­letében megjelent Pongomé dr. Csákvári Marianne helyettes állam­titkár üdvözlő beszédében kiemelte: - A magyar mérnökök tudásának magas színvonala és kreativitása nagy szerepet játszik - az Európai Unió átlagos növekedését meghala­dó - fejlődésünkben, és a külföldi tőke beáramlásában. A gazdasági kormányzat ezért köszönettel tarto­zik valamennyi mérnöknek. Felhívta a hallgatóság figyelmét a Széchenyi terv lehetőségeire és a névadó „Hi­tel” című művéből származó ma is aktuális gondolatra: „Sikerünk zálo­ga - az agyunk és a kezünk!” Sipos László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom