Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-04-01 / 4. szám

2001. április ATOMERŐMŰ 5. oldal j ÜiLliNI lLQ j OSZTALYTABLO Dächert Imréné A Munka és Személyügyi Osztály Személyzetfejlesztési Csoportjának személyügyi előadója. Az atomerő­műben 1976. szeptember 1. óta - immár 25 éve — dolgozik. Dächert Imréné - Mesélnél pályakezdő éveidről?- 1966-ban érettségiztem Duna­újvárosban, a Kohó és Gépipari Technikum gépész tagozatán, majd - mivel bölcskei vagyok - az akkori Gépjavító Állomáson álltam mun­kába. 1969-ig dolgoztam ott, ebben az évben mentem férjhez is. 1970- ben költöztünk Százhalombattára, ahol mindketten a Dunai Kőolaj­ipari Vállalatnál helyezkedtünk el.- Hogy kerültél az atomerőműbe?- 1974-ben jutott tudomásunkra, hogy Pakson atomerőmű épül. Úgy döntöttünk, idejövünk dolgozni, s így szüléinkhez is közelebb le­szünk. Férjem elküldte jelentkezé­sét a minisztériumba, majd 1976. május 1-én munkába állt. Augusz­tus 28-án költöztünk Paksra, és szeptember 1-én negyvenötödik­ként én is felvételt nyertem az Atomerőmű Vállalat állományába. A felvételi elbeszélgetés Lajkó Sán­dor személyzeti, és Maróthy László reaktor osztályvezetővel zajlott. így kerültem technikusként az akkor számomra még sejtelmesnek tűnő Reaktor Osztályra.- Milyen emlékeid vannak ezekből az időkből?- Jól emlékszem, ekkor még a 101. sz. épületben voltak az iroda­­helyiségeink. A műszaki terület ké­sőbb leköltözött a „TMK” épületé­be. Készültünk az „erőmű”-re, hi­szen ekkor még csak a munkagödör tátongott, amelyből a főépület vas­szerkezetének egy része ágaskodott. 1977- ben elkezdődött a betanulási időszak, akik itt voltunk műszaki­ak, valamennyien elvégeztük az el­ső atomerőművi alapismeretek tan­folyamot, ahol saját készítésű raj­zok segítségével tanultuk meg az atomerőmű berendezéseit, és a mű­ködési folyamatokat, majd vizsga­­bizottság előtt vizsgáztunk. Ez az időszak számomra az igazi történe­lem. A munkaerőfelvétel ebben az évben indult meg intenzíven, első­sorban az iparági vállalatoktól. Az 1978- as év végére már több, mint ezren voltunk.- A szakszervezeti életnek is aktív részese voltál...- 1978-ban az akkori igazgatónk, Szabó Benjámin biztatására elfogad­tam a jelölést az újonnan alakuló vállalati szakszervezeti bizottság tit­kári funkciójára. Megválasztottak. 1979- bén, mint a Paksi Atomerőmű Vállalat függetlenített szakszervezeti titkára a Vasas Szakszervezet állo­mányába kerültem. 1984. december 31-ig végeztem ezt a tevékenységet, minden szépségével és nehézségével.- Hol, milyen munkakörökben dol­goztál az erőműben?- 1985. január 1-én a Személyze­ti és Szociális Igazgatóság Sze­mélyzeti Osztályán csoportvezetői munkakörbe kerültem. Ebben a munkakörben nagy előnyt jelentett számomra az előző hét év során szerzett a tapasztalat, a szerveze­tek, az emberek ismerete. A lét­szám közben már kétezer hétszáz fő körüli lehetett, sok volt a feladat az első két blokk üzemeltetése, a betanulás, és a további két blokk üzembe helyezése terén, valamint a családok Paksra települése szám­talan infrastruktúrával kapcsolatos feladat megoldását tette szükséges­sé (bölcsőde, óvoda, iskola, szolgál­tatások, művelődés, szabadidő el­töltés stb.). Csoportvezetőként feladatom volt a vezetők személyzeti munká­jának segítése, döntés előkészítő, tanácsadói, szervezői tevékenység. A csoportban négyen dolgoztunk, munkánkhoz tartozott a vezetők ki­nevezésével, felmentésével kapcso­latos előkészítő, egyeztető és admi­nisztratív feladatok elvégzése. A ki­tüntetések adományozásával, a ka­tonai meghagyásokkal és az ezek­kel kapcsolatos nyilvántartások ve­zetésével is mi foglalkoztunk.- A szervezeti változások következ­tében változtak feladataid?- Az 1992-ben történt szervezeti átalakítás eredményeként szerveze­tünk Humánpolitikai Főosztály­ként funkcionált tovább, a személy­ügyi csoport önálló csoportként folytatta munkáját. Én személyügyi előadói munkakörbe kerültem, fel­adataim kiegészültek a pályázati munkával, a teljesítmény-tervezési és értékelési tevékenység koordiná­lásával kapcsolatos teendőkkel.- Milyen élmények voltak meghatáro­zóak számodra az itt töl-tött 25 évből?- 1999-.ben munkatársaim javas­lata alapján Céggyűrű kitüntetés­ben részesültem, mely számomra igen nagy megtiszteltetést, örömöt és addigi munkám elismerését je­lentette. Visszatekintve az erőműben el­töltött negyedszázadnyi időre, szí­vesen emlékezem vissza a munká­ban eltöltött időre, például az I. és a II. sz. blokkok párhuzamos kap­csolására, melyeknél személyesen is ott lehettem. Büszke vagyok ar­ra, hogy itt dolgozhattam, és mun­kámmal - ha csak egy kicsit is - hozzájárultam az elért eredmé­nyekhez. Ma már azok közül, akikkel együtt kezdtünk, többen nyugdíjas éveiket töltik, de sajnos vannak olyan munkatársaink is, akik so­kat tettek az atomerőmű érdeké­ben, de nem érhették meg ezt az évfordulót.- Azt tudjuk, hogy férjed is itt dolgo­zik. Gyermekeid?- Két lányunk van, Anita Buda­pesten, Henriett Tolnán dolgozik, ő egyben a hageni távoktatásos egye­tem hallgatója is.- Szabadidődet mivel töltőd?-Tizenhét Pakson töltött év után 1993-ban Dunaszentgyörgyre köl­töztünk családi házba, így a házi­munkák elvégzése mellett szívesen kertészkedek. Ha marad szabad­időm, megnézem a jó filmeket a TV-ben, szeretek úszni, biciklizni, és szeretem a futballmeccseket.- Milyen terveid, céljaid vannak a jövőre nézve?- Szeretnék továbbra is jelenlegi munkahelyemen dolgozni, a cég hosszú távú céljaihoz illeszkedő humánpolitikai feladatok megvaló­sításában részt venni, hiszen szá­momra munkámnál csak a csalá­dom, a gyermekeink, az ő egészsé­gük, életük, boldogulásuk fonto­sabb.- Köszönöm, és sok sikert a további­akban! Enyedi Bernadett Jámbor Gézáné, Éva Az atomerőmű alapító tagjainak so­rába tartozik. A hatvanegyedik, volt a vállalati létszámban. Jelenleg elő­készítő technikusként dolgozik az ÜVIG Munkatervezési Osztályán.- A te történeted hogy kezdődött? Milyen volt a kezdeti időszak?- A Gagarin Hőerőműből kerül­tem Paksra, 1976-ban. A kezdetre úgy emlékszem, mintha ma lett vol­na. Nagyon sok szeretetet és segít­séget kaptam kollégáimtól és főnör keimtől. Remek kollektíva jött ösz­­sze. Sok időt töltöttünk együtt még munkaidőn kívül is. Büszkék vol­tunk arra, hogy a PAV dolgozói le­hetünk. Mindenki lelkes volt és tenni akart. Később, ahogy nőtt a vállalati létszám, kissé elszakad­tunk egymástól, mert különböző te­rületre kerültünk, de amikor ismét találkoztunk egymással, akkor a barátság újra a régi volt. S ez a kap­csolat nem változott semmit, min­dig segítőkészek vagyunk egymás iránt. Ez a közösség ma is összetart, természetesen nem ugyanúgy, mint annakidején, amikor délutánon­ként összejöttünk, de az érzelmi vi­szonyok a mai napig nem változtak. Jámbor Gézáné, Éva Műszaki rajzolói beosztásban dolgoztam, és volt munkám bőven. A vállalatvezetés már a legelső idő­szaktól kezdve egyik legfontosabb feladatának tartotta a műszaki állo­mány oktatását, képzését. Főnöke­ink beindították az „Atomerőművi alapismeretek” c. alaptanfolyamot, és az oktatók által összeállított te­matikát, valamint az előadásokat különböző sémákkal, grafikonok­kal, rajzokkal kellett szemléletessé tenni. Az első feladataim közé tarto­zott a segédletek, rajzok elkészítése. Az ERŐTERV által megkezdődött a technológiai tervék honosítása is, amit folyamatosan kaptunk Buda­pestről. Szükségesé vált egy tervtár, szabványtár, illetve könyvtár kialakí­tása. Tanulmányútra mentünk a bu­dapesti székhelyű Erőmű Tervező Vállalathoz, valamint a százhalom­battai erőműhöz, és felhasználtuk a tőlük szerzett tapasztalatokat.- Az eltelt 25 év alatt milyen mun­katerületeken dolgoztál?- Kezdettől fogva hosszú éveken át egyazon munkahelyen dolgoztam. 1984-ben éreztem úgy, hogy változ­tatni szeretnék, és kértem áthelyezé­semet az akkor alakult irányítástech­nikai előkészítő csoportba. Nagyon jó volt váltani, nagy lelkesedéssel va­lami új kialakításában részt venni. Jelenleg is itt dolgozom, mint előké­szítő technikus, de a csoportból ma már munka-tervezési osztály lett.- Jelenlegi munkakörödben milyen feladatokat látsz el?- Folyamatosan figyelemmel kí­sérem, és szükség szerint előkészí­tem, koordinálom a szakterületem­hez tartozó folyamatirányító rend­szerek, körök, berendezések üze­meltetése, javítása, karbantartása, felújítása, fejlesztése során adódó műszaki feladatokat. Szakmai fel­adataim köre kiterjed a főjavításra, különböző tervzsűrikre, műszaki el­lenőrzésekre, külső vállalkozókkal való kapcsolattartásra és még sok más műszaki tevékenységre. El­mondható, hogy munkaköröm igen szerteágazó tevékenységből áll.- 1996-ban Céggyűrű kitüntetésben részesültél. Mit jelentett ez számodra?- A jelenlegi kollektíva terjesztett fel erre a kitüntetésre, s ez számomra a legfontosabb, legjelentősebb. Nem tudtam róla, tökéletesen eltitkolták előlem, főként férfikollégáim van­nak, akik teljesen egyek voltak a ti­toktartásban. Nagyon nagy öröm töl­tött el, amikor megkaptam a kitünte­tést. Rendkívül nagy meglepetésként ért, és a mai napig büszke vagyok rá. Számomra ez egy elkötelezettséget jelent a vállalat iránt. Büszkeség tölt el, de gondolom, mindenki ugyanígy érez, aki ennek a kitüntetésnek, a Céggyűrűnek a részese lehet.- Gratulálok az elismerésedhez, a 25 évhez és a jó munkahelyi kollektívához! Lovásziné Anna Szintai Péter 1948-ban születtem itt szemben, Solton. Alsónyéken, majd Szekszár­­don gyerekeskedtem. Pécsen végez­tem a Zipernowsky technikumot. Műszer szakos voltam, amit ma irá­nyítástechnikának mondanának. Nem úgy születtem, hogy az erő­művel álmodtam. Hangmérnök szerettem volna lenni. így a Budapesti Műszaki Egye­temre mentem és ott szereztem vil­lamosmérnöki diplomát, műsor­közlő ágazaton. Egyéb korai szerelmekkel együtt a hangmérnökség iránti is lelohadt, nem volt akkor még célképzés ez ügy­ben, és a Zeneakadémia nagyon stra­pásnak tűnt és persze elérhetetlennek. Maradt, ami elérhető, hiszen a végzés után úgy 1500 Ft körüli fize­tések voltak.- Hol volt az első munkahelyed?- A KFKI-ban kezdtem, ami azért a jobb helyek közé tartozott. A számítógépes reaktorirányítási osztályos dolgoztam, majd a mérésau­tomatizáláson. Számos mai kollégám, barátom dolgozott ott már akkor, hi­szen az Intézet igen meghatározó és fontos szerepet játszott a tervezgetett atomerőmű ügyeiben. Jónéhányan ma is köztünk vannak itt Pakson, és van olyan, aki már előre ment...- Milyen Pakssal kapcsolatos prog­ramokban vettél részt?- Négy év KFKI-s múltam során számos paksi programban vettem részt. Legfontosabbnak a termő­­hidraulikai és a sugárvédelmi osztá­lyon eltöltött idő tűnik a számomra. Itt voltak olyan feladataim, ame­lyek még ma is visszaköszönnek. Például, egyik fejlesztője voltam annak a külső dozimetriai rendszer­nek, amelynek a karbantartását szerveztem majd 20 évig. Kezdet­ben mint FIO, majd az MKO színe­iben mint üzemvezető és a rekonst­rukciójával való törődés a mai mun­kám. De ne szaladjunk előre, akkor megtetszett a dolog, szinte ügyként kezeltem és belevágtam. 1976-ban a 33. belépő voltam az erőműben. Kevesen voltunk, sok min­dent kellett csinálni, a mai feladat­­megosztást nézve elképesztően széles témakörökben. (Ma mondják néha, hogy ne foglalkozzam azzal, ami az igazgatók dolga, de hát az indulás ha­tásait nehéz, bár szükséges feledni). Lassan beindult az erőműves élet. A KFKI után az ERBE követ­kezett. Leninvárosban mentem be­tanulni tápházat, turbinát, kazánt, vízüzemet, stb. Majd az ERŐTERV, a GAMMÁ Művek és a BME Tanre­aktor következtek.- Milyen gondokkal küszködtetek abban az időben?- Ahogy ment az idő, új gondok jöt­tek. Érdekes, ma már visszatekintve szinte groteszk mozzanata az életem­nek, hogy családosán (közben megnő­sültem, és első fiunk is megszületett) nem kaptam lakást. Pedig üresen állt akkor kb. ötven, mégis több, mint egy évig ingáztattak Budapest és Szek­­szárd között. Oka ennek akkor az volt, hogy bizonyos vezetővel különbözött véleményünk a GM csövekről, és ta­lán egypár egyéb dologgal kapcsolat­ban is. Nem vagyok rá mértéktelenül büszke, de akkori véleményem, elkép­zeléseim mellett ma is kitartok és GM csöves viták még ma is akadnak, szó­val nehéz ember voltam.-Müyen problémák adódtak az erő­mű indulásakor?- A betanulások után jött az I. blokk, ekkor 1980-at írtunk. Számos lyuk volt akkor az erőmű életében, vá­ratlanul témák sora jött elő, amelyre nem készült fel az erőmű szervezete. A reaktor belső nukleáris- és hő­mérséklet ellenőrző rendszerének nullrevíziója és szerelésé ilyen volt. Három évig az volt az életem. Adhoc KGST csapattal (orosz, cseh üzembehelyezők, fizikusok, GYGV és általában máshova pályázók), melynek tagja lettem, kellett osztá­lyon és osztályokon felüli munkát végezni, áltálában névtelenül. De sikerült és ez igazi jó pionír szöveg és történet, vállalom. A II. blokknál már lassan kezdett felállni a szervezet. Az orosz üzem­behelyezők fogyogattak, jött az új te­rület, ahol nem ártott, ha valaki vál­lalkozó szellemű: a SZEJVAL (belső sugárvédelmi ellenőrző rendszer) lé­tesítésének és üzembehelyezésének átvétele az éppen.átszerveződő és tá­vozó, hivatalos üzembehelyező szer­vezettől. Akkor is voltak átszervezé­sek, sőt...-Az üzembehelyezéseket követték az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok.- Az üzembehelyezés lassan át­ment üzemeltetésbe, karbantartásba. Maradtam a sugárvédelmi műszere­zést kiszolgáló szakmai területen, a vége felé üzemvezetőként, amikor si­került valamelyest önálló profilúvá alakítani ezt a szakmai területet az akkori ITIG-en. A hátráltató ténye­zők ellenére másoddiplomát szerez­tem a BME-n, nukleáris szakmér­nökként. A meglévő - ma már igen lyukas - orosz tudás mellé egy sze­rény angol ismeretet szereztem.- Úgy tudom, négy éve jelentősei változott a munkád.- A sokáig csak tervezgetés szint­jén lebegő, a sugárvédelmi ellenőrző rendszerek rekonstrukciója akkor napirendre került. Új környezetben kezdhettem vele foglalkozni, egy má­sik ITIG osztályon főállásban. Ma is ezt teszem, csak ismét átszervezve a MIG-en, a villamos és irányítástech­nikai osztályon vezető mérnökként.- Munkád mellett milyen hobbid van?- A zene megmaradt belül, ottho­ni hallgatgatásra. A sportban szere­tek szörfözni és teniszezni. Mini­mális programú szőlőműveléssel is foglalkozom szabadidőmben.- Család?- Mint említettem, nős vagyok. Fe­leségem, Júlia biológus, a szekszádi ÁNTSZ-ben dolgozik. Két gyerme­künk van: András 24, Balázs 18 éves.- Köszönöm a beszélgetést. Wollner Pál Szintai Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom