Atomerőmű, 2000 (23. évfolyam, 1-12. szám)

2000-11-01 / 11. szám

6. oldal ATOMERŐMŰ 2000. november AKTUÁLIS INFORMÁCIÓK november közepétől - december közepéig November 17.: - "Beszél a Sóvidék" című könyv bemutatója Pakson November 17-én 17 órakor Pakson, a Városi Művelődési Központ Könyvtárába várják az ér­deklődőket, Kacsó Tibor: "Beszél a Sóvidék" cí­mű könyv bemutatójára. Közreműködik Jancsó Adrienn Kossuth-díjas érdemes művész és Lisztmájer Ilonka népdalénekes. Vásárlás és de­dikálás a helyszínen. Ne felejtse: Csak az ember olvas! November 21.: - FOODAPEST 2000. Szakki­állítás Budapesten A Hungexpo Rt. 2000. 11. 21-24. között a Bu­dapesti Vásárközpont területén rendezi meg Foodapest Nemzetközi élelmiszer, ital és élelmi­szer-gépipari szakkiállítást. Bővebb információ: (1) 263-6000 telefonon. November 22.: - A magyar közoktatás napja "Ha egy professzor kinevelt egy nála okosabb tanítványt, akkor nyugdíjba mehet." - állítja Moldova, ha pedig nem nevelt ki, akkor nyugdíj­ba kell mennie! November 23.: - "A mosoly országa" - című operett - Pakson Pakson a Városi Művelődési Központ szín­háztermében november 23-án (csütörtök) este 19 órakor kezdődik - a Latinovits bérlet első elő­adásaként - Lehár Ferenc: "A mosoly országa" című operett, a Fővárosi Operettszínház művé­szeinek előadásában. Jegyigénylés, bővebb in­formáció a 311 - 401 telefonszámon igényelhető. November 27.: - DAT 2000. Magyar Adatbá­zis-forgalmazók Konferenciája A Magyar Adatbázis-forgalmazók Szövetsége november 27-29. között Budapesten, a MATÁV Rt. Tölösi Konferencia Központjában tartja a DAT 2000 jelű, sorrendben X. konferenciáját és kiállítását. Bővebb infó a www.dbassoc.hu DAT rovata alatt. November 28.: - Ifjúsági hangverseny Pakson Pakson a Városi Művelődési Központ szín­háztermében november 28-án (kedden) délután 16 órakor kezdődik "A 2000 éves kereszténység zenéje" címet viselő ifjúsági hangverseny. Köz­reműködik a Bach Énekegyüttes, karigazgató: Lakner Tamás, ismertető: Dobos László. Bővebb infó és jegyigénylés a VMK 311-401 telefonján. November 30.: - Koncz Zsuzsa koncert Pak­son Pakson a Városi Művelődési Központ szín­háztermében november 30-án (csütörtök) este 19 órakor kezdődik Koncz Zsuzsa koncertje. Bő­vebb információ és jegyigénylés a VMK 311- 401 telefonszámán. December 1.: - Hetvenöt éves a Magyar Rádió Hetvenöt éve, 1925.12.01-én ünnepélyes ke­retek közt megnyitották a Magyar Rádiót. A bu­dapesti rádióstúdiót a VII., Rákóczi út 22. sz. alatt avatták fel, így megindult a vezeték-nélküli műsorszóró rádiózás. A Magyar Királyi Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszon szórt műsort az éter­ben. December 4.: - Szent Borbála, a bányászok és építészek védőszentje A hagyomány szerint Szent Borbála Kisázsiában élt, keresztény hitéért megkínoz­ták, majd lefejezték. Borbála a hirtelen halál­tól félők, a bányászok, tüzérek, továbbá az ágyúöntők és építészek védőszentje. December 6.: - Szent Miklós, a Mikulás napja Miklós a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, a kisázsiai Myra város püspöke volt. A szentéletű főpap ablakba tett pénzzel men­tette meg egy szegény ember három lányát a tisztátalan élettől. Ehhez a cselekedetéhez kö­tődik a Mikulás-napi ajándékozási szokás de­cember 6-án, Miklós napján. December 7.: - Százötven éve született Schwarz Dávid technikus Éppen 150 éve, 1850. december 7-én Keszt­helyen született Schwarz Dávid technikus, a merev rendszerű, könnyűfémből készült, kor­mányozható léghajó feltalálója. A Schwarz­­féle léghajó 47,5 méter hosszú, 13,5 méter át­mérőjű, két végén kúpos, henger alakú test volt. Ezt a testet 0,2 mm vastag alumíniumla­pokkal borított rácsszerkezetü váz alkotta, és ez volt a világon az első héjszerkezetű légi jár­mű. December 10.: - Az emberi jogok napja 1948. december 10-én az Égyesült Nemze­tek Szövetsége közgyűlésén elfogadták az em­beri jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot. Emlékére az 1950. december 4-i ENSZ-köz­­gyűlés december 10-ét az emberi jogok napjá­vá nyilvánította. Moldova György szerint: "Az igazán primitív ember arról ismerszik meg, hogy mindig a jogainak maximumához és a kötelességeinek minimumához ragaszko­dik." December 13.: - Dr. Valter Ilona előadása Pakson Pakson a Városi Művelődési Központ nagy­termében december 13-án este 18 órakor kez­dődik Dr. Valter Ilona előadása. A Millennium paksi rendezvényei keretében meghirdetett program témája: A magyar egyházi építészet az európai kultúrában. Bővebb információ a VMK 311-401 telefonszámán. December 15.: - Bolyai János születésnapja Bolyai János a XIX. század legnagyobb ma­tematikusa 1802. december 15-én Kolozsvá­ron született. Bolyai János hadmérnök 1823. november 3-án apjához írt levelében közölte az abszolút geometria felfedezését: " A sem­miből egy új más világot teremtettem." A pár­huzamosok euklideszi axiómáját elvetve előbb a hiperbolikus geometriát vázolta fel, majd az általa abszolútnak nevezett geometriát dolgoz­ta ki. Összeállította: Sipos László Boncasztalon az energiapiac Ez a kétezredik év semmikép­pen sem akar fájdalmas nyo­mok nélkül elmúlni. Egy ilyen mély nyom számomra a Kurszk atom-tengeralattjáróval történt baleset. Fejlemények vannak a kiemeléssel kapcsolatban, de egyre inkább azt érzem, hogy az orosz vezetés képtelen megolda­ni ezt a feladatot, másik kérdés persze az, hogy lehet, hogy ez tudatos tehetetlenség. A szomo­rú aktualitások után nézzük, mi­lyen érdekességek történtek a nemzetközi energiapiacon. Az atomenergia szükségességével kapcsolatban, a Magyar Nem­zetben leltem rá arra az írásra, melynek témáját a villamos­energia-termelők európai egye­sülete, az Eurelectric vizsgálati eredményei szolgáltatták. Az egyesület egy hosszabb vizsgá­lat eredményeképpen állásfogla­lást tett közzé, amelyben azt elemzi, hogy milyen erőművek­re van szükség a következő 30- 50 évben ahhoz, hogy a növek­vő áramigények hosszú távon megbízhatóan, gazdaságosan és környezetkímélő módon kielé­gíthetők legyenek. Az atom­energiára vonatkozólag, a vizs­gálat bebizonyította, hogy még mindig nélkülözhetetlen ener­giaforrás, mivel még az Európai Unióban is az atomerőművek­ben termelik az összes villamos energia 35 százalékát. Az atomenergia fentiekben már leírt szükségességét tá­masztja alá az a tény, hogy a til­takozások ellenére a dél-csehor­szági Temelinben beindították az atomerőművet. Magyarország EU csatlako­zásával a következő fontos ese­mény történt. Az EU bizottsága a közép-kelet-európai csatlakoz­ni kívánó országok sorában el­sőként Magyarországgal zárta le az energiafejezetet. Hónig Pé­ter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára ezek után jelezte, hogy az árampiacnak kezdetben 15-25 százalékára terjesztenék ki a versenyt, ame­lyet a külföldi befektetők is nagymértékben támogatnak. Az energiapiac liberalizációját sür­geti az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) is. Az IEF sze­rint a magyar gazdaság számos kulcságazata számára válik mindinkább létkérdéssé az energetikai piacnyitás. A papír­ipar, a vegyipar, a fémfeldolgo­zás, a cementipar és számos más ágazat fokozatos hátrányba kerül az európai versenytársai­val szemben, amelyek a liberali­zált árampiacokon a fogyasztás volumenéhez és jellegéhez iga­zodó árelőnyöket élveznek. Ezen előnyök elvesztése esetén teljesen érthető, ha az iparági szereplők nem szívesen bocsát­koznak versenybe a számukra nehezen prognosztizálható fel­tételek mellett. Az északi szom­széd már konkrét lépésre is kész, mivel a szlovák kormány legutóbbi ülésén elfogadta az energiarendszer privatizálásá­nak koncepcióját. A modell a jelenlegi rendszer feldarabolásá­val, három önálló egység - villa­mos energia termelése, a háló­zati rendszer és hőszolgáltatók - kialakításával számol. Az erő­művek privatizálását lassíthatja továbbá, hogy a bősi vízerőmű Magyarországgal folytatott nemzetközi vita része, a már be­indított mohi atomerőmű pedig elsősorban az osztrákok ellen­zését váltotta ki. A nemzetközi viszonylatok is azt mutatják, hogy az energiaipari privatizá­ció egyre sürgetőbb, határozott lépések megtételét kíván itthon is. Mindazok ellenére, nemcsak szakmai körökben gúny tárgyát képezi. Nevezetesen a Csepeli Áramfejlesztő Rt. ügyéről van szó, ugyanis ez az erőmű gázból állítja elő a villamos energiát. Az előző kormány eladta az erőművet a PowerGen vállalat­nak. A briteknek az üzlet úgy volt hasznos, hogy áramvásárlá­si szerződést kötöttek a Magyar Villamos Művekkel. A megálla­podásban 11 forint 30 filléres átlagárat szabtak meg egy kilo­wattórányi energiára, miközben a Paksi Atomerőmű hasonló adata 5 forint 65 fillér, a Dunamenti Erőmű szerződött átlagára pedig 8 forint 33 fillér. Független tanácsadók szerint a Csepeli Erőmű esetében 8 fo­rint 80 filléres ár lenne indokolt a magasabb 11 forint 30 fillér helyett. Magyarországon az energia piac liberalizálásának terheit meg kell osztani az ál­lam, a befektetők és a fogyasz­tók között. Ennek mértéke a je­lenlegi számítások szerint évi 13-14 milliárd forint pluszkölt­séget jelent. A piaci modell sze­rint erősíteni kell az MVM sze­repét. A témával foglalkozó szakemberek szerint a verseny­piac bevezetése önmagában a kisfogyasztók számára nem fog áremelkedést jelenteni. Míg az úgynevezett befagyasztott költ­ségek témakörében tényleg fa­gyos a hangulat, addig az új erő­művek létrehozásában dinami­kusan fejlődnek az ország egyes területei. Jó ütemben halad a csaknem 80 millió dollárért megépülő új ajkai gáztüzelésű erőmű építése. Már dolgoznak a műszaki terveken, amelyek a telepítés helyét jelölik ki a már meglévő erőmű területén. A környezeti hatásvizsgálatok is a befejezésükhöz közelednek. Jó eredményekre is volt pél­da az elmúlt hónapban az ener­gia szektorban. A Mátrai Erő­mű szeptember végéig 24.8 mil­liárd forintos árbevétel mellett 2,6 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el. Ez ugyan elmarad a tavalyi azonos időszaktól, de ennek oka az erőmű három blokkjának kör­nyezetvédelmi beruházásokkal egybekötött rekonstrukciója. Az idei eredmények után, mint­egy 5 milliárd forint osztalék ki­fizetése várható. A fent megfo­galmazott, már a szomszédos országokban megkezdődött energiapiaci nyitásokhoz szoro­san kapcsolódik az erőmű veze­tésének azon kijelentése, mely szerint figyelemmel kísérik a privatizációs folyamatokat, és készek lennének a befektetések­re is. Az atomerőművel kapcsola­tos írások többsége az igazga­tóságban történt változásoktól volt hangos. Az új összetételű igazgatóság elnökké választot­ta Mészáros Györgyöt, a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem docensét. Az atom­erőművek működéséről szóló írások is nagy számban jelen­tek meg a hazai sajtóban, me­lyekben kiemelték, hogy a leg­utóbbi, független szakértők ál­tal végzett mérésekből a már megszokott eredményt mutat­ták ki. A számok helyett a leg­jobban ezt egy mondatban tud­nám összegezni: Pakson min­den a legnagyobb rendben. Már ami a biztonsági kérdése­ket illeti. Vágvölgyi Mihály A WIN Magyarország hírei Az EBESZ Boszniai missziójá­nak helyettes vezetője, a de­mokratizálódásért felelős osz­tály vezetője volt a vendége an­nak a pénteken Budapesten megtartott találkozónak, amelynek témája a nők politi­kai reprezentációjának növelé­se és az ezt elősegítő techni­kák megismertetése volt. Sverre Johan Kvale beszámolt a misszió ezirányú tapasztala­tairól - különös tekintettel a közelgő választásokra - Boszni­ában, ismertetést adott azok­ról a lehetséges eszközökről, amelyek elősegíthetik a női képviselők arányának növelé­sét mind az országos, mind a helyi képviselő testületekben és természetesen szó esett az ehhez szükséges anyagi forrá­sok megszerzésének lehetősé­geiről is. A találkozó a Magyar Nukleá­ris Társaság hölgytagozataként működő WIN Magyarország elnevezésű női civil szervezet együttműködésével, budapesti és vidéki női civil szervezetek képviselőinek részvételével zajlott a Paksi Atomerőmű Bu­dapesti Kirendeltségén 2000. november 3-án. Kissné G. Ludmilla a WIN Magyarország elnöke Nukleáris hírek a nagyvilágból A BNFL megfontolandónak tartja új atomerőművek építését A British Nuclear Fuel lakossági vita kezdeményezését javasolja új atomerőművek építéséről. Ez válasz volt a kon­zervatív pártnak ara a javaslatára, hogy 8 darab új generá­ciós nyomottvizes reaktort kellene építeni, ugyanolyanokat, mint a Sizewell B, mert ez segítené a kormányt, hogy telje­sítse a kibocsátások korlátozására vonatkozó vállalásait a 2010 utáni időszakban. Ez első eset, hogy nagyobb politikai párt atomerőmű építését javasolta az Egyesült Királyságban azóta, hogy a kilencvenes évek elején leállí­tották a 3. Sizewell blokk építésére vonatko­zó terveket. Az Egyesült Királyságban jelenleg a villa­mos energiának 25 %-a származik nukleáris energiából. A BNFL szóvivője szerint, ha a kibocsátás csökkentését a működő atomerőművek nélkül kellene meg­oldani, minden héten másfél napra le kellene állítani min­den privát gépkocsit és taxit. Ugyanakkor, két Magnox tí­pusú reaktornak várhatólag tíz éven belül le kell állnia, ezek pótlásáról a fentiek figyelembe vételével kell gondos­kodni. Mind a Royal Society, mind a Parlament bizottsá­got alakít, amelyeknek feladata megvizsgálni az atomener­gia szerepét az ország jövő energiapolitikájában és azt, hogy szükség lesz- e új atomerőművekre az elkövetkező két évtizedben. A BNFL szóvivő hangsúlyozta, hogy ha a dön­tés új atomerőmű építése mellett szólna, az bárhol épülne fel, pozitív hatást gyakorolna a helyi gazdaságra és munka­­alkalmakat teremtene. Elindult India 14. reaktora India 14. blokkja november elején kritikussá vált. Ez a 202 MW-os egység India legnagyobb teljesítményű reakto­ra. Az előzőleg elkészült reaktor a nyáron kezdte el az üzemszerű termelést. Jelenleg India beépített nettó nukleá­ris kapacitása 2503 MW, és építés alatt van a Rajastan-4, amely igen újszerű konstrukció lesz, két konténmenttel, két gyors leállító rendszerrel és javított üzemzavari hűtőrend­szerrel. Modern számitógépes irányító és ellenőrző rend­szerének legnagyobb részét az indiai Nuclear Power Corporation (NPCIL) fejlesztette ki. Az atomenergia fontos szerepe az ellátás biztosításában Az Európai Bizottság "zöld könyvet" készül kiadni az energiaellátás biztonságáról, és az energiapolitika általános kérdéseiről. Megállapítják, hogy az EU or­szágai elég erősen függenek az olajimport­tól és vizsgálják ennek csökkentési lehető­ségeit. Ennek keretében javaslatot tesznek az energiaellátás biztonságának biztosítá­sára:- Szén: Láthatólag még sokáig fontos szerepe lesz a villamos energia előállításá­ban. Szükséges, hogy megfelelő fejleszté­sekkel csökkentsék a bányászás költségeit és a szennyező égéstermékek kibocsátását.- Megújuló energiaforrások: Ezek környezetvédelmi és geopolitikai okokból nagyon vonzónak tűnnek, de jelenleg még magas az áruk, és bizonyos technikai korlátái vannak alkalmazásuknak. Elterjedésüket ezen kívül környezetvé­delmi intézkedésekkel is elő kellene segíteni.- Atomenergia: Ez lehet az egyetlen versenyképes energi­aforma, amely helyettesítheti a fosszilis üzemanyag felhasz­nálásában támadó hiányt, mert azt a kiotoi vállalások miatt csökkenteni kell. Egy atomerőmű létesítési ideje azonban sokkal hosszabb, mint egy hagyományos ásványi tüzelésű erőműé, és a piac liberalizálása, illetve a környezetvédelmi ellenállók "bonyolítják a nukleáris kapacitásra vonatkozó döntéseket..- A dokumentum megállapítja, hogy egy lehetséges lépés a működő atomerőművek üzemi élettartamának meghosz­­szabbítása. A kiotoi vállalások ütemtervét tekintve ezt a kérdést azonnal vizsgálni kell. Vinnay István Könyvajánló Az Unió kapujában A Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Molnár Pál szer­kesztő munkájának köszönhetően megjelentette "Az Unió kapujában" című, magvas tanulmányokat tartalmazó leg­újabb kötetét. Figyelemre méltó Johnathan Sunley (Windsor Klub) és Kovács Tibor (Budapest, Business Club) az "Egy lépésre az Unió" című bevezetőjéből az aláb­bi gondolatsor: "Elsősorban az Európai Uniónak fontos, hogy Magyarország tagjává legyen a közösségnek. A föld­rész legrégebbi állama sok olyan megoldást ismert meg, s gyakorolt a múltban, amellyel az Unió jelen gondjai közül számosat orvosolhat. Az egy társadalmon belüli művelődé­si sokszínűség jelenleg kialakulóban van a kontinens nyuga­ti felén: ez a folyamat Magyarország 1100 éves történetében jól ismert. A magyar művelődés ma is kötőeleme, békítő té­nyezője a sokféleségnek is, Európa kellős közepén... Az eu­rópai integráció garantálja, hogy zavartalanul érvényesül­hessen társadalmunkban az a demokratikus észjárás, amelynek szelleme már az 1222-es Aranybullában megje­lent... Társadalmunk civil szervezeteinek előrevivő része erőfeszítéseket tesz azért, hogy hazánk szervesen kapcso­lódhasson a földrész fejlett országainak közösségéhez... si­került áttöréseket elérni: országunkban egyre elfogadot­tabb, hogy a demokrácia nemcsak jogokkal, hanem köteles­ségekkel is jár... a íélelösség olyan eszköz, amely a polgári szerveződéseket a nyomasztó gondok enyhítésére ösztöké­li. A sokasodó szellemi műhelyek kimunkálhatják máid a helyi, mind az országos megoldásokat- anélkül, hogy ehhez a kormányzattól vagy bármely párttól bátorítást várnának." Az ajánlott tanulmányköteten tizenegy ismert közéleti személyiség (Boros Imre, Demeter Ervin, Németh Zsolt, Patrubány Miklós, Raskó György, Isépy Tamás, Sepsey Ta­más, Balog Zoltán, Kiss Gy. Csaba, Nagy Gáspár és Czakó Gábor) válaszol a riporterek szakavatott kérdéseire. Besze­rezhető: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó 1537 Bp. 114. Pf: 387 (Ára: 1.120,- Ft/db.) Ajánlotta Sipos László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom