Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-04-01 / 4. szám

4. oldal ATOMERŐMŰ 2001. április Csernobil -15 év távlatából „15 ÉVE TÖRTÉNT A CSERNOBILI ATOMERŐMŰ BALESETE" CÍMMEL, 2001. március 20-22. között tudományos ülésszakot RENDEZTEK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN. A konferenciára az MTA Környezet és Egészség Bizottsága, a Sugárvé­delmi, Környezetfizikai és Reaktor­­fizikai Bizottsága, valamint a Radio­kémiái Bizottsága szervezésében ke­rült sor, és a megrendezésben szá­mos intézmény és társadalmi szer­vezet is közreműködött. Az ülésszak nyitó napjára, mely­nek programjában sajtóbeszélgetés is szerepelt, meghívást kaptak a mé­dia képviselői, így az Atomerőmű c. lap munkatársai is. A megjelenteket Kroó Norbert üléselnök, az Akadé­mia főtitkára köszöntötte, majd Vizi E. Szilveszter akadémikus megnyi­totta a konferenciát. A március 20-i ülésszak a „Cser- . nobil hatásai - 15 év távlatából” cím­szó jegyében zajlott. Elsőként dr. Aszódi Attila (BME Nukleáris Tech­nikai Intézet) A baleset okai és lefo­lyása címmel tartott tájékoztatót. Beszámolt a Csernobilban működte­tett RBMK típusú reaktor előnyeiről és hátrányairól, a baleset lefolyásá­nak részleteiről, és kitért a baleset bekövetkezését előidéző konstrukci­ós, műszaki és emberi hibákra, társa­dalmi okokra. A volt Szovjetunión kívül sehol a világon nem építettek ilyen (RBMK) erőműveket a típus súlyos biztonsági hiányosságai mi­att. A Csernobilban balesetet szenve­dett reaktorblokk felépítésében, mű­ködésében és a biztonság tekinteté­ben is alapvetően eltér a Magyaror­szágon alkalmazott reaktoroktól. Másodikként dr. Zombori Péter (KFKI Atomenergia Kutatóintézet) előadása következett „A baleset kö­vetkezményei: Radioaktív szennyező­dések és sugárterhelések Európában és hazánkban” címmel. Az előadás a baleset és az esetleges egészségkárosí­tó következményeket kiváltó sugár­­terhelés ok-okozati kapcsolatrendsze­rét, az egyes lépések számszerű érté­keit ismertette. A kibocsátástól a ter­jedésen és szennyeződéseken át a su­gárterhelésig elemezte végig azokat a jellemző mennyiségeket, amelyek alapján az emberi egészségre gyako­rolt károsító hatások becsülhetők. Az adatok elsősorban a hazai állapotokra és átlagolt értékekre vonatkoztak. A balesetet követő aktív kibocsátási sza­kaszban mintegy 3 xlO18 Bq összak­­tivitású radioaktív anyag került a lég­térbe, a 190 tonnányi fűtőelem kb. 3-5 %-a, valamint az illékony hasadá­si termékek (nemesgázok, jód-, cézi­um- és ruténium-izotópok) jelentős része. A teljes (70 évre integrált külső és a lekötött belső) sugárterhelés átla­gos értéke 0,5 mSv alatt maradt, és a legborúlátóbb becslé­sekből számított max. értékek sem haladták meg az 1 mSv értéket. Ennek értékeléséhez tudni kell, hogy a ter­mészetes sugárforrá­sokból származó éves dózis hazánkban 2-3 mSv körül van. Dr. Gundy Sarolta (Országos Onkológiai Intézet) „Az ionizáló sugárzás egészségká­rosító hatásának me­chanizmusai moleku­láris, sejt- és az embe­ri szervezet szintjén” című előadásában többek között ösz­­szefoglalás hangzott el a legfonto­sabb sugárbiológiai ismeretekről, amikről tudós és nem tudós embe­reknek egyaránt fontos tájékozódni­uk. A magyar lakosság csernobili ere­detű sugárterhelése nagyságrendek­kel kisebb, mint a sugársérülés kivál­tására képes dózistartomány alsó ha­tára. A természetes és az orvosi vizs­gálatokból eredő sugárterheléshez képest jelentéktelenül kis csernobili sugárterhelés járulék a hazai lakos­ság körében nem járult hozzá a daga­natos halálozások 1970 óta nyilván­tartott, folyamatosan tartó növekedé­séhez. Sajnos hazánk a legkedvezőt­lenebb helyzetben van az ipari orszá­gok között a daganatos halandóság jelenlegi szintjét és emelkedő jellegét tekintve. Ebben a jelenségben az életmódnak van meghatározó szere­pe (dohányzás, alkoholfogyasztás, korszerűtlen táplálkozás), de termé­szetesen ehhez hozzájárul a környe­zetszennyeződés is. A nyilvános sajtóbeszélgetésre Jéki László fizikus (KFKI) vezetésével az ülés befejező részében került sor. Ez­zel a programmal a sajtó, a rádió és a TV munkatársait kívánták megfelelő információval ellátni a közvélemény korrekt tájékoztatása érdekében. A következő nap előadásai a hazai lakosság egészségére gyakorolt hatá­sok nyomon követését és eddigi eredményeit érintették. Üléselnö­kök Berényi Dénes és Tigyi József akadémikusok voltak, és a program az alábbi előadásokból állt: • Kanyár Béla: A külső sugárter­helés-járulék összetevői és az ezeket meghatározó tényezők • Tarján Sándor: Radioaktív izo­tópok a táplálékláncban • Köteles György: A sugárvéde­lemben használt dózis-hatás össze­függések • Józan Péter: Rosszindulatú da­ganatos halálozás alakulása hazánk­ban az elmúlt három évtizedben • Pintér Alán, Páldy Anna, Nádor Gizella: A hazai rákhalandóság terü­leti megoszlásának.sajátosságai • Török Szabolcs, Fekete György, Borgulya Gábor, Schuler Dezső: A gyermekkori leukémiás és dagana­tos megbetegedések és halálozások alakulása hazánkban • Péter Ferenc: Gyermekkori pajzsmirigy-betegségek hazai elő­fordulása • Sándor János, Szunyogh Melinda, Métneki Júlia: Vele­született fejlődési rend­ellenességek alakulá­sa hazánkban A március 22-i elő­adások „A tapasztala­tok és tanulságok hasznosítása a hazai nukleárisbaleset-el­hárítási felkészülés­ben” c. témakörben hangzottak el. Ülés­­elnök Vajda György ill. Pethes György volt. A programban az alábbi előadások ke­rültek sorra: • Ördögh József, Tolnai Ferenc: A jogszabályi háttér változása • Zellei Gábor, Rónaky József, Lux Iván: A hazai nukleárisbaleset­­elhárítási szervezet fejlődése, jelen­legi felépítése, felelősségi viszonyai • Rósa Géza, Bana János: Nukleá­risbaleset-elhárítási felkészülés a paksi atomerőműben • Macsuga Géza, Szirmai Sándor: A nukleárisbaleset-elhárítást meg­alapozó kutatási-fejlesztési és kép­zési programok • Horváth Kristóf, Petőfi Gábor, Tóth Katalin, Farkas Attila: A nuk­­leárisbaleset-elhárításban alkalma­zott eszközök és módszerek ♦ Lux Iván, Macsuga Géza: Hazai és nemzetközi balesetelhárítási gya­korlatok Rósa Géza, a PA Rt. ipari bizton­sági főosztályának vezetője előadásá­ban a személyzet és a környezet vé­delmének, a nukleáris biztonság biz­tosításának követelményeiről szá­molt be. Szólt a tervezés, a megvaló­sítás és az üzemeltetés szigorú szabá­lyait figyelembe vevő eljárásokról, a felkészülésről. Kiemelte a PA Rt. balesetelhárítási intézkedési tervé­nek fő elemeit és a balesetelhárítást érintő általános megfontolásokat. Rósa úr részt vett dr. Rónaky József, az OAH főigazgatójának, mint egyik szervezőnek a háromnapos rendez­vényről adott értékelő tájékoztató­ján, és az ott elhangzottakról a kö­vetkező ismertetést adta: Rónaky úr szerint az előadások jól demonstrálták, hogy a nukleáris szakma sokat tanult ebből a sajnála­tos balesetből, az atomerőművek biz­tonsági színvonalát azóta lényegesen emelték. Hangsúlyozta továbbá, hogy a tapasztalatok hasznosításra kerül­tek a nukleárisbaleset-elhárítási fel­készülésben, elsősorban a nemzetközi és nemzeti gyakorlatok rendszere mutatja ezt, de igen jelentős nemzet­közi szerződések is foglalkoznak ez­zel a kérdéssel. Reményét fejezte ki, hogy a baleset magyarországi hatásai reális megítéléséhez hozzájárultak azok az orvosi előadások, melyek 15 éves megfigyelési sorok alapján állí­tották, hogy Magyarországon a cser­nobili eredetű radioaktív szennyező­dés kimutatható egészségi következ­ménnyel nem járt. Kérte a média képviselőit, hogy az elhángzottakat juttassák el a széles közvéleményhez. Lovásziné Anna Nukleáris hírek a nagyvilágból A „halott Csernobil saját lábára áll” Radioaktív hulladéktárolás A múlt évben teljesen leállított cserno­bili atomerőmű, amelyen természete­sen tovább végzik a leszereléssel illet­ve biztonságba helyezéssel kapcsola­tos kutatási vizsgálatokat és biztonsági tevékenységet, önálló vállalatként dol­gozik tovább, az ukrán állami tulajdo­nú Energoatomtól függetlenül. Ez volt a nyugatiak kívánsága is, csak ezzel a feltétellel folyósítja az Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank a hmelnick­­iji és rovnói atomerőmű befejezéséhez szükséges kölcsönt. Az is kívánalom, Hogy nukleáris kártérítésre vonatkozó­an is dolgozzanak ki törvényeket. Az energetika háttérrendszerének kidolgozása egyébként is nagy lendü­lettel folyik. Leonyid Kucsma államel­nök kiadta az utasítást az Ukrán Tudo­mányos Akadémiának, hogy dolgoz­zon ki az ország energiapolitikájára ja­vaslatot. Külön hangsúlyt kell kapnia a nem hagyományos és a megújuló energiaforrások használatának és fej­lesztésének, az energiatakarékossági intézkedéseknek, a hosszú távú tüzelő­anyagpolitikának, az erőműépítési inf­rastruktúra kialakításának. Meg kell becsülni a kidolgozandó energiapoliti­ka pénzügyi fedezetére szükséges for­rások nagyságát és előteremtésének módját. Az Európai Parlament biztonságosnak ítéli a nukleáris szállításokat Az Európai Parlament nagy több­séggel jóváhagyta azt a jelentést, ame­lyet a szállítási bizottság elnöke készí­tett, és amely a nukleáris anyagok szállítását az Európai Unióban „biz­tonságosnak és jól szabályozottnak” ítélte. Eredetileg egy zöld párti képvi­selőnek kellett volna előterjeszteni a jelentést, de visszaadta a megbízatást tiltakozásul a jelentésen a képviselők kritikája alapján januárban végrehaj­tott számos változtatás miatt. Az Atomfórum elnöke örömmel üdvözöl­te a tényt, hogy az Európai Parlament •hivatalosan elismerte a nukleáris anyagok szállításának magas fokú biz­tonsági szintjét. Sajnálatosnak nevezte viszont, hogy a zöldek ezt az állásfog­lalást arra használták fel, hogy ismét támadást intézzenek a nukleáris szek­tor ellen. Szerencsére a szavazás ered­ménye bizonyította, hogy a tények ereje győzött a célzatos propaganda felett. A finn miniszterelnök atompárti véleménye A finn kormány előtt fekszik - dön­tésre várva - a kérelem az ország 5. atomerőművi blokkjának megépítésé­re. A finn miniszterelnök kijelentette, hogy az országnak minden energiafor­mára szüksége van. Visszautasította a különböző szervezetek „terrorista ki­jelentéseit és bojkott-fenyegetéseit”, amelyekkel követelik, hogy ne hasz­náljanak finn termékeket az építendő nukleáris blokkhoz. Felhívta a figyel­met a szomszédos Svédország ener­giapolitikájának tanulságaira. A svéd kormány korábban döntött az atom­erőművek idő előtti bezárásáról. Miu­tán az elképzelés hibás volta bebizo­nyosodott, most a svéd kormány meg­erősítette, hogy elhalasztják a Barseback-2 tervezett idő előtti bezá­rását. (Mint ismeretes, a Barseback -1 blokkot sokfelől érkező tiltakozás el­lenére már bezárták.) Finnországban lényegében megvan a két lehetséges helyszín az ötödik blokk számára. Ezek megegyeznek a Finnországban működő két atomerő­mű telephelyével (Olkiluoto illetve Loviisa. Az utóbbi helyszínen a paksi konstrukcióhoz hasonló két szovjet tervezésű blokk működik). A radioaktív hulladék kálváriája A német reaktorokban elhasználó­dott, kiégett fűtőelemeket Franciaor­szágban dolgozzák fel újra, hogy a ben­ne levő még használható uránt és egyéb izotópokat tovább hasznosítani lehes­sen. Az ún. „reprocesszálási maradé­kot”, ami nagy aktivitású hulladék, nemzetközi szokás szerint a „feladó” ■országnak szállítják vissza. A legutóbbi szállítmány útját ismét zöldek tüntetése zavarta. Tüntettek, sínre feküdtek, szo­kás szerint. Meg kell mondani, hogy még a legjobb szándékot feltételezve is illogikusnak és károsnak kell ezt az el­járást tekinteni: a reprocesszálás meg­történt, a radioaktív hulladék a szerző­dések szerint és a nemzetközi gyakorlat szerint a hulladékot termelő országé. Ha már egyszer a hulladék megvan, el­vileg nincs mód más megoldást találni, mint elhelyezni azt - otthon. Az eljárás olyan, mintha egy család megebédelne a vendéglőben, és utána tüntetnének azért, hogy az ebéd árát ne kelljen meg­fizetni. A számos rendőr mozgósítása, a járat jelentős késése, mind az adófize­tők pénzét emésztette, a tüntetők szán­déka megvalósításának legkisebb re­ménye nélkül. Vinnay István A Társadalmi Ellenőrző és Informá­ciós Társulás, (TEIT, székhelye: Ka­locsa), a Társadalmi Ellenőrző Tájé­koztató Társulás (TEIT székhelye: Bátaapáti) és a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs Társulás (NymTIT, székhelye: Boda) önkor­mányzati társulások március 9-i ta­lálkozóján megtárgyalták, és határo­zottan visszautasították az őket ért tendenciózus vádat, miszerint nem tudnak elszámolni a támogatásként kapott összegekkel. - Minden fo­rinttal elszámoltunk, korrekt part­nerei voltunk a területen dolgozó hatóságoknak, és intézményeknek - szögezték le a civil szervezetek veze­tői. Ezt állapította meg az Állami Számvevőszék nemrégiben nyilvá­nosságra hozott jelentése is. Aki mást híresztel, az egy országos érde­kű ügy megoldását veszélyezteti, húzták alá a találkozó résztvevő szervezetei. Tiltakozásukat fejezték ki, az utóbbi időben nyilvánosságot kapott - egyes politikusok által ge­nerált - váddal szemben és tiltako­zásukat megküldik a Miniszterel­nöknek, a térségek országgyűlési képviselőinek, valamint a terület ál­lami vezetőinek. A hazánkban keletkező atom­erőművi nukleáris hulladékok elhe­lyezésével kapcsolatba hozható tér­ségekben működő önkormányzatok jelentős része egyben tagja azoknak az önkormányzati társulásoknak is, amelyek egy-egy adott témakörben (atomerőművi kis és közepes aktivi­tású hulladékok, nagyaktivitású hulladékok, az atomerőmű működé­se), illetve a térségben partneri sze­repet vállaltak fel, és hosszabb ideje részt vettek és részt vesznek a lakos­ság biztonságát szolgáló ellenőrzési munkában. Ezen ellenőrző szerep mellett ellátják azt a lakossági tájé­koztatási funkciót is, melynek ellá­tása szükséges a bizalom megtartá­sához. Talán egész Európában egye­dül hazánkban valósult meg az, hogy minden olyan térségben létre­jött és eredményesen működik ön­­kormányzati társulás, ahol vagy ku­tatások folynak vagy atomerőművi hulladéktároló működik, illetve atomerőmű üzemel. így a három helyszínen összesen 27 önkormány­zat dolgozik felelősen és folyamato­san a tájékoztatási munkában. Az általuk felvállalt tevékenység más­sal nem helyettesíthető, az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a folyamatos és eredményes kapcsolatépítés és kapcsolattartás megteremtette a legfontosabb ala­pot, amelyre az ellenőrzési és tájé­koztatási munka épülhetett: a bizal­mat. A társulások véleménye szerint igen örvendetes az a tény, hogy az Állami Számvevőszék tavalyi évben lezajlott vizsgálata azt állapította meg, hogy a támogatási összegek a célnak megfelelően kerültek fel­­használásra, és ugyanakkor felhívta a Kormány figyelmét arra, hogy a tárolót mielőbb meg kell építeni. Az Állami Számvevőszék javaslatokat is megfogalmazott a teljesítésigazo­lások helyébe lépő tételes elszámo­lással kapcsolatban. Ezt a javaslatot mind a terület állami gazdája, az Országos Atomenergia Hivatal, va­lamint a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság, mind pedig a társulások akceptálták. Megfogadva az Állami Számvevő­­szék indítványát, az idei szerződé­sekbe már beépült a tételes elszámo­lás, ezzel is tovább szigorítva a pénzügyi elszámolás rendszerét. „Felháborítónak tartom, hogy egy kormánypárti politikus, több mint féltucatnyi települést sérteget és vádol. Folytatás a 6. oldalon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom