Atomerőmű, 2000 (23. évfolyam, 1-12. szám)

2000-08-01 / 8. szám

2000. augusztus ATOMERŐMŰ 7. oldal A leggyakoribb nukleáris fogalmak kis enciklopédiája Ajánlás Az alábbi kis összeálbtás, amely a Szakújságírók egyesületének Nukleáris Újságíró akadémiája részére készült, az atomenergetiká­ban, illetve a róla szóló hírekben leggyakrabban szereplő szakkifejezé­seket kívánta meghatározni a teljesség (irreális) igénye'nélkül. Menet­közben kiderült, hogy a szakkifejezések ürügyén talán hasznos bizo­nyos magfizikai, atomtechnikai fogalmak dióhéjban való ismertetése is. Ez indokolja az esetleg fellengzősnek tűnő „enciklopédia” cím használatát. A szótár nem tartalmaz szisztematikus kereszthivatkozás-rendszert, de egyes esetekben, ha ez a megértést segíti, vagy ismétlések elkerülé­sével járt, kivételképp kereszthivatkozást alkalmaztunk. A tisztelt olva­só egyes szakkifejezéseknek alkalomszerűen is utánanézhet, de igazi hasznot az összeállítás szisztematikus áttanulmányozása hozhat. Vinnay István OAH-PA Rt Aktív zóna A reaktornak az a térfogata, amelyben a láncreak­ció végbemegy Alfa sugárzás Igen rövid ható­­távolságú (levegőben néhány cm-ig eljutó), erősen ionizáló su­gárzás. Tulajdonképp nagy se­bességgel repülő hélium atom­magok árama. Atomerőmű Egy vagy több atomreaktor segítségével elekt­romos (ritkábban hő-) energiát termelő üzem. Átrakógép Nagy pontosságú, számítógéppel vezérelt berende­zés, amellyel az üzemanyag- ka­zettákat kézi érintés nélkül lehet mozgatni egyik helyről a másik­ra. Becquerel, Bq, (ejtsd bekerel) A radioaktív anyag aktivitását a benne másodpercenként elboru­ló atomok számával mérjük. En­nek egysége a Becquerel. Egy Bq az aktivitása annak az anyag­­mennyiségnek, amelyben má­sodpercenként egy bomlás zaj­lik le. Béta-bomlás Egyes atommag­fajták olyan átalakulása, amely­nek során a magban egy neutron protonná alakul, egyidejűleg egy elektron keletkezik, mely nagy sebességgel kilép. Egy anyagban lezajló ilyen bomlások sorozatá­ból jön létre a béta- sugárzás. A bétabomlás azoknak a magok­nak a tipikus bomlásformája, amelyekben túlságosan sok a ne­utron. A hasadási termékek épp ilyenek, ezért bétabomlók. In­nen ered a kiégett fűtőelemek igen erős sugárzása. Béta- sugárzás Elég rövid (de az alfa sugárzásénál nagyobb) hatótávolságú sugárzás, nagy se­bességgel repülő elektronokból áll. A magok béta- bomlásának eredménye. Dekontaminálás, dekontam­­ináció (sugármentesítés) Radio­aktív anyagok eltávolítása el­szennyeződött berendezésekről, padlóról, falakról, szerszámok­ról vagy az emberi test felületé­ről a sugárhatás csökkentése cél­jából. Dózis Az elszenvedett sugár­zásmennyiség mértéke. Lásd még Effektiv dózis! Felezési idő Az az idő, amely alatt egy radioaktív izotóp mennyisége és így aktivitása is felére csökkenjen a radioaktív bomlási folyamat következtében Ez egy meghatározott radioak­tív izotópra természeti állandó, például a rádium esetében 1620 év. A különböző radioaktív izo­tópok felezési ideje a másod­perc igen kis tört részétől milli­árd évekig terjedhet. Dúsítás Az a bonyolult és energiaigényes folyamat, amely­ben a természetes uránban igen kis hányadban (0,7 %) jelen lévő 235-ös tömegszámú uránizotóp részarányát megnöveljük. A leg­több reaktortípus csak dúsított uránnal tud működni. (A paksi reaktorok friss üzemanyaga 3,6 %-ra dúsított). Effektiv dózis A sugárzás mennyiségének olyan egysége, amely a fizikai sugármennyisé­gen túl annak biológiai veszé­lyességet is figyelembe veszi. Egysége a mSv (millisievert, ejtsd: miliszívert). Használatos még ennek milliomod része a nSv (nanosievert) is. Egésztest- számláló az emberi test által kibocsátott összes gamma- és röntgensugárzás mé­résére szolgáló, a környezeti ter­mészetes sugárzással szemben jól árnyékolt .sugárzásérzékelő eszköz. A testbe került sugárzó anyagok észlelésére használják. Az atomerőműben a potenciáli­san veszélyeztetett dolgozókat rendszeresen ellenőrzik vele. Elektron A protonnál és a ne­utronnál mintegy kétezerszer könnyebb, negativ villamos töl­tésű részecske. Normál állapot­ban az atommagban nincs elekt­ron, csak a béta- bomlás folya­matában keletkezik, de azonnal “ki is száguld” a magból (sok ilyen “kiszáguldó” elektron nya­lábja a béta-sugárzás). Foglalkozási sugárterhelés A dolgozók által munkájuk követ­keztében kapott dózis. Folyékony hulladékok A mag­energia hasznosításának mellék­­termékeként keletkező, nem hasznosítható radioaktív folya­dékok. Fúzió Lásd Magfúzió Fűtőelem-köteg, Kazetta Az urán- pasztillákat tartalmazó fű­tőelem pálcákat egy közös sze­relvénybe, közös tokba (kazettá­ba) fogják össze. Ilyen egységen­ként kezelik (mozgatják) az üzemanyagot. Gamma- sugárzás Elektro­mágneses sugárzás, mint a fény, vagy a hősugárzás is, de azoknál sokkal “keményebb”. Míg a fény vagy a röntgensugárzás az atom elektronhéjában lejátszódó fo­lyamatok eredménye, a gamma­­sugárzás az atommagban bekö­vetkező, ezért nagyobb energiá­jú folyamatokból származik. A gamma- sugár kibocsátása egy nuklid gerjesztett állapotból ala­csonyabb energiaállapotba kerü­lésének eredménye. A gamma­bomlás tehát minőségi magát-Az összeállítás borítója alakulással nem jár (nem kelet­kezik másfajta nuklid. Az alfa­bomlás, vagy béta-bomlás ered­ményeként keletkezett atommag a kiindulási magtól különböző lesz). Genetikai sugárzási hatások Azok a sugárhatások, amelyek nem a sugárterhelést szenvedett egyedben, hanem annak utódai­ban jelentkezhetnek. Gyengített urán A médiák ál­tal kitalált értelmetlen kifejezés. Valójában Szegényített uránról van szó (lásd ott!) Hasadás Lásd Maghasadás Hasadási termékek Az elha­sadó nehéz magból keletkezett rendszerint két középnehéz mag Hasadó anyagok Azok az anyagfajták, amelyeknek magjai hasadásra képesek Ion Ha az alapállapotban elektromosan semleges atomok elektronjaikból egyet vagy töb­bet elveszítenek (illetve többlet­elektront “csípnek fel”), pozitív (illetve negatív) ion áll elő. Az ehhez vezető (pl. ütközési) fo­lyamat az ionizáció. Ionizáló sugárzás (a látható fény és az ultraibolya sugárzás nem tartozik ide) Olyan sugár­zás, amely anyagba hatolva ké­pes abban ionokat létrehozni. Legfontosabb fajtái az alfa-, bé­ta-, gamma-, röntgen- és a neut­ronsugárzás. Izotópok Egy adott kémiai elem (ez egyértelműen meghatá­rozza a protonok számát) atom­magjainak olyan módosulatai­ból álló anyagok, amelyek csak az atommagban levő neutronok számában (és ezáltal tömegük­ben) különböznek. Egy elem természetes előfordulásban álta­lában izotópjainak keverékéből áll. Jódprofilaxis Reaktorbaleset esetén nagy mennyiségű radio­aktív jód kerül ki a környezetbe, amely a szervezetbe jutva annak kis részében, a pajzsmirigyben dúsul fel, így helyileg nagy besu­gárzással fenyeget. Ezért baleset esetén tabletta formájában nagy mennyiségű jódot adagolnak a veszélyeztetett lakosságnak, hogy a szervezet telítődjön jód­dal, és így csökkenjen a pajzsmi­rigy radioaktív jód felvétele. Kiégés Az a folyamat, amikor a reaktor üzemanyagból a nagy­számú hasadás következtében fogy a 235-ös tömegszámú urán­izotóp. Konténment Olyan nagy nyomásra méretezett acél vagy vasbeton “doboz”, amely az egész reaktorblokkot körülve­szi, és amely még a reaktor nagynyomású primer hűtőkö­rének törésekor a fellépő nagy nyomás ellenére is megakadá­lyozza, hogy radioaktív anyag jusson ki a környezetbe. A WER-440 (paksi) típusú reak­toroknál ilyen létesítmény nincs, a lokalizációs torony he­lyettesíti. Könnyű víz - nehéz víz Előb­bi a hidrogén legközönsége­sebb, egyetlen protont tartal­mazó változatából felépülő, kö­zönséges víz, míg az utóbbiban a hidrogén ún. nehéz hidrogén formájában jelenik meg, amely­ben a proton mellett egy vagy két neutron is található (előbbi a deutérium, utóbbi a trícium). A nehézvíz jóval drágább, de kevésbé nyeli el a neutronokat, ezért egyes reaktortípusok ne­hézvízzel működnek. (Vigyá­zat! Pakson nincs nehézvíz!). Kritikus állapot (Vigyázat! Félreérthető szóhasználat!) A reaktornak az az álállapota, ami­kor minden hasadásból szárma­zó 2-3 neutron közül statisztikus átlagban egy neutron hoz létre új hasadást. Ekkor a hasadások száma, és ezzel a termelt ener­gia mennyisége is időben állan­dó. A reaktor “sima”, folyama­tos energiatermelés közben vé­gig “kritikus” állapotban van. Lassú neutron -gyors neutron A hasadási folyamatban gyors neutronok keletkeznek. Ahhoz, hogy jobb hatásfokkal tudjanak új hasadásokat létrehozni, le kell őket lassítani. Ezt a lassítást a moderátorban való ütközések segítségével valósítjuk meg. (A paksi reaktorokban a moderátor közönséges víz). Ne keverjük össze a neutronlassítás és a ne­utronelnyelés feladatát! Az utó­bit végzi a bór, bóracél, illetve bóroldat formájában. A moderá­tor pedig nem arra kell, mint azt talán etimológiai asszociációk alapján szeretik írni, mondani (v.ö. “moderáld magad!”), hogy megfékezze a láncreakciót! Drá­maian hangzik, de nem igaz! A moderátor azért kell, mert egyál­talán. csak a lelassult neutronok tudják fenntartani a láncreakci­ót. Lokalizációs torony Bizonyos értelemben a konténmentet he­lyettesítő létesítmény az új gene­rációs WER-440 típusú blok­koknál (a paksi blokkok ilye­nek). Hatalmas térfogatokban vizet tartalmaz, amely a primer­­köri hűtőkör törése esetén a ki­törő gőzt lekondenzálja, így megakadályozva a nagy nyomás kialakulását az épületben. Csak rövidebb időre alakul ki túlnyo­más, az is jóval kisebb mint a lo­kalizációs torony hatása nélkül lenne, így az üzemi épület meg­erősített része e túlnyomással “megbirkózik”, tömör marad. Ez azt jelenti, hogy még e súlyos (bár igen kis valószínűségű) bal­eset esetén sem jut ki radioaktív szennyezés a környezetbe. Magátalakulás Egy nuklid át­alakulása más nukliddá. Magenergia Magreakciókban vagy magátalakulásokban fel­szabadult energia. Magfúzió (fúzió) Az energia­­termelés egyik lehetséges mód­ja, amelynek során könnyű ma­gok épülnek össze nehezebb magokká, miközben energia sza­badul fel. Ilyen folyamat adja a Nap és a hidrogénbomba ener­giájút is. Földi körülmények kö­zött szabályozott energiaterme­lő fúziós láncreakciót még nem sikerült megvalósítani. Tehát vi­gyázat: a megvalósított atomre­aktorokban nem fúzió, hanem maghasadás zajlik! Maghasadás A nehéz mag szétválása két olyan részre, ame­lyeknek közel azonos a tömege. E folyamat általában neutronsu­gárzással, gammasugárzással és ritkábban töltött magtöredék ki­bocsátásával jár együtt. A mag­hasadást rendszerint a magba behatoló neutron idézi elő, de nagyon kis valószínűséggel spon­tán módon is bekövetkezhet. Moderátor A hasadásból származó gyors neutronok lassí­tására szolgáló anyag az atomre­aktorokban. Lásd Lassú neut­ron - gyors neutron! Monitor olyan készülék, amelynek célja az ionizáló su­gárzás vagy radioaktív anyag­­mennyiség mérése és lehetőleg figyelmeztetés adása akkor, ha ez bizonyos előre beállított ér­téknél nagyobbá válik. Nemzetközi Nukleáris Esemény­­skála A nemzetközi Atomenergia Ügynökség által bevezetett hétfoko­zatú skála, amelynek feladata, hogy a médiák és a nagyközönség számára egyértelműbb tájékoztatást tegyen le­hetővé atomerőműben bekövetkezett üzemzavarok vagy balesetek esetén. A skála 3 üzemzavari és 4 bal­eseti szintet különböztet meg. 1. szintű esemény. Még nem üzemzavar, csak rendellenesség, a biztonság védelmében bizo­nyos hiányosság keletkezik, de ez nem jelent kockázatot sem a személyzetre sem a lakosságra nézve. (Pakson 27 reaktorév alatt 51 ilyen esemény történt). 2. szintű esemény: Olyan üzemzavar, amelynek már lehet­nek biztonsági következményei, de még a személyzet sem kap­hat a dóziskorláton felüli sugár­­terhelést. 3. szintű esemény. Súlyos üzemzavar, amelynek során a személyzet sugárterhelése meg­haladhatja a dóziskorlátot, de a környezetbe kibocsátott radio­aktív anyag mennyisége nagyon csekély. 4. szintű esemény: Elsősorban a létesítményen belüli hatású bal­eset, a részleges zónaolvadás kö­vetkezménye. A legjobban veszé­­lyeztetettt személy néhány mSv su­gárterhelést kaphat. A közelben élő emberekben nem, de a sze­mélyzet egy kis részénél akut egészségi hatások jelentkezhetnek. 5. szintű esemény. A telephe­lyen kívül is kockázattal járó bal­eset, a reaktorzóna nagyfokú ol­vadása miatt kiszabaduló radio­aktív anyagok már veszélyeztet­hetik a lakosságot is. A baleset­­elhárítási tervek részleges végre­hajtása szükséges. 6. szintű esemény. Súlyos bal­eset, amelynek során a radioak­tív anyagok kibocsátása olyan nagy mértékű, hogy a súlyos egészségügyi hatások megelőzé­sére a helyi balesetelhárítási ter­vek teljes körű végrehajtása szükséges. 1 szintű esemény. Nagyon sú­lyos baleset, amelynek során a reaktortartályban levő radioak­tív anyagok nagy része kijut a környezetbe, a korai sugársérü­lés veszélye fennáll az atomerő­műben és annak közvetlen kör­nyezetében, a késői egészség­­ügyi hatások akár az országhatá­ron túl is jelentkezhetnek. (A csernobili balesetet ebbe az osz­tályba sorolták). Neutron A protonnal közel megegyező (durván 1 ezrelékkel nagyobb) tömegű, villamos töl­téssel nem rendelkező részecs­ke, az atommagnak a proton mellett másik alkotórésze. Nukleáris biztonságvédelem Intézkedések az emberek és Va­gyontárgyak védelmére az ioni­záló sugárzás, a radioaktív szennyeződés káros hatásaival szemben. Nukleáris láncreakció Olyan reakciósorozat, amelyben az egyes reakciók teremtik meg a további reakciók feltételeit. Az atomenergia- termelésében dön­tő jelentőségű a hasadási láncre­akció, amelynek során a hasa­dásban keletkező neutronok hoznak létre további hasadáso­kat. Nukleáris üzemanyag Hasa­dási láncreakció előállítására al­kalmas anyag (rendszerint urán), amelyet megfelelő műsza­ki kialakítással így atomreakto­rok töltetéül használunk. Nuklid Meghatározott proton és neutronszámmal jellemzett mag neve. Nem más, mint egy kémiai elem egy meghatározott izotópjának a magja. (Folytatás a 8. oldalon.) A LEGGYAKORIBB NUKLEÁRIS FOGALMAK KIS ENCIKLOPÉDIÁJA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom