Atomerőmű, 2000 (23. évfolyam, 1-12. szám)
2000-08-01 / 8. szám
8. oldal ATOMERŐMŰ 2000.augusztus (Folytatás a Z oldalról) Nyomottvizes reaktor Olyan reaktor, amelynek a primerköri hűtőközege akkora nyomás alatt van, hogy abban a magas hőmérséklet ellenére (Pakson ~300 OC) nem forr a viz. Önfenntartó nukleáris láncreakció Olyan nukleáris láncreakció, amelyben egy reakció által kiváltott újabb reakciók száma átlagosan eggyel egyenlő. így a folyamat önmagát fenntartja. Az atomenergetika szempontjából döntő fontosságú az önfenntartó hasadási láncreakció. Primer kör A reaktor és a hozzá csatlakozó hütöhurkok közös neve. A benne levő közeg általában eiő sen radioaktív, kikerülésének megakadályozása alapvető műszaki feladat. Proton Stabil elemi részecske, az atommag egyik alkotórésze. Elektromos töltése +1,602 19 x 10-19 coulomb (ha©'“esszeiűbb”. 0,0000000000000000001602 coulomb), és nyugalmi tömege 1,672 65 x 10-27 kg (“hétköznapi” írásmóddal: 0,00000000000000000000000 0001672 kg, azaz 0,00000000000000000000000 1672 gramm) Ha valaki gyanakodva nézné e számokat, meg kell mondanunk, hogy értékük nagyobb pontossággal ismert, mint a hatő anyag mennyisége egy átlagos gyógyszertablettában! Radioaktív anyagok A bomlásképes atommagokat tartalmazó, ezért folyamatosan sugárzást kibocsátó anyagok. Ezek lehetnek természetes vagy mesterségesen előállított radioaktív anyagok. Fogyásukat, és így intenzitásuk csökkenését a felezési idő jellemzi (lásd ott!). Radioaktív bomlás Olyan spontán bekövetkező magátalakulás, amelynek során részecskék vagy gamma-sugárzás lép ki. Radioaktív forrás Olyan radioaktív anyag, amely ionizáló sugárzást kibocsátó forrásként szolgál. Vö. sugárforrás Radioaktív hulladék Az atomenergia hasznosításának tovább már nem hasznosítható radioaktív melléktermékei. Radioaktivitás Egyes atommagoknak az a tulajdonsága, hogy sugárzás (pontosabban egy- két “ionizáló sugár-részecske” kibocsátása mellett elbomlanak, más atommaggá alakulnak. Egy adott kémiai elem (kálium, vas stb.) atommagjai általában stabil illetve radioaktív változatban is léteznek a Földön Radioaktív szennyezés Radioaktív anyag olyan anyagban vagy helyen, ahol nem kívánatos. Reaktor megszaladás A reaktor teljesítményének igen gyors növekedése a normális üzemi szint fölé (baleseti helyzet). Röntgen-sugárzás olyan nagy áthatoló képességű elektromágneses sugárzás, amely az atom elektronhéjának belső részében zajló folyamatokból származik és sokkal rő videbb hullámhosszú (azaz nagyobb energiájú), mint a látható fény, amely az elektronhéj legkülső rétegeiben lezajló folyamatok terméke. Sokszorozási tényező, (k) Az a szám amely megmutatja, hogy egy adott pillanatban lezajló hasadásból származó neutronok a következő generációban hányszor több (kevesebb) hasadást hoznak létre. Ha k = 1, a hasadások száma idő ben állandó, az energiatermelés egyenletes (kritikus állapot). Ha k kisebb mint 1, a hasadások száma egyre csökken, majd a láncreakció leáll (szubkritikus állapot). Ha k nagyobb mint 1 a hasadások száma, és ezzel a reaktor teljesítménye egyre nő (szuperkritikus állapot). Sugárbaleset A radioaktív anyagok felhasználásával vagy az ionizáló sugárforrások alkalmazásával kapcsolatos rendkívüli esemény, amelynek során az üzemviteli személyzet, vagy a környezetben tartózkodó más személyek dóziskorláton felüli sugárterhelést kaptak, vagy a dóziskorlát túllépését előidéző mértékben szennyeződtek radioaktív anyaggal. Sugárbetegség Az egész testet vagy annak nagyobb részét érő túlzott besugárzás miatti megbetegedés Sugárfertőzés A médiák által kitalált teljesen értelmetlen kifejezés. A sugárzás hatásainál a fertőzés semmiféle közvetlen szerepet nem játszik. Ehelyett - a tényhelyzetnek megfelelően - írhatjuk: “ (radioaktív) sugárzás érte”, vagy “nagy sugárdózist kapott” vagy “elszennyeződött radioaktív anyaggal”. Sugárforrás Ionizáló sugárzást kibocsátó vagy ennek kibocsátására képes anyag vagy készülék Sugármentesítés, lásd Dekontaminálás Sugárszennyezés, lásd Radioaktív szennyezés! Sugárvédelem, radiológiai védelem. Az ionizáló sugárzás emberre gyakorolt káros hatásainak korlátozásával kapcsolatos intézkedések, például az ilyen sugárzások embert érő mennyiségének és a radionuklidok inkorporálásának (testbe jutásának) korlátozása és a fentiek bármelyikéből eredő fizikai károsodások megelőző korlátozása. Szabályozó rúd Neutronelnyelő anyagot, rendszerint bort tartalmazó rúd (a paksi reaktoroknál kazetta), amelyet az aktív zónába erő sebben vagy kevésbé betolva változtathatjuk a neutronok- és ezzel a hasadások számát, így a reaktor által termelt energia mennyiségét. Szegényített urán A természetes urán dúsításakor a dúsított urán mellett amely a 235-ös tömegszámú uránizotópot nagyobb arányban tartalmazza, mint a természetes urán, keletkezik szegényített urán is, amely a 235-ös tömegszámú uránizotópot a természetes uránnál kisebb arányban tartalmazza. Ez atomenergetikai célokra nem használatos, az urán nagy fajsúlya miatt (nehezebb, mint az ólom) azonban igen nagy átütő erejű lövedékek készíthetők belőle. Feltehetőleg ilyen lövedékeket használtak az amerikaiak a jugoszláv háborúban. Ez a lövedék az uránnak semmilyen nukleáris tulajdonságát nem használja ki, csupán (adott méretben) nagyobb tő megét. Szilárdítás Folyadék halmazállapotú radioaktív hulladékok átalakítása száraz, stabil szilárd halmazállapotú anyaggá bepárlás, majd szilárd anyagba való beágyazás útján. Szomatikus sugárzási hatás Olyan sugárzási hatás, amely egy sugárzásnak kitett egyed élettartama alatt jelenik meg. Természetes háttérsugárzás A természetben mindenütt jelenlevő, emberi tevékenységtől független ionizáló sugárzás. Természetes radioaktivitás A természetben előforduló nuklidok radioaktivitása. Természetes urán A természetben előforduló izotóp-összetételű urán. Döntő többsége a 238- as tő megszánni uránizotóp, és csak 0,7 %-ban tartalmazza az atomenergetika szempontjából döntő fontosságú 235-ös tömegszámú uránizotópot. Üzemanyag átrakás Elhasznált üzemanyag cseréje új üzemanyagra egy reaktorban. Rósa Géza AZ ALKOHOLRÓL EMLÉKEZZEN A HETI ITAL-FOGYASZTÁSI HATÁROKRAI zónák Zöld # Sddßa O Piros ® FÉRFIAK: 0-7 8-22 23 v. több NŐK:-0-3 4-12 13 v. több * 'tvrm, sir M(iDcnme^nt<RitL< uzirtitifc fc h iMiece foiclittrt \>K*ÉMi3<hiUUÜ*eiM<A U/iiMAlM Fii tu mi gm*a, ansBtina | u«. M&*. hm>. h Számolja, hogy mennyit iszik, de emlékezzen rá, hogy az egészségi állapota sokkal több dologtól függ, mint csupán a statisztika. Azoknak a döntéseknek, amelyeket az élete során MINDEN EGYES NAP tesz. nagy a jelentősége! Nyilvánvalóan az a legjobb, ha egyáltalán nem iszik alkobolí Kevesebb IVÁS Jobb ÉLET SZÁMOLJA. HOGY MENNYIT ISZIK! •••• MEG AKAROM EVÁETiZTATNI AZ tVÁSi SZOKÁSAIMAT? Aiend5zeres Íves balesetekhez, egészségi, családi és munkahelyi pro témákhoz vezet, A nagyivók közül sokan rájöhetnek arra, hogy jótékony halasai vannak, ha akár egy kicsivel is kevesebb alkoholt fogyasztanak. Számolja, hogy mennyit iszik, és amikor látja, hogy ténylegesen mennyit fogyaszt, megtudja állapítani a velejáró veszélyek nagyságát is. Ka kevesebbet iszik, az egészségi átepota, a munkakedve és azéteköriilrnénysí fokozatosan javulni fognak. MENNYI AIUI SOK? Az emberekre különbözőképpen hat az alkohol Az. ”hogy ki mennyit iszik, az elsősorban saját magán múfk. A túlzásba vitt ívás csökkenő munkavégző képességhez, balesetekhez, családi veszekedésekhez, és erőszakhoz vezet. Még lehet azonban határozni a túlzott, káros svás határait is: Férfok: több, mint 22 egység [£) hetente Nők: fobb, mint 12 egység (E) hetente Sóba se igyon többet egy nap, mbit 5 egység, és próbálja meg, hogy hetente legalább 3 napig nem Iszik alkoholt! Ha egy ideig figyelemmel kíséri a szesztogyaszlását ez talán el fogja gondoMaini. Számolja, hogy mennyit isztkl ROGYANIRDOM MEGVÁLTOZTATNI AZ IVÁSI SZOKÁSAIMAT? Egy sor lehetőség Kínálkozik a z alkohol fogyasztás csökkentésére. Vásároljon kevesebb és kisebb alkoboltartamú italokat, mint ahogy azt megszokta, pl. világos sört és bort a tömény italok helyett. Növelje a nem alkohol tartalmú italok fogyasztását Gondoskodjon róla. hogy egyen is. ha iszik. Ne igyon éjfél után. Tanulja meg azt mondani, hogy ■KÖSZÖNÖM, her, és fogadja el, ha a másk azt mondja, hogy ’NEM'. Ha most csökkeni a fogyasztását, akkor hosszabb élete marad az íyásra. Szárrolja, hogy mennyit iszik! MIÉRT IGYÁK KÉVESEIBET? Ha kevesebbet iszik, aon ak számos kellemes hatását fogja tapasztalni', ilyen, pl. az alacsonyabb koleszterin szint és vérnyomás, a jobb teljesitmény és a fertőzésekkel szembeni nagyobb ellenállás. Jobban fog aludni és javulni fog a szexuális te^esilménye is. Ezen kívül csökkenni fog a nemi úton terjeszted betegségek kockázata Is. Ezeken a jótékony hatásokon Kimenőén, minél kevesebbet iszk, annál kevesebb akohol rombolja á szervezetét Ha kevesebbet iszik, mait ezelőtt, az anyagi helyzete is javulni fog, Az életvitelének minősége nagyban múBi azon, hogy mennyi alkoholt iszik, A legtöbb nagylvó sokkal előbb elveszti a munkáját és a családját, mielőtt a mája tönkremenne. JELENLEG MENNYIT ISZOM? FOGYASZTÁSI TESZT A mellékelt táblázaton jegyezze fel, hogy mennyit, mennyiért és meddig iszik, azért hogy jobban láss. a fogyasztását Legyen őszinte! ALKOHOL EGYSÉGEK (Ej ITALFAJTÁNKÉNT: * ,1 pohár sör (3 dl) = i E * 1 korsósa (5 dl) = TJE * ; l üveg bor [1 dl) = 5.ó£ « } üveg bor (11) =7.7 E * I pohár [2 dl) bor = 1.7 E * 1 pohár [3 dl) bor =2.1 E * fél ded (5 cl) pálinka *Z6’E í E - 1.5 el alkohol = 12. a gtarntn alkohol Az alkohol - a kábítószerekhez hasonlóan - a központi idegrendszerre hat. Már kisebb mennyiségben is lassítja a reflexeket, megváltoztatja a döntési képességet. Nagyobb mennyiségben egyensúlyzavarokhoz, hibás látáshoz, az önkontroll romlásához vezet. Egészen nagy mennyiség mérgezési tüneteket, szélső séges esetben halált okozhat. A rendszeres, nagyobb mértékű alkoholfogyasztás tartós károsodást okoz a szervezetben. Ezt az orvosi vizsgálatok nagy valő színűséggel képesek már akkor jelezni, amikor az adott személy a munkára jelentkezéskor még biztosítani tudja az alkoholmentes állapotát. A KRESZ 4. § (1) bekezdés c., pontja szerint járművet az vezethet (egyéb feltételeken túl), aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Gépkocsit vezetni felelősségteljes és kockázatos dolog. A szabály megalkotói az előbb ismertetett szigorú előírással nyilván a biztonságot kívánták személyi oldalról előmozdítani. Atomerőműben dolgozni, sugárveszélyes tevékenységet végezni szintén felelősségteljes, önmagában kockázatokat hordozó feladat. Nem véletlen, hogy munkavédelmi szabályzatunk szerint csak az tekinthető munkára képes állapotban lévőnek, aki alkoholmentes, kábítószermentes, pihent, figyelmet tompító gyógyszer nélküli állapotban van. Egy előírás önmagában kevés. Ahhoz, hogy az előírásnak a cég vezetése érvényt szerezzen, ki kell alakítania egy megfelelő ellenőrzési, szankcionálási rendszert. Igazán akkor lesz hatékony a megelőzés, ha maguk a munkavállalók is belátják a követelmény célszerűségét, azonosulnak vele. Az ellenőrzés és szankcionálás eszközén kívül tehát a munkavállalók meggyőzése, segítése is része a cég tevékenységének. A továbbiakban az alkoholfogyasztás tudatos korlátozásához, az általunk végzett ellenőrzések jobb megértéséhez kapcsolódó néhány ismeretet foglalok össze: 1. Mennyit ihatok, hogy munkába jövetelkor már megfeleljek az előírásoknak? Az alkohol viszonylag gyorsan felszívódik és eloszlik a szervezet vízháztartásában. A felszívódott alkohol oxidáció, lebontás, kilégzés során kiürül a szervezetből. Egy egyszeri alkoholbevitelt követően 30-60 perc múlva alakul ki a maximális véralkohol-koncentráció. Ennek kő zelítö értékét megkaphatjuk ezrelékben, ha a felvett alkohol gban kifejezett mennyiségét elosztjuk a testsúly kg-ban kifejezett értékének 70 %-ával. Egy példa szerint: Egy 70-72 kg-os személy megiszik 0,5 dl 40 % alkoholtartalmú pálinkát. Ekkor 20 g alkohol kerül a szervezetébe, ezt elosztjuk 50 kg-mal (testsúlya 70 %-ával), s eredményül 0,4 ezreléket kapunk. Kő rülbelül ugyanazt eredményezi 1 üveg nem alkoholmentes sör elfogyasztása is. (10-szeres térfogat, kb. tizedakkora koncentráció.) Kétszeres mennyiség kétszeres koncentrációt eredményez. Fenti példa csak tájékoztató jellegű, mert a felszívódás erősen függ attól is, hogy mit eszünk közben, s az egyéni különbségek is jelentősek. Elhúzódó ivásnál a számolás bonyolultabb, mert a felvétel és az ürülés részben átfedi egymást. Már ebből a kis példából is látszik, hogy közvetlenül munkába jövetel előtt egy fél deci is sok. De mi a helyzet az előző napi ivással? Az alkohol kiürülési sebessége függ a véralkohol-koncentrációtól. Magasabb érték esetén az ürülés is gyorsabb (egészséges embernél). Az átlag európainál 0,15-0,2 ezrelék csökkenés feltételezhető óránként. Legyünk konzervatívak, számoljunk óránként 0,15 ezrelék csökkenéssel! Tegyük fel, hogy egy hétköznap este valaki megiszik egy üveg bort. 0,75 1-t, 12 % alkoholkoncentrációt feltételezve a szervezetébe kerül 90 g alkohol. Az előbbi testsúlyt alapul véve a kialakuló maximális véralkohol-koncentráció 1,8 ezrelék körüli lesz. A teljes kiürüléshez akár 12 óra is szükséges lehet! 2. Hogyan történik a szervezetben lévő alkoholmennyiség ellenőrzése? A PA Rt.-nál alapvetően két módszer használatára kerül sor. Az egyik egy kéziműszeres mérésen alapul. A véletlenszerűen vagy gyanú alapján kiválasztott személy egy műszerbe fúj, s a műszer a kilélegzett levegő alkoholtartalmát határozza meg. Kedvező esetben “PASS” felirat jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy a kilélegzett levegőben nincs kimutatható mennyiségben alkohol. Ekkor az ellenőrzés befejeződött. Ha a műszer alkoholt jelez, akkor a mért érték digitálisan jelenik meg, a kilélegzett levegő alkoholkoncentrációja mg/1 mértékegységben kerül megállapításra. Amennyiben az ellenőrzött személy elismeri, hogy szervezetében szeszes ital (alkoholtartalmú szer) fogyasztásából származó alkohol van, az ellenőrzés befejeződik. Az ellenőrzött személynek joga van a mért érték helyességét vitatni, de ekkor részt kell vennie egy vérvételes ellenőrzésen. Az ellenőrzés célját szolgáló vér levételét csak orvos végezheti, erre az ATOM-MED Kft.-vel van a PA Rt.-nak szerződése. A levett vért azonosítva, lezárva a Pécsi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetébe juttatjuk el, ahol laboratóriumi ellenőrzésre kerül sor. A labormérés már 0,1 ezrelék véralkohol koncentrációt is jól tud azonosítani, de csak a 0,2 ezreléket elérő, vagy meghaladó értéket jegyzőkönyvezik úgy, hogy a szervezetben alkohol volt kimutatható. Végleges joghatás csak ehhez a méréshez kapcsolódik. Mi a kapcsolat a két érték között? A kilélegzett levegő alkoholkoncentrációja és a vér alkoholkoncentrációja között szoros, de nem szigorú kapcsolat van. Egy részeg embernél nyilván mindkét érték magas. Sok embernél végzett nagyszámú mérés átlagára igaz, hogy a kilélegzett levegő 0,1 mg/1 alkoholkoncentrációja kb. 0,2 ezrelék véralkohol-koncentrációnak felel meg, tehát a két mérőszám aránya 1:2. A ténylegesen elvégzett párhuzamos mérések közt van sok, ami kb. ezt az arányt mutatja, van olyan is, ahol a vérvizsgálat eredménye a vártnál kisebb (ekkor a két ellenőrzés közt eltelt idő alatti ürülés, ill. a mérési hibák bizonyos egybeesése lehet magyarázat), de van olyan is, ahol a várt értéknél magasabb értéket mér a laboratórium (ilyenkor friss ivásra lehet gyanakodni, még a felszívódás a fő folyamat). Figyelemmel a laboratóriumi vizsgálatnál alkalmazott 0,2 ezrelék feljegyzési szintre, a PA Rt.-nál használt kéziműszerek jelzési szintjét 0,12 ± 0,03 mg/1- re állíttattuk be. Összefoglalva: A követelmény az alkoholmentesség, de a rendészet által végrehajtott ellenőrzés csak a 0,2 ezrelék vagy magasabb véralkohol-koncentrációt (ill. a kilélegzett levegő ezzel összhangban álló alkoholkoncentrációját) tekinti pozitív esetnek. Az orvosi vizsgálatok során kapott figyelmeztetéseket is igen komolyan kell venni, a figyelmeztetés alapjául szolgáló vizsgálati eredmények ugyanis a kedvezőtlen ivási szokásokra utalnak. Az általában még elfogadhatónak tekinthető alkoholfogyasztás a mellékelt “Számolja, hogy mennyit iszik!” c. anyagból megtudható.