Atomerőmű, 2000 (23. évfolyam, 1-12. szám)

2000-11-01 / 11. szám

2000. november ATOMERŐMŰ 5. oldal Gondolkodjunk együtt a jövőről! V. Nemzetközi Atomtechnikai Szimpózium, Paks, 2000. október 4-6. A paksi atomerőmű alapkövét 1975. október 3-án helyezték el. Ennek és a Paksi Atomerőmű Rt. jogelődje, a Paksi Atomerőmű Vállalat megalakításának közelgő huszonötödik évfordulója alkal­mából, a paksi Millenniumi Em­lékév keretében október 4-6. kö­zött rendezték meg az V. Nemzet­közi Atomtechnikai Szimpóziu­mot. Az első négy szakmai rendez­vénynek (1979, 1981, 1984 és 1988) is Paks adott otthont, bizto­sítva az atomenergetikai üzemelte­tő, karbantartó, tervező, szerelő és beszállításokban érdekelt cégek szakemberei, valamint a nukleáris ipar nemzetközi, nemzeti irányitó szervezetek, szövetségek és fel­ügyelő hatóságok képviselői kö­zötti párbeszédet. Emelte a ren­dezvény rangját, hogy a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség (IAEA), az Európai Atomfórum (FORATOM), a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Szervezet Atomenergia Ügynök­ség (OECD-NEA) prominens képviselői mellett a magyar Gaz­dasági Minisztérium, az Országos Atomenergia Hivatal és a Magyar Energia Hivatal vezető szakembe­rei is elfogadták a szervezőbizott­ság meghívását előadások megtar­tására. Az idei szimpózium szlo­genje: "Gondolkodjunk együtt a jövőről!" mentén az atomerőmű­vek lehetőségeit és esélyeit latol­gatták a résztvevők a XXI. század elején. A szervezők előzetes vára­kozását is felülmúlta a jelzett téma iránti érdeklődés, így 157 regiszt­rált vendég hallgathatta meg a 13 országból érkezett 26 külföldi, 21 PA Rt-os és tpvábbi 53 magyar in­tézményből, cégtől érkezett szak­ember összesen száz előadását. A közel egy éve elindított szervezési és lebonyolítási munkát a Pakson tevékenykedő tudományos egyesü­letek (Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület, Magyar Elekt­rotechnikai Egyesület, Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, Magyar Nukleáris Tár­saság és a Neumann János Számí­tógép-tudományi Társaság) ön­kéntesei Kováts Balázs elnök és Varga József titkár irányítása mel­lett végezték. A nyitó- és a záró­ülés közötti négy szekció szervezé­sében Kissné G. Ludmilla, Hanti Ágota, Sipos László és Szilágyi György vállalt szerepet, így ezek­ben a szekciókban a hallgatóság nemzetközi kitekintést kapott a li­beralizált árampiacon várható nukleáris energiahelyzetről, az atomerőművek élettartam gazdál­kodásáról, fejlesztési, rekonstruk­ciós és karbantartási programjai­ról. A hármas és négyes szekció­ban az atomipar hosszú távú prob­lémájával, a hulladékok feldolgo­zásának, tárolásának kérdéseivel, valamint az atomerőművek jövő­jét alapvetően befolyásoló politi­kai, filozófiai, pszichológiai vetüle­tivel foglalkozhattak interaktív módon a résztvevők. Az utóbbi szekcióban hangjukat hallatták a WIN (Nők a nukleáris iparért) és a Young Generation (Fiatalok a nukleáris energetikáért) hazai és külföldi képviselői is. A szimpózium nyelve angol és magyar volt, jó minőségű szink­rontolmácsolást biztosítva a fel­vetett kérdések, problémák inte­raktív kitárgyalásához. Az Ener­getikai Szakképzési Intézet főis­kolai nagyelőadója mind a nyitó, mind a záró plenáris ülésen meg­telt, a négy helyszínen (Duna Szálló, Városi Művelődési Köz­pont, Tájékoztató és Látogató Központ, ESZI) megtartott szek­cióülések összlétszáma pedig megközelítette a kétszázötven főt. A részletes értékelést - terje­delmi okok miatt - mellőzve el­mondható, hogy több mint egy évtized elteltével Paks néhány napra ismét a nukleáris ipar nem­zetközi fővárosa volt. Az elhang­zott előadások és viták után le­szűrve - biztató jövőképet kapva - remélhetőleg két, vagy négy év múlva ismét együtt gondolkodha­tunk a jövőnkről. Szervezőbizottság Szubjektív beszámoló a szimpózium 1. szekciójáról Az 1. szekció gyakorlatilag már a szimpózium első napjá­nak délutánján megkezdte mun­káját a plenáris ülés folytatása­ként a főiskola teltházas nagy­előadójában. A szekció hivata­los megnevezése: Élettartam­gazdálkodás (fejlesztési, re­konstrukciós programok és kar­bantartás). Már a délelőtti ple­náris ülés egy hozzászólásában elhangzott, hogy szerencsésebb élettartam-gazdálkodásról és nem élettartam hosszabbitásról beszélni, hisz műszaki berende­zéseknél igazából ez a helyes megközelités. A délután folyamán összesen 12 előadás hangzott el Gillemot Ferenc és Katona Tamás elnök­lése mellett. Az előadók általá­ban 15-15 percet kaptak, amely betartása többeknek is gondot okozott. Az elnök urak finom jelzéseikkel - pl. Katona Tamás A/4-es méretű papíron 3-as és 1- es számokat diszkréten bemu­tatva - kordában tudták tartani az előadókat. Három hazai és négy külföldi mellett öt paksi erőműves előadó adott számot a gyakorlatban végzett tevékeny­ségekről. Az előadások angol és magyar nyelven hangzottak el, szinkrontolmácsolás mellett. Több magyar előadó is angolul adott elő. A hallgatóság szinte teljes lét­számban végig kitartott a fél ha­tos zárszóig. Másnap a Duna Hotel ta­nácstermében került sor a szek­ció folytatására. A terem beren­dezését már két nappal koráb­ban megkezdtük, bár túl bonyo­lult dologra nem kell gondolni: elnöki asztal, kényelmes székek a hallgatóságnak, áttekinthető hely az előadások írásos anya­gainak, a szinkrontolmácsok fülkéjének elhelyezése, írásvetitő(k), számítógép és ki­vetítő elhelyezése és beüzemelé­se. A reggel 9 órai kezdésre gya­korlatilag teltház fogadta Kiss Zoltán levezető elnököt és a délelőtti program 10 előadóját. Volt olyan időszak, amikor pót­székekről kellett gondosko­dunk, mert a szekciók között vándorlókat is le kellett ültet­nünk. Több előadás után élénk vita alakult ki, sok kérdést tett fel a hallgatóság. A délelőtti előadá­sok sorozata délre fejeződött be. A délutáni programban 9 elő­adás levezetése várta Jiri Brynda elnök urat, aki a cseh Skoda Műveknél dolgozik. A te­remben már maradt hely a ván­dorlóknak, de az igen meleg délutánt is szinte változatlan létszámban dolgozta végig a szekció. Közel fél órás csúszással fe­jeztük be a szekció munkáját, ami főként az előadók "minden­ről szeretnék egy kicsit beszél­ni" hozzáállása miatt követke­zett be. Apró technikai problé­mák adódtak az írásvetítővel, de harmadszorra már fél percen belül cseréltük le a tartalékra. Végül akik az 1. szekció lebo­nyolításában közvetlenül részt vettek: Hadnagy Jelena és Szil­ágyi György szekciófelelős, Mo­solygó Sándor technikai támo­gatás. Szilágyi György A szimpózium másik oldala Egy hónap telt el az V. Nemzetközi Atomtechni­kai Szimpózium óta. Itt van hát az ideje egy másfaj­ta értékelésnek is. A hivatalos változat ismert: a ren­dezvény sikeres volt és kiváló lehetőséget biztosított a szakma hazai és külföldi művelőinek, hogy kicse­rélhessék nézeteiket és tapasztalataikat az atom­­energetika jelenéről és jövőjéről. Közel egy éves előkészítő és szervező tevékeny­ség előzte meg a rangos eseményt, ezalatt történt egy-két érdekes dolog is. Először is: jó időpontot kel­lett választani, elkerülendő a számos millenniumi rendezvénnyel való ütközést. Be kellett illeszteni a szimpóziumot a nemzetközi szervezetek esemény­naptárába is. Maradt hát az ősz, és külön szerencse, hogy gyönyörű időjárással lepett meg bennünket a természet. Törtük a fejünket eleget a szekciók lehetséges helyszínein is: nincs Pakson (sem a közelben) olyan létesítmény, amely egymaga képes lenne kiszolgálni egy ilyen találkozót. A Duna Hotel szobái átestek egy belső átalakításon, és megfelelő minőségben áll­tak a vendégek rendelkezésére. A Művelődési Köz­pont klubterme felújítás előtt áUt a kiválasztás ide­jén, és még egy hónappal a kezdés előtt is jelentős építőipari megszállás alatt volt. Stabil pont volt az ESZI és a TLK, ezek a helyszínek gyakorlatilag a döntés pillanatában alkalmasak voltak a rendezésre. Minden elkészült azért időben, sikerült a helyszíne­ket berendezni és informatikai eszközökkel (leg­alábbis erre a három napra) is felszerelni. Néhány adat a szervezési munkáról: kiküldtünk több hullámban kb. hétszáz levelet (előzetes felmé­rés és program, majd regisztráció és végleges prog­ram). Beérkezett négyszáznál több válasz, míg végül kialakult a másfélszáz fős regisztrációs létszám. Ér­kezett közel kilencszáz oldalnyi előadás anyag, a szá­mítógépem levelező részlege többször lefulladt a be­érkező több ezernyi e-mail miatt (főleg, ha csatolt fáj­lok is érkeztek). Valahogy elérkezett azért október eleje, kialakult a végleges)?) résztvevői és előadói lis­ta. Persze, felbukkant néhány teljesen idegen illető is: máshonnan és más időpontban, mint ahogy előzete­sen jelezték (beteg lett az eredeti résztvevő, Stock­holm helyett Londonból sikerült jegyet szerezni Bu­dapestre, inkább kocsival jött és más helyett, stb.) A szállásokkal és az étkezéssel nem volt különö­sebb probléma, bár a hotelben lehetne gondoskodni samponról és hajszárítóról (ezeket operatív módon sikerült pótolni). Egy gépkocsit át kellett rendezni mozgó irodává, hogy kezelni tudjuk a sürgős esete­ket. Több alkalommal kellett azonnal ellátni valakit kitűzővel, információs csomaggal és programmal. A legemlékezetesebb történetben a Paksra - reptéri okok miatt - későn érkező finn vendég a mozgó ko­csiban kapja meg felszerelését, közben megmuta­tom neki a másnapi reggeli helyszínét, és végre azt is megtudja, hogy éppen hová viszem. Lassan mind­ketten megnyugszunk, amikor főnököm hív valami­lyen tolmácsolási ügyben, majd a kolléganőm értesít telefonon, hogy a főnököm nagyon keres a vacsora és a tolmács miatt... Ezek azok az események, amelyek széppé teszik az ilyen rendezvénnyel járó megpróbáltatásokat - de csak akkor, ha már túl vagyunk rajta. Tanulság: segí­tőkész kollégákkal, együttműködő városi partnerek­kel minden akadály áthidalható. Köszönet a szerve­zőbizottság tagjainak, a szekciókban segítőknek, a részvénytársaság bárhogy belekeveredett dolgozói­nak, az Energetikai Szakközépiskola 11. F osztályá­nak és a városi intézményi vezetőknek a segítségért. Varga József V. NEMZETKÖZI ATOMTECHNIKAI SZIMPÓZIUM 4. szekció: Atomenergia, ifjúság, társadalom ki idén az atomtechnikai szimpózium kicsit más volt, mint eddig szokott. Éppen a 4. szekció témája volt eltérő az eddigiétől: Atomenergia, ifjúság, társadalom. Ugyan is először történt az, hogy nem csak szigorúan vett tudományos, szakmai vonatkozású előadásokat hall­gattak meg a rendezvény résztvevői. Ezt a szekciót akár Nukleáris kommunikációnak is ne­vezhetünk volna. PAE TLK nagytermében október 05-én, csütörtökön összesen 17 izgalmas előadást hallgattunk meg. Ebből há­romnak külföldi volt az előadója. A szekció előadásai kivétel nélkül arról szóltak, hogy a nukleáris iparág jövője szempontjából mennyire fontos az, hogy a társadalom minden rétegével megfelelő legyen a párbeszéd az iparág dolgairól. Dr. Irene Aegerter, Svájci WIN Elnöke nagyon érdekes, magával ragadó stílusban számolt be a nemzetközi WIN (Women In Nuclear) munkájáról, tíz év történéseiről, be­mutatta módszereiket és eredményeiket. A WIN-esek fő kommunikációs koncepcióját külön szeretném kiemelni: Soha nem szabad kommunikálni úgy, hogy az emberi (érzelmi) szempontokat nem veszünk be figyelembe, bár­minek a közléséről is volna szó. Prof. Dr. Köteles György OKKO és SSKI színeiben " Civilek és szakemberek a nukleáris arénában" című előadá­sában behatóan elemezte az átlagos polgárt elsősorban ér­deklő egészségi hatások, valós és vélt, végzetes vagy nem végzetes kockázatok közt meglévő különbséget és azt, hogy ennek "lekommunikálását" miképpen lehet és kell tenni. Dr. Radnóti Katalin, ELTE Tanárképző Főiskola fizika oktatója bemutatta az új "Modern fizika" CD-ROM-jukat. Nagyon szórakozató és emellett magas szakmai színvona­lon történik az atomenergiát is magában foglaló ismeretek közlése. Nagyon hasznos segédeszközt sikerül megalkotni­uk a kollégáknak, amelyet sikerrel lehet majd használni az atomenergiával kapcsolatos ismeretek tanításában. Yvonne Broy, a Né­metországi Siemens Nuclear Power Gmbh fi­atal dolgozója, aki a German Young Generation egyik vezető alakja, az előadásában azt emelte ki, hogy menynyire fontos a nuk­leáris ipar számára, hogy legyenek továbbra is fiatalok ebben az ipar­ágban, mert ők a jövő biztosítói. Broy kis­asszony beszámolt arról a hatalmas munkáról, amit az Európai Nukleáris Társaság Fiatal Generáció projektjé­ben végezték a fiatalok megnyerésért. A magyar fiatal atomosokat több fiatal kolléga és kollegina képviselték kiváló előadásaikban, úgy, mint Dr. Aszódi Attila, Hanti Ágota és Légrádi Gábor. Kováts Balázs, PAE Rt. TLK vezetője előadásában be­mutatta a közvélemény kutatások eddigi eredményeit. Dr. Kemenes László, TLK munkatársa bemutatta azt a munkát, amit a TLK dolgozói végeznek az atomerőmű köz­­véleményi elfogadtatásában. Varga József, TLK munkatársa, bemutatta a Paksi Atomerőmű Internetes honlapját, amely kiválóra sikerült és nagy érdeklődésnek örvend. Több előadás foglalkozott az atomenergia jövő kilátása­ival, mint Szepessy B. úr, vagy Kolesznikova L. Szentpéter­várról és Szűcs J.. tanár úr, valamint Czibolya László úr OAH-tól. És mint mindig, Marx György akadémikus sziporkázó módon mutatta be a tudomány legújabb kutatási eredmé­nyeit a világ keletkezésről és ezzel bizonyította azt, hogy nem létezik olyan jövő, ahol nincsenek atomerőművek. Kissné G. Ludmilla Rövid összefoglaló az 5. Atomtechnikai Szimpózium 3. szekcióülésén elhangzott előadásokról A szekció címe: A kiégett fű­tőelemek és a radioaktív hulla­dékok kezelése és tárolása Az atomtechnikán belüli, specifikus területet jelentő kér­déskört átfogó szekció előadá­sai a Városi Művelődési Köz­pont nagy klubtermében hang­zottak el. A 12 magyar előadó mellett 7 külföldi előadásából sze­rezhettek információt az érdek­lődők arról, hogy melyek a ra­dioaktiv hulladékok és a kiégett fűtőelemek kezelésének, átme­neti- és végleges tárolásának a nemzetközileg is érdeklődést kiváltó kérdései. Átfogó ismeretekre lehetett szert tenni - több előadáson ke­resztül - a radioaktiv hulladé­kok és a kiégett fűtőelemek Ma­gyarországon történő végleges elhelyezésének aktuális kérdé­seiről. A Radioaktív Hulladék­­kezelési KHt. vezetője és szak­értői ismertették a mintegy két éve megalapított társaság fel­adatait, tevékenységét. Ezen be­lül a Paksi Atomerőművet külö­nösen érintették a kis- és köze­pes aktivitású, atomerőművi eredetű hulladékok végleges tá­rolójának létesítésével össze­függő információk. Több kül­földi megoldás tükrében (svéd, finn, norvég, német, svájc, stb.) történt említés a Bátaapáti mel­lett tervezett geológiai tároló telephelyével összefüggő kuta­tásokról. A külföldi előadók tájékozta­tást adtak többek között a ra­dioaktív hulladékok náluk tör­ténő végleges tárolásának a gya­korlatáról. Érdekes volt hallani a magyarországi próbálkozások ismeretében arról, hogyan sike­rült megvalósítani a nagyaktivi­tású hulladékok végleges tárolá­sát pl. az USA-ban (New- Mexico). A tengerentúli siker­­történeten kívül megismerked­hettek a szekción résztvevők nemcsak arról, hogyan műkö­dik kis- és közepes aktivitású hulladék tároló Szlovákiában, Finnországban és Németor­szágban, hanem átfogó képet kaphattak arról is, hogy milyen hulladékkezelési technológiák működnek ezekben az orszá­gokban. A kiégett fűtőelemek átme­neti tárolásával, körülményei­vel, szállításával, az ezekben a tároló létesítményekben alkal­mazott technikákkal több elő­adás is foglalkozott. Igen érdekfeszítő előadás ke­retében kaptak a részvevők in­formációkat a gyakorlattal még egyelőre nem rendelkező, a nukleáris technológiák között szinte pikáns transzmutációs technológia bevezethetőségé­ről. A hallgatóság érdeklődés­sel figyelte ezt a sokat ígérő hul­ladékkezelési lehetőséget be­mutató előadást - bár eléggé ál­talános volt a vélekedés: nem biztos, hogy helyes attitűd az, ha egy adott technológiát egye­dül üdvözítőnek állít be bárki. A transzmutációhoz hason­lóan érdekes, sőt szinte egzoti­kus világ tárult fel abban az elő­adásban, amelyik a mikrobioló­giai korróziós hatásokkal fog­lalkozott. Az előadó több fény­­képfelvétellel illusztrálva bizo­nyította be, hogy a nukleáris lé­tesítmények tervezésekor, üze­meltetésekor a "megszokott, ha­gyományos” fizikai, kémiai ha­tásokon kivül a mikrobák kor­róziós hatását is figyelembe kell venni. A szekción belül természete­sen több előadás tárgya volt az, hogyan valósul meg a Paksi Atomerőműben a radioaktív hulladékok kezelése, átmeneti tárolása. Az ezzel foglalkozó előadásokon belül érdekes szín­foltot jelentett az a finn elő­adás, amelyik az erőműben megvalósítás alatt álló, a folyé­kony hulladékok mennyiségét csökkentő technológiát ismer­tette. A szekció zárószakaszát ve­zető elnök az összefoglalójában igen hasznosnak és a szorosan vett szakterületet érintő kellő áttekintésűnek nevezte a szim­pózium ezen részén elhangzott előadások alapján a 3.szekció munkáját. Pálmai István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom