Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2001-05-01 / 5. szám
2. oldal ATOMERŐMŰ 2001. május Tápvíz kollektorcserék a gőzfejlesztőkben A 2. blokki nagyjavítás talán legkényesebb feladata a gőzfejlesztők tápvíz kollektorainak cseréje volt. Ez a munka nem fejeződött be, hiszen 2001 -ig minden kollektort le fognak cserélni. A cserék okairól Kiss Attilát kérdeztem, míg a dekontaminálási feladatokat dr. Schunk János összegezte.-Attila! Mi a szerepe a kollektoroknak?- A szekunder oldalról a gőzfejlesztőbe visszajutó 50-60 °C-al alacsonyabb tápvizet a gőzfejlesztő 297 °C-os terében a tápvíz elosztó kollektor úgy osztja el, hogy a gőzfejlesztő anyagában ne okozzon hősérülést, hősokkot, mert az anyag eltörhet.-És mi a probléma a kollektorokkal?- A probléma az volt - és ezt az anyagvizsgálók már korábban észrevették, és külföldi tapasztalatok is vannak -, hogy az úgynevezett elosztó fúvókák letörnek. Ebből adódóan már nem oda áramlik a víz, ahová kellene. Ez még kezelhető volt azzal, hogy figyelemmel kísértük az elosztó fúvókák töredezését, és adott esetben beavatkoztunk. Ennek a problémának a megoldására van cseh és orosz javaslat és példa. Nálunk 1995-ben a 2. blokk 4. gőzfejlesztőjében kellett először kicserélni a tápvíz kollektort.- Az elmúlt évben, amikor az anyagvizsgálók ellenőrizték ezeket a fúvókák, akkor nem a fúvókák voltak a bajok, hanem a T idomnál találtak repedéseket. A probléma megoldására egy csoport alakult, és gyors döntés született: az összes tápvíz kollektort ki kell cserélni az alábbi ütemezésben (táblázat).- Milyen feladatokat jelent ez a munka a dekontamináló üzemre? Schunk János: dekontaminálni azért szükséges, hogy az ott dolgozó karbantartók dózisterhelését csök-Átalakítás Blokk Átalakításban résztvevő Primer kollektor fedél átalakításban Átalakítás ideje éve gőzfejlesztők száma résztvevő gőzfejlesztők száma 2001 1. blokk 3 db 3 db 2001.06.16 -07.15. 2. blokk 5 db 3 db 2001.03.17 -04.16. 3. blokk 6 db 4 db 2001.07.21 -09.20. 4. blokk-2 db 2001.04.28 - 05.23. 2002. 1. blokk-3 db 2002.06.15 -07.09. 2. blokk-3 db 2002.03.09 - 04.04. 3. blokk-4. blokk 6 db 4 db 2002.04.13 -06.13. A lakossági tájékoztató és riasztó rendszer korszerűsítéséről tartott tájékoztatót 2001. április 17-én az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), és a kivitelező Fercotn Kft. a PA Rt. 30 knt-es körzetében lévő települések polgármestereinek számára. Újabb szirénák megkezdődött a telepítések II. üteme kentsük. Én azt az álláspontot képviselem, hogy optimális mértékben kell csökkenteni a dózist, és olyan alacsony szinten tartani, ami még gazdaságos. Azt szoktam hangoztatni minden fórumon, hogy itt a gazdaságossági számításokat is figyelembe kell venni. Ezért sokszor támadnak, mondván: könnyen beszélek, nem mi megyünk be a gőzfejlesztőbe. Ez is Or. Schunk János egy álláspont, de ennek ellenére úgy gondolom, hogy az ALARA-elvet kell messzemenőleg figyelembe venni. Sajnos vannak olyan tényezők, amelyeket az ALARA-ban vagy nem lehet, vagy nagyon nehéz számszerűsíteni. Gondolok itt az időre. Egy gőzfejlesztőnek két ciklusú dekontaminálása 72 óra, volt olyan, amelyet három ciklusban kellett csinálni, ami négy napot jelent. Plusz a termelt hulladék. Két ciklusban is 140 m3 hulladék keletkezik egy gőzfejlesztőnél, a 2. blokkon például 740 m3 hulladék keletkezett.- Mit javasoltál a jobb megoldás érdekében?- A KMB heti ülésén azt kértem, történjék meg egy olyan műszaki számítás, amely alapján kiderül, hogy egy gőzfejlesztőbe mennyi árnyékolás hordható be, milyen súlyt képes elviselni a cső és a csőtartó szerkezet. Ha sokat elvisel, akkor érdemes, sőt el kell gondolkodni azon, hogy szabad-e dekontaminálni, vagy pedig árnyékolok. Ugyanis a dekontaminálás időigényes és hulladék keletkezésével jár, míg az árnyékolással időt nyerek, nem termelek hulladékot és a dekontaminálók dózisa nem nő annyira. Javaslatom - kis vita után - elfogadásra került, egy team kerül összehívásra, és újból tárgyaljuk az ügyet.- Beregnyei -Seresné Farkas Júlia, a Fercom Kft. ügyvezető igazgatója, a telepítési ütemterv alapján ismertette a már megvalósított I. ütem tapasztalatait, beszámolt a jelenlegi, II. ütem telepítéseinek helyzetéről - melynek során a 12-20 km-es körzetben 78 db szirénát telepítenek -, majd utalt a következő év terveire. Kertész Lajos, az OKF képviseletében a rendszer „kisbíró” üzemmódjával, valamint a folyamatos ellenőrzést biztosító csendes próbákkal kapcsolatos tudnivalókról számolt be. A kivitelező részéről Strukla György a rendszer működésének műszaki jellemzőiről adott tájékoztatást, majd lehetőség nyílt a polgármesterek számára a hanghatással, a „kisbíró” üzemmóddal kapcsolatos tapasztalatok megvitatására. Enyedi Bernadett Új utasítás a biztonság fokozása érdekében Február közepe óta intenzív oktatás keretében folyik az 1. és 2. blokkok személyzetének képzése az új állapot orientált kezelési utasításcsomag elsajátítása érdekében. Medgyesy Ferencet és Pekárik Gézát - két oktató - arra kértem: mutassuk be az olvasóknak az állapot orientált kezelési utasítások (AOKU) lényegét.- Először azt kérdezem, hogy mi tette szükségessé ennek az utasítások honosítását? Pekárik Géza: Az 1979-es Three Mile Island-i (TMI) atomerőműben történt baleset után az amerikaiak arra a következtetésre jutottak, hogy új típusú kezelési utasításokkal kellene a személyzetet támogatni az üzemzavarok elhárításban. Ennek eredményeként új alapokra helyezték az üzemzavarelhárítás gyakorlatát, és 1983-ra készítették el azt a kezelési utasításcsomagot, amelyet napjainkban is használnak.- Nyugaton ezt az elvet használják, de hogyan került át a kelet-európai blokkokra?-Az 1986-os csernobili katasztrófát követően az Amerikai Energiaügyi Minisztérium kezdeményezte egy egyesület létrehozását, amely a Lisszaboni Kezdeményezés nevet vette fel. Nemzetközi együttműködéssel segíteni akarták a keleti blokk erőműveiben is a korszerű állapot orientált kezelési utasítások elkészítését és bevezetését. A Lisszaboni Kezdeményezésben az akkor már széthullott Szovjetunió tagállamai kötelező érvénnyel vettek részt, de lehetőséget biztosítottak a többi volt szocialista ország számára is, hogy megfigyelőként részt vegyenek a programban.- Te mikor találkoztál ezzel a kezelési utasítással?- Számomra az első alkalom 1994- 95 között adódott, ám az akkori politikai és főleg gazdasági helyzet a Szovjetunió utódállamaiban nem segítette ennek a programnak a gyors megvalósulását.- Mit is jelent pontosan ez az állapot orientált kezelési utasítás?- Az operátori viselkedésnek három formáját különböztethetjük meg: az egyik a normál üzem alatti tevékenység, a másik, a rendellenes állapotok kezelése, a harmadik pedig az üzemzavari üzemre vonatkozó tevékenység. Az AOKU erre a harmadik esetre van kidolgozva, amelyben szisztematikusan megjelennek azok a feladatok, amelyeket az üzemzavarok kezelése során végre kell hajtani, és az utasítás biztosítja, hogy semmi fontosat nem hagyunk ki, illetve mindent a megfelelő prioritási sornak megfelelően veszünk számításba az esemény kezelése során.- Ezek szerint egy új szemléletet kell az agyakba plántálni?- Igen, de ezen túlmenően az egyes események eddig megszokott elhárítási stratégiájában is vannak bizonyos változtatások az új típusú utasításokban. A szemléletváltást nehezíti, hogy nálunk közel 20 éve működnek a blokkok, és a személyzetben beidegződött „mozdulatok” vannak, melyekről nem könnyű az átállás.- Mikor kerül bevezetésre az új AOKU?- Kétütemű bevezetésről van döntés, vagyis az 1. és 2. blokkokon október 1-jei hatállyal, míg a 3. és 4. blokkokon 2002-ben, a 4-es blokki főjavítás után.- Most az elméleti oktatásnál tart a program, milyenek a ta-pasztalatok? Medgyesy Ferenc: Kedvezőek, nyitottak a srácok az új ismeretekre. Érdeklődéssel fogadják, tetszik nekik, és úgy érzem belátják, hogy ez a program segíteni fogja a munkájukat egy-egy üzemzavar elhárításánál. A probléma „csak” az, hogy igen feszített a tempó. A 2x 1 hetes tantermi oktatás alatt 46 db utasítást kell átvennünk. Az érintettek közül Antal Lajos 1.-2. blokki villamos művezető és Kardos Imre 2. blokki ügyeletes így vélekedtek az AOKU-ról: Antal Lajos: 1982 óta dolgozom a Villamos Üzemviteli Osztályon. Az üzemzavar elhárítási stratégia ezzel az új AOKU-val egy másfajta gondolkodásmódot igényel a személyzettől. Ezek a kezelési utasítások olyan mélységig ki lettek dolgozva, hogy magas fokon biztosítják a megfelelő üzemzavari elhárítást. Természetesen az utasításon kívül szükség van a személyzet eddig megszerzett tapasztalatára is. Ez az oktatási ciklus, az oktatók felkészültsége és a technikai háttér minősége elegendő biztosíték az AOKU sikeres alkalmazásához. Kardos Imre: Az AOKU elméleti részének oktatása már az elmúlt év decemberében megkezdődött. A mostani oktatás az előző folytatása, annak részletes kibontása, majd szimulátoros gyakorlaton is elsajátítjuk ezeket a fogásokat. Addig, amíg nem jutunk el a reaktor leállításig, addig a hagyományos üzemzavar elhárítás szerint dolgozunk. Miután a reaktort leállítottuk, akkor térünk rá erre az AOKU elhárítási stratégiára. Ez a megszokotthoz képest egy újdonság. Egyrészt könnyebb a blokkügyeletesi munka, mert a döntési kényszert úgymond ki veszi a kezemből. Elő van írva, hogy melyik lépés után mit kell végrehajtani, én már csak az úgymond „csekklistából” adom ki az utasításokat. A beavatkozást végző operátorok a viszszajelzést nekem jelentik, és az alapján tudom az üzemzavar elhárítás további lépéseit megtenni. Ez a könnyebbség a részemről. Abból a szempontból viszont nehezebb a helyzetem, hogy jelenleg még leköt a „csekklista” folyamatos monitorzása, és nem jut elég idő a blokk állapotának a folyamatos ellenőrzésére. - béri -
